Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám, szombat

Törvény a lakossági jövedelemadóról ÚJ szú 1990. IX. 28. (A tegnapi számunkban közölt első rész folytatása) MÁSODIK RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 15. § Az adófizetési kötelezettség kezdetének és megszűnésének bejelentése Az adózási kötelezettséggel járó tevékenység megkezdését vagy megszüntetését az adófizető köteles 15 napon belül bejelenteni az adóhivatalnak. 16. § Adófizetési Időszak Az adófizetési időszak egy naptári év. 17-§ Adóbevallás Minden olyan személy, akinek 1000 koronát meghaladó adóköteles évi bevétele van, február 15-ig köteles adóbevallást tenni az eltelt adófizetési időszakról. Ez a kötelesség az 5. §-ban szereplő esetekben mindkét házastársra érvényes. Az adóhivatal komoly okra való hivatkozás esetében a bejelentési határidő elhalasztását engedélyezheti, de legfeljebb csak március végéig. Nem köteles adóbevallást tenni olyan személy, aki a 21. § szerint levonásként fizet adót és egyéb adóköteles jövedelme nincs. Köteles viszont adóbevallást tenni minden olyan személy, akit erre az adóhivatal felszólít. Az adófizető elhalálozása esetében valaki az örökösök közül köteles adóbevallást tenni, az elhalálozást követő három hónapon belül. Az adóhivatal ezt a határidőt komoly indoklás alapján meghoszSzabbíthatja. Ha az adófizető azt tapasztalja, hogy hiányos vagy helytelen volt az adóbevallása, az észrevételt követő hónap végéig kiegészítő adóbevallást tehet. Kiegészítő adóbevallást nem lehet tenni abban az esetben, ha a hiányosságot vagy a helytelenséget az adóhivatal állapítja meg. Ha az adófizetőnek külföldi forrásból van jövedelme, a külföldön fizetett adót be kell számítani, de csak olyan mértékben, amely a hazai adófizetési előírásoknak megfelel. Ha a bevétel olyan államból származik, amellyel a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kettős adóztatást kizáró egyezményt kötött, akkor az adóztatásra az adott egyezmény határozatai vonatkoznak. Ha az adófizető a kitűzött határidőn belül elmulasztja az adóbevallást, az adóhivatal 10 százalékig terjedő mértékben növelheti az adót. Ha az adóbevallás hiányosnak vagy helytelennek bizonyul, az adóhivatal az általa beszerzett bizonylatok alapján állapítja meg az adót. 18. § Kikerekítés Az adóalap kikerekítése százkoronás nagyságrendig lefelé, az adó kikerekítése pedig egykoronás nagyságrendig felfelé történik. Az ádóéioiegeket tízes nagyságrendig lefelé, a bírságokat egykoronás nagyságrendig felfelé kell kikerekíteni. 19. § Adókivetés Az adókivetést az adóhivatal végzi, rendszerint az eltelt adózási időszakra vonatkoztatva. Az adókivetést minden adózási időszakra a bizonylatok önálló elbírálása alapján kell elvégezni. Az adófizető elhalálozása esetében a reá háruló adóval az örökösöket kell megterhelni. Ha a kereseti tevékenységet az 5. paragrafus szerint a házastársak közösen végzik, az adókivetést a férjre és a feleségre vonatkoztatva külön kell elvégezni. Az adókivetésről az adóhivatal értesíti ki az adófizetőt. Az olyan adófizetőket, akiknek csak mezőgazdasági termelésből van jövedelmük, közös adófizetési névjegyzék formájában is kiértesítheti az adóhivatal, amely 30 napon át nyilvánosan megtekinthető. A névjegyzék kifüggesztésének helyéről és idejéről az adóhivatal a helyi szokásoknak megfelelően értesíti az adófizetőket. Az átalányadót az adófizetővel történt megegyezés után az adóhivatal április 30-ig határozza meg. Az átalányadó több adózási időszakra is megállapítható. Ha az adó nem éri el a 100 koronát, az adóhivatal nem vet ki adót. 20. § Adófizetés Az adófizető köteles kiszámítani az adóját, s azt az adóhivatalnak befizetni az adózási időszak után, az adóbevallásra előírt határidőn belül. Az adófizetők negyedéves előlegeket fizetnek az adózási időszak folyamán, az adókötelezettség negyedrészének megfelelő összegben. Az előlegfizetés határideje az adott naptári negyedévet követő első hónap vége. A negyedik negyedévre előleget már nem kell fizetni, mert az adófizető az egész évre szóló adót kiegyenlíti az adóbevallásra előírt határidőben. Azok az adófizetők, akiknél a jövedelemnek több mint a fele mezőgazdasági termelésből származik, előlegként április 30-ig az esedékes adó 10 %-át, augusztus 31-ig 30 %-át, november 30-ig pedig 40 %-át fizetik ki. Azok az adófizetők, akiknél az évi adó összege nem haladja meg a 2000 koronát, előleget nem fizetnek. Azok sem kötelesek előleget fizetni, akiknél az évi adó összege 6000 koronáig terjed. Az eltelt időszakra vonatkozó adókötelezettségnek az adókivetésig azt az összeget kell tekinteni, amit az adófizető saját maga számít ki. Ha a kivetett adó nagyobb az adófizető által kiszámított adónál, vagy kiegészítő adókivetésre kerül sor, a különbséget az adófizetőnek 15 napon belül kell kifizetnie. Az új adófizetőknél az adóhivatal a várható jövedelem szerint állapíthatja meg a fizetendő előleget. Ha az adófizető beszünteti az adókötelezettséggel járó tevékenységet, a beszüntetést követő negyedévre már nem kell fizetnie előleget. Az átalányadót két részletben kell kifizetni, az első 50%-ot május 31-ig, a második 50%-ot október 31-ig. A mezőgazdasági termelésből származó jövedelem átalányadóját egyszerre kell kifizetni október 31-ig. 21. § Levonással eszközölt adófizetés A 12. §-ban szereplő jövedelmeknél az adót levonásként kell kifizetni. A paragrafus a levonás végrehajtására vonatkozó előírásokat részletesen ismerteti. 22. § Adóbiztosítás Az adóhivatal arra kötelezheti az adófizetővel elszámolni köteles jogi és fizikai személyeket, hogy a paragrafusban meghatározott módon az adófizető javára befizessék az adóelőleget. 23. § Bírságok Ha az adófizető nem fizette ki az adót a meghatározott terjedelemben és határidőben, a késedelem minden hónapjára köteles bírságot fizetni a hátralék 2 százalékának megfelelő összegben, a megkezdett hónapot is beleértve. Ha az adófizető adóbevallása hiányos, az adóhivatal a különbözet 50-100 százalékának megfelelő összegben róhat ki bírságot, ha pedig a valóságnál nagyobb költségek kimutatásáról van szó, a bírságolás mértéke 20-50 százalékos lehet. Más esetekben a bírság összege a különbözet 10-20 százalékát képezheti. A bírságolás mértékének megállapításánál az adóhivatal figyelembe veszi a különbözet keletkezésének körülményeit. Ha az adófizető még az adóellenőrzés kezdete előtt pótlólagos adóbevallást tesz, s ezzel a hibát helyrehozza, a különbözet 5 százalékának megfelelő mértékben fizet bírságot. Ha az adófizető adós marad a levonásos adó vagy az adóelőleg kifizetésével, az adóhivatal a késedelem minden napja után a tartozás 0,5 százalékának megfelelő összeggel bírságolja. A bírságról fizetési meghagyás formájában kell kiértesíteni az adófizetőt, s a bírságot a kézbesítést követő 15 napon belül ki kell fizetni, de az adófizető 15 napon belül fellebbezéssel is élhet. Az adóhivatal 100 koronától kisebb bírságot nert) ír elő, és eltekinthet a bírságolástól, ha a késedelem nem haladja meg a 10 napot, vagy az évi bírság összege nem haladja meg az 1000 koronát. 24. § Nyilvántartási kötelezettség Az adóhivatal elrendelheti az adófizetőnek, hogy az előírt nyilvántartáson kívül a helyes adómegállapításhoz további kimutatásokat vezessen, főleg a napi bevételekről és kiadásokról, a gépkocsihasználatról és az állóeszközökről. Ezeket a kimutatásokat az adófizető az adózási időszakot követő öt éven át köteles megőrizni, ha más előírások nem rendelnek el hosszabb határidőt. 25. § Ügyintézés Az adóügyek intézésére külön előírások vonatkoznak. 26. § A jogigény megszűnése Adót vagy bírságot nem lehet kivetni sem behajtani, ha az adózási időszak befejezése után három év telt el. Ha ezen a határidőn belül intézkedés történt az adó vagy a bírság behajtására, a fenti határidőt annak az évnek a végétől kell számítani, amelyben az adófizető fizetési meghagyást kapott. 27. § Felhatalmazási rendelkezések A köztársasági kormányok rendeletileg felszabadíthatnak bizonyos jövedelmeket az adófizetési kötelezettség alól, továbbá adókedvezményekben részesíthetik az adófizetőket, esetleg regionális adómérséklést engedélyezhetnek. A paragrafus a szövetségi és a köztársasági pénzügyminisztériumok hasonló jellegű hatásköreit is szabályozza. HARMADIK RÉSZ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 28. § A kis vízerőművek üzemeltetéséből származó bevételek a korábbi előírásokban meghatározott módon továbbra is adómentesek lesznek. Az egyéb adómentességek és adókedvezmények e törvény hatályba lépésének a napján érvényüket vesztik. A paragrafus felsorolja továbbá azokat az eseteket, amikor az adófizető az állóeszközöknél az előírtnál nagyobb arányú leírásokat alkalmazhat. A vállalkozói tevékenység során bekövetkezett veszteségeket a könyvelési nyilvántartás adatai alapján a veszteséges évet követő három évre elosztva lehet levonni az adóalapból. A vállalkozói tevékenységet főfoglalkozásként végző adófizetőknél, továbbá az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő adófizetőknél az első évben az adó 60 %-át, a második évben 40 %-át, a harmadik évben 20 %-át későbbi kifizetésre lehet halasztani. Ha az adófizető legalább a halasztást követő két éven át folytatja ezt a tevékenységet, s a későbbi kifizetésre halasztott adórészt teljes mértékben a vállalkozói tevékenység fejlesztésébe fekteti, a hátralék kifizetése -alól mentességet kaphat. 29. § A hulladékok feldolgozása, a veszélyes hulladékok gyűjtése és felszámolása, a gázok és szennyvizek tisztítása során szerzett jövedelem külön adóalapot képez, s ennek nagyságától függetlenül 15 %-os adókulcs vonatkozik rá. 30. § E törvény rendelkezései olyan esetekben nem érvényesek, h£^ a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetközi szerződésben más kötelezettségeket vállalt. 31. § E törvény rendelkezései szerint, először az 1990-ben szerzett jövedelmeket kell adóztatni. Ha az adófizető olyan kérelmet nyújt be, hogy erre az évre .a 145/1961 Tt. számú törvény és a későbbi rendelkezések szerint adózhasson, akkor az adót az említett előírások szerint kell rá kivetni. Az 1990-ben kifizetett adóelőlegek az új törvény szerint kifizetett előlegeknek számítanak. 32. § Hatályvesztési rendelkezések A paragrafus részletesen felsorolja azokat a törvényeket, kormányrendeleteket, minisztériumi határozatokat és egyéb előírásokat, amelyek érvényüket vesztik. 33. § Ez a törvény 1991. január 1-jével lép hatályba. ^mmmmmmmmmmmmmmmHKiHiaiiKKBlSB^ A bősi vízlépcső madártávlatból. Kellene egy felvétel,,halszem" optikával is, amely nem a vidék, hanem a vízminőség változását mutatná (Vlastimil Andor - ČSTK) Trágyaléből ivóvizet? Az élveboncolás veszélye A bősi vízlépcső tervezői és beruházói a * csallóközi vízkészletek szennyeződésére figyelmeztető véleményekről csak mint megalapozatlan hipotézisekről beszélnek. Azt állítják, a környezetvédelmi kérdések megoldottak, s ha valami mégis felmerülne, akkor azt „menetközben" is orvosolni lehet. Augusztus végén szakemberek egy csoportja Vladimír Mečiar szlovák kormányfőhöz intézett nyílt levélben (Új Szó, 1990. 8. 31.) rámutatott arra, hogy „... még azokat a környezetvédelmi intézkedéseket sem foganatosították, amelyeket az erőmű? üzembe helyezésével kapcsolatban a kommunista kormány elfogadott." Még az előző rezsim boncai is belátták - kérdés persze, hogy megvalósították-e volna -, hogy a Körtvélyes -Dunakiliti tározó feltöltéséig üzemelnie kellene legalább a Georgi Dimitrov Vegyiművek és Ligetfalu szennyvíztisztítójának, s a Morva folyó vízminőségét egy fokkal javítani kellene. Mečiar úr és kabinetje azonban augusztus 20-án jött, látott... - és nyilatkozott: az aggályok megalapozatlanok, az erőműnek pedig üzemelnie kell! Megijedni, érdemben cselekedni ráérünk majd akkor, ha baj lesz. Dr. Ján 4.

ehocký, a Vízgazdálkodási Kutatóintézet munkatársé, aki tagja volt az év elején tevékenykedő, a vízerőmű hatásait vizsgáló hidrológiai kormánybizottságnak, a közelmúltban kollégái élén felkereste Milan Zemkót, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökét, hogy a vitatott kérdésekről érdemben tájékoztassa. Néhány nappal ezt követően nekünk is elmondta a véleményét. Szerinte az ilyen döntéssel sokkal veszélyesebb helyzetbe kerülünk, mint amilyenben a szakadékos terepen mozgó turista van. Az ugyanis, ha a mélység szélére ér, visszafordulhat. A tározó feltöltésével azonban egy visszafordíthatatlan folyamat veszi kezdetét. - Annak a sok szennyező anyagnak a nagy része, amely Bécs, Schwechat, Pozsony kloákáiból és 35 éven át a Slovnaftból a Dunába jutott a mede.rben'lerakódott. Ezek az anyagok kissé ugyan módosultak, mérgező hatásuk némileg gyengült, de még mindig jelen vannak és aktív veszélyt jelentenek. Az anyag megmaradásának törvénye ebben az esetben is érvényesül. A kőolajszármazékok és egyebek jelen lesznek, s szennyezni fognak még 50 év múlva is - mondja. - Ha a Körtvélyes-Dunakiliti tározót feltöltik, ezek az üledékek a közel tíz méter magas vízoszlop, a csaknem egy atmoszféra túlnyomás hatására rövid idő alatt bejutnak a medertől néhány száz méterre lévő vízbázisokba. Az ausztriai tapasztalatok azt is bebizonyították, hogy ha megemelkedik a vízszint, csökken a tározó vizében az oxigén mennyisége, s ennek következtében mangán és vas csapódik ki. Ausztriában az alpesi glecscserekben megkötött csapadék jelenti az ivóvízkészletet. Nálunk azonban a vízgazdálkodási terv'jórészt a Csallóközre épül. Szlovákia felének, Dél-Morvaország egy részének még a harmadik évezredben is innen kellene ivóvizet kapnia. A folyam kavics- és homokrétegekbe beszivárgó vizének ideális összetétele van. Megfelelő arányban és mennyiségben tartalmazza az élettani szempontból fontos ásványi sókat, Bátran mondhatom - szögezi le -, hogy a dunai eredetű ivóvíztartalék világviszonylatban is egyedülálló kincs, melyből ráadásul folyamatosan nagy mennyiség, másodpercenként 18 ezer liter hasznosítható. Tegyük hozzá, hogy mindezt „meglepően olcsón" tehetjük. Országos viszonylatban ugyanis másutt minden liter vízre átlagosan 1,5 millió koronát kell költeni (ebben persze a kutatás, szállítás, kezelés, kanalizáció, tisztítás stb. költségei is benne vannak) azért, hogy az a vízbázisból eljusson a fogyasztóhoz, majd visszakerüljön a természetes körforgásba. A szakemberek szerint a Csallóközből származó ívóvíz viszont tízszer olcsóbb, mindössze 150 ezer korona literje. - Ha valaki ilyen alapértéket veszélyeztető, nagy kockázattal járó döntésre szánja el magát, akkor már a tározó feltöltése előtt vízkezelő műveket kell építenie. A fogyasztásra szánt vizet nemcsak vas- és mangántalanítania kell, de gondoskodnia kell a rákkeltő és a mutagén, genetikai változásokat elősegítő anyagok eltávolításáról is - jelentette ki dr. Lehocký. Mindehhez azonban - amint Montecuccolira hivatkozva mondják - három dolog szükséges: pénz, pénz, pénz... méghozzá valutában. Nálunk ugyanis bizonyos eljárások nem tartoznak a megszokottak közé, így azokat, s persze egyes anyagokat is, például az aktív szenet, külföldön kell megvásárolnunk. Dr. Ján Lehocký véleménye szerint Mečiar urat rosszul informálták, s ő hitelt adott a tervező, a beruházó véleményének. A felelős döntéshez azonban arra lesz szükség, hogy a kormányfő és kabinetje másokat is meghallgasson, megkezdődjön a független szakértők munkája. - Ivóvizet akár trágyaléből is előállíthatunk - állapítja meg befejezésül a szakember - de kérdés, hogy milyen áron! Az osztrák tapasztalatok, a külföldi szakirodalomban publikált tudományos eredmények több esetben figyelmeztetnek arra, hogy a hidrológiai rezsim, a vízháztartás emberi beavatkozás okozta változásai kedvezőtlen folyamatokat indítanak el. Hogy az augusztusban felvázolt jövőképből nem sok jó származhat, azt még egy olyan volt párttitkár is sejtheti, aki az óvodától az (esti) egyetemig mindent távúton végzett. Ellentétben egyesekkel úgy érezzük, vannak még ebben az országban olyan szakemberek, akik világosan látják az összefüggéseket és nem érzik, hogy a kérdésben elérkeztek az „emberi megismerhetőség határához". Megengedhető-e hát a kockázat ismeretében egy ilyen kétes kimenetelű kísérlet, amelyet dr. Sámsondi Kiss György, a magyar kormánybiztos élveboncolásnak, viviszekciónak nevezett. POMICHAL RICHÁRD