Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-13 / 41. szám
/ HÁRS LÁSZLÓ Miért nincs rózsa tövis nélkül? Volt egyszer egy rózsakert. Középen, a díszhelyen virult a legistegszebb rózsató. Minden vesszeje olyan sima volt, mint a csiszolt üveg. Nemhogy tövis, de még egy icipici tüskécske sem akadt rajta. Testvérei, a többi rózsa váltig mondogatták, hogy ez nem vezet jóra. De a legisleg- szebb rózsatő csak nevetett 'rajtuk.- Szép kis bimbókat nevelni, ez a rózsa dolga - ezt mondogatta. - A szúrós tövis meg hadd maradjon a királydinnyének.- Vigyázz, vigyázz! - intette a szomszédja. - Ha nincs tövised, védtelen maradsz.- Ugyan, ki bántana engem? - mosolyodon el nyiladozó bim- baival a rózsatö. - Lásd, én nem bántok senkit, ellenkezőleg, inkább mindenkit gyönyörködtetek kálta, a nyelvét felsértette a sok tüske. Végül odajutott a legszebb rózsatöhöz. Óvatosan körülszaglászta. Kinyújtotta a nyelvét és félve megérintette a rózsát. Nem szúrt! Nem volt tövise! Gyorsan lelegelte az egész bokrot, majd mint aki jól végezte a dolgát, elégedetten elkocogott. A legszebb rózsató szomor- kodott egy kicsit, de aztán nagyon is igyekezett, s hamarosan még csodásabb bimbókat növelt. A szamár, úgy látszik, csak erre várt. Belopakodott a rózsakertbe, s felfalta a virágait. Ez így ment egész nyáron át. A legszebb rózsatő már hervadozni, száradozni kezdett bánatában. Egyre csak sóhajtozott: mitévő legyek, mit csináljak, ó, ó!- Növessz töviseket! - mondszépségemmel, elandalítok illatommal. Rettegésre nincs okom. A legszebb rózsatö elsőnek nyitotta ki legszebb bimbaját, örvendezett, aki rátekintett, elmosolyodott, aki beszívta illatát. Hanem egy reggel, hogy történt, hogy nem, egy szamár szabadult be a rózsakertbe. Körülnézett és azt mondta: - l-Á! - ami Szamárnyelven annyit jelent: mennyi finom falat, ennyi nagyszerű rágnivaló! Azonnal neki is látott, hogy lelegelje a nyíló rózsákat. Csakhogy első kísérleténél a tövisek alaposan megszur- kálták. Otthagyta hát az első rózsát és megpróbálkozott a másodikkal. De ott ugyanúgy járt. Sorra próbálkozott minden rózsató vei, de mindenütt megkapta a magáét. Az orrát összeszurLőrincz Zsuzsa illusztrációja ta a szomszédja. - Aki nem védekezik, azt felfalják, hiába is illatozik. A rózsatő megfogadta a tanácsot. Tavasszal legelőször is nagy, hegyes töviseket növelt. Csak azután virított ki teljes pompájában. Több se kellett a szamárnak! Amint kivirult a rózsákért, belopakodott, s egyenesen odakocogott a legistegszebb rózsatöhöz. Egy cseppett sem félt. Kitátotta a száját, hogy bekapja a virágokat, s az éles, kemény tövisek a nyelvébe szúrtak, az orrába döftek s összeszurkálták. A szamár szájába kapta vérző nyelvét. Ordítva vágtatott el a kertből. És • azóta nem merészkedik a szamár a rózsakertbe, és azóta nincsen rózsa tövis nélkül. EGY KIS METEOROLÓGIA A csapadékképzödés A tengerek és az óceánok élővilágát leszámítva, bolygónk valamennyi élő szervezete számára létfontosságú az édesvíz, melyet Földünkön a légköri csapadék biztosít; semmilyen más folyamat nem termel édesvizet. Az eső táplálja folyóinkat, tavainkat, öntözi termőföldjeinket, nélküle csakhamar megszűnne az élet a szárazföldön. Mindenekelőtt meg kell ismerkednünk a légköri csapadékképzödés folyamatával. Tudnunk kell azt, hogy a légkörben mindig van bizonyos mennyiségű pára, amit a meteorológusok páratartalomnak hívnak!. A vízgőz vagy pára olyan tulajdonságú, hogy ugyanazon a hőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotú is lehet, míg a levegő, a természetben előforduló hőmérsékleteken nem lehet cseppfolyós. A levegő sűrűsége tehát, a benne lévő pára mennyiségétől függően, szélsőséges határok között ingadozhat. A vízgőz ezzel ellentétesen viselkedik, ha a benne lévő nyomás meghalad egy kritikus értéket, akkor már nem lesz sűrűbb, hanem egy része kicsapódik. Ez annyit jelent, hogy minél melegebb a levegő, pontosabban a vízpára és a levegő keveréke, annál nagyobb lehet a sűrűsége. Még egyszerűbben mondva, minél magasabb hőmérsékletű a levegő, annál több vízpára fér bele. Értelemszerűen, ha lehűtünk egy adott hőAz aradi vértanúk 1848 a Népek Tavasza, a forradalmak éve a történelemben. Januárban az olaszok elűzik a Bourbonokat, a februári párizsi események köztársaságot hoznak, márciusra a Habs- burg-birodalom is forrong: 13-án Bécsben elűzik a királyi udvar gyűlölt kancellárját, Metternichet, 15-én Pesten a Múzeum téren tízezernyi tömeg hallgatja a radikális fiatalok „tizenkét pontját“, a magyar nemzet követeléseit. A pontok összhangban vannak Kossuth Lajosnak az az idő tájt zajló pozsonyi országgyűlésen elhangzott beszédével. Kossuth az országgyűlésen alkotmányt követelt az egész birodalom számára, felelős nemzeti kormányt Magyarországnak, jobbágyfelszabadításért és polgári jogokat mindenkinek. Mint tudjuk, április 7-én az uralkodó - V. Ferdinánd - beleegyezett a Batthyány-kormány megalakításé-, ba, 11 -én feloszlatta az utolsó rendi országgyűlést, szentesítette Magyar- ország függetlenségét, törvénybe iktatta az évenkénti országgyűlést Pesten, megengedte a nemzetőrség felállítását és beleegyezett, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatolják. Az e reformokat végrehajtó földbirtokos lllllllllllllllllllllllllllllllllllll Juhász Gyula Ének Az alkony oson már Fák lombja alól. A nyár hegedűjén Ősz bánata szól Fák lombja alól Táncolva az ősz jön, S a rőt koszorút Megrázza a törzsön. Táncolva az ősz jön, S mint felleg a hegyre, Váltamra borulnak Az ősz meg az este. Az ősz meg az este. nemesek célja az volt, hogy Magyar- ország Ausztriával egyenrangú legyen a birodalomban, Európában pedig nagyhatalmi pozíciókat - lehetőségeket biztosítsanak az országnak. 1848-ban azonban, nemcsak a magyarok törekedtek a nemzeti hatalom biztosítására a birodalomban, hanem az osztrákok, a horvátok, szerbek, csehek, szlovákok, románok egyaránt. Az egyidóben fellépő nemzeti törekvések ütköztek, és az új osztrák kormány,'Schwarzenberggel az élen, egymás ellen használta ki ezeket az erőket, hisz nem mondott le arról, hogy helyreállítsa a korábbi osztrák egyeduralmat a birodalomban. Már március végén horvát bánná nevezték ki báró Josip Jeiaiicot, aki szeptember 11-én átlépte a Dráva folyót és Pest felé masírozott, de a fiatal magyar sereg Pákozd és Sukoró között megverte a bán seregét. A vérte- lenül megszerzett alkotmányt és függetlenséget harccal kellett megvédeni. A magyar seregek élére a tábornokká kinevezett Görgey Artúrt nevezte ki a forradalom legendás kormányzója, Kossuth Lajos. A szabadságharcot az orosz cár segítségével leverték. A túlerő - az orosz, osztrák és az ellenforradalmi birodalmi nemzetiségek - láttán Görgey 1849. augusztus 13-án Világosnál lerakatta katonáival a fegyvereket. Kossuth és köre Törökországba emigrált. Még közel két hónapig tartotta magát Komárom, majd október 2-án megadta magát. Az országban osztrák katonai diktatúrát vezettek be. Kezdetét vette a megtorlás. Az osztrák hadbíróságok Július Jacob von Haynau irányításával - az új császár, Ferenc József utasításai alapján - honvédek és tisztek százait ítélte halálra vagy záratta'börtönbe. A legnevezetesebb hadbírósági tárgyalás Aradon zajlott le, ahol tizennégy tábornokot ítéltek el, és közülük tizenhármat október 6-án ugyanitt kivégeztek. A tizenhárom tábornokkal - Kiss Ernő, Schweidel József, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Pölten- berg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly - egy napon Pesten „puskapor és ólom“ általi halálra ítélték Batthyány Lajos grófot. Batthyányi akasztófa várta, de az ítélet előtti éjjelen egy tőrrel elvágta a nyakát, így felakasztani nem tudták. Szemét bekötni nem engedte, és saját maga adta ki a túzparancsot. Halála helyén örökmécses ég. Az aradi vértanúk emlékét pedig Aradon emlékoszlop őrzi. Október 6-án emlékük előtt tisztelgünk. Nem feledkezett meg Haynau a tizennegyedik tábornokról sem. Kazinczy Lajost október 25-én végeztette ki szintén Aradon. Ő is ezen vértanúk sorába tartozik. KOVÁCS TIBOR Gondolkodom, tehát. páratlan A rajzon minden betűnek és minden számnak megtalálod a párját - kivéve egyet. Melyik lehet az? •9* mérsékletú levegőt, az a meny- nyiségű vízgőz, ami már nem fér bele, kicsapódik. Az alábbi táblázatban feltüntetjük, hogy külön°C gr/m3-25 0,58-20 0,93-10 2,20 A levegőben természetesen nincs mindig annyi vizgóz, mint amennyi éppen belefér, hanem ennél rendszerint kevesebb. (Ha pontosan annyi van benne, akkor azt mondjuk, hogy a levegő páratelt.) A páratartalom-mérő műszerek általában százalékokban adják meg a levegő nedvességtartalmát. Tehát, ha csupán A légkörben mindig van bizonyos mennyiségű pára (Lőrincz János felvétele) bözö hőmérsékletű levegőbe mennyi vízpára fér (az adatok gramm per köbméterre vannak megadva): 0 +10 +20 +30 4,90 9,34 17,15 30,09 annyi pára van a levegőben, mint amennyi a telítettséghez szükségesnek a fele, akkor 50 %-os a levegő páratartalma. Láthatjuk tehát, hogy minden csapadékképzódésnek a levegő lehűlése az oka. így a földfelszín közelében lévő melegebb levegő felfelé emelkedve, a hidegebb légrétegekben lehűl, kicsapódik a felesleges vízgőz, s eső formájában visszahull. Nézzünk egy példát: ha egy 10°C-os páratelt levegő 5 °C-ra lehűl, akkor 2 gr csapadéknak ki kell csapódnia (a +10°C-os levegőben lekerekítve 9 gr pára fér el, míg az 5 °C-osban mindössze 7 gr). Ez nagyobb levegőmennyiségben már jelentős tömegű vizet jelent; pl. 1 km3 = 109 m3, vagyis 2 milliárd gramm csapadék válik ki 1 köbkilométer levegőből, ami megközelítőleg 2 millió liter víznek felel meg. BODÖK zsigmond EZ ÁLLATI! Ha alaposan szemügyre veszed az ábrán látható állatokat, akkor mindjárt rájössz, hogy az egyik valamilyen módon „kilóg a sorból“, valamiben nemcsak külsőleg különbözik a többitől. Tudod-e, hogy melyikről van szó? MEGFEJTÉS A szeptember 29-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a 4,-es számú zsinór; nincs párja a 10-es és a 11 -es számú halnak, valamint a 9-es és a 10-es számú árnyképnek. Nyertesek: Harcsa Ilona, Perbete, (Pri- beta); Vahila Péter, Nagyka- pos (Vefké Kupasany): Lé- ber István, (Nyitra (Nitra); Both Gábor, Nagymegyer (Őalovo); Bahorec Zsuzsa, Bajcs (Bajő).
