Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-03 / 44. szám

A sport csak játék... BESZÉLGETÉS A CSEHSZLOVÁK FAIR PLAY KLUB ELNÖKÉVEL y4 8» „A fair play jelentős érték, amely az olimpiai mozgalom fejlesztését szolgálja. Ezért becsüljük a sportolók lovagiassá­gát, s támogatjuk minden olyan szervezet tevékenységét, amely azon igyekszik, hogy a sportot erőszakmentessé tegye". (J. A. Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke) Az utóbbi években a különböző újságok sportoldalain, a tömegtájé­koztatási eszközök sporthíreiben az egyes versenyek eredményeinek, a sportolók véleményeinek ismertetése mellett egyre gyakrabban kap­nak helyet az olyan tudósítások és hírek, amelyek a sport eldurvulásá­ról, üzletté válásáról, a doppingbotrányokról számolnak be. Mindéz természetesen nem vet jó fényt a sportra. Örvendetes jelenség viszont, egyre növekszik azoknak az egyéneknek és szervezeteknek a száma, akik minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a sportot erőszakmen­tessé tegyék és visszaadják annak tisztaságát. Ezt a nemes célt szolgálja a Csehszlovák Olimpiai Bizottság mellett működő Fair Play Klub tevékenysége is, amelynek egyik alapító tagjával és elnökével, MIROSLAV DOLEZALLAL, a prágai Nemzeti Szinhái érdemes művészé­vel beszélgettünk a klub munkájáról és a sportéletben felmerülő etikai problémákról. Milyen előzményei voltak a Fair Play Klub létrehozásának?- A sport tisztaságát már a hetve­nes években is fenyegették külön­böző botrányok, amelyek mind el­lentétben álltak küldetésének erede­ti eszméjével, miszerint elsődleges szerepe az emberek harmonikus testi és lelki fejlődésének kialakítá­sa. Ezért többen úgy éreztük, ten­nünk kell valamit a nemkívánatos jelenségek ellen. Úgy gondoltuk te­hát, nemcsak ezekről kell tájékoztat­ni a nagy nyilvánosságot, hanem figyelmet szentelni azoknak a meg­nyilvánulásoknak is, amelyek szép példái a sport jellemformáló erejé­nek. A fair play, a tiszta játék olyan tevékenység, amelynek ugyan felté­tele, hogy a sportoló rendelkezzék bizonyos született jellembeli tulaj­donságokkal, azonban ezeket állan­dóan fejleszteni, erősíteni kell. így született meg tehát a gondolat, hogy az „Aranyat a vasárnapért" című rádióműsor létrejöjjön; ebben min­den hétvégén értékeltük a sportese­mények legnemesebb cselekedete­it. Nem sokkal ezután, 1977-ben pedig létrehoztuk a Fair Play Klubot, alapító tagjai közül megemlíteném Frantisek Novák, Antonín Himl és Karel Maiina nevét. A tavalyi év oklevéllel kitünte­tettjei között feltűnően sok volt a fiatal futballista, annak ellenére, hogy az utóbbi években elsősor­ban a labdarúgó-mérkőzéseken került sor számos botrányra...- örülünk annak, hogy a labdarú­gók között is egyre többen vannak, akik nemcsak teljesítményükkel, ha­nem sportszerű viselkedésükkel is példát mutatnak. Elszomorító azon­ban: csapattársaik nem értékelték a díjazottak szép cselekedetét, in­kább elmarasztalták őket érte. Véle­ményük szerint ugyanis sokszor ép­pen a tiszta játék szabályainak meg­tartása miatt nem kaptak nagyobb prémiumot... A Fair Play Dij tulajdonosai ki­vétel nélkül magától értetődőnek tartják cselekedetüket, szerintük mások is hasonlóan viselkedtek volna. Mi erről a véleménye?- Szerintem, sajnos, ez az állítás nem felel meg teljesen a valóság­nak. Az emberek nyolcvan százalé­kában, kisebb-nagyobb mértékben, de jelen vannak az olyan nemkívá­natos tulajdonságok, mint az önzés, a tisztelet hiánya, a csalásra való hajlam, az udvariatlanság. Ezek pe­dig szinte kizárják a sportszerú- séaet. D ön 1977-től tölti be az elnöki tisztséget. Hogyan jellemezné a klub több mint egy évtizedes munkáját?- Évente november végén és de­cember elején Fair Play Díjjal jutal­mazzuk azokat a sportolókat, akik tettükkel bizonyították - sokszor megfosztva magukat ezáltal a győ­zelemtől -, hogy csakis az olyan eredményeknek van értébe, amit a játékszabályok és az ellenfél iránti tisztelet megtartásával értek el. Miként döntik el, kiket illet meg ez az elismerés?- Általában egy hónappal a díjki­osztás előtt összeül a klub bizottsá­ga és több kritérium - pl. milyen körülmények között tartotta be a já­tékszabályokat a sportoló, vesztésre vagy nyerésre állt-e ó vagy csapata stb. - alapján értékeli az egész év folyamán beérkezett javaslatokat. Gyakran nagyon nehéz a döntés, hiszen sok olyan esetet kell elbírál­nunk, amelyek igen hasonlóak egy­máshoz. A fő díj odaítélése mellett ezért több sportolót elismerő okle­vélben részesítünk. Ismeretes, hogy a tavalyi év győztesei a kerékpárlab­da hússzoros világbajnokai, a Pos- písil. fivérek és Jaroslav Mach, a ri- őanyí rögbijátékos left. A Pospísil fivérek több mint két évtizedes pá­lyafutásuk alatt mindig sportszerűen viselkedtek, főleg a 20. világbajnoki címüket eldöntő mérkőzésen, annak ellenére, hogy a bírók több esetben is kinyilvánították az ellenfél iránti részrehajlásukat. Jaroslav Mach pe­dig egy döntő találkozón, ahol csa­patának az I. ligába jutása volt a tét, beismerte: valamivel a vonalon túl ért labdát, amit a bíró nem vett észre. Ezek a becsületesség szép példái. 2. A sportolók nemes tetteit, fair play viselkedését a nemzetközi sportvilág is számon tartja és ér­tékeli. 1963-ban létre jött az UNESCO mellett működő Nemzet­közi Fair Play Bizottság, amely 1964-től ítéli oda a Pierre de Cou- bertin Nemzetközi Fair Play Díjat, valamint a díszokleveleket és a gratuláló leveleket. A csehszlo­vák sportélet nagy elismerése, hogy immár tizenheten részesül­tek a nemzetközi kitüntetésben, többek között Emil Zátopek, Fran­tisek Plánicka, Jarmila Kratochví- lová. Mit jelent ez a hazai sport­életnek?-Természetesen örülünk annak, hogy több versenyzőnk példaképül szolgál a nemzetközi sportéletben is, mégpedig nemcsak eredménye­ikkel, hanem cselekedeteikkel. A négyszeres olimpiai bajnok Emil Zátopekröl talán mindent tudnak már a sportkedvelők, azonban bizo­nyára akadnak olyanok, akik nem ismerik nemzetközi kitüntetésének előzményeit. Tudjuk, Zátopek min­dig nagyra tartotta világhírű ellenfe­lét, az ausztrál hosszútávfutó Ron Clarke-ot, aki kissé balszerencsés versenyző volt, hiszen világcsúcso­kat döntött meg, de olimpiát - bár ez volt legnagyobb vágya - nem sike­rült nyernie. Nos, Zátopek meghívta Clarke-ot Prágába és egyik olimpiai aranyérmét neki ajándékozta. Azzal indokolta egyedülálló tettét, hogy ha valaki olimpiai aranyérmet érdemel a hosszútávfutók közül, akkor az Ron Clarke. Ez a cselekedet felkel­tette a Nemzetközi Fair Play Bizott­ság érdeklődését, és így lett Emil Zátopek 1975-ben a rangos díj tulaj­donosa. A művészek közül többen is a rendszeres testmozgás hívei. On ezen kívül sportéletünk egyik lelkes munkatársa. Mikor és ho­gyan került kapcsolatba a sport­tal?- Gyerekkorom óta szeretem a mozgást. Azok a sportágak érde­keltek, ahol egyénileg lehetett vala­mit felmutatni, nem pedig a csapat­játékok. Talán azért is, mert soha­sem voltam harcias típus. Az atléti­kát választottam, a 800 méteres sík­futást. Fliszen itt csak tőlem függött, mit tudok elérni. Egyébként az atléti­kát alapsportágnak tartom, szerin­tem minden versenyző számára fon­tos, hogy jól tudjon futni, ugrani, s kellő erővel rendelkezzék. A rend­szeres mozgásnak a mai napig híve vagyok, a rátermettségi jelvény ver­senyein is részt veszek. Továbbá mint versenybíró is tevékenykedem a különböző rendezvényeken, főleg a magasugrásnál. Egy kicsit moso­lyogva emlékszem vissza verseny­bírói pályafutásom'kezdetére. Ami­kor felvételi vizsgára jelentkeztem az atlétikai szövetségben, többen azt hitték, valamilyen kultúrműsorra érkeztem. Csak később vették ko­molyan elhatározásomat, hogy ön­kéntes versenybíró akarok lenni. □ Milyen közös vonás van azok­ban az érzésekben, amelyek a színpadon és a sportpályán kí­sérik munkáját?- Véleményem szerint a színpa­don előre lehet tudni, hogyan is végződik a játék, a sportpályán ez sokkal kiszámíthatatlanabb. Amíg a-színpadon, érthetően, a közép­pontban van a színész, és igyekszik legjobb tudását nyújtani nemcsak a maga, hanem társulata, a darab érdekében is, addig a sportpályán kerülnöm kell minden feltűnőséget; ott nem vagyok főszereplő. Ami a színházzal kapcsolatos érzései­met illeti, gyakran vagyok határozat­lan, fel-felelevenítem az előadáso­kat, és elgondolkodom rajta, min le­hetett volna még javítani. Ha az előadás igazán jól sikerült, örömmel tölt el, hogy a nézők közül többnek is adott valami szépet, nyújtott valami újat. A sportpályán pedig kellemes érzés, ha a rendezvény jól sikerült, és a versenyzők is elégedetten tá­voznak. Milyen tulajdonságokat becsül a legjobban?- A becsületességet, a tisztessé­get és az őszinteséget. Klubunk te­vékenysége is elsősorban arra irá­nyul, hogy az említett tulajdonságok nagyobb mértékben kapjanak helyet a sportéletben. Tisztában vagyok azzal; munkánkkal nem tisztítjuk meg teljesen a negatív jelenségektől a sportot, de felemelő az a tudat, teszünk valamit azért, hogy ne csak az emberek teljesítőképességét nö­velje, hanem nevelő hatásával for­málja a jellemüket is. D ,,A példa a leghatékonyabb taní­tók egyike, habár némán tanít“ - írja egy helyen Smiles, angol orvosíró. Miroslav Dolezal munkájával, sze­mélyes példájával sokat tett és tesz azért, hogy a becsületesség, az őszinteség minél több sportoló jel­lembeli tulajdonsága legyen. Ez év október 29-én Párizsban, az UNES­CO Végrehajtó Tanácsának díszter­mében tartották a Pierre de Couber- tin Nemzetközi Fair Play Díj és a díszoklevelek átadásának ünnep­ségét. A kitüntetettek között volt Mi­roslav Dolezal érdemes művész is, akinek a sport tisztaságáért végzett munkásságát díszoklevéllel jutal­mazta a bizottság. KUBÁNNÉ GERI ÉVA Gergely Bálint felvétele Alapvető szabálymódosítás? Valóban alapvető szabálymódosítást határozott el a Szabályalkotó Testület - az International F. A. Board (továbbiakban IB) Edinburgh­ban 1989. június 7-én tartott 103. ülésén. Minősítse az olvasó, hogy a IV. szabály 2. pontjának első sorában a névelőn kívüli négyszavas kiegészítés alapvető változást jelent-e? A kiegészítés pedig a következő: ,,A játékosoknak cipőt kell viselniük“... Miért kell ezen eltűnődni? - kérdezhetné bárki - eddig is cipőben játszottak a játékosok. Ez igaz! De amióta a labdarúgásban a szabá­lyokat meghatározzák, sohasem szerepelt olyan kitétel, amely a cipő viselését kötelezővé tette volna. Csupán arról volt szó, hogy ha a játékosok cipőt viselnek, annak milyennek kell lennie. Ezek szerint: több mint száz évig szabad volt mezítláb játszani? Igen! Csak azt nem engedhették meg a bírók - a döntvény alapján -, hogy az egyik játékos cipőben, a másik anélkül játsszék. A labdarúgás szabályelöírásában 1989. július 25-e fontos dátum: ettől az időponttól kezdve kell a mérkőzéseken kötelezően cipőt viselni: így írta elő az IB. Az említett kiegészítés érinti a szabályhoz tartozó „döntvényt“ is, amely a játékosok alapvető felszerelésének tekinti a trikót vagy inget, a rövidnadrágot, harisnyát és cipőt. Ugyanakkor törli azt a részt, amely deklarálta, hogy a játékosok nem kötelesek cipót viselni. De hát miért csak 103 év után jutottak erre az elhatározásra a szabályalkotók? > Egyik oka lehet a jó értelemben vett konzervativizmusuk: nerti szabad a játékot megzavarni apró-cseprő szabálymódosításokkal. A másik okot, akár az IB bölcs előrelátásaként is kezelhetjük: a futball világméretű fejlődésében ne jelentsen akadályt a kötelező cipóviselés. A labdát mezítláb is lehet rúgni. Az IB most olyan „újítást“ vezetett be, amelyet a labdarúgás gyakorlata már hosszú évek óta megszokottá tett: a világban alig-alig fordul elő, hogy tétmérkőzéseken mezítláb játsszanak. Ily módon ez a módosítás egészségügyi megfontolásból is születhetett. Valójában most sem történt más, mint a játék fejlődéséhez - a gyakorlathoz igazodott a szabály. A játékvezetők hazai és nemzetközi mérkőzéseken eddig is megvizsgálták (általában a mérkőzés előtt 30 perccel), hogy a játéko­sok cipője megfelel-e a szabályelőírásoknak. Ezt a gyakorlatot a jövőben is szigorúan folytatják, és akinek a cipője „szabálytalan“, az addig nem vehet részt a játékban, amíg azt rendbe nem hozták. Vonatkozik ez azokra az esetekre is, amikor mérkőzés közben válik alkalmatlanná a cipő. Ilyenkor a játékos a játéktérre való visszatérés előtt köteles jelentkezni a játékvezetőnél, amikor áll a játék, és addig nem léphet be a játéktérre, amíg a játékvezető nem győződött meg arról, hogy a játékos felszerelése megfelel a IV. szabálynak. Ha ezt a játékos megsérti azzal, hogy belép vagy visszatér, akkor figyelmez­tetésben (sárga lap) kell részesíteni. A pályára lépő cserejátékos cipőjét - a legtöbb esetben - a partbí­rók ellenőrzik; főleg azt vizsgálják, hogy a mérkőzés előtti felszerelés- ellenőrzés óta nem cseréltek-e cipőt, amely nem felel meg az előírásoknak. Vajon befejezheti-e a játékos az akciót, ha közben leesik a lábáról a cipő? Igen, de az akciót követően azonnal köteles rendbehozni felszerelését. Hosszú időn keresztül vita folyt játékvezetők és játékosok körében a letűrt sportszár és a sípcsontvédő használata körül. Ez a kérdés is megoldódott: a FlFS-mérkőzéseken 1-989. március 1-jétől a végrehajtó bizottság kötelezővé tette a sípcsontvédő hasz­nálatát; az IB idei ülésén pedig ajánlotta alkalmazását. A IV. szabály, amely a játékosok felszerelésével foglalkozik, így kezdődik: „A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amellyel a többi játékos testi épségét veszélyeztetik.“ Ehhez gondolatilag társul: a játékosok semmi olyat ne tegyenek, amellyel játékostársuk testi épségét veszélyeztetik! (P. S.) ÚJ szú vasárnapi kiadAs Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Pákozdi Gertrud és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava. MaÁnovicova 25.. 8. emelet. Telefon központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456. főszerkesztő-helyettesek: 210/4454 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18. vasárnapi kiadás: 673-70. sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 819 02 Bratislava, Martanovicova 25, telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovicova21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava. Jiráskova5.. telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava. Martanoviőova 25. 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 14.70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 13.- korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom