Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-29 / 281. szám, szerda

ÚJ szú 3 1989. XI. 29. A csehszlovákiai események világvisszhangja (Folytatás az 1. oldalról) ezeket az elveket szüntelenül han­goztatták, de nem tartották tisztelet­ben. Ma már szigorúan megtartják őket és úgy járnak el, hogy a szavak ne legyenek ellentétben a tettekkel. A november 17-i prágai események­ről a szovjet külügyminiszter azt mondta, hogy „a hatalmi, adminiszt­ratív szervek nem jártak el a legsze­rencsésebb módon". Ugyanakkor ismét hangsúlyozta, a szovjet kor­mánynak nem áll szándékában be­avatkozni a csehszlovákiai ügyekbe, sem rákényszeríteni véleményét ezekről az eseményekről a cseh­szlovák elvtársakra. A Reuter hírügynökség a Sevard- nadze-interjú tartalmát úgy értékel­te, mint a Szovjetunió által vezetett 1968. évi fegyveres beavatkozás „közvetett kritikáját". Leonyid Kornyilov, az Izvesztyi­ja napilap prágai tudósítója hétfői beszámolójában arról írt, hogy a CSKP KB ülésén és a prágai pártaktíva-értekezleten is felvetődött az 1968-as események átértékelé­sének szükségessége. Idézte Ignác Janák felszólalását a KB-ülésen, aki kijelentette, hogy enélkül nem lehet megoldani a társadalom előtt álló mai problémákat. Foglalkozott a tu­dósító azzal is, miért volt szükség közvetlenül egymás után két rendkí­vüli KB-ülésre. Szerinte a válasz világos: ezt követelte a nép. A kom­munisták és a pártonkívüliek egy­aránt bírálták az első rendkívüli ülés határozatait, mint nem kielégítőeket. A szovjet televízió prágai tudósí­tója a Vremja hírműsorban arra hív­ta fel a figyelmet, hogy gyors ütem­ben csökkent a CSKP népszerűsé­ge, ugyanakkor gyorsan növekszik a Polgári Fórumé, valamint más po­litikai pártoké és társadalmi szerve­zeteké. Tegnapi számában a moszkvai Pravda tudósítója szintén a CSKP KB két rendkívüli ülésének eredmé­nyeivel foglalkozott. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a csehszlovák kommunisták 20 év után először vetették fel a párt 1968-as esemé­nyekkel kapcsolatos álláspontjának átértékelését. A tudósító emlékezte­tett rá, hogy az SZLKP KB ülésének résztvevői ezeket az eseményeket úgy értékelték, mint próbálkozást a társadalom reformjára és a szocia­lizmus megújítására. A kétórás fi­gyelmeztető általános sztrájkról a lap azt írta, hogy abban nem hivatalos adatok szerint több millió ember vett részt, ami azt mutatja, a dolgozók elégedetlenek az ország helyzetével. George Bush amerikai elnök elismeréssel szólt Csehszlovákia népének bátorságáról és visszafo­gottságáról. Úgy vélekedett, ez a magatartás minden szabad nem­zet számára példa lehet és az inspi­ráció forrása - jelentette ki Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője. A szóvivő szerint Karéi Urbánek megválasztása a CSKP élére az első lépés a demokratizálás felé. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén elmond­ta, . november 20-a óta, amikor Csehszlovákia washingtoni nagykö­vetének átadták a hivatalos tiltako­zást a diáktüntetés erőszakos fel­oszlatása miatt, az USA kormányá­nak nincsenek semmilyen formális kapcsolatai a csehszlovák kormány- szervekkel. Ekkor mondták le ameri­Magas szintű lengyel-izraeli tárgyalások Új parasztpárt Lengyelországban (ŐSTK) - A hivatalos lengyel- országi látogatáson tartózkodó Si­mon Peresz megbeszéléseket foly­tatott Mieczyslaw Rakowskival, a LEMP KB első titkárával. Peresz az Izraeli Munkapárt elnöke és egyúttal a Szocialista Internacionálé alelnöke is. A megbeszéléseken tá­jékoztatták egymást pártjaik tevé­kenységéről és úgy döntöttek, hogy haladéktalanul felveszik a közvetlen pártközi kapcsolatokat, s ezentúl a LEMP és az Izraeli Munkapárt együttműködik majd. Megállapodás jött létre arról, hogy a közeli napok­ban Izraelbe látogat a LEMP küldött­sége. Áttekintették azt is, hogy a LEMP miként bővíthetné kapcso­latait a Szocialista Internacionáléval. Peresz és Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter elsősorban a két­oldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés távlatait tekintette át. Pozitívan értékelték az árucsere­forgalom alakulását, amely mind­össze 40 millió dollárt ér csak el ebben az évben, azonban ez az összeg évről-évre megduplázódik. Balcerowicz hangsúlyozta, hogy Lengyelország érdekelt beruházás­védelmi államközi szerződés meg­kötésében és az izraeli tőke beá­ramlásában. Az izraeli vendég úgy vélte, hogy az ilyen megállapodás megkötésének nincsenek akadályai. Varsóban a pártprogram elfoga­dásával fejeződött be a Lengyel Néppárt - Megújhodás kongresszu­sa. Az új parasztpárt az Egyesült Néppártot váltja fel. Programja értel­mében célja a hatalom átvétele de­mokratikus parlamenti választások útján. Szorgalmazza a piacgazdál­kodás bevezetését és elképzelései szerint a mezőgazdasági termelés elsősorban családi magángazdasá­gokra épülne. A párt szorgalmazza a katonai tömbök feloszlatását és a szomszédos országokkal való ba­ráti kapcsolatok fenntartását. A kongresszus több határozatot fogadott el, amelyek többek között szorgalmazzák a sztálini bűntettek elkövetőinek felelősségre vonását. A tanácskozáson üdvözölték a Ke­let- és Közép-Európában, elsősor­ban a szomszédos államokban zajló változásokat. Az új párt tagjaivá vál­nak az Egyesült Néppárt korábbi tagjai, ha a kitűzött határidőig nem mondanak le tagságukról. A PAP hírügynökség beszámolt arról, hogy a kongresszuson megvá­lasztották a párt 49 tagú főtanácsát, amelynek elnöke Jozef Zych lett, aki egyúttal a párt parlamenti cso­portjának az elnöke is. A párt elnöke Kazimierz Olesiak, aki a pártot kép­viseli és irányítja a fő végrehajtó bizottság munkáját. NDK A drezdai polgármester mégsem akar főtitkár lenni (ŐSTK) - Wolfgang Berghofer drezdai polgármester az ADN hír- ügynökség kérdésére válaszolva cáfolta, hogy szándékában állna megpályázni az NSZEP Központi Bizottsága főtitkári tisztségét. Az ADN azért tette fel neki ezt a kér­dést, mert a Stern folyóiratban vele készített beszélgetésben még nem zárta ki ezt az eshetőséget. Bergho­fer most úgy vélekedett, hogy az országban kialakult jelenlegi bonyo­lult helyzetben nem tekinti elsőrendű fontosságúaknak a káderkérdé­seket. Az NDK-ban a múlt hónapban megalakult a Szociáldemokrata Párt (SDP), amely már a belügyminiszté­riumnál kérte is a regisztrálását. A párt berlini városi szervezetének képviselői sajtóértekezletükön ecse­telték az újonnan alakult SDP politi­kai törekvéseit. Elmondták, hogy a párt tagjai az európai szocialisták és szociáldemokraták demokratikus szocializmusra vonatkozó hagyo­mányai folytatóinak tekintik magu­kat. Az SDP különböző meggyőző­dést valló embereket kíván tömöríte­ni, akik síkraszállnak a demokráciá­ért, a társadalmi igazságosságért és a fokozott mértékű környezetvédele­mért. A párt ellenzi Németország újraegyesítését, továbbá szándéká­ban áll az, hogy képviseltesse ma­gát a kerekasztal-tárgyalásokon, amelyekre az NSZEP tett nemrég javaslatot. Lipcsében hétfőn újabb nagysza­bású tömegtüntetésre került sor, amelyen mintegy 200 ezren vettek részt. A felvonulók reformokat, szó­lásszabadságot és az NDK-ban kia­lakult jelenlegi helyzetért felelősök megbüntetését követelték. A megmozdulás résztvevői sza­bad választásokat és az NSZEP hatalmi monopóliumának a meg­szüntetését sürgették. A DPA hír- ügynökség jelentése szerint gyakran hangzottak el a két német állam egyesítését sürgető jelszavak is. kai részről Jan Fojtík tervezett láto­gatását is. A szóvivő hozzáfűzte, az amerikai nagykövetség munkatársai azonban Prágában találkoztak a Polgári Fórum képviselőivel. Az amerikai lapokban a csehszlo­vákiai eseményekkel kapcsolatban azt latolgatják, hogy ki áll a reformfo­lyamatok élére. A Wall Street Jour­nal megjegyezte, logikus, hogy nin­csenek reformerek egy olyan párt­ban, amely éveken keresztül nem tűrt semmilyen véleménykülönbsé­get. Ez a párt most nem tud reforme­reket felmutatni, s a közvélemény sem tud ilyenekről. A New York Times szerint viszont ilyen politikus Vasil Mohorita, s talán Miroslav Zajíc. A nyugatnémet DPA hírügynök­ség arról számolt be, hogy a figyel­meztető sztrájk idején a Csehszlo­vák Televízió az ország különböző részeiből tudósított erről az akcióról, beszélgetéseket közölt a résztve­vőkkel. Valamennyien demokráciát, szabad választásokat és sajtósza­badságot követeltek, sokan keserű­en emlegették az 1968-as esemé­nyeket. A nyugatnémet rádió hétfőn többször megismételte a hírt, hogy a sztrájkba a Csehszlovák Sajtóiro­da is bekapcsolódott. A londoni Daily Telegraph arról számolt be, 1968. augusztus 23-a óta ez volt az első eset, hogy embe­rek milliói szüntették be a munkát Csehszlovákiában. A The Indepen- dent meglepetéssel jegyezte meg, hogy egyes munkások, bár a sztráj­kot támogatják, nem szüntették be a munkát, nehogy károkat okozza­nak a gazdaságnak. A kínai sajtó eddig egyetlen hírt sem közölt a csehszlovákiai fejlemé­nyekről. Csak az Új Kína hírügy­nökség tájékoztatott röviden a CSKP tervezett rendkívüli kong­resszusáról és egyes személyi vál­tozásokról a párt vezetésében. A Scinteia és román napilapok a Csehszlovák Sajtóirodára hivat­kozva tájékoztattak tegnap a CSKP KB második rendkívüli üléséről na­gyon röviden, szigorúan csak a fé­nyekhez ragaszkodva, minden kom­mentár nélkül. Bővebb tájékoztatás semmilyen tömegtájékoztató esz­közben sem jelent meg a csehszlo­vákiai fejleményekről. A bolgár napilapok kivétel nélkül tájékoztattak a' kádercserékről, a rendkívüli KB-ülésekről, a rendkí­vüli pártkongresszus összehívásá­ról, s arról, megkezdődött a párbe­széd a párt, valamint a Polgári Fó­rum és a Megújhodás klub képvise­lői között. A magyar sajtó több szempont­ból is a rendkívüli jelzővel illette a hétfői kétórás figyelmeztető általá­nos sztrájkot. A lapok szerint a sztrájk legfőbb jellemvonása a precíz szervezés, a fegyelem és a visszafogottság volt. Nagyobb önállóság Változások az alap- és középiskolákban Hazánk társadalmi-politikai helyzetét napjainkban forradalmi mozgás jellemzi. Az elmúlt napok eseményei nem csupán hatottak az iskolák életére, de a közép- és, főleg, a főiskolák esetében, befolyá­solták munkájuk menetét is. A társadalomban tapasztalható forra­dalmi mozgás rövid időn belül vagy hosz- szabb távon minden bizonnyal választ ad azokra a kérdésekre, amelyek régóta fog­lalkoztatják az oktatásügyi dolgozókat, nemzetiségi vonatkozásban is. Ebben a viharos időszakban is szükséges azon­ban, hogy az iskolák megőrizzék stabilitá­sukat. E stabilitás az, hogy a megindult politikai-társadalmi mozgás a szocializ­musért, a demokráciáért és a humaniz­musért vívott harc. A stabilitás másik forrása, amelyre támaszkodni lehet, az iskolai kollektívák egysége, főleg a diákok és pedagógusok, a szülők és nevelők egysége. A várható gyors változások mellett, a további eligazításig, a következő lépé­seket javasoljuk az iskolák számára. Eze­ket saját feltételeik szerint használhatják: 1. Szüntelenül figyeljék a társadalmi­politikai helyzetet, jussanak el a demokra­tikus szocialista változások lényegéig, s azok alapján alakítsák a diákok és pedagógusok erkölcsi-politikai egységét. Napjainkban ez az egység csak a diákok jogos követeléseinek figyelembe vételé­vel teremthető meg. E követelések támogatása csakis a di­ákok és a pedagógusok párbeszédében kaphat teret, amely az események kezde­tétől, különböző okok miatt, vagy nem alakult ki, vagy kölcsönös értetlenségbe fulladt. A párbeszéd megkezdését nem lehet halogatni, az iskolák nevelőmunká­jának állandó részét kell képeznie. 2. Az említett párbeszédnek mellőznie kell mindennemű tekintélyelvű hozzáál­lást, lapos, demagóg politikai klisét. Meg­engedhetetlen bármiféle megtorlás a diá­kokkal szemben a tüntetéseken és de­monstrációkon való részvételük miatt. A szülőkkel karöltve biztosítani kell a diá­kok testi épségét. 3. Gondoskodni kell a tanítás zavarta­lan menetéről, a diákokról. Ez a szülők kategorikus követelése is, akik e téren támogatják az iskolákat. A rendkívüli helyzeteket pedagógiai tanácsokon kell rendezni, a szülők, a diákok, a SZISZ, a pionírszervezet és a nemzeti bizottsá­gok részvételével. Mivel az iskola társa­dalmi intézmény, különösen ebben az időszakban nem szabad elveszíteni a kapcsolatot a reális élettel. 4. A társadalmi-politikai helyzetnek megfelelően, az alap- és középiskolák­ban a polgári nevelési órán az érvényben levő tanterv szerint történő oktatás helyett szabad, partneri beszélgetéseket kell folytatni a diákokkal, főleg a társadalmi folyamatok és változások eseményeit kö­vetve. Nem szabad kerülni az úgyneve­zett „kényes témákat". Azokra a kérdé­sekre, amelyekre maguk a pedagógusok sem ismerik a választ, együtt a diákokkal kell keresni a megoldást. A tanulók élet­korának megfelelően kell megmagyarázni a diákoknak azoknak a dokumentumok­nak a tartalmát, amelyek össznépi vitára kerülnek, mint például a CSSZSZK és az SZSZK új alkotmányának tervezete, vala­mint az új törvényekre vonatkozó terveze­teket, s a nép követeléseit, melyek ezek­ben a napokban fogalmazódnak meg. Az SZSZK Oktatási, Ifjúsági és Testne­velési Minisztériuma az 1989/90-es tan­évre eltörli az osztályozást polgári neve­lésből, ez egyaránt vonatkozik az alap- és középiskolákra. Ezzel egyidejűleg megszünteti a pol­gári nevelést, mint nem kötelező érettségi tantárgyat. 5. Az alap- és középiskolák történelemoktatásában a tananyagot csak az 1918-as időszakig kell tanítani. Az 1918 utáni időszak történelmének ta­nítására a minisztérium további eligazí­tással szolgál. 6. Azonnali hatállyal be kell szüntetni a pedagógusok politikai-ideológiai neve­lését. Az iskolák vezetőségei a tanítók és más oktatásügyi dolgozók önművelésé­nek és tudásszintjük emelésének új for­máit keressék. A pedagógus-kollektívák a szülőkkel karöltve és a diákok bevoná­sával keressék az iskolák demokratizálá­sának új módjait, főleg az iskolák önigaz­gatásának és a diákönkormányzatnak az útján. Ezek tevékenységét főként az isko­la életének irányítására, a rend és a fe­gyelem megtartására, az effektív tanítás támogatására, továbbá arra kell irányíta­ni, hogy a diákokat pozitívan motiválják az iskola és a tanítás iránt, a diákok partneri párbeszédet folytathassanak a pedagó­gusokkal és a szülőkkel a most zajló társa­dalmi-politikai változásokról, megalapo­zott követeléseik teljesítésére, anélkül, hogy csorbát szenvedne a pedagógusok jogköre (például az értékelés és osztály­zás terén). 7. Az iskolákban és iskolai intézmé­nyekben nagyobb mértékben kell felhasz­nálni a pedagógusok szerepét az irányí­tásban. Az iskolák igazgatásában mai napig megnyilvánuló elégtelenségek okai éppen a pedagógusoknakadöntésből való kizárásában keresendők. A szocialista demokrácia és annak érvényesítése az iskolák munkájában és életében - ez a fő előfeltétele és útja a pedagógusok, okta­tásügyi dolgozók, igazgatók, diákok, szü­lők és a közvélemény alkotó energiái fel­szabadításának és kihasználásának. 8. A szocialista demokrácia elveinek megfelelően, a pedagógusok és a tanulók részvételével, törekedni kell a bürokrati­kus és direktív vezetés, a túlzott centrali­záció megszüntetésére. Elejét kell venni annak, hogy a végrehajtó szervek és vezetés elidegenedjenek az aktuális tár­sadalmi problémák megoldásától. Minden tilos, amit a törvény tilt. 9. Folytatni kell, és azokban az iskolák­ban, ahol ez még nem kezdődött meg, haladéktalanul meg kell kezdeni az önér­tékelést - a nevelés-oktatás helyzetéről, színvonaláról alkotott reális képet alkotva, önálló megoldást kell kidolgozni. E meg­oldások teljesítésével emelni kell az okta­tás és nevelés színvonalát és fokozni hatékonyságát, társadalmunk átalakítá­sának megfelelően, hogy az oktatás mo­dern, magas hatásfokú, demokratikus és humánus lehessen. MATEJ BENŐ, az SZSZK oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszterhelyettese M1 [ihail Gorbacsovot ma az „örök város" - Róma fogadja. A szovjet pártfőtitkár, államfő olaszor­szági látogatása kiemelkedő esemény, de jelentőségét még inkább növeli, hogy a máltai „nagy csúcs" előesté­jén ér véget. Római lapok írták: A nyugat-európai államok - bele­értve Olaszországot is - voltak azok, amelyek a leszere­lési folyamat meggyorsítása érdekében nyomást gyako­roltak az USA kormányára. Ennek a diplomáciai erőfe­szítésnek az eredménye, hogy előrehozták a szovjet­amerikai csúcstalálkozó időpontját. És Moszkva tudatosít­ja - mutatott rá Anatolij Adamisin szovjet külügyminisz­Róma bízik az átalakításban ter-helyettes -, hogy Franciaország, Nagy Britannia, s az NSZK mellett földrajzi fekvéséből kifolyólag a NA- TO-ban fontos szerepet betöltő Olaszországnak is bele­szólása van kontinensünk égető problémáinak megoldá­sába, a kelet-nyugati kapcsolatok további alakításába. Nagymértékben hozzájárulhat egy olyan légkör megte­remtéséhez, amelyben lehetőség nyílik a politikai és a katonai konfrontáció időszakának végleges lezárására. A Szovjetuniónak elsősorban ilyen légkörre van szüksé­ge ahhoz, hogy az átalakítás sikeresen továbbfejlőd­hessen. Gorbacsov római útja nem hirtelen elhatározás ered­ménye (mindenesetre szerencsés volt a mostani időzí­tés), a szovjet és az olasz politikusok régóta tervezik a látogatást, amelyet azonban különböző okok miatt többször is kénytelenek voltak elhalasztani. A két ország kapcsolatai konstruktívan fejlődtek, úgy, hogy ezek akár a különböző társadalmi rendszerű államok közötti vi­szony modelljeként is szolgálhatnának. Olaszország a harmadik legnagyobb nyugati gazda­sági és kereskedelmi partnere a Szovjetuniónak, a ne­héz-, a vegy- és az élelmiszeripar, az energetika, de elsősorban a gépkocsigyártás terén folytatott együttmű­ködés már szinte hagyománynak számít. Az érdekesség kedvéért említsük meg: a Fiat cég 1931-ben építette fel első öntödéjét a Szovjetunióban. Ma már mintegy negy­ven vegyesvállalat működik. Ha figyelembe vesszük, hogy az év elején még csak kb. harminc ilyen vállalat létezett, akkor jelentős előrehaladásról, s az átalakítás politikájába vetett bizalomról beszélhetünk. Olaszország tisztában van azzal, hogy a Szovjetunió nehézségekkel küzd, de bízik az átalakításban és támogatja azt - nyilat­kozta Giulio Andreotti kormányfő. Renato Ruggiero szavaiból arra következtethetünk, hogy a szovjet vezető háromnapos látogatása a kétolda­lú gazdasági kapcsolatok új szakaszát nyitja meg. Az olasz külkereskedelmi miniszter elmondta, a megbeszé­léseken szorgalmazni fogják a magasabb szintű együtt­működés bővítését, a harmadik piacokon való közös vállalkozást. Közölte, várhatóan négyezer milliárd líra (hárommilliárd dollár) értékben újabb vállalatközi megál­lapodásokat írnak alá. A két országot érintő gazdasági, politikai kérdéseken kívül elsősorban a kelet-európai országokban végbeme­nő változásokról lesz szó a szovjet vendég és az olasz vezetők közötti tárgyalásokon, de a felek véleményt cserélnek a regionális konfliktusokról, mindenekelőtt a közel-keleti helyzetről is. Mind a Szovjetunió, mind Olaszország aktívan támogatja a Közel-Keletről szóló nemzetközi békekonferencia megrendezésének gondo­latát, az olasz diplomáciának is érdeme, hogy a PFSZ és az Egyesült Államok közvetlen párbeszédet kezdett. B izonyos, hogy Mihail Gorbacsov olaszországi programjának egyik legérdekesebb momentuma a vatikáni látogatás lesz. Az utóbbi hónapokban javultak Moszkva és a Szentszék kapcsolatai, s ehhez a követke­ző kiragadott pozitív lépések is hozzájárultak: a Szovjet­unióban háromezer templom nyitotta meg újra kapuját a hívők előtt, a belorusz és a litván főváros érseket kapott, Rigában új egyházi iskolát adtak át... Az európai közvélemény érdeklődéssel várja a szovjet legfelsőbb vezető találkozóját II. János Pál pápával. A Szovjetunió megalakulása óta először kerül sor ilyen találkozóra, amellyel - Andreotti szerint - valóra válik a szovjet katolikus közösség „álma a megbékélés időszakáról". URBÁN GABRIELLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom