Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 5. szám, péntek
A megelőzésre helyezik a hangsúlyt KOMMENTÁLJUK I--------- A zt hiszem, jó évet zártunk, noha nem minden téren lehetünk eredményeinkkel teljes mértékben elégedettek. Az a tény, hogy az ország tiz legjobb járási szervezete között tartanak számon bennünket, maga helyett beszél - ezekkel a szavakkal fogad Czajlik Jenő, a Tűzvédelmi Szövetség Dunaszerdahelyi (Du- najská Streda) Járási Bizottságának elnöke, majd így folytatja: - A szövetség országos kongresszusán Ürge Károly, a somorjai (§amorin) alapszervezet elnöke, a járási bizottság tagja, állami kitüntetésben részesült. A járás lakosainak négy százaléka tagja a szövetségnek. A 92 alapszervezetben - amelyből 14 az üzemi - 4500 tagot tartanak nyilván, ebből 540 a nő, egyharmaduk pedig harminc éven aluli fiatal. Többet mond a járási szervezet munkájáról azonban az a tény, hogy évente a tűz megelőzése érdekében több mint húszezer lakóházat és mintegy hatszáz kisebb üzemet ellenőriznek a nemzeti bizottságok szervezésében. Kifogásolható, hogy az ellenőrző csoportok nem mindig elég szigorúak, pedig az apró-cseprő dolognak látszó fogyatékosság is köny- nyen megbosszulhatja magát, okozhat tüzet.-Az egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy nőtagjaink arányát tovább növeljük, noha ezen a téren teljesítjük a kongresszus határozatát. Abból indulunk ki, hogy a megelőzésben a nők, az édesanyák sokat tehetnek. Tizennégy női tűzoltórajunk van - mondja dr. Bognár László, a járási pártbizottság munkatársa, a járási szervezet elnöke. - Vallom, hogy aki ismeri a megelőzés fontosságát, a tűzoltás alapismereteit, tűz esetében sokat tehet és jó hatással lehet a környezetére is. A tűzoltórajok felkészültségének növelésére jó alkalom a körzeti, illetve járási tűzoltóverseny. Az előbbin 107, az utóbbin 21 raj vett részt. A rajok versengése, bemutatója vonzotta a környék lakosait. Az első helyet a somorjai férfi és női raj szerezte meg, az ifjúságiak közül a nagymagyari (Zlaté Klasy) győzött. Bemutatót tartott a nagymegyeri (őalovo) női tűzoltóraj. Jó eredménynek számít, hogy a kerületi versenyen a somorjai férfi raj a második, a női a negyedik helyen végzett. Mindez azt bizonyítja, hogy az önkéntes tűzoltórajok fizikailag és szakmailag jól fel vannak készítve. Az igazsághoz tartozik, és ez az elemzésből is kiderül, hogy a legjobbak és a legrosszabbak közötti különbség jelentős. Ebből a járási és a helyi tisztségviselőknek le kell vonniuk a tanulságot.- A versenyek tükröt állítanak a rajok, az alapszervezetek elé, megmutatják, hol viselik kellően gondját a felszereléseknek, a fecskendőnek, de azt is, hogy hol, milyen szinten történik a rajok felkészitése. Helytállásukra nemcsak a versenyeken van szükség, hanem a tüzek oltásánál is. Elég egy óvatlan pillanat és a vörös kakas felüti a fejét- állítja a vezető titkár. - Járási szinten is foglalkozunk a szakmai felkészítéssel, minden évben 15-20 embert küldünk továbbképzésre a szövetség ^martini iskolájába. Ez azonban az utóbbi időszakban nem kis gondot okoz. A dolgozókat csak nehezen engedik el munkahelyükről, ami szűklátókörűségre utal. A múlt évben megtartott VII. , kongresszus egyik határozata feladatul adta, hogy többet és átfogóbban kell foglalkozni a fiatalokkal. Ennek érdekében már sokat tettek a járásban, de az ifjúsági tűzoltórajok felkészültsége még nem érte el mindenütt a kívánt színvonalat. A Plamen ifjúsági versenyben 38 raj vett részt. A légi (Lehnice), a nagymagyari, a csallóközcsütörtöki (Őtvrtok na Ostro- ve), az ekecsi (Okoc) alapiskolát több raj is képviselte, de ugyanakkor vannak iskolák, ahonnan egy rajt sem neveztek be a versenybe. Abban bíznak azonban, hogy az idén többen lesznek a körzeti és a járási versenyen.- Az ifjúsággal való foglalkozásra jó alkalmat ad a szakköri tevékenység. A járás 67 szakkörének irányításában és szervezésében a tanítók mellett részt vesznek az alapszervezetek tagjai és a hivatásos tűzoltók is. A szakkörökből kerül ki az utánpótlás - összegez az elnök. - Éppen ezért olyan tevékenységet kell folytatniuk, hogy az vonzza a fiatalokat, lehetőséget adjon arra, hogy játékos formában felkészítsük őket a tűz megelőzésére. A járási szervezet tagjai nemcsak a szervezeti életből, a megelőzésből, a tűzoltásra való felkészülésből veszik ki a részüket, hanem a különböző társadalmi munkákból is. A Nemzeti Front választási programjában kitűzött célok elérése érdekében 19 ezer óra társadalmi munkát végeztek, arról a több ezer óra társadalmi munkáról nem is szólva, amelyet a tűzoltótechnika karbantartásánál végeztek. Több tucat tonna ócskavasat értékesítettek, és mintegy 300 tűzoltó adott térítés- mentesen vért.- Az új munkamódszerek keresése, az irányító munka tökéletesítése nálunk is a fő feladatok egyike - jelenti ki határozottan Czajlik Jenő. - A járásban már korábban hét körzetet létesítettünk, a személyes kapcsolatot tartjuk a legfontosabbnak. A választásokkor az önkéntes tűzoltók közül mintegy 160-an lettek képviselők. A velük való munka, a beszámoltatásuk egyik legközelebbi feladatunk. Tudjuk, még jobb eredményeket csak akkor érhetünk el, ha elmélyítjük együttműködésünket Dr. Bognár László (balról) és Czajlik Jenő (A szerző felvétele) a Nemzeti Front többi szervezetével és a hivatásos tűzoltókkal. Amikor a tűzvédelmi szövetség járási szervezetének munkájáról beszélünk, meg kell említeni azt is, hogy több fúvószenekaruk van. Ezek nemcsak a tűzoltóünnepségeken lépnek fel, hanem a polgári szertartásokon is. Az idei év egyik legjelentősebb eseménye lesz a gabcíkovói tűzoltóegyesület megalakulásának 100. évfordulója, amely szinte járási méretű ünnepség lesz. A járási bizottság tisztség- viselői mindent megtesznek azért, hogy a kongresszus határozatait a lehető legjobban teljesítsék. Nem fér kétség ahhoz, hogy a szövetség alapszervezeteiben, mint a múltban, a jövőben is a tűz megelőzésén lesz a hangsúly. NÉMETH JÁNOS Nyereségesen A számvetések időszakában a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum vállalatainak vezetői, figyelembe véve az új gazdasági mechanizmus igényesebb feltételeit, sokat foglalkoznak a jövedelmezőség kérdésével. A számok tengerét tanulmányozva mérlegelik, milyen intézkedésekkel lehetne meggyorsítani a mező- gazdasági termelés intenzifikálását. Tömören fogalmazva, a lehető legnyereségesebb gazdálkodás feltételeinek kialakításáról van sző. Ezzel összefüggő gondolatokat vetett fel Jan Stejskal szövetségi pénzügyminiszter a Szövetségi Gyűlés legutóbbi ülésén. Kiemelte az anyagi érdekeltség ösztönző erejét az átalakítási folyamatban, a termelési feladatok teljesítésében. Utalt az önfinanszírozáson alapuló gazdálkodás kialakításának fontosságára, s hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak maguknak kell megteremteniük a fejlesztéshez szükséges eszközöket. Régóta megoldásra váró problémáról, illetve feladatról van szó. A termelési értekezleteken gyakran napirendre kerül a lemaradozó mezőzgazdasági vállalatok rossz gazdálkodása miatt keletkező áruhiány. Az egyenlőtlen termelés gyakran nehézségeket okoz a közellátásban. Egyes vállalatok elsősorban állami támogatásra számítanak, és alig tesznek erőfeszítéseket a termelési és értékesítési feladatok teljesítésére. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a lemaradozó vállalatok évek óta egy helyben topognak, miközben más mezőgazdasági vállalatok dolgozókollektívái nagy erőfeszítéseket tesznek a társadalmi igénylések kielégítésére. Ezek közül kiemelhetjük például a gabcíkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaságot és a Deáki (Diakovce) Egységes Földmüves-szövetkezetet, amelyek a legnehezebb körülmények között is megtalálják a lehetőséget a termelés jövedelmezőségének növelésére, s évtizedek óta nem voltak adósai a népgazdaságnak. A jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeinek megteremtésével a legfelsőbb párt- és gazdasági fórumokon is foglalkoznak. Rámutatnak arra, hogy el kell ítélni a régi gyakorlatot, amikor a vállalatok nagy része nem állt meg a saját lábán, és elvárta, hogy gyámkodjanak fölötte. A termelés fejlesztéséhez más vállalatok rovására igyekeztek kicsikarni jelentős pénzösszegeket. Ladislav Adamec, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke a CSKP KB 12. ülésén az 1988- as gazdasági és szociális fejlesztési terv teljesítéséről, az 1989- es terv megalapozásáról, valamint a gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatáról szóló beszámolójában többször visszatért a termelés és nyereségképzés problémáira. Mint mondotta, a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban a gazdálkodás leggyengébb láncszemét a magas ráfordítások, s nem utolsó sorban az jelenti, hogy gyakorlatilag valamennyi alapvető élelmiszer kiskereskedelmi árát dotálni kell az állami költségvetésből. A mezőgazdasági dolgozók nagy gabonahozamokat érnek el, s fokozzák a hústermelést. A döntő azonban az is, hogy a termelés lényegesen olcsóbb legyen. Ebből arra lehet következtetni, hogy bár a mezőgazdasági termelésben egyes szakaszokon kiugró eredményeket érnek el - Szlovákiában a 7. ötéves tervidőszak hasonló időszakához viszonyítva 10 százalékkal nőtt a termelés -, mégsem lehetünk elégedettek, mert túl nagyok a termelési költségek. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a magas szinten termelő vállalatok is kevés nyereséggel zárják a pénzügyi mérleget, így nincs elég pénzük az újratermeléshez és az anyagi ösztönzők rugalmasabb alkalmazásához. Ebből következik, hogy az új gazdasági mechanizmus feltételei között valamennyi mezőgazdasági vállalatnál előtérbe kell kerülnie a pénzgazdálkodásnak, ami remélhetőleg a termelési és értékesítési feladatok teljesítésére ösztönzi majd a vállalatok dolgozókollektíváit. BALLA JÓZSEF ORVOSI TANÁCSADÓ ■■■■■: __ Az orrvérzés A kassai (Koéice) Kelet-szlovákiai Vasmű hideghengerdéjében az új, 300 millió korona értékű automatizált vezérlőrendszer létesítése tavalyelőtt kezdődött. A modernizálási feladat teljesítésében több hazai és külföldi vállalat - köztük két francia cég, az Alsthom és a decim - vett részt. A vezérlőrendszerben főleg külföldi, Intel típusú számítógépeket alkalmaztak. A képen: Ján Vranec mérnök (jobboldalt) és a francia Pierre Brochner látható. (Jozef Vesely felvétele - ŐSTK) Az orrvérzés gyakori tünet, nemre való tekintet nélkül, bármelyik életszakaszban előfordulhat. Annak ellenére, hogy az orrvérzéssel a legtöbb ember már találkozott, kevesen ismerik a vérzést kiváltó okokat, sőt a legtöbbször az elsősegélynyújtás sem helyes. Orrvérzéskor a legtöbb esetben a vérveszteség minimális, a beteg azonban a vérzéssel járó ijedtség következtében ezt nem tudja objek- tívan megítélni. Előfordulnak olykor orrvérzések életveszélyes vérveszteséggel is, elsősorban a belső vagy külső nyaki ütőér ágaiból. Lényeges tudnivaló, hogy az orrvérzés a legtöbb esetben valamilyen betegség, rendellenesség kísérőtünete, tehát előfordulásakor - főként ha ismétlődik - mindig szervi elváltozásra kell gondolni. Az okok lehetnek helyiek és általánosak. A helyi okok közül a leggyakoribb valamely véredény sérülése, legtöbbször az orrsövény elülső részén, ahol a hajszálerek sűrű hálózata található. Az itt jelenlévő vérerek könnyen elkezdhetnek vérezni az orr tisztításakor, orrfújáskor tüsszentéskor, de néha lehajláskor is. Ez a fajta orrvérzés a fiatal, gyorsan fejlődő egyéneknél a leggyakoribb, s általában nem jár egyéb szervi elváltozással. Nem ritkák az orrsövény véredényein előforduló kiboltosulások sem, melyek általában ismétlődő náthák, erőltetett orrfújások és egyéb külső vagy belső hatások következményeként fejlődnek ki. Az így elváltozott erek könnyen megpattannak és ismétlődő vérzéseket okoznak. Az orr balesetei - ütés, zúzódás, orrcsonttörés - is vérzéssel járnak. Az orrvérzés helyi okai közé tartoznak az orrnyálkahártya polipjai, az orr- és melléküregeinek rosszindulatú daganatai. Az orrüreg elülső részén előforduló úgynevezett elülső száraz n átha esetében a beszáradt nyálkahártya könnyen fertőződhet, s olykor fájdalmas fekélyek is keletkezhetnek, melyek szintén vérezhetnek. A vérbajjal járó nyálkahártyafekély és a tuberkulózisos orrsövényátlyu- kadás is vérzéssel jár, előfordulása azonban meglehetősen ritka. A gyermekkorban előforduló orrvérzések lehetnek az influenza, sar- lach, tífusz, kanyaró kísérőtünetei is. Gondolnunk kell azonban, főleg a kisgyermekeknél, annak lehetőségére, hogy valamilyen apró idegen tárgy (gyöngyszem, kavics stb.) került az orrüregbe, ami megsértheti a nyálkahártyát s orrvérzést okozhat. A felnőttkori orrvérzések hátterében nagyon gyakran az egyéb tünetek nélkül jelenlévő magas vérnyomás húzódhat meg. Az orrnyálka- hártya törékeny hajszálerei könnyen megpattannak a megnövekedett belső nyomás következtében s ismétlődő vérzések keletkeznek. Orrvérzéssel járnak a különböző véralvadási zavarok, májelégtelenség, leukémia, vesezsugor, általános érelmeszesedés, bizonyos született szívhibák és a vérszegénység is. A nőknél előfordulhat orrvérzés a havi vérzéskor valamint a terhességkor. Orrvérzéskor a vérzés okától függetlenül a károsultat mindig elsősegélyben kell részesíteni. Az elsősegélynyújtásnak a vérzés megállítására, a nagyobb vérveszteség megelőzésére kell irányulnia. A beteget sajnos legtöbbször a mosdó fölé hajolva, az orrából csöpögő vérrel, erőteljes orrfújások közben találjuk. Igaz, hogy az orrüreget kitöltő vér gátolja az orron keresztül való légzést, s a károsult igy igyekszik megszabadulj a felső légutak elzáródásától, de ebben az esetben a lehető legrosszabbat teszi, ugyanis az orrfújáskor növekedik a fej ereiben lévő vér nyomása, s a gyors kilélegzéskor habosodó és áramló vér nem teszi lehetővé a sérült véredényben a véralvadás folyamatának megindulását. Szintén nagyon helytelen, ha az orrvérzéses beteget hanyatt fektetik, mivel az orrüregből a vér az orrgaraton keresztül lefolyik a nyelőcső irányába, melyet azután kénytelen lenyelni, s a gyomorban felgyülemlő friss vér sokaknál hányási reflexet vált ki. Az elsősegélynyújtásnál a következő sorrendet tartsuk be:- szólítsuk fel a sérültet, hogy ne fújja az orrát és nyugtassuk meg;- ültessük le enyhén előrehajolva, miközben mutató és hüvelyk ujjá- val befogja az orrát, s a száján keresztül lélegzik. A legnagyobb szorítást az orr porcos részére kell kifejteni;- tegyünk a sérült tarkójára hideg borogatást, s ugyanilyen borogatást az orrára is a szorítás helye alatt;- amennyiben a vérzés 5-10 percen belül nem áll el, szállítsuk a beteget sürgősen kórházba. A gyakran ismétlődő, kis vérveszteségekkel járó orrvérzések sem el- hanyagolandók, és részletes belgyógyászati kivizsgálást igényelnek. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1989. I. 6. \
