Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-30 / 39. szám

<c ► ► SZONDA- Úgy látom, túl sokat ivott.- Dehogy, biztos úr.- Nos, akkor fújjon bele szépen ebbe a kis csőbe.- De melyikbe: a jobb vagy a bal oldaliba? LELEMÉNYESSÉG- A középkorban a hűtlen asszo­nyokat megkövezték...- Éppen ezért aszfaltozzák ma az utakat... VACSORA- Mit főzöl ma vacsorára, - kérdi az anya újdonsült feleség lányát.- Ha Karcsi megveszi, amit felír­tam neki, akkor vajaskenyeret... AZ OLIMPIÁRÓL SZÖVEG NÉLKÜL (Július Polák karikatúrái) LAKODALOM Az angol és a skót égy lakodalomra hivatalos. Az ünnepi asztalnál történetesen egymás mellé kerülnek, és arról kezdenek beszélgetni, hogy ki milyen ajándékot hozott a fiatal párnak.- Én egy tizenkét személyes teáskészletet hoztam - jegyzi meg szeré­nyen az angol.- Én viszont - feleli büszkén a skót - egy negyvennyolc személyes teaszűrőt! Hallottuk A város és a falu között a különbség ma már csak a levegő vegyi összetételében van DÁN HUMOR NEHÉZ NAP- A hét melyik napján van a leg­több dolga a tisztviselőnek?- Fogalmam sincs.- Hétfőn. Mert akkor a naptárnak egymás után két lapját kell leszakí­tania! JÓKÉPŰ- Jóképű a vőlegényed, Viki?- Ellenállhatatlan! A mamájától a szemét örökölte - a papájától meg a versenyautóját. TEHÉN- Hány liter tejet ad a tehenetek, Mari?- Tizet.- No és hány litert adtok el?-r Tizenötöt! ORVOSNÁL- Még gyógyszereket írok fel ma­gának, csak nem tudom, hová tet­tem a toliamat - mondja az orvos.- Elnézést, doktor úr, de tíz perc­cel ezelőtt dugta a hónom alá. MEGOLDÁS A főnök csodálkozik:-Mit jelentsen ez? Miért csök- kentsem a fizetését?- A feleségem azt állítja, már rég elvált volna tőlem, ha nem lenne ilyen jó fizetésem! KÖLCSÖN- Nem vesztette el véletlenül a pénztárcáját, kolléga?- Nem.- Akkor talán kölcsönözhetne ne­kem egy százast. PELE A híres-nevezetes Pelétől meg­kérdezték egyszer:- Minden labdarúgónak tudnia kell játszani a fejével?- Okvetlenül - felelte a labdarú­gó-király. - Különösen akkor, ha a lábával nem tud! SÉRTÉS-ön azt állítja, hogy az alperes hájfejűnek nevezte. Nem lehet, hogy csak hirtelen felindulásában csú­szott ki a száján?- Dehogy is, bíró úr! Előzőleg alaposan megnézett! LABIRINTUS- Mondd, hogyan tudtál egyszerű fonal segítségével kijutni a labirin­tusból? - kérdezték egyszer Thé- szeusztól.- Más kiutam nem volt - felelte a hős. PROTEKCIÓ- Ha megválasztanak elnöknek, elhelyezed a fiamat a városi nemzeti bizottságnál?- No és mihez ért?- Semmihez!- Remek! Akkor még átképez­nünk sem kell! ROSSZKEDV-Mondja, miért olyan rosszked­vű, elnök elvtárs?- Az újság írt a szövetkezetünk két legjobb fejönójéről...- Csak nem bírálja őket?- Dehogy, inkább dicséri!- Hiszen ez nagyszerű!- Dehogy! A szomszéd szövetke­zet holnap elküldi hozzájuk a ké­rőket ... A fogyatékosság olyan erény, amelyből még senki sem tanult meg hasznot húzni. A tapasztalt szerkesztő még az aforizmát sem szokta végigol­vasni. A házasságok tartósabbak volnának, ha nem két jegygyűrű erősítené meg őket - hanem csupán egy. A női hallgatás - fizikai vagy szellemi munka. Az író könyvének minden egyes szavát mérlegelte. Mégis 6 kilogramm lett belőle! Sokan majdnem kibújnak a bőrükből, hogy aztán belebúj­hassanak. Hirdetés: ,,két új könyv jelent meg a pult alatt“. Az emberi érintkezés gazdag­ságát általában akkor szoktuk többre becsülni - amikor hiány­zik számunkra. A Lityeraturnaja Gazetából fordította: GELLÉRT GYÖRGY MAGYARÁZAT- Hajlandó volna megmagyaráz­ni, miért jön mindennap későn a hi­vatalba? - kérdi szemrehányóan be­osztottjától a főnök. - De ne beszél­jen mellé!- Persze! Az előcsarnokban egy kis tábla van a liftajtón. „Csak tíz ember számára". El tudja képzelni, meddig kell reggel várni a tizedik utasra? A családapa sokáig nyomogat­ja a televíziókészülék gombjait, az egyik műsorról a másikra kapcsol át, és végül, ásítva, az állatokról szóló adást nézi. Gyermekei el- csendesülten bámulják a két, pár­zási időszakban levő tücsök bir­kózását. A győztes tücsök hama­rosan a nőstény felé indul.- Nos, mit lehet kívánni a mi tévénktől - jegyzi meg komoran az apa, s elzárja a készüléket.- Disznóság! Bármit mutatnak is- mindenütt csupa szex és erő­szak! x Újsághirdetés: „Felveszek fiatal, csinos nőt, aki ért a traktorvezetéshez. A trak­tor fényképe okvetlenül melléke­lendő..“ x- Miről beszélgetett veled ilyen sokáig az a vendég?- Azt mondta, hogy az étel ná­lunk pocsék, a sör savanyú, a ká­vé pedig olyan, mint a moslék!- Hát aztán -, de miért olyan elégedetlen?... x Frasse önmagában morfondí­rozik:-Rendben van, bizonyítottnak tartják azt, hogy az ember a ma­jomtól származik. De ki volt az, aki rájött - hogy ö nem majom?! x- Ez a búvópatak itt eltűnik, és csak amott, annál a kocsmánál jelenik meg a felszínen - magya­rázza az idegenvezető a turista- csoportnak.- Szakasztott úgy, mint az én kedves férjem - sóhajt fel az egyik hölgy. x- Milyen aprócska kis gyár ez- mondja az amerikai, aki megte­kint egy óriási kohászati üzemet.- De mi van ezekben a tartá­lyokban?- Semmi különös. Tinta a gyár irodája számára - válaszolja a kí­sérő. x Feleség:- Figyelj: azt írja az újság, hogy egy szociológuscsoport megta­lálta a válások okait. Férj:- Kellett is ezen a fejüket törni­ük?! Hiszen amúgy is mindenki tudja, hogy a válás oka a há­zasság... x- Adjon nekem valamilyen de- tektívregényt, csakhogy valóban érdekes legyen!- Ez itt éppen az, amire önnek szüksége van. Ebben csak a leg­utolsó oldalon derül ki, hogy a gyilkosságot a főkomornyik kö­vette el! A hét vicce- Kérem, tessék válaszolni közvélemény-kutatásunk kérdésére. Hogyan vélekedik a munkahelyi szexről?- Nálam ilyesmiről szó sem lehet.- Erkölcsi okok miatt?- Nem, hanem azért, mert én kötéltáncos vagyok! A fiatalasszony ebédfőzés­hez készülődött. Csön­desen tisztította a zöldséget a konyhában, miután az ikreket a kertbe vitte. Játsszanak csak ott, nehogy zsivajgásukkal föléb­resszék apjukat, aki a besötétí­tett szobában alszik legalább pár órát az éjszakai műszak után. Egyszer csak a tál felé nyúló keze megállt a levegőben, mert elfojtott hangokat, suttogást hal­lott az udvari szoba felöl, amely­ben Pali, a férje aludt. „Álmában beszél" - gondolta és elmoso­lyodott. De a hangok erősödtek. A kíváncsiság ördöge nem is engedte, hogy Marika kerekded alsó felével tovább melengesse a sarokpad ülőkéjét. Lábujjhe­gyen az ajtóhoz lopakodott. Fü­lét a kulcslyukra tapasztotta.- Ha istent ismersz, segítesz rajtam - mondja az ismeretlen hang.- De hogyan kerülsz ide a harmadik faluból egy szál alsó­gatyában, te marha - mondja két ásítás között Pali.- Már elmondtam. Hát ne aludj! Figyelj rám! A járási nem­zeti bizottságon lett volna elin­tézni valóm. Kocsival indultam. A szomszéd falu szélén stopolt egy nő. Beleharapni kevés, olyan idomai voltak a feszes sár­ga trikóban. Hosszú combjaiból keveset takart a fehér miniszok­nya. Fekete dús sörényét fél kézzel összefogta, amíg behajolt az ablakon, hogy legalább egy darabon vigyem el, bár a fővá­Kínos helyzet rosba kell sietnie. Fölvettem. Mi­vel sok mindenre kaphatónak bi­zonyult, betértem az erdőbe. A kavicsgödrökben Ádám-kosz- tümben fürödtünk. Úszás után termoszból hűtött citromos teá­val kínált. A fűben elnyúlva ál­dottam a szerencsémet, de nem sokáig, mert váratlanul elalud­tam. Ébredéskor se lány, se au­tó, se ruhám, se pénzem. Azon­nal tudtam, miért volt furcsa ize a teának. A rendőrségre kell mennem. Kölcsönözz legalább inget, nadrágot és biciklit. Az utolsó mondatoknál Marika már szemtől szemben állt férje egykori barátjával, aki lengema­gyarban mászott be a nyitott ab­lakon, hogy segítségért rimán- kodjon. Pali kezével a paplant csapkodj és hahotázva kaca­gott. Szeméből elillant az álom. Az asszony jelenlétén nem is csodálkoztak a férfiak.- Szóval „kölcsönvette" a ko­csidat, és már jó órája a főváros­ban van, s amilyen ügyes a kicsi­ke, már értékesítette az öltönyö­det is, - mondta Pali fuldokolva a nevetéstől.- ... meg a rádiót, az órámat és az írógépet, amit a javítóba akartam beadni - fejezte be a mondatot összetörtén a pórul­járt „kakas".- És hová valósi, hogyan hív­ják? - hangzott a naiv kérdés Marika ajkáról. A barát rövid alsónadrágja szárát húzogatta, gondolkodott majd lassan tagolta: „Ta... Ián... azt... hí... szem, ... azt mond... ta... Ju... dit. Igen, Ju­dit. Vagy ki tudja?!"- Hát ezen a nyomon, és a „pontos" személyleírásod alapján a rendőrség igazán elin­dulhat, sőt eredményes nyomo­zást folytathat - mondta Pali ko­molyan, de böfögő kuncogását nem tudta ásításba fojtani. KODAY BERTA I 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom