Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-24 / 25. szám
JSZÚ 38. VI. 24. TUDOMÁNY TECHNIKA Bár Jurij Gagarin 1961. április 12-én végrehajtott úttörő kísérlete mindösz- sze 108 percig tartott, mégis az egyetemes űrkutatás alapkőletételét jelentette. A Vosz- tok-1 űrhajó a maga 5 méteres hosszával és 5 tonnás súlyával ma már piciny kísérleti eszköznek számít a mintegy 37 méter hosszú és 70 tonnás űrrepülőgéphez képest. A repülések folytatódtak, a krónika eddig a világ 19 országából 207 űrhajós repüléséről száléphetnek fel a vérnyomásban. Mindezek ellen csupán egy gyógyír létezik: a csaknem tökéletes fizikai állapot, no meg az utazás közbeni intenzív, rendszeres testedzés. Ez utóbbi a szovjet űrhajósoknál naponta összesen legalább 2 órát jelent. Ha ez nem történne meg, akkor az űrhajósok földet érése minden bizonnyal halálos kimenetelű lenne - hangsúlyozta Vlagyimir Makarov. Ugyanakkor a tudomány és a technika mai fejlettsége lehetővé teszi, hogy az Irány a Mars A VOSZTOK-1 -TŐL A MIR ŰRÁLLOMÁSIG mól be. Az alábbiakban a Szovjetunió Űrhajózási Szövetségének képviseletében egy tudományos kutató, orvosbiológus, a kozmikus ételek specialistája és sci-fi szakíró ad számot az eddig megtett útról és a feladatokról. Vlagyimir Makarov kollégáival bonyolult orvosbiológiai kísérleteket végez. Munkájának egyike - legfontosabbika - az űrhajós- jelöltek és az űrhajósok fiziológiai-lélektani állapotának folyamatos tanulmányozása, az emberi munkabírás határainak körvonalazása. Az orvosszakértő úgy véli: miután a világűrben naponta tizenhatszor váltják egymást a nappalok és az éjszakák, ilyen, az ember számára rendkívül szokatlan körülmények között igen fontos a napi munkarend optimális összeállítása. Arra a kérdésre, hogy a világűrben mi jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt az emberre, a válasz egyértelműen a súlytalansági állapot volt. Ezen belül is a legnehezebb az úgynevezett adaptálódás időszaka, amely minden űrhajósnál más és más, de általában 3-5 napig tart. Ezalatt az idő alatt az űrhajós a szó szoros értelmében igen pocsékul érzi magát. A hosszabb ideig tartó űrutazások során károsodás érheti a csontszöveteket, csökkenhet az izmok térfogata, ingadozások űrhajósok ne szenvedjenek komolyabb károsodást akkor sem, ha huzamosabb időn, akár egykét éven át tartózkodnak is a világűrben. Jurij Zajcev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Űrkutatási Intézetének tudományos osztályvezetője többek között beszélt az idén induló nagy nemzetközi programról, a Pho- bos-tervröl. Mint ismeretes, idén július 7-én, illetve 12-én két szovjet űrszonda indul a Mars felé, Az űrszerkezetek 200 napos repülés után megérkeznek a Mars és Phobos nevű holdja térségébe. A szükséges manőverezés után (ez néhány hétig is eltarthat) mintegy 50 méteres magasságig megközelítik a Phobost. Érdekesség, hogy maga az aktív kutatási program mindössze 20 percig tart. Ezalatt az idő alatt először alkalmaznak majd úgynevezett lézeres talajszondázást. A 10 millió watt teljesítményű nyaláb végigpásztázza a talaj felszínét, szinte beszippantja a talajmintákat, speciális berendezések pedig végrehajtják a különféle elemzéseket. A terv szerint a hold 150 pontján vizsgálják meg a talajt, az egész akciót tv-kamerák kísérik figyelemmel. Az említetteken kívül két tudományos kutató egységet juttatnak még el a Phobos felszínére. Egy mozdulatlant (két évig működőt), vaA kék forradalom - és az influenzajárványok A múltban tíz-húsz évenként törtek rá az emberiségre influenzajárványok, mindenkor sok millió áldozatot követelve. E járványokat mindig új felületiantigén-szerkezetű A-influenzavírusok okozták. Ez az oka annak, hogy mindenki fogékony volt e vírusok fertőzése iránt. Ma már tudjuk: az erősen megváltozott sajátosságú vírusok úgy alakulnak ki, hogy az embert megbetegítő vírusok öröklési anyaga „összekeveredik" a madarakéival. Ez volt a helyzet az 1968. évi nagy járványt okozó legutóbbi vírustípussal is. Ez minden jel szerint úgy jött létre, hogy az emberre veszélyes vírus nyolc génszakasza közül az egyik helyet cserélt a kacsát megbetegítő influenzavírus egyik génszakaszával. Ebben a géncserében a sertés tölti be a „keverö- kád“ szerepét, mert amikor a sertést egyszerre támadja meg az embert és a kacsát megbetegítő influenzavírus, benne megy végbe az öröklési anyagnak az a kombinálódása, amely az influenza új típusának a kialakulásához vezet. Az elmúlt évszázadok minden nagyobb influenzajárványa Ázsiából indult ki, vagyis a világnak ama térségéből, ahol az ember és a sertés hagyományosan egy fedél alatt él egymással. Ezért látszik veszélyesnek az, hogy Délkelet-Azsia egyre több részén együtt tartanak sertést és kacsát, sót, Thaiföldön, de már Hongkongban, Malaysiában és Nepálban is szárnyasok, sertések és halak hármas tartása van meghonosodóban. A szárnyasokat kalitkában a sertések fölött helyezik el, hogy trágyájuk a sertések táplálékául szolgálhasson. A sertésólak rácsos padozata alatt pedig halasmedencéket képeznek ki. Az ott tartott halak vizét a sertésekből kikerülő szerves anyag trágyázza. A haltartás ebben a rendszerben a leggazdaságossabb, mert a halaknak nincs szükségük kiegészítő takarmányra, s nagy a hozamuk. A haltenyésztésnek ezt a „kék forradalom“-nak elnevezett módját Ázsiában a kormányok, de az ENSZ szervezete is propagálják és támogatják, s hasonló gazdálkodást szándékoznak elterjeszteni Afrikában is. Biológuskutatók azonban rámutatnak arra, hogy ez az állattartási mód igencsak veszélyessé válhat, mert ebben az új influenzavírusok létrejöttének két legfontosabb gazdája - a kacsa és a sertés - egymással szoros kapcsolatban van. A biológusok tehát az influenza járványok megelőzése végett amellett szállnak síkra, hogy a kacsákat és a sertéseket szigorúan különítsék el egymástól. (Élet és Tudomány) lamint egy mozgót, a „békát", amely összesen 10 ugrást hajt végre. Ljudmilla Bonyejeva tudományos főmunkatárs, az úrtáplál- kozás szakértője, beszámolt az úrhajósjelöltek és űrhajósok étkezési rendjéről, a különböző ételek és italok összetételéről, a világűrben fogyasztott ételek mennyiségi és minőségi jellemzőiről. Az Élelmiszer Technológiai Kutató Intézetben, ahol dolgozik, több mint félezer kozmikus ételt és italt készítenek. És nem csupán az űrhajósok részére. Fogyasztanak belőlük sokat az élsportolók is. A nemzetközi legénységű űrrepülések során az ételek és az étrend összeállításakor figyelembe veszik az adott ország és képviselőjének étkezési szokásait, sajátosságait. így történt ez Vladimír Remek vagy Farkas Bertalan repülésekor is. A szovjet űrhajósok naponta kb. 2,5 liter folyadékot fogyasztanak el, főleg melegen. Ennek egy részét élelmiszerekben, a többit pedig italokban. A napi menü általában 1 kávé, 3 tea, több gyümölcslé, tej, tejeskávé, kakaó. Közvetlenül leszállás előtt pedig a legénység tagjai sóban gazdag ételeket fogyasztanak. Érdekesség: egy kozmikus ebéd például szárított levesből, húsból és köretből, kenyérből, édességekből és gyümölcsből áll. Az űrhajósok naponta négyszer étkeznek, összesen 1,6 kilogramm táplálékot vesznek magukhoz. A sajtótájékoztatón szó esett a szovjet űrrepülőgépről is. Ezzel kapcsolatban Nyina Kirdoda, a Szovjetunió Űrhajózási Szövetségének vezetőségi tagja elmondta, hogy a közeljövőben munkába álló szovjet űrrepülőgép sok tekintetben hasonlít az amerikai űrrepülőgépre. Ám a szovjet űrrepülőgépet nem fogják katonai célokra felhasználni. Az űrjármű fő feladata a legénység és a teherszállítmányok világűrbe juttatása lesz. Emellett még felhasználják különféle javítási munkálatokra, műholdak pályára állítására. A szakember szerint az űrrepülőgép várhatóan 1990-ben, vagy nem sokkal azt követően indul első útjára. (Lukácsy József, Impulzus) ÍVAD AR MÁR AZ USA-T FENYEGETI A „GYILKOS“ MÉH Brazíliában, Sao Paulóban 1956-ban - elővigyázatlanságból - egy laboratóriumból kiszabadult huszonhat afrikai méhraj, s elszaporodva és évi 400 kilométeres utat is megté- ve, elérte Mexikó Yucatán-fél- szigetén Cancúnt. Az Egyesült Állomokban attól tartanak, hogy 1988 végére e „gyilkos“ jelzővel illetett erőszakos méhek „átlépik“ az Egyesült Államok határát, s kiszorítják mind az országban meghonosodott vad, mind a háziasított, mézet adó és a növényeket beporzó, szelíd európai eredetű méheket. Az afrikai ugyanis elpusztítja a királynőt, s átveszi az uralmat a méhraj fölött. Ez a méh ugyan szintén termel mézet, de rosszabb minőségűt. Az is baj, hogy állandóan úton van, s ezért a beporzásban nem számíthatnak reá. A szúrástól is okkal félnek; Latin-Ameriká- ban háromszázötven embert és ismeretlen számú állatot pusztított el. Zenit ’88 Az ifjúsági műszaki alkotóképesség két példája. A hatalmas kanalas kotrógép valósághű modelljét és a gyakorlatban akár azonnal is felhasználható kistraktort szakmunkástanulók készítették (A szerző felvételei) Melyikről a sok közül? Ez volt az a kérdés, amely leginkább foglalkoztatta a tudósítókat az idei országos Zenit kiállítást járva. Minek alapján, milyen módon értékelheti valaki az ifjúsági műszaki alkotó tevékenységet, ha a mozgalom egészéről szeretne rövid áttekintést adni? A prágai Julius Fuőík Művelődési és Pihenópark főépületének két hatalmas szárnya és az ezeket összekötő folyosó is tele volt különböző berendezésekkel, gépekkel, műszerekkel, bútorokkal, játékokkal, divatcikkekkel, találmányok leírásával, járművekkel, optikai eszközökkel, modellekkel... s itt már abba is hagyhatom a felsorolást, hiszen még csoportosítani is nehéz mindazt, amiben a fiatalok műszaki érzéke és természetesen az ezzel párosuló alkotóképesség újat hozott létre. Volt ott minden, a gólyák fészekrakását segítő egyszerű tartószerkezettől kezdve az elektromos és Az Egyesült Államokban még nem tudják, hogy miképp gátolják meg e méheknek az országba való beözönlését, illetőleg hogy miként tegyék őket ártalmatlanná. TISZTÍTHATÓ HANGELNYELŐ Nagy-Britanniában olyan hangszigetelő anyagot fejlesztettek ki, mely teherviselő elemként is alkalmazható és könnyen tisztítható. A bizonyos sűrűségben kötött flint- szemcséket tartalmazó Cous- tone nevű anyag sejtes szerkezete meghatározott mennyiségű levegőt zár magába. További jó tulajdonsága, hogy jó tűzálló és felszíne különösebb nehézségek nélkül tisztítható. A visszhangszobában végzett kísérletek szerint egy 28 mm-es Coustone-elem 50 mm-es légréssel rendkívül jó hangelnyelő: akusztikus abszorpciós együtthatója 500 Hz-en 0,83,1000 Hz-en 0,90 és 2000 Hz-en 0,88. Hangelnyelési tényezője az 50 mm vastag ásványgyapothoz képest a frekvencia függvényben 10-13 százalékkal nagyobb. Hangredukciós indexe a brit szabvány szerinti vizsgálati körülmények között átlagosan 3150 Hz, 46,1 dB. elektronikus műszerek szinte beláthatatlan mennyiségén át a bonyolult gépipari konstrukciókig és robotokig. De legalább ilyen széles sávban mozgott az alkotók életkora is, az alapiskola harmadik osztályosaitól kezdve egészen a harmincévesig, különböző tanulmányokat folytató, vagy szakmát gyakorló fiú, leány, férfi és nő vett részt bemutatón. így tulajdonképpen nem is vállalkozott arra, hogy valamit is kiemeljek a látottakból, hiszen mindaz, ami ott volt, a néha talán túl szögletes formák, a nem tükörként csillogó felületek, vagy a kevésbé elegáns feliratok ellenére is azt mutatta, hogy az alkotót a legkomolyabb szándékok vezérelték és tudásának legjavát kívánta belevinni az alkotásba. Érzésem szerint itt mindenki dicséretet érdemel. Amit viszont ki szeretnék emelni, az a kiállítás szervezése. Az, hogy nem csupán egy passzív bemutatót hoztak létre, amely a szemlélő érdeklődésére és tudására bízza, hogy mit nézzen meg alaposan. Ezen a kiállításon zajlott az élet. Külön kis műhelyt - munkapadokat - rendeztek be azoknak, akik (akár kezdők is), a helyben megvásárolható alkatrészekből valamilyen elektronikai „mütyürt" akartak összeállítani. Mindennap másvalami szerepelt a programon, és természetesen szakemberek nyújtottak segítséget, valamint szerszámokat is az érdeklődőknek. Ezenkívül ki lehetett próbálni a sakkozó számítógépet, egyéb számítógépes játékokat, számítógép képernyőjére lehetett rajzolni az interaktív grafika egyik eszközével, az elektromos egérrel (ennek alkatrészeit meg is lehetett vásárolni, s az érdeklődő helyben vagy otthon összerakhatta), Fischer építőelemekből robotokat vagy komplett robotosított munkahelyeket lehetett összerakni - természetesen miniben -, s még egy sor más dolog lehetővé tette, hogy a látogatók - főleg fiatalok - ne csak szemlélők maradjanak. Olyan volt tehát az .idei Zenit, amiről vagy „regényt" ír a tudósító, vagy csak ahhoz veszi a bátorságot, hogy kedvet csináljon az olvasónak a legközelebbi ilyen seregszemle megtekintéséhez. A részvétel az ilyen rendezvényen már csak azért is hasznos, mivel kapcsolatok teremthetők a más országrészekben lévő klubok, illetve az ifjúsági alkotótevékenység szervezőivel. SZÉNÁS! GYÖRGY * * A
