Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-31 / 256. szám, szombat
A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítése, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítása, valamint a gazdasági mechanizmus előirányzott átalakításának sikeres megvalósítása szempontjából rendkívüli jelentőségű volt a vállalati törvénytervezetről, valamint a szövetkezeti törvénytervezetekről folytatott nyilvános, társadalmi vita. Az egyes állampolgárok és kollektívák nézetei, javaslatai és észrevételei arra irányultak, hogy ezek a fontos dokumentumok minél jobban kifejezzék szocialista társadalmunk további fejlődésének szükségleteit, s összhangban legyenek a magasabb minőségi színvonalú, intenzív és hatékony gazdasági növekedés követelményeivel. A társadalmi vita egyúttal utat nyitott az új gazdasági gondolkodásmód kibontakoztatásához, valamint azokhoz a társadalmi változásokhoz is, amelyek a gazdasági mechanizmus átalakításának nélkülözhetetlen feltételeit képezik. Lapunk hasábjain igyekeztünk minél szélesebb teret nyújtani a törvénytervezetek szövegének sokoldalú megvitatásához, számos értékes hozzászólást és javaslatot közöltünk, s ezeket a vita értékelésével, s a vita alapján a törvény- tervezetek kiegészítésével, pontosításával foglalkozó bizottságokhoz is eljuttattuk. Ezúttal mondunk köszönetét mindazoknak, akik az Új Szó hasábjain fejtették ki nézeteiket a nyilvánosságra hozott törvénytervezetekről, s szocialista társadalmi elkötelezettségükből kiindulva, mindannyiunk közös érdekében hozzájárultak az új gazdaságirányítási rendszer első jogi dokumentumainak körültekintő kidolgozásához. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a hasznos észrevételek, a tárgyilagos hozzászólások közlésével és továbbításával lapunk is jelentős részt vállalhatott ebből a nagy horderejű társadalmi feladatból, s bízunk benne, hogy a társadalmi és gazdasági átalakítás programjának fokozatos megvalósítása során további eredményes munkát végezhetünk a külső munkatársakkal, a levelezőkkel és az olvasókkal folytatott aktív együttműködés elmélyítése útján. A szerkesztőség SZERKESZTŐSÉGI BESZÉLGETÉS A Új gondolkodásmódot Jozef Praškóczy: A társadalmi vita a komplex kísérletekhez is segítséget nyújtott A befejezéséhez közeledő társadalmi vita jelentőségét értékelve elsősorban azt kell kiemelni, hogy a vállalati törvénytervezettel való ismerkedés, az egyes cikkelyek kollektív és egyéni elbírálása közelebb hozta az emberekhez a gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó általános alapelveket, a gazdasági reform lényegét és céljait, s végrehajtásának előirányzott folyamatát, amely a komplex gazdasági kísérletben résztvevő vállalatoknál, termelésigazdasági egységeknél tulajdonképpen már el is kezdődött A nyilvános vita különösen nagy segítséget jelentett a gazdasági szervezetek fokozottabb önállóságára, a hatékony fejlesztésért viselt nagyobb felelősségére irányuló komplex kísérlet eredményes megvalósításához. A szövetségi kormány 1986 decemberében hozott, 321. számú határozata ugyanis abból indult ki, hogy az intenzív gazdaságfejlesztés viszonyainak megfelelő, új irányítási rendszer kialakítása nagyon igényes és összetett folyamat lesz, ezért általános bevezetése előtt fokozatosan bővülő és elmélyülő, komplex gazdasági kísérlet keretében kell kipróbálni. Mint ismeretes, a komplex kísérlet 1987. január elsején vette kezdetét, két csehországi termelési-gazdasági egység, a Jabloneci Divatékszerek konszern, valamint a Crystalex szakágazati vállalat részvételével. Április elsejétől a szlovákiai könnyűipar részéről a bőr- és cipőipari Ogako termelési-gazdasági egység is a kísérletezők sorába lépett, s július elsejétől az SZSZK Ipari Minisztériumához tartozó vállalatok közül a nitrai Plastika, a pűchovi Május 1. Gumiipari Vállalat, a skalicai Grafobal, a bratislavai Szlovák Műszaki Üveggyár, a sviti Tatrasvit, valamint a prešovi Nálepka kpt. Ruhaipari Vállalat is részese a komplex kísérlet végrehajtásának. Amint e felsorolásból is kitűnik, olyan vállalatokról van szó, amelyek a belkereskedelmi áruellátás és az export területén igen jelentős feladatokat teljesítenek, s jövedelmező termelésük, kedvező gazdasági eredményeik alapján vállalni tudták a kísérletben való részvétel igényes feltételeit. Hangsúlyozni kell, hogy különböző szakágazatokat képviselő, s különböző nagyságú vállalatokról van szó, amelyek sokféle vonatkozásban és széles körben szereznek értékes tapasztalatokat a későbbi általános hasznosítás számára. Az említett gazdasági szervezetek dolgozói ezért köztiszteletet érdemlő, úttörő munkát végeznek az új gazdasági mechanizmus elveinek és módszereinek a kipróbálásában, főleg a pénzügyi önellátás feltételeinek kialakításában és megszilárdításában, a bővített újratermelés, a korszerűsítés, valamint a szociális fejlesztés költségeinek saját bevételekből való fedezésében. Mivel a komplex kísérlet a 9. ötéves tervidőszakban bevezetésre kerülő gazdaságirányítási rendszer első gyakorlati megjelenési formáját képezi, és az előbbi kísérletektől főleg abban különbözik, hogy nem egyes elemeket vizsgál, hanem a célmegoldás összefüggő rendszerét próbálja ki, ezért már most is tükröznie kellene azokat az eredményeket, amelyeket a gazdasági reform végrehajtásától várunk. Mindez azt jelenti, hogy nem elég csupán a formára, az irányítási módszerek megváltoztatására törekedni, hanem a hatékonyság, a gazdaságosság és a jövedelmezőség növeléséről is gondoskodni kell. Ennek egyaránt meg kell nyilvánulnia a vállalat által felhasználható nyereség, valamint az állami költségvetéshez való hozzájárulás növekedésében, az egyéni, a vállalati és az össztársadalmi érdekek megfelelő kialakításában. A komplex kísérlet sikere ilyen vonatkozásban egyaránt függ az illetékes központi szervek, főleg az Állami Tervbizottság, az ágazati és a funkcionális minisztériumok rugalmas intézkedéseitől, elsősorban attól, hogy milyen összhangot sikerül kialakítani a kísérleti szabályok és az előkészületben levő komplex dokumentum között. Azon is nagyon sok múlik, hogy a kísérletben résztvevő gazdasági szervezetek milyen belső szervezési munkával segítik elő a szabályok gyakorlati érvényesítését. A problémák főleg a vállalatok közti együttmüködés, a szállítóimegrendelői kapcsolatok területére összpontosulnak. Rendkívül sok gond, megoldásra váró kérdés származik abból, hogy az új irányítási módszereket alkalmazó vállalatoknak olyan környezetben kell gazdálkodniuk, amelyben a régi irányítási rendszer kevés megértést tanúsító viszonyai uralkodnak. Hiába van a kísérletező vállalat igazgatójának nagyobb jogköre a külső kapcsolatok formálásában, ha ezt gyakorlatilag nem tudja érvényesíteni. Például önállóan dönthet kisebb beruházások megvalósításában, különböző gépek és berendezések gyorsan megtérülő vásárlásában, de a partnerek kapacitáshiánya miatt az elképzelések megvalósítása nehéz akadályokba ütközik. Az ilyen jellegű körülmények feltárása egyébként szintén a komplex kísérlet eredményei, tapasztalatai közé tartozik. A kísérlet bevezetése óta eltelt rövid időszak értékelése számos megoldatlan problémára világított rá, amelyek főleg a pénzügyi gazdálkodás, a gazdasági elemzések és az információszolgáltatás, az árképzés, a külkereskedelmi kapcsolatok, valamint a bérfejlesztés területén jelentkeztek. Az Állami Tervbizottság szabályzata például a kísérletező vállalatok számára lehetővé teszi a jóváhagyott árak piaci feltételekhez igazodó átmeneti módosítását, különböző felárak és árlevonások formájában, a partnerek azonban az ilyen egyezkedésekben nem vehetnek részt, mert számukra kötelezőek az előírt árak, így a rugalmas árpolitikának a kérdése is csak papíron marad. E problémák jelentős része célszerű központi intézkedésekkel közvetlenül is megoldható, s az ilyen tapasztalatok fontos szerepet játszanak a komplex kísérletre vonatkozó szabályok további formálásában és tökéletesítésében. Kedvező hatás várható attól is, hogy 1988. január elsejétől, tovább növekszik a kísérletben résztvevő szervezetek száma, s így fokozatosan kialakulnak, kibővülnek majd az új irányítási módszereket alkalmazó vállalatok kölcsönös együttműködésének a lehetőségei. Sokat várunk a gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó komplex dokumentum jóváhagyásától, amely szélesebb alapokra helyezi majd a komplex kísérlet keretében megvalósuló munkát. Mindeddig a kísérletező szervezeteknél főleg a belső irányítási formák tökéletesítésében, a vállalaton belüli önálló elszámolás további elmélyítésében sikerült elérni haladást, s úgy tapasztaljuk, hogy a vállalati törvénytervezetről folytatott vita is ösztönzően hatott az ilyen irányú munkára, számos új elképzeléssel és ötlettel gazdagította a komplex kísérlet előirányzott programját. Reméljük, hogy a tömegtájékoztató eszközök a társadalmi vita lezárása után ugyanilyen figyelmet fordítanak majd a kísérletező gazdasági szervezetek gondjaira és problémáira, s elősegítve ezek feltárását és megoldását, aktívan hozzájárulnak az új gazdasági mechanizmus bevezetésének sikeres előkészítéséhez. ESiTJÜK A CSKP Wtt Ki rnmmm Jft Xí ... i.:; ****** m :• * ' i(, ' ' Ma _ ! i - mm k .. A válla vita befe; ségi bes Draškócz Minisztéri osztályán tánt, a t Marxistáját, Gásf: Kovosme Gáspár AI SARK) Egyre közelebb kerülünk ahhoz az időszakhoz, amikor a kétlépcsős irányítási rendszer lép életbe. Ez rengeteg vitára ad okot. Például ott, ahol a jelenlegi szervezeti felépítésben is jól mennek a dolgok, általában nincsenek éles ellenzői a termelési-gazdasági egységeknek, míg az olyan vezérigazgatóságok hatáskörén belül, ahol a vállalatok túlnyomó része veszteséges, éppen a kétlépcsős gazdaságirányítási rendszertől várják a helyzet jobbrafordulását. Bárhogy is nézzük, az egyik nézetet sem lehet teljesen elvetni A jelenlegi háromlépcsős irányítási rendszerrel szemben elsősorban az a kifogás, hogy túl sok benne az adminisztráció és emiatt nem tud érvényesülni a vállalatok aktivitása, vagy ha úgy tetszik, vállalkozói kedve. A másik ilyen lényeges körülmény az anyagi eszközök újraelosztása, ami a termelési-gazdasági egységek egyik jellemzője. Mielőtt azonban rátérnék a két szempont részletezésére, el kell mondanom, hogy ezek az aggályok csak részben helytállóak. Tekintettel arra, hogy én elsősorban a Slovnaft vezérigazgatóságának beruházási kérdéseivel foglalkozom, szeretném felhívni a figyelmet egy olyan szempontra is, ami egyébként vezérigazgatónk, Ivan Kopernický, a Nové slovo hasábjain közzétett nyilatkozatában is napvilágot látott. Konkrétan, hogy az egész termelési-gazdasági egység azért vette fel a Slovnaft nevet, mert ennél a vállalatnál rengeteg tapasztalat gyűlt össze a beruházási tevékenység során, éppen a legkorszerűbb vegyipari technológiák alkalmazásában Véleményem szerint éppen a beruházási szempont az, amelynek leginkább kellene arra késztetnie az elkövetkező szervezeti felépítés mikéntjéről döntő gazdasági szakembereket, hogy a jövőre is gondoljanak. Ezt pedig nem tehetjük meg az eddigi feltételek alapos elemzése és a következtetések levonása nélkül. Véleményem szerint ilyen alapos elemzés legalább két alapvető következtetés levonását indokolja. Egyértelműen nem lehet elmarasztalni az eddigi szervezeti felépítésben a vezérigazgatóság szerepét, mert az egyoldalúan kritikus hozzáállás kifejezetten destruktív színezetű. Másfelől az ilyen alapos elemzések révén, amilyet a Slovnaft keretén belül mi is elvégeztünk, arra a következtetésre jutotFrantišek Belányi: Gondolni kell a jövőre is...! tunk, hogy a bővített újratermelés területén a nagyobb egységek tudnak gyorsan és rugalmasan cselekedni. Ezek a következtetések pedig azt sugallják, hogy olyan szervezeti felépítést kellene elsősorban találni, amelyben az egyes „tag- szervezetek" jogi önállósága a jövőben is garantált. A vegyipar olyan népgazdasági ágazat, amelyben általában nagy anyagi eszközöket kell koncentrálni bizonyos beruházások megvalósításához. Ez pedig eddig is csak a rendelkezésre álló anyagi eszközök összpontosítása, újraelosztása, célirányos alkalmazása révén volt elérhető. Ugyancsak vegyipari sajátosság, hogy a beruházások gördülékenyebb megvalósítása céljából létesítettünk - például a sviti Chemosvitben és a Slovnaftban is- gépipari kapacitást, s azok hatékony, gazdaságos kihasználását összehangolt program alapján tudjuk elérni. Még mindig a beruházásokkal összefüggő szempont, hogy beruházási-fejlesztési szakembereket csakis nagyobb gazdasági egység keretén belül lehet hatékonyan, gazdaságosan és folyamatosan alkalmazni. Ha viszont a kisebb mértékű korszerűsítések, vállalati rekonstrukciók megvalósítása szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor is helytálló az állítás, hogy erre is a nagyobb szervezetekben nyílik leginkább mód. Egyébként ezek a nézetek nem mondanak ellent a világgazdaságban megfigyelhető fejlődési irányzatoknak sem. Amikor ilyen vélemény hangzik el, azonnal felmerül a vállalatok jogi önállóságának a kérdése is. Mert ha egy-egy termelési-gazdasági egységet vállalattá nyilvánítanak, akkor az eddig bármilyen nagy, önálló vállalatból egyszerre üzemi szintű termelőegység jön létre, ami számos egyéb negatív következményt is vonhatna maga után. Éppen ezért olyan szervezeti felépítési formát kellett találnunk, amelyben a vállalati önállóság nem szenved csorbát. Ebben a tekintetben az NDK-beli tapasztalatok szolgálhatnának kedvező példával, ahol mint ismeretes, kombinátok működnek. Ez a szervezeti felépítési forma lehetővé teszi az újratermelési folyamat egyes fázisaiban az erőforrások koncentrálását, az innovációs folyamatok zavartalan működését, sőt- ide sorolnám- a kutatás, a tervezés, esetünkben a vegyipari gépgyártás, a szerelés és karbantartás folyamatainak zavartalanságát. Mindezt saját tapasztalataink is alátámasztják, hiszen az utóbbi hónapokban meggyőződhettünk arról, hogy a Slovnaft vezérigazgatósága keretében jelentős adminisztratív munka megtakarításával végezzük az irányítást. Az is nehezen képzelhető el, hogy éppen a fentiekkel összhangban az eszközök újraelosztását teljesen ki lehetne küszöbölni. Sót, ha mindezt a hatékonyság szempontjából vizsgáljuk, akkor azt el sem tudjuk kerülni. Remélem, hogy olyan megoldást találnak az illetékesek, amely egyértelműen rendelkezik valamennyi lényeges kérdésben és így a lehető leghatékonyabban szolgálja a gazdasági átalakítás folyamatát. Az utóbbi időt zőtlen körülmény zót foglalkoztató smalt nemzeti v egy részének ré rendezései, tôbt tételei, a kövi részben meg n félkészáru-száll veszteséggel a gyártmányok j nösége több mát állami vállalatról i vénybe lépése ut zás problémákéi val - együtt elég< lásához vezetet' vénytervezettel I ban dolgozóink I- lezték a Kovosm A zománcgyá ismeretében terr hogy a dolgozók deklődését a tői a veszteséges ví lalkozó részei vá lőre még senki s mondani, hogy v zetéses vállalat A törvénytervez azok a kitételek, I pét betölteni nerr köteles konszolit nyesíteni, ehhei időtartamra szólc mot kidolgozni, ellenőrizni, továt tén pedig közvet s végül akár eg megszüntetni is az egymás után sem vezetnek a tésének alkalma vosmalt nemzeti ramjában viszor található, amelyi den bizonnyal al ha az előállítású reségessé. A a fürdőkádak, a gok felhasználá: lyek és kályhák, hák, a villanysü kisgépeknek s; ugyanis már szir a mai háztartás tudni, hogy maj( fogja anyagilag gyártását, hisze között - gondol