Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-10 / 159. szám, péntek

A szövetségi kormány elnökségének és az SZKT Titkárságának együttes ülése A legtöbb határozatot sikerült teljesíteni (ČSTK) - Együttes ülést tartott tegnap Prágában a szövetségi kormány elnöksége és a Szakszervezetek Központi Tanácsának Titkár­sága. A tanácskozást, amelyen részt vett Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök, Miroslav Zavadil, az SZKT elnöke vezette. FELHÍVÁS az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részes államai parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez A jelenlevők ellenőrizték a tavaly no­vemberben tartott legutóbbi együttes ülé­sen elfogadott határozatok megvalósítá­sát. Megállapították, hogy a legtöbb hatá­rozatot sikerült teljesíteni. Szociális téren megfelelő törvényes rendelkezéseket hoztak a nyugdíjasok és járadékosok, valamint a gyermekes családok érdeké­ben. A belkereskedelemben, élelmiszer- iparban, egyes oktatási és kulturális fog­lalkozásokban, valamint az autóbusz­közlekedésben megoldották a legsürge­tőbb bérügyi problémákat. Ezzel össze­függésben az SZKT Titkársága figyel­meztetett arra, hogy túlságosan nagy a túlórák száma, s a dolgozóknak meg­erőltető munkát kell végezniük a textil-, ruha- és bőriparban, ahol főleg nők dol­goznak. Döntés született arról, hogy az érintett miniszterek a Szakszervezetek Központi Tanácsával együttműködve a jövő év első felének végéig sokoldalúan vizsgálják meg a dolgozó nők munka- és életkörülményei további javításának lehe­tőségeit. A továbbiakban a résztvevők az idei népgazdasági terv teljesítését értékelték, és áttekintették az 1988. évi terven folyó munkákat. Megállapították, hogy a leg­több ágazatban a tervfeladatokat nem teljesítik kielégítően, és a múlt év óta számos probléma elmélyült. Az SZKT Titkársága támogatásáról biztosította azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a tervfeladatok tel­jesítésére, a gazdaság intenzifikálására, a belpiaci helyzet javítására és a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésére tett. Egyúttal rámutatott arra, hogy a szak- szervezeti szervek és szervezetek gyak­ran bírálják az anyagi-műszaki ellátás, irányítás, tervezés és a szállítói-megren­delői kapcsolatok fogyatékosságait. Az SZKT Titkársága utasította az érintett szakszervezetek központi bizottságait, hogy az ágazatokkal együttműködve gon­doskodjanak a szocialista felajánlások és a kollektív szerződések teljesítése féléves nyilvános ellenőrzéseinek sikeres lebo­nyolításáról. A minisztereket és a szövetségi köz­ponti szervek vezetőit arra utasították, hogy az egyes szakszervezetek központi bizottságainak elnökeivel együttműködve kritikusan értékeljék az 1987. évi terv teljesítését és az 1988. évi terv kidolgozá­sát, s hatékony intézkedéseket tegyenek a tervteljesítésben elmaradó szervezetek helyzetének javítására. A szövetségi kormány elnöksége és az SZKT Titkársága megtárgyalta az álla­mi vállalatról szóló törvény tervezetével összefüggő kérdéseket. Az utóbbi szerv teljes támogatásáról biztosította a terve­zetet. Az együttes ülés végén a két szerv áttekintette az állami és a gazdasági szer­vek tevékenységével kapcsolatban a szakszervezeti konferenciákon és kongresszusokon elhangzott észrevéte­lek és javaslatok értékelését. Meghalt Otakar Boŕucký elvtárs (ČSTK) - Az észak-morvaországi kerületi és az ostravai városi pártbizottság, a Fűtőanyag- és Energiaipari Minisztérium, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi és Észak-morvaországi Kerületi Bizottsága s az Ostrava-Karvinái Köszénbánya Konszern vezérigazgatósága mély megrendülés­sel közli, hogy Otakar Boŕucký elvtárs, a CSKP tagja, a szocialista munka hőse július 9-én elhunyt. Otakar Boŕucký 1922. július 30-án Vít- kovicében született. Munkáscsaládból származott. Tizennégy éves korában se­gédmunkásként a Vítkovicei Vasmű acél­művében kezdett dolgozni, később gépla­katosnak tanult. A náci megszállás idején Németországba hurcolták. A felszabadu­lás után hazatért, és újra a Vítkovicei Vasműben dolgozott. 1946 májusában bányában vállalt idénymunkát. A munkás- osztály öntudatos fia volt, csatlakozott azokhoz, akik 1948 februárjában győztes harcot vívtak a reakcióval. 1945-ben lé­pett be a pártba, 1948 augusztusában megalakította a kószénmedence első ifjú­sági brigádját. A bányászok között az elsők egyikeként szerezte meg a Szocia­lista Munka Úttörője címet. Áldozatos és elkötelezett munkáját, nagyfokú politikai és állampolgári aktivitását pártunk és tár­sadalmunk 1969 májusában a Szocialista Munka Hőse Aranycsillagával ismerte el. Személyében a CSKP, a munkásosz­tály - főleg a bányászok -, a szakszerve­zetek és egész szocialista társadalmunk a szocializmus élenjáró építőjét és a béke harcosát veszítette el. Otakar Boŕucký elvtárs búcsúztatása július 17-én, pénteken délután egy órai kezdettel a ostravai Hlubina Bányavállalat művelődési otthonában lesz. Elhunyt Haraszti Gyula Megrendüléssel közöljük, hogy 1987. július 8-án 57 éves korában elhunyt Haraszti Gyula újságíró, aki hosszú időn át lapunk munkatársa volt. Temetése: július 15-én, szer­dán a Csalogányvölgyi temetőben lesz. Hazánk teljesíti a stockholmi konferencia záródokumentumát Prágában sajtóértekezletet tartott (ČSTK) - Csehszlovákia következete­sen teljesíti a stockholmi konferencia zá­ródokumentumát, ami teljes mértékben megmutatkozott azon hadgyakorlat során is, amelyre az idén februárban került sor, és amelyen az aláíró országok megfigye­lői részt vettek. Ugyanígy járunk el most a Csehszlovák Néphadsereg és a ha­zánkban állomásozó középső szovjet hadseregcsoport hadgyakorlata előtt is, amelyre a jövő héten, július 15-e és 21-e között kerül sor - jelentette ki tegnap Prágában rendezett sajtóértekezletén Vladimír Poláček, a külügyminisztérium szóvivője. Megállapította, hogy a Cseh­szlovákiában tartandó hadgyakorlatra ed­dig 35 megfigyelő jelentkezett 18 or­szágból. Jirí Brychta altábornagy, a Csehszlo­vák Néphadsereg vezérkari főnökének első helyettese részletesen ismertette a hadgyakorlat tervét és azokat a feltéte­leket, amelyeket a megfigyelők számára megteremtenek. Közölte, hogy a gyalog­sági gyakorlaton részt vesz a szovjet hadsereg egyik harckocsizó hadosztálya. a külügyminisztérium szóvivője A résztvevők száma 17 ezer lesz, ebből 16 ezer 500 szovjet és 500 csehszlovák katona. 300 harckocsit, 250 katonai jár­műre szerelt tankelhárító fegyvert, 140 ágyút, 12 rakétavetót, 14 helikoptert vet­nek be. A továbbiakban kiemelte: a megfigye­lők tartózkodását és tevékenységét úgy szervezik meg, hogy teljesítsék a stock­holmi konferencia dokumentumának pontjait. Július 16-án a megfigyelőket a hadgyakorlat színhelyére szállítják, tá­jékoztatják őket céljairól, szakaszairól és kiindulási pontjairól. Ezen kívül térképek­kel és megfigyelési programmal látják el őket. Ellátogathatnak több katonai egy­séghez, s kapcsolatba léphetnek pa­rancsnokokkal és katonákkal. Arra a kérdésre válaszolva, hogyan teljesítik a NATO-tagországok a stockhol­mi konferencia záródokumentumát, Jirí Brychta kiemelte, hogy erre az évre a NA- TO-tagállamok és más nyugat-európai országok 11 hadgyakorlatot jelentettek be. Ezek zömét ősszel tartják, és Cseh­szlovákia kész megfigyelőket küldeni. (Folytatás az1. oldalról) ris elrettentéstől, nem a katonai erő­től függ, hanem attól, hogy teszünk- e közösen valamit a nukleáris fegy­vertől és erőszaktól mentes világ megteremtéséért, a mai és a követ­kező nemzedékek érdekében. Meg vagyunk győződve arról, hogy minden országnak és minden népnek létérdeke létrehozni egy ál­talános nemzetközi béke- és bizton­sági rendszert, szakaszosan felszá­molni az évszázad végéig a nukleá­ris és a többi tömegpusztító fegyve­reket, és minél szélesebb körű, köl­csönösen előnyös együttműködést kialakítani különböző területeken, korunk globális problémáinak meg­oldása érdekében. Ezt várják az em­berek milliói. És ezeket a célokat szolgálják a Szovjetuniónak, a Var­sói Szerződés minden tagállamának békekezdeményezései, más orszá­goknak az európai és a világbizton­ság megerősítésére irányuló konst­ruktív javaslatai. A parlamenteknek - mint a legfel­sőbb államhatalmi szerveknek, me­lyek teljes felelősséggel tartoznak népeiknek - elegendő hatáskörük és politikai tekintélyük van ahhoz, hogy lényegesen hozzájáruljanak olyan kulcsfontosságú leszerelési kérdések megoldásához, mint:- az Európában lévő összes amerikai és szovjet közepes hatótá­volságú és hadműveleti-harcászati rakéta felszámolása, az erre vonat­kozó megállapodás haladéktalan megkötése,- a hadászati támadófegyverek radikális csökkentése, a rakétaelhá­rító fegyverrendszerek korlátozásá­ról szóló szerződés egyidejű meg­erősítésével,- a világűr militarizálásának meg­akadályozása, a műholdelhárító fegyverek és a világűr-föld osztályú fegyverek betiltása, a világűrnek ki­zárólag békés célú hasznosítása.- az atomkísérletek teljes betil­tása,- a vegyi fegyverek mielőbbi be­tiltása és felszámolása ar egész világon,- a fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet lényeges csök­kentése egész Európa területén, az Atlanti-óceántól az Urálig, a katonai szembenállás szintjének csökkenté­se, a katonai egyensúly mind ala­csonyabb szinten való fenntartása és az államok katonai kiadásainak megfelelő csökkentése mellett,- a leszerelési folyamat hatékony nemzeti és nemzetközi ellenőrző rendszerének létrehozása. A nemzetközi helyzet az utóbbi időben úgy alakul, hogy lehetővé válik az esemé­nyek veszélyes menetének megszakítá­sa. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek reykjavíki találkozója érezhető ösztönzést adott a leszerelési tárgyalá­soknak, megteremtette az alapot ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok megállapodást kössön a nukleáris fegyverek egész osztályainak európai fel­számolásáról. A reykjavíki találkozó meg­mutatta, hogy a világot meg lehet szaba­dítani a nukleáris fegyver terhétől. Most itt az ideje, hogy megvalósulja­nak ezek a remények, hogy jogilag köte­lező érvényű konkrét megállapodások formáját öltsék. Egyre jobban számot ve­tünk azzal, hogy minden parlament külö­nös felelősséggel tartozik a nukleáris fegyverek csökkentésére és felszámolá­sára irányuló gyakorlati lépések megvaló­sításáért, és ez mindenekelőtt a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak parla­mentjeire vonatkozik. A népeknek érde­kükben áll a szovjet-amerikái tárgyalások előrehaladásának támogatása. Ezzel összefüggésben megengedhe­tetlennek tűnik az a próbálkozás, hogy a nyugatnémet Pershing 1A rakéták ame­rikai nukleáris robbanótölteteit kivonják az európai közepes hatótávolságú és had- múveleti-harcászati rakéták felszámolá­sáról kötendő szovjet-amerikai megálla­podások hatálya alól. Földrészünk és a világ népei alkotó, konstruktív együttműködést akarnak, ezért nekünk az a kötelességünk, hogy egyengessük az ilyen együttműködés út­ját. Ennek a célnak az érdekében egyesít­sük erőfeszítéseinket, emeljünk megbíz­ható gátat a háborús veszély elé. Mi mindannyian - Keleten és Nyuga­ton - eszmei alapállástól és politikai né­zetektől függetlenül tudatában vagyunk annak, hogy az enyhülésnek és a békés együttműködésnek a kölcsönös bizalom az egyik alapvető tényezője. Ebből kiin­dulva a Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testülete berlini ülésén azzal a javaslattal fordultak az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz, hogy a két katonai és politikai csoportosu­lás kölcsönösen tisztázza egymással szembeni szándékait és közösen elemez­ze egymás katonai doktrínáit. A Varsói Szerződés tagállamai kifejtet­ték saját doktrínájuk alapelveit, amelyek bizonyítják e doktrína védelmi jellegét. Egyúttal aláhúzták, hogy sohasem fognak elsőként nukleáris fegyvert bevetni. Meg­győződésük, hogy a doktrínák összeveté­sével kapcsolatos konstruktív közös mun­ka nem csekély mértékben segítene eloszlatni Európában a bizalmatlanság légkörét. Az Európában fennálló katonapolitikai helyzetből kiindulva nagy jelentőséget tu­lajdonítunk azoknak a lépéseknek, ame­lyek arra irányulnak, hogy enyhüljön a ka­tonai szembenállás és erősödjék a biz­tonság Európa egyes körzeteiben is, atom- és vegyifegyvermentes övezetek jöjjenek létre a Balkán-félszigeten, továb­bá földrészünk középső és északi részén. Felhívjuk az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet részes államainak parlamentjeit és parlamenti képviselőit, hogy figyelmesen tanulmányozzák azt a tervet, amelyet a Lengyel Népköztársa­ság terjesztett elő a közép-európai fegy­verzetcsökkentésről és bizalomerősítés­ről, valamint az NDK és Csehszlovákia, illetve Románia és Bulgária ismert javas­latait. A magunk részéről méltányolunk minden ésszerű kezdeményezést, és ké­szek vagyunk nagyon alaposan áttanul­mányozni a NATO-országoknak, az euró­pai semleges és el nem. kötelezett álla­moknak a nemzetközi politikai légkör megjavítására irányuló megfelelő javasla­tait, közösen kutatni és támogatni a köl­csönösen elfogadható megoldásokat a felgyülemlett problémákra. Az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet részes országainak parla­mentjei növekvő szerepet játszanak a helsinki Záróokmány rendelkezései alapján kibontakozó folyamatok aktív tá­mogatásában. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk annak, hogy az európai folyamat minden résztvevője szigorúan tisztelet­ben tartsa a második világháború ered­ményeként létrejött határok sérthetetlen­ségének elvét, a területi és politikai reali­tásokat, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy megőrizzük a békét földré­szünkön, az európai népek közös hazájá­ban. Szilárd meggyőződésünk, hogy az európai közösségnek alapvető érdeke az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának maradéktalan tisztelet­ben tartása, a belügyeikbe való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásáról, illetve a vele való fenyegetésről történő lemondás, a más népekkel, illetve álla­Varsó, 1987. július 3. mokkái szemben gyűlöletet szító ellensé­ges propagandától való tartózkodás, az emberi jogok és alapvető szabadságjo­gok, mindenekelőtt az élethez és a béké­hez való jog - tiszteletben tartása. Választóink akaratától vezérelve elő­térbe helyezzük azon gyakorlati lépések­nek a támogatását, amelyek az európai szembenállás szintjének csökkentésére és a széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére irányulnak. Véleményünk szerint az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet min­den részes államának kötelessége min­den módon elősegíteni, hogy a bécsi találkozó a megvitatott kérdésekkel kap­csolatban tartalmas, kiegyensúlyozott ha­tározatok elfogadásával sikeresen érjen véget. Hisszük, hogy Európa - az enyhü­lés úttörője - a múlthoz képest ma sokkal inkább tud új lendületet adni a biztonság és az együttműködés érdekében folyta­tandó konstruktív és alkotó együttmunkál- kodásnak, valamint a földrészünkön és a világban végbemenő pozitív változá­soknak. Abból az objektív szükségletből kiin­dulva, hogy megfelelő lendületet kell adni az európai folyamatnak, javasoljuk, hogy létesüljön szorosabb együttműködés a két katonai és politikai szövetség tagál­lamainak, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden ré­szes államának parlamentjei között, mind két-, mind sokoldalú alapon, többek kö­zött az Interparlamentáris Unió kereté­ben is. A parlamentek közös leszerelési akciói mellett készek vagyunk nagyon széles körű kapcsolatok kialakítására minden olyan kérdésben, amely létfontosságú a nemzetek számára, beleértve a gazda­sági, műszaki-tudományos, kulturális, környezetvédelmi, szociális és humanitá­rius együttműködés elmélyítésére irányu­ló intézkedések egyeztetését, továbbá az ilyen együttműködés szerződéses jogi alapjainak megteremtését. Abban a meggyőződésben, hogy a kölcsönös bizalom erősítését hatéko­nyan szolgálják a parlamentek és a parla­menti képviselők - úgyis mint a népeink vágyait kifejező személyek - közötti köz­vetlen kontaktusok és véleménycserék, egyhangúlag támogatjuk a Lengyel Nép- köztársaság parlamentjének azon javas­latát, hogy Varsóban tartsanak találkozót az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányát aláíró országok parlamenti elnökei, és felhívjuk önöket, hogy fogadják el ezt a javaslatot. A tartós és szilárd béke közös megte­remtésének történelmi esélyét nem sza­bad elszalasztani. Az idő sürget. Továbbra is tevékenykedjünk, még­hozzá aktívan, annak érdekében, hogy fennmaradjon az emberi nem és béke legyen a Földön. A Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti elnökei Kurt Waldheim fogadta Nyikolaj Rizskovot (ČSTK) - A hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodó Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök teg­nap ellátogatott az osztrák parla­mentbe. Leopold Gratz, a törvény­hozó testület elnöke fogadta öt, majd tárgyalásokat folytatott a parla­ment vezető tisztségviselőivel. A parlamenti látogatás után a kancellári hivatalban Nyikolaj Rizskov és Franz Vranitzky kancel­lár vezetésével a szovjet és az oszt­rák tárgyalóküldöttség folytatta meg­beszéléseit a kétoldalú együttműkö­dés bővítéséről. A tárgyalások befe­jezésével Nyikolaj Rizskov és Franz Vranitzky új megállapodást írt alá a kulturális együttműködésről, vala­mint az idegenforgalom terén való együttműködésről. Délben Kurt Waldheim osztrák államfő fogadta a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökét. A két ál­lamférfi véleménycserét folytatott a két ország közti viszonyról és a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Az osztrák államfő ebédet adott a szov­jet miniszterelnök tiszteletére. Nyikolaj Rizskov és kísérete a délutáni órákban Linzben megte­kintette a VOEST kohó- és gépipari vállalat egy részét. Ez a vállalat többek mellett részt vesz az ukrajnai Zslobin város kohóipari kombinátjá­nak építésében. Este Nyikolaj Rizs­kov Salzburgba utazott. Az osztrák kancellár tegnap nagyra értékelte a szovjet minisz­terelnökkel folytatott tárgyalásait. Ki­jelentette, ezzel a látogatással új szakaszba léptek a két ország kap­csolatai és a megbeszélések új táv­latokat nyitottak meg Ausztria euró­pai politikája előtt. SZÖUL Viharos gyászszertartás (ČSTK) - Az egyik szöuli egyetemen legalább 100 ezer ember vett részt azon a gyászszertartáson, amelyet egy rendőri beavatkozás során szerzett sebesülései­be belehalt diák emlékére rendeztek. A szertartás hatalmas diktatúraellenes tüntetéssé változott. A menet végigvonult a főváros központján, majd a városházá­tól hosszú gépkocsioszlop szállította a di­ák holttestét szülővárosába, Kvangzsuba. Ott temetik el, ahol az 1980-as véres zavargasok áldozatait is nyugovóra he­lyezték. A rendőrség nem avatkozott be a menet résztvevői ellen. A gépkocsiosz­lop eltávozása után azonban könnygázzal támadt mintegy 10 ezer emberre, akik a diktatúra felszámolását követelték. I új szU 2 1987. VII. Munkalátogatás (ČSTK) - Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja,- a KB titkára tegnap munkalátogatást tett Túróéban. Ján Gajdošíknak, a martini járási pártbizottság vezető titkárának társaságában először a Túróci Galéria kiállítási anyagát tekintette meg. Az SZLKP KB titká­rát ezután a Szovjetunióban alakult első csehszlovák hadtest nevét vi­selő martini katonai tanintézetben üdvözölték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom