Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-20 / 142. szám, szombat

ÚJ szú 3 1987. VI, 20. A szöuli kormány „rendkívüli“ intézkedésekkel fenyegetőzik Mind magasabbra csap a tiltakozó hullám Dél-Koreában A vietnami sajtó napja Az első szikra Gorbacsov távirata az SPD új elnökének (CSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára táviratban üdvö­zölte Hans-Jochen Vogelt abból az alkalomból, hogy a Német Szociál­demokrata párt elnökévé választot­ták. A szovjet vezető a táviratban reményét fejezi ki, hogy az SZKP és az SPD viszonya a jövőben is a bé­ke megszilárdítását és a leszerelést fogja elősegíteni, s mindkét ország népei javára fog fejlődni. (ČŠTK) - A bécsi nemzetközi ká­bítószer-ellenes konferencián teg­nap felszólalt Otakar Sobéslavský cseh egészségügyi miniszterhelyet­tes, a csehszlovák küldöttség veze­tője. Hangsúlyozta, a bódító anya­goknak kizárólag egészségügyi és tudományos célokat kell szolgálniuk. Rámutatott, hatékonyabbá kell tenni a kábítószerek nemzetközi ellenőr­zésének rendszerét, mivel a jelenle­gi szisztéma nem felel meg a tör­vénybe ütköző kábítószer-élvezet és a kábítószerekkel folytatott illegá­lis kereskedelem elleni harc mai kö­vetelményeinek. Az a véleményünk - mondotta a miniszterhelyettes hogy a kábítószer-élvezet elleni küzdelem valamennyi területét ma­gában foglaló egyetemes konvenció kidolgozása hozzájárulhat ahhoz, hogy a kábítószerek minden egyes fajtája kizárólag egészségügyi és tu­dományos célokat szolgáljon. Otakar Sobéslavský rámutatott, az illegális kereskedelem összefügg a terrorizmus problémájával is. Va­lamennyi országnak következetes (ČSTK) - A kormányellenes tün­tetések hulláma Dél-Koreában pén­teken folytatódott. Szöulban, Pu- szanban és más nagyvárosokban heves összecsapásokra került sor a tüntetők és a rendőrség között. A fővárosban több mint 3000 diák gyújtópalackokkal vette fel a harcot és szigorú intézkedéseket kell hoz­nia a kábítószerek törvényellenes előállításán és eladásán meggazda- godók ellen. „ A bécsi nemzetközi konferencián több mint 130 országból másfélezer szakember vesz részt. Az általános vitában szót kérő valamennyi felszó­laló hangsúlyozta, hogy fokozni kell a nemzetközi harcot ezen a terü­leten. (ČSTK) - Chilében csütörtökön temették el az elmúlt napokban San- tiagóban lezajlott rendőri razziasoro­zat nyolc áldozatát. A temetés dikta­túraellenes tüntetéssé változott s résztvevői Pinochet elnök távozá­sát, demokratikus reformok beveze­tését követelték. A temetőből való távozáskor a rendőrök megtámad­ták a tömeget és 30 embert letartóz­tattak. Ismeretes, a hét elei razziákat Santiagóban a rendőrség azzal az a rendfenntartó erőkkel, amelyek igyekeztek feltartóztatni a Szöul központján át vezető tiltakozó me­netet. A rendőrök könnygázzal és páncélozott járművekkel zavarták szét a tüntetőket. Puszanban is kiéleződött a hely­zet azt követően, hogy csütörtökön 10 ezer diák megpróbálta elfoglalni a rendőrkapitányság épületét. Más városokban, például Kvangzsuban, Tedzsonban és Teguban a diákok szintén rendőrőrsöket, vasútállomá­sokat és kormányhivatalokat támad­tak meg. A két legismertebb ellenzéki ve­zető, Kim Te Dzsung és Kim Jong Szám támogatásáról biztosította a diáktüntetöket, de felszólította őket, hogy ne alkalmazzanak erő­szakot. A kormány azzal fenyegető­zött, hogy a tömeges megmozdulá­sok folytatása esetén „rendkívüli in­tézkedésekhez folyamodik“. A szö­uli rádió jelentése szerint ezt a dön­tést a szúkebb kabinet és a bizton­sági erők parancsnokainak együttes ülésén hozták. ürüggyel hajtotta végre, hogy a Ma­nuel Rodriguez Felszabadítási Front rejtekhelyeit keresi. A rendőrök ti­zenkét embert öltek meg. Az ellenzéki politikai erők, a kato­likus egyház, a szakszervezetek és más társadalmi szervezetek egy­aránt hangsúlyozzák: a szemtanúk vallomása ellentmond a hatóságok mentegetőzésének, miszerint a vér­fürdőre „a szélsőségesekkel folyta­tott túzpárbajban került sor“. 1925 júniusában, egy csendes napon, amikor már vége volt a taní­tásnak, a dél-kínai Kantonban, a Vi­en Min-lu utcában az egyik ház legfelső emeletén Nguyen Aj Quoc összejövetelt rendezett fiatal baráta­ival és elhatározták, hogy megala­kítják az új típusú hazafias szerve­zetet, a Vietnami Forradalmi Ifjúsági Ligát. Céljuk az volt, hogy a vietnami forradalmárok között terjesszék a le- ninizmust, magyarázzák a Kommu­nista Internacionálé döntéseit. „Ál­landóan tudatosítani kell, hogy a le­ninizmus olyan fegyver, amely sem­mi mással nem helyettesíthető“ - mondotta Nguyen Aj Quoc. A lel­kes fiatalok tudatosították: csak ak­kor lesznek képesek ennek a fela­datnak teljesítésére, ha saját lapot indítanak. így alakították meg a Than Nient (Ifjúság), ami új fejeze­tet nyitott a mozgalom történetében. Jelenleg pedig az évforduló napján, június 21-én ünnepük Vietnamban a sajtó napját. Az újság szervezése és kiadása körüli munkák oroszlánrészét Ngu­yen Aj Quoc vállalta magára, vagy ahogy később megismerte a világ: Ho Sí Minh, a legendás Ho apó. Ho Si Minh korábban éveket töltött Franciaországban, nagy tapasztala­tokat szerzett az újságírás terén. Novelláit a L’Humanite is közölte, színművét előadták Párizsban, s ta­nulmánykötete is megjelent. Pária címmel lapot adott ki, ebben a fran­cia gyarmatosítók politikáját leplezte le. A Than Nien kezdetben pár száz példányszámban jelent meg, s főleg a Dél-Kínában élő vietnami emig­ránsok körében terjesztették, de a francia hajók tengerészei vitték Sanghajba, Franciaországba, Szi­ámba, egyszóval mindenüvé, ahol vietnami kolóniák voltak. Eljutott Vi­etnamba is, ahol nemcsak olvasták, hanem kézzel lemásolták és úgy terjesztették. A Than Nien tehát összekötőhidat jelentett a haladó vietnamiak egyes csoportjai között, odahaza és külföldön is. Az ifjúsági (ČSTK) - A szovjet fegyveres erők vezérkarának pártaktíva-érte- kezletéről számolt be tegnapi szá­mában a Krasznaja Zvezda. A ta­nácskozáson arról volt szó, hogyan fokozható a vezérkar kommunistái­nak felelőssége a hadsereg harci felkészültségének növeléséért. Az értekezleten felszólalt Dmitrij Jazov hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter és Szergej Ahromejev liga pedig, amely hivatalosan nem volt ugyan a Kommunista Internaci­onálé tagja, de a valóságban ennek a határozatai szerint végezte mun­káját, szoros kapcsolatokat tartott fenn más kommunista pártokkal, így például a francia és a kínai testvér­párttal. (Tegyük hozzá, hogy nem véletlenül, hiszen Ho Si Minh a Francia Kommunista Pártnak a megalakulása, vagyis 1920 óta tagja volt, 1924-ben részt vett a Kommunista Internacionálé V. kongresszusán Moszkvában, s in­nen ment Kantonba, ahol a Kommu­nista Internacionálé Távol-Keleti Iro­dáját vezette.) Vietnamban a francia gyarmati rendőrség soraiban riadalmat keltett az újság 61. száma, az első oldalon nagy betűkkel ez állt: „Csak a kom­munista párt adhatja meg a vietnami népnek a szabadságot és a boldog­ságot“. Ezzel az ifjúsági liga tagjai nemcsak politikai mottójukat fogal­mazták meg. Azt akarták jelezni, hogy a vietnami nemzeti felszabadí­tó mozgalom új szakaszhoz érke­zett, szükségessé vált a mozgalom valódi élcsapatának, a kommunista pártnak a létrehozása. Meggyőző­désük szerint csak az újtípusú párt volt képes arra, hogy összefogja a felszabadítás érdekében kifejtett erőfeszítéseket, kivezesse a moz­galmat az addigi sikertelenségek zsákutcájából, s a valódi nemzeti szabadság távlatait nyújtsa. E nyilat­kozat után az ifjúsági liga lett vietna­mi földön az eljövendő kommunista párt alapja. Ma már újságok tucatjai jelennek meg Vietnamban. Propagálják a szocialista építés sikereit, s külö­nösen most, a VI. kongresszus után, amikor nagyszabású reformokat hajtanak végre a gazdaságban, a társadalmi élet minden területén, nyíltan szólnak a gondokról, hi­bákról. A Than Nien hatvankét évvel eze­lőtt gyújtotta az első szikrát, amely lángra lobbantotta a vietnami fiata­lok nemzedékeit, s ez vezette őket a későbbi győzelmek felé. P. F. marsall, a miniszter első helyettese, vezérkari főnök. A tanácskozáson meghatározták azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek az SZKP KB-nak a véde­lem kérdéseivel kapcsolatos határo­zatai megvalósítását segítik elő. A Krasznaja Zvezda tájékoztatást adott a katonai tanácsok tagjainak, az egyes fegyvernemek politikai fő­csoportfőnökeinek, a hadsereg és haditengerészet más politikai szer­vei vezetőinek az értekezletéről is. Ezen a tanácskozáson a párt- és a politikai munka gyökeres átalakítá­sa során a fegyveres erőkre háruló feladatokat vitatták meg. Az afrikai menekültek napján (ČSTK) - Az afrikai menekültek napja (június 20.) alkalmából Luandában sajtó- értekezletet tartott Rodet dos Santos asszony, a szociális kérdésekkel foglalko­zó angolai államtitkár. Egyebek között hangoztatta, a dél-afrikai menekültek problémáját nem lehet megoldani az apartheid-rendszer felszámolása nélkül. A pretoriai fajüldöző rezsim hadseregé­nek terrorakciói nyomán a szomszédos országokban is ezrek veszítik el a fedelet a fejük fölül. Angolában jelenleg 69 ezer namíbiai és 10 ezer dél-afrikai menekült tartózko­dik. Az ország vezetése megad nekik minden támogatást - mondotta az állam­titkár. Franciaország - Korzika Akciók az FLNC ellen (ČSTK) - A francia rendőrség a közeli napokban akciósorozatot tervez az illegá­lis Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC) tagjai ellen. Ajaccióban hétfőn gyilkolták meg a terrorizmus áldozatainak megsegítésére létrehozott szövetség el­nökét, Jean-Paul Lafay-t a ,,francia-kor- zika" elszánt hívét. A gyilkosság most újabb .háború" ürügyéül szolgál. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz a gyilkosok után, a nyomravezetőnek egymillió frankot ígértek. Santiago központjában a napokban többezres tüntetést rendeztek a rendőri önkény elleni tiltakozásul (Telefoto - ČSTK) KÖZÉP-AMERIKA Lesz csúcs, vagy nem lesz csúcs? - ez most a kérdés Közép-Amerikában. A térségbeli öt ország államfőinek találkozóját június 25-26-ra tűzték ki - már jó előre, tehát elég idő állt rendelkezésre a tanácskozás előkészítéséhez. Egy ideig rendben is ment minden, szinte gyanús is volt, hogy Salvador, Honduras, Guatemala, Costa Rica és Nicaragua egyetértésben készül a guatemalai kisvárosba, Esquipulasba tervezett nagy eseményre. De vegyük sorra a történteket. Oscar Arias Sanchez Costa Rica-i államfő idén február 15-én ismertette közép-amerikai béketervét, amely a csúcs legfőbb napirendi pontja lenne. A terv tulajdonképpen a térségben kialakult válsághelyzet politikai megoldásáért már három éve fáradozó Contadora-csoport leg­utóbbi kezdeményezésének egy tömörebb vál­tozata. Több ponton engedményt tesz az Egye­sült Államoknak, s ezzel párhuzamosan Nicara­gua érdekeit károsítja. Az Arias-terv legfőbb kitétele a térségbeli irre- guláris erőknek nyújtott külső támogatás felfüg­gesztése. Az irreguláris erők alatt egyaránt érten­dőek a salvadori hazafiak, a más országokban tevékenykedő partizánok és felkelők és a nicara­guai ellenforradalmárok. Nem tesz viszont emlí­tést a terv a Közép-Amerikában állomásozó kül­földi csapatok létszámának csökentéséról és a hadgyakorlatok megszüntetéséről. Követeli vi­szont a párbeszédet a managuai kormány és az ellenforradalmárok képviselői között. Nos, ebből is látható, hogy több tekintetben a nicaraguai belügyekbe való beavatkozásról van szó, s ugyancsak Nicaraguára nézve hátrányos a külföldi csapatok és a hadgyakorlatok engedé­lyezése. Ugyanis a szomszédos Honduras szinte amerikai katonai táborrá változott, s a határmenti hadgyakorlatok provokatív és demonstratív jelle­géhez sem férhet kétség. Mindezek ellenére Nicaragua kész elfogadni az Arias-tervet a kétségessé teszik, hogy egyáltalán összejön-e a közép-amerikai csúcsértekezlet. A látszatra azért adtak a Fehér Házban, az államfői találkozó elhalasztásának javaslatát Na­poleon Duarte salvadori elnök szájába adták. Ö arra hivatkozva indítványozott egy későbbi, augusztusi időpontot, hogy nincs jól előkészítve a csúcs, nem megfelelő rá az időpont stb., s Honduras azonnal csatlakozott hozzá. Nem lehet azonban a véletlenek egybeesése, hogy a halasztási javaslat elhangzása előtt egy nappal Salvadorban tárgyalt Philip Habib, az amerikai elnök közép-amerikai különmegbízottja. Végig­járta a térség többi országát is - kivéve Nicaragu­át, ami önmagában is sokat elárul az amerikai szándékokról. Míg a térségben a Nicaraguával szembeni pó­lust az USA két legközelebbi szövetségese, Sal­vador és Honduras jelenti, Guatemala és Costa Rica valahol középen helyezkedik el, bár nem tudja magát kivonni teljesen az amerikai nyomás alól. Ez a két ország a csúcs eredeti időpontban történő megtartását szorgalmazza, s így Nicara­guával van közös állásponton (Oscar Arias a na­pokban váratlanul Washingtonban jelent meg, s agitálni próbált az ügyben, de eredménytele­nül). A másik oldalon viszont nem akarják ma­gukra haragítani az Egyesült Államokat, mivel az amerikai gazdasági és katonai támogatást aligha tudnák nélkülözni. A Costa Rica-i elnök valószí­nűleg ezért javasolta a múlt héten, hogy a közép­amerikai csúcson ne vegyenek részt megfigyelő­ként a Contadora-csoport és az őt támogató ún. limai csoport (tehát nyolc latin-amerikai ország) képviselői. A Nicaragua elszigetelésére irányuló tendenciák mellett tehát érezhetők az olyan szándékok is, amelyek a Contadora-csoport,,ha­nyagolását“ tartják szem előtt. A Contadora az utóbbi években latin-amerikai problémaként kezelte a közép-amerikai válságot, s az egész kontinens érdekében igyekezett meg­oldást keresni. Békemissziójának nagy érdemei vannak abban, hogy a konfliktus nem terebélye­sedett ki. Az viszont, hogy erőfeszítései konkrét eredményeket mindeddig nem hoztak, az Egye­sült Államok aknamunkájának köszönhető. A diplomáciai mozgás most igencsak felgyor­sult a térségben, államfők, külügyminiszterek látogatják egymást, egyezkednek, alkudoznak. De közben az idő szalad, az eredeti időpontig öt nap van hátra, s Daniel Ortega nicaraguai elnök csak ekkor hajlandó elutazni Esquipalasba, han­goztatván, hogy a halasztás egyet jelent az államfői találkozó meghiúsításával. Volt már per­sze néhány hónapja egy csonka csúcs is, Nicara­gua részvétele nélkül, de azon - érthetően - nem dönthettek érdemi dolgokról. Úgy látszik, a mos­tani amerikai cselezésnek is épp ez a célja: megakadályozni a hosszan húzódó válság ren­dezését. így, még mielőtt a közép-amerikai or­szágok egyáltalán eljutnának a csúcsig, nagyot zuhanhatnak, ami hosszú időre visszavetheti a békefolyamatot... PAPUCSEK GERGELY Bécsi kábítószer-ellenes konferencia Csehszlovákia hatékony nemzetközi együttműködést szorgalmaz Santiagóban eltemették a razziasorozat nyolc áldozatát A rendőrség megtámadta a gyászoló tömeget Krasznaja Zvezda: Az átalakítás és a hadsereg A Boeing volt a hibás... (ČSTK) - Tokióan kidolgozta hivatalos jelentését az a bizottság, amely egy Boeing 747 típusú utasszállító repülőgép két évvel ezelőtti katasztrófájának okait vizsgálta. A repülőgép 1985. augusztus 12-én szállt fel a tokiói repülőtérről és a start után néhány perccel lezuhant. 520 ember veszítette életét, a katasztrófát csak négyen élték túl. A bizottság megállapította, hogy a bal­esetet a Boeing amerikai cég által elvég­zett rossz minőségű javítás okozta. Az 560 oldalas tanulmány megemlíti, hogy a repülőgép irányíthatatlan maradt, mivel az utasteret a gép farkától elválasztó hermetikus fal kiszakadt. Ennek követ­keztében szenvedett kárt a gép vertikális és horizontális stabilizátora. Az amerikai szakemberek 1978-ban javították a her­metikus falat, de két szegecs helyett csak egyet használtak. A Boeing cég a kataszt­rófa után beismerte, hogy a javítást rosz- szul végezték el. Cselezés a csúcs körül csúcsértekezleten folytatandó tárgyalások kiin­dulópontjául. Szóval, meglepő volt az egyetértés a csúcs kérdésében, annál is inkább, mert a Costa Rica-i terv a nicaraguai ellenforradalmárok külső támo­gatásának a megszüntetését is feltételezi, tehát az Egyesült Államok beavatkozásának ezt a for­máját megszüntetné. S be is következett, amire tulajdonképpen számítani lehetett: Washington olyan manőverekhez folyamodott, amelyek most

Next

/
Oldalképek
Tartalom