Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-03 / 40. szám

ft. p Fél évszázada a vívás szolgálatában Somorja (Samorin) pezsgő és eredményes sportéletét több nagy város irigyelheti. A Slávia fiatal kajak-kenusai és tőrvívói országszerte ismertek, és a sportágban a legjobb ifjú­sági együttesek közé tartoznak. Az évek óta tartó „vizes- és vívó­csoda“ természetesen a hozzáértő edzők, szakemberek, vezetők és nem utolsósorban a sportolók érdeme, akik fáradtságot és szabadidőt nem ismerve szerény körülmé­nyek közepette is képesek a kitűnő eredmények, bajnoki aranyérmek kiharcolására. Itt nemcsak a szavak, hanem a tettek és főleg az eredmények bizonyítják a sport és sportág iránti különös szeretetet. Már évek óta a csehszlovák tőrvívás fellegvára Somorja, innen „él“ az UK Bratislava és az Olomouc felnőtt csapata. Kajak-kenusai ebben az évben eredményeikkel a sikeres múltat idézték. A legnépszerűbb sportág a foci, eredményességben messze elmarad az emlí­tett kettőtől, igaz, ez más „céghez“ tartozik. K evés olyan szakember, edző és vezető van a ví­vásban (de máshol is), aki már fél évszázada e sportág szolgálatá­ban áll. Forgács Oszkár (felvéte­lünkön) ezen kevesek közé tarto­zik. Az ötven éve kezdődő esemé­nyekben és sikerekben igen gaz­dag sportpályafutásáról beszél­gettünk az országszerte elismert szakedzővel. • Mikor és hol került kapcsolat­ba a vívással?- Gyerekkoromban szertornász akartam lenni, ám valahogy ez nem jött össze. Az igazat megvall­va, véletlenül lett belőlem vívó, pontosabban osztálytársaim be­széltek rá. Ekkor 1936-ot írtak. • Milyen volt a kezdet és mennyit kellett várni az első na­gyobb sikerre?- Nagy örömömre várakozáson felüli. Alig vívtam két évet, tizen­nyolc évesen válogatott lettem és részt vehettem 1938-ban a Pieé- t'anyban rendezett világbajnoksá­gon. A párbajtőrözők első forduló­jában legyőztem a francia Schmetzet. Csak másnap, az új­ságokból tudtam meg, hogy ez a fiú nem volt más, mint a világbaj­nok. Igaz, később kiestem, de a címvédő elleni bravúr dopping­ként hatott a továbbiakban. Saj­nos, jött a háború és az ötéves kényszerszünet. • Mit érzett, amikor újból visz- szakerült a pástra?- Nehéz szavakkal elmondani. Ezt csak az érti meg, aki igazán szeret egy sportágat. • Országos bajnokság, váloga­tottság, világversenyek...- 1948-tól tíz éven át állandóan döntős voltam a csehszlovák baj­nokságon, ahol több érmet nyer­tem, 1952-ben például aranyat. Két évvel később utazhattam a vá­logatottal a luxemburgi világbaj­nokságra. Egészen az elődöntőig jutottam a kardozók versenyében. Ezután, sajnos, tizenhat évig (!) a csehszlovák vívók komolyabb világversenyen nem szerepeltek. • Huszonkét éves aktív pálya­futása alatt sok nagy csatának volt részese, ennyi idő alatt egészen biztos, hogy történt egy néhány érdekes, ma is kellemes emlék­ként élő epizód.- Igen, talán a legemlékezete­sebb 1955-ben, amikor az orszá­gos bajnokságon a kardozók dön­tőjében a sokszoros bajnok Sokol ellen vívtam, s a csődét a rádió is közvetítette. Az isméd ripodernek, Gabo Zelenaynak ez volt az első helyszíni közvetítése. Nemcsak ezéd izgult, hanem főleg azéd, med nem volt otthonos a vívás­ban. Ennek ellenére nagy közön- ségsiked aratott. Azóta jóbarátok vagyunk, ha találkozunk, mindig szívesen vlszaemlékezünk erre. • Egy-egy tétremenő csörte előtt vajon ideges volt?- Soha. A páston én ezt a szót Forgács Oszkár nem ismedem. Mindig vasidegek­kel küzdöttem. Nagy kedvvel csi­náltam az egészet, a vereség so­ha nem töd le. Hiszen ez is bele- tadozott a spodba. Ha láttam, jobb az ellenfél, nem adtam fel, harcol­tam és belenyugodtam a sikede- lenségbe. Másnap már a vissza­vágásra készültem. • Abban az időben még nem volt találatjelzó gép, bírók döntöt­tek egy-egy találatról. Néha nem érezte: ez téves ítélet, megkárosí­tották ...- Előfordult, hogy itt-ott kiborí­tott a bírói döntés, arra viszont sose gondoltam: a tévedés szán­dékos is lehet. Mindenki máshogy Írja le és kapja el az akciót, egy bizonyos helyzetet magyaráz meg, így a megítélés szubjektív dolog. A vívásban akaratlanul té­vedhet a bíró, s nem is keveset. • 1958-ban be kellett fejeznie aktiv pályafutását, de tizennégy év múlva, 52 évesen ismét pástra lépett. Miért?- Az országos csapatbajnoksá­gon (kard) a somorjaiak felkédek: segítsek nekik. Természetesen nem kellett kétszer mondani. Ti­zenhat csődéből tizenkettőt meg- nyedem. Nem gondoltam volna, hogy a fiammal egy csapatban szerepelek majd. Szerintem, ha az ember bírja szívvel és tüdővel, a technikát nem lehet elfelejteni. Még hetven éves korban is a kéz­ben van. • Huszonnégy éve kezdett el edzősködni Somorján, s azóta e csallóközi kisváros valamennyi vivósikere az ön nevéhez fűződik. Több mint egy tucat válogatottat nevelt föl...- 1962-ben egy kis tornaterem­ben kezdtem negyven 10 éves fiúval (heti kétszer két óra edzés). A tőr mellett a karddal is foglalkoz­tunk, de a 70-es évek elején a bí­rók sorozatosan megverettek, s megfogadtam, ez a fegyvernem nem nekünk való. Azóta csak tőr­vívók vannak Somorján. Az első átütő sikerek 1968-ban jelentkez­tek (Safarit és Fehér döntős lett az ifjúsági országos bajnokságon). Az utóbbi öt évben folyamatosan mi nyerjük az ifjúsági törözők or­szágos bajnokságát egyéniben és csapatban a fiúknál. Eddig tizen­három válogatott vívó került ki a kezem alól. • Ha jól tudom, Somorjának is­mét van leány tőrcsapata.- Igen. Két sikedelen kísérlet után (először szétesett a gárda, majd én oszlattam fel), most úgy tűnik, végre a lányok is eredmé­nyesen szerepelhetnek országos viszonylatban. • Mivel a Sláviának nincs fel­nőtt csapata, így az ifikort túllépett vívók kénytelenek más egyesüle­tekbe igazolni.- Egy részük a Slávia UK Bra­tislava együttesét erősíti, a másik pedig a Dukla Olomoucot. Mindkét helyen egykori tanítványom, Érsek Árpád és Földes Frigyes a vezető edző. Annak örülnék igazán, ha a gyerekek itthon tudnák folytatni, szerintem Somorján a fejlődésük jobban biztosított, mint az említett két helyen. Feltételezem: a közel­jövőben lesz felnőtt csapatunk! Jelenleg nyolcvan vívónk van, közülük tizenöt tőröző az ifjúsági edzöközpont tagja; az idén hatan is bejutottak a csehszlovák baj­nokság nyolcas döntőjébe. Ellen­feleink ezéd házi bajnokságról be­széltek. • Forgács Oszkár miben látja a csehszlovák vívósport egy hely­ben topogásának az okát?-A legnagyobb baj: a szövet­ség nem törődik az edzőgárda minőségével. Addig nem lesz ja­vulás, amíg nem olyan edzők ke­rülnek az egyesületekbe, akik ko­molyan akarnak foglalkozni a spodággal, nem pedig az anyagi javakat helyezik előtérbe. Igazi te­hetség mondjuk csak tízezerből egy van, ám sok olyan vívó talál­ható, akiből kiváló versenyző le­hetne, ha a szakvezető megsze­rettetné vele a spodágat. ARANYÉRMES VÍZIVÁNDOROK Több mint húsz éve, 1965-ben alakult a Slávia Samorin sportegyesületének ka­jak-kenu szakosztálya, s azóta számta­lan sikert, sok érmet „eveztek" össze ifjúsági versenyzői. Ez alatt az idő alatt több mint tizenöt sportolójuk volt tagja a válogatottnak, s közülük Felix Masár és Helena Vaááková az olimpiai játéko­kon is részt vett, Kovács József pedig az ifjúsági Európa-bajnokságon ötödik lett. Ez csak a sok kiváló eredmény töredéke, amit a somorjai „vizesek“ az utóbbi két évtizedben elértek. A közelmúltban nem volt országos ifjúsági bajnokság somorjai győzelem nélkül. Ez aztán az eredmé­nyesség!- A nyolcvanas évek elején egy kicsit visszaestünk - kezdi a beszélgetést Szé­kely István, a somorjai Slávia kajak­kenu szakosztályának vezető edzője, majd hozzáteszi: - Ez azért fordulhatott elő, mert kevés ifiversenyzövel rendel­keztünk. A másik ok is igen egyszerű: a dunai vízlépcső építése következtében sokat romlottak az edzéslehetőségek. Most sem rózsásabb a helyzet, nehéz megközelíteni a Dunát. "Ennek ellenére az idén igen sikeres évet zárunk, s még nincs vége. Nagyszerűen szerepeltek a somorjai kajak-kenusok a júliusban Prágában ren­dezett ifjúsági országos bajnokság első részében a rövid távokon, ahol tíz arany-, két ezüst- és két bronzérmet nyertek. Lelkes János vöt a legeredményesebb, négyszer állhatott fel a dobogó legfel­ső fokára, Orosz Csaba három első­séggel dicsekedhet. Már az október 19-én sorra kerülő hoszú távok előtt jóval túlteljesítették a tervet a Slávia ver­senyzői.- Újdonságnak számít, hogy megala­kult az iskolai sportközpont, ahová kivá­lasztás alapján vesszük fel a gyerekeket. Most már nem lehetnek utánpótlásgond­jaink, mint pár évvel ezelőtt. Szakosztá­lyunkban nagyon sokat köszönhetünk Sebestyén Aladár alapító tagnak, a sportegyesület jelenlegi elnökének. Rengeteget dolgozik, nem ismer lehetet­lent, a többieket is megnyeri az ügy érdekében. Legnagyobb problémát az igen szűk csónakház jelenti, de ez a gon­dunk csakhamar megoldódik. Písch László, a helyi efsz sportszerető elnöke segítségünkre sietett, és felajánlotta a csatorna melletti épületet, amelyet jö­vőre átépítünk. Ekkor már a kicsik is kényelmesen edzhetnek. A vízlépcsővel párhuzamosan épül az új, minden köve­telményt kielégítő több emeletes csónak­házunk - mondja az edző. A Slávia kajak-kenu szakosztályának a kezdőkkel együtt ötven versenyzője van, akiket négy szakképe« edző, Szé­kely István, Ürge József, Horváth Ár­pád és Székely Ilona irányít. A legjob- bakra napi két edzés vár, ez 4-5-óra gyakorlást jelent. Az ifjúsági edzőközpont tagjai már kora reggel vízre szállnak, vagy erősítő gyakorlatokat végeznek. Március 1-jétől vagy még hamarabb is, ha az időjárás megengedi, a Duna a má­sodik otthonuk a somorjai kajak-kenu­soknak.- Külön-külön minden versenyre lehe­tetlenség felkészülni, így a rangosab­bakra, az országos bajnokságra és a válogatóversenyekre helyezzük a fő hangsúlyt. Ketten, Lelkes és Orosz ifjúsá­gi válogatottak, ezenkívül még sokan tagjai a Szlovákia legjobbjaiból álló együttesnek is. Gyümölcsöző az együtt­működésünk a komáromiakkal (Komár- no) és a győriekkel - állapítja meg Szé­kely István. A somorjai kajak-kenusok nagy része 15-16 éves gyerekekből áll, s a vezető edző szerint ebben a korban tudják csak igazán felfogni, megérteni a sportolók: valójában mi is az edzés. A kisebbek többnyire mechanikusan, szorgalomból gyakorolnak.- Aki. kényelmes - magyarázza a szakember - abból soha nem lesz jó kajakos vagy kenus. A mai sportban csak úgy érhet el valaki sikereket, ha kínszen­vedés közepette is tud edzeni. Ekkor már legyőzte saját magát, és ez nem kis dolog. Székely Istvánnak és fiainak - vasár­nap kivételével - hajnali hatkor kezdődik a nap. A reggeli edzés nyolcig tart, majd következik az iskola. A szakember a helyi gimnáziumban tornatanár, s a sportolók nagy része is ide jár. A délutáni „mű­szak“ háromtól este hétig tart a Dunán.- Köztudott dolog: a kajak-kenu nem Lelkes János (középen) négy aranyérmet gon egy olcsó szórakozás, hiszen egy jó dán hajó egyenlő az autó árával, és a lapát értéke is 1500 korona körül mozog. Ép­pen ezért fokozott figyelmet kell fordítani a karbantartásra. Mivel nincs profi hajó­építőnk, így Ürge József edző még ezzel is foglalkozik, sőt Sebestyén Aladár szak­osztály- és egyesületi elnökkel a papír­munka és a gazdasági ügyek intézését is magára vállalta. Nélkülük el sem tudnám képzelni a szakosztályt, amelyért min­dent képesek megtenni - jegyezte meg örömmel Székely István. Az ismert szakvezető már két évtizede kajak-kenu edző, s azóta átlagban min­den évben felnevelt egy-egy válogatott versenyzőt. Legnagyobb álma, hogy a közeljövőben somorjai kajak-kenus dobogóra kerüljön az ifjúsági Európa- bajnokságon vagy a világbajnokságon. ’ Az oldalt írta: ZSIGÁRDI LÁSZLÓ szerzett az idei csehszlovák bajnoksá (Archívumi felvételek) #újs: VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309, 331-252, 332-301. Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Gazdasági ügyek: 506-39. Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az S2LKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova>21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 337-823. 337-825 Hirdetési iroda közületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreíie 15., II. emelet, telefon. 551-83, 544-51. Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 Kős. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13,- Kős. Terjeszti a Postai Hírlapszoigálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesitö. Külföldi megrendelések: PNS Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom