Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-08 / 32. szám
Minden szülőt örömmel tölt el, ha gyermeke szépen, harmonikusan fejlődik és egészséges. Hála az orvostudománynak, a hatásos védőoltásoknak, az egykor oly rettegett fertőző gyermek- betegségek - mint pl. a kanyaró, a torokgyík stb. - többé nem jelentenek veszélyt a gyermekek egészségére. A mai kor emberére azonban másfajta veszély leselkedik, mégpedig az ún. civilizációs betegségek (pl. a magas vérnyomás, szívinfarktus, mozgásszervi megbetegedések stb.), amelyeknek gyökerei nagyon sokszor még a gyermekkorba nyúlnak vissza. Az említett betegségek ellen nincs semmilyen védőoltás, hatásos cseppek, injekciók formájában. Egyfajta védőoltás viszont mégis létezik, ez pedig az egészséges életmódnak a gyermekkorban való kialakítása, amelynek egyik szerves tartozéka a rendszeres, megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás. Ezek alapjában véve a következők: 1. ÉV - A gyermek mogzásfejlődése szorosan összefügg az idegrendszer érettségével, és felülről lefele megy végbe. Tehát az újszülött először szemizmait uralja, majd megtanulja tudatosan használni nyakizmait, kezét, törzsét és lábát. Elsősorban hason fekve már az első hónapban emeli a fejét. Kb. a 4. hónapban háton fekvésből önállóan fordul hasra és vissza. A 8. hónapban már elég biztonságosan ül és kb. ilyenkor kezd el kúszni-mászni. Az első lépéseket egyéves kora körül teszi meg. Lényeges, hogy a gyermek első életévében a szülők ne siettessék mozgásfejlődését, ne ültessék fel, ne járassák idő előtt. A szülőknek főleg azon kell lenniük, hogy gyermekük minél többet kússzon-másszon. Az 1. életévben ugyanis a kúszás-mászás a legfontosabb ,,tornagyakorlat“, mert egyenletesen erősíti a törzs és a végtagok izmait. 2. ÉV - A gyermek járása kb. másfél éves korban válik A gyermek életében az első hat év minden szempontból nézve a legfontosabb időszak. Ezért lényeges: a szülők a lehető legjobban tudják kihasználni az említett időszakot arra, hogy gyermekeiknél a mozgás szeretetét egy egész életre megalapozzák. Sok szülő talán nem is tudatosítja, milyen könnyű e téren a dolga, hiszen a mozgásban minden egészséges gyermek örömét leli. Ez nem is csoda, mert a gyermek mozgásigénye - hasonlóan, mint az oxigén- és táplálékigénye - veleszületett tulajdonság. Figyeljük csak meg: már az újszülött milyen örömmel fogadja, ha pl. fürdetés előtt kedvére rugdalózhat. A gyermek korának az előrehaladtával a különböző testhelyzet-változtatások - pl. az első önálló hasra fordulás -, az újabb és újabb mozgásformák „felfedezése", elsajátítása a gyermek és természetesen a szülő számára örömforrásul szolgál. Ezért nem nehéz tehát a szülőknek megszerettetni gyermekükkel a testmozgást, hiszen - ahogy azt már említettük - a mozgás szükséglete veleszületett tulajdonság. Nagyon fontos azonban, hogy a szülők gyermekük természetes mozgásszeretetét ápolják, elmélyítsék és tiszteletben tartsák, ne pedig - sokszor ugyan akaratlanul - elnyomják, akadályozzák. Mi tehát e célból a teendő? A szülőknek azon kell igyekezniük, hogy mindig elegendő teret és időt biztosítsanak gyermekük természetes mozgásvágyának a kiélésére. A gyermek természetes mozgása alatt azt a mozgástevékenységi formát értjük, amelyet belső kényszerből, veleszületett mozgásigénye kielégítése érdekében önállóan - vagy később már gyermektársaival együtt - végez. Az ilyen jellegű mozgás a gyermek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen, ugyanúgy, mint pl. az ésszerű táplálkozás. Azonban, amíg a gyermekek táplálkozását illetően nem igen hangzanak el a szülők részéről a „ne egyél már annyit“ és a hasonló kifejezések (sőt, ennek inkább az ellenkezője ismeretes), addig a gyermekek mozgásával, futkározásával kapcsolatosan a „ne rohangálj állandóan“, vagy „ülj már egy pillanatig nyugodtan“ (kifejezések) figyelmeztetések bizony elég gyakoriak. Ez pedig nagy hiba. Hiszen a gyermeknek ugyanolyan nagy szüksége van a mozgásra, mint a táplálékra. Ha a gyermek csaknem egész nap rohangál, ugrál stb., az azt jelenti, hogy szervezetének az ilyen jellegű megterhelésre feltétlenül szüksége van, s nem céltalan tevékenységről, „rosszalkodásról" van szó, ahogy azt elég sok szülő gondolja. A természetes mozgás jellege a gyermek életének egyes szakaszaiban más és más. Hogy a szülök minél jobban eleget tudjanak tenni a gyermekük egészséges mozgásfejlődésével kapcsolatos követelményeknek, ismerniük kell a gyermek mozgásfejlődésének legfontosabb szakaszait, csakúgy, mint az egyes szakaszokban ajánlott mozgástevékenységi formákat. egészen biztossá és gyorsabbá. Ebben az időszakban teszi a gyermek az első kísérleteket a szökdelést, valamint a futást illetően is. A futás irányát azonban még nem tudja megváltoztatni, s nem tud közben lassítani és gyorsítani sem. A kúszás-mászás a 2. életévben nagyon fontos helyet foglal el a gyermek mozgástevékenységében. Ajánlatos tehát: a szülők támogassák gyermekük igyekezetét a sokoldalú mozgás iránt, s teremtsék meg a feltételeket, hogy a gyermeknek legyen módja megtanulni a testhelyzet-változtatások különböző formáit. Nagyon fontos az is, hogy a szülők már a 2. év végétől ügyeljenek arra: gyermekük testtartása helyes legyen. A 2. év betöltése után a gyermek valamelyik szülővel látogathatja a különböző sportegyesületeknél működő, a szülök és a gyerekek közös tornájával foglalkozó szakosztályokat is. 3. ÉV - Jelentős mértékben megnő a végtagok mozgékonysága, a gyermek magasabb tárgyakra is felmászik. A különböző akadályokon, vagy azok alatt mindig örömmel kúszik-mászik át. Gyorsabban tud járni és futni. A labdát már 1-2 méterre is eldobja, persze, még pontatlanul. A gyermek örömét leli a háromkerekű biciklin való közlekedésben. A téli sportok közül elsősorban a szánkózást kedveli, kisebb dombokról önállóan is leereszkedik. A szülők feladata, hogy továbbra is azon legyenek: a gyermek szervezete minden nap érezze a sokoldalú mozgás nyújtotta megterhelés kedvező hatását. 4. ÉV - A gyermek az egyes tornagyakorlatokat már egészen pontosan végre tudja hajtani, megérzi a mozgás ritmusát. Nem fél leugrani 30—40 cm magas tárgyról sem, ügyesen felmászik a bordásfalra is. Még mindig örömet jelent számára a különböző akadályok kúszva-mászva történő legyőzése, de ez a mozgásfajta lassan kezd háttérbe szorulni. Ez az életkor a sokoldalú mozgás biztosítása mellett nagyon alkalmas a gyermek ügyességének a fejlesztésére, valamint az úszás, a korcsolyázás, sízés alapjainak játékos formában történő elsajátítására is. A négyéves gyermek már önállóan szánkózik. 5. ÉV - A gyermek mozgása tovább tökéletesedik, ügyesen tájékozódik az új helyzetekben. Fizikai teljesítőképessége növekszik, valamint gyorsasága, állóképessége is megnő. Továbbfejlesztheti tudását az említett alapsportágakban, a legfontosabb azonban, hogy mozgását ezentúl is a sokoldalúság jellemezze. 6. ÉV - A hatéves gyermek lényegében már elsajátította az alapvető mozgásformákat. Fizikai teljesítőképessége elég jelentős (pl. távolba képes 100 cm-t, magasba pedig 50 cm-t is ugrani), főleg abban az esetben, ha a szülők kezdettől fogva fontosnak tartották gyermekük mozgásigénye kiélésének a biztosítását. A végtagok már elég erősek, a gyermek nem fárad el egykönnyen. A hatéves gyermek ügyes, találékony, ami a mozgásjátékok megválasztását illeti. A csehszlovák spartakiád legvonzóbb gyakorlatát mindig a legkisebbek mutatják be (Gyökeres ŐTK és a szerző felvétele) A szülőknek ezért sok lehetőségük vari arra, hogy milyen formában és módon támogassák gyermekük mozgásfejlődését. Azonban mindig szem előtt kell tartaniuk a gyermekek mozgásával kapcsolatos egyik legfontosabb elvet: a sokoldalúságot. i A gyermek egészséges mozgásfejlödése szempontjából további fontos követelmény: a szülök ne csak gyermekük életkori sajátosságaival legyenek tisztában, hanem ismerjék egyéni tulajdonságait, képességeit is. Hiszen a gyermekek nem egyformák, az egyik ügyesebb, mint a másik. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a szülőknek sohasem szabad siettetni gyermekük természetes mozgásfejlödését. Nem ajánlatos tehát presztízskérdést csinálni ebből, hiszen ennek csak a gyermek látja kárát. A gyermek természetes mozgása mellett napjainkban mindinkább előtérbe kerül az irányított mozgás jelentősége. Irányított mozgásról akkor beszélünk, ha a szülő vagy a gyermekhez közel álló felnőtt a gyermek játékos mozgástevékenységének aktív résztvevője. Csakúgy, mint a természetes mozgással kapcsolatban, az irányított mozgás esetében is nagyon fontos a gyermek életkori és egyéni sajátosságainak az ismerete. Bár nagy szerepe és jelentősége van a szülő, a felnőtt fantáziájának, találékonyságának is az egyes gyakorlatok, mozgásjátékok megtervezésében és végrehajtásában, valamint az egyes tornaeszközök megválasztásában, de sokkal fontosabb, hogy a közös játékos mozgástevékenységek alatt elsősorban a gyermek legyen aktív, ne pedig a szülő elképzeléseit, utasításait kövesse. A gyermek természetes és irányított mozgását illetően lényeges, hogy a szülők mindig szem előtt tartsanak bizonyos elveket, mégpedig: 1. Játékos forma. A gyermek testmozgásának egyik fő jellemzője a játékosság, a spontaneitás. Ezért sohasem szabad erőltetni azt a mozgástevékenységi formát, amelynek végzéséhez a gyermeknek nincs éppen kedve. Hiszen nagyon fontos: a gyermek mindig örömét lelje a mozgásban, akár már ismert, vagy pedig új mozgásjátékokról, gyakorlatokról legyen szó. 2. Balesetvédelem. A gyermek a játék hevében könnyen hajlamos képességei túlbecsülésére, nem veszi észre az esetleges veszélyhelyzeteket, ezért a szülőnek az egyes mozgástevékenységi formák megtervezésekor és végrehajtásakor, a spontán futkározások, ugrálások alkalmával mindig előrelátónak kell lennie. A félreértés elkerülése végett hangsúlyozzuk, nem arról van szó, hogy A mozgásból nem hiányozhat az öröm a gyermeknek pl. szaladgálás közben el sem szabad esnie - hiszen ezáltal is bizonyos tapasztalatokra tesz szert -, hanem arról: ne kerüljön sor felesleges, esetleg súlyosabb következményekkel járó sérülésekre, amelyeknek legtöbbször a szülői gondatlanság az oka. 3. Dicséret. A gyermek számára a játék - a játékos mozgástevékenységi formákat is beleértve - olyan fontos, mint a felnőtteknek a munka. S amilyen jólesik a felnőttnek, fia munkáját elismerik; a gyermek ügyessége, igyekezete, teljesítménye méltatása talán még fontosabb. Ügyelni kell azonban arra, hogy a dicséret formája és módja mindenkor megfeleljen az adott helyzetnek, egészséges mértékben járuljon hozzá a gyermek önbizalmának az erősítéséhez. 4. Példamutatás. „A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít“ - Smiles angol orvosiró ezen állítása teljes mértékben igaz. Az egészséges életmódnak a gyermekkorban történő kialakítása és megalapozása ugyanis többnyire csak akkor lesz eredményes, ha a gyermek kezdettől fogva ezt látja, mégpedig elsősorban a szüleinél. Mert nemcsak a különböző biológiai adottságok öröklődnek, hanem a családban látott szokások is. Ha a család életében mindig helye van a rendszeres mozgásnak - s a gyermek ezáltal is kiélheti nagyfokú, természetes mozgásigényét -, nos, az ilyen családi környezetben felnőtt gyermeket a későbbiekben sem kell majd meggyőzni a mozgás fontosságáról és hasznosságáról. KUBÁNNÉ DR. GERI ÉVA # ÚJ SZ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309. 331-252, 332-301. Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Gazdasági ügyek: 506-39. Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Vofgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 337-823. 337-825 Hirdetési iroda közületeknek: 815 80 Bratislava. Vajanského nábrezie 15.. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 Kős A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13,- Kős. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6. WIK 'lIl uMHi L KB-iifiK!llK i i I I I I I I I ■ ■ ll ! I I \ « j | f j
