Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-16 / 20. szám
A Vág Szlovákia leghosz- szabb és hazánk második leghosszabb folyója. Háromszázhetvennyolc kilométeres hosszával közvetlenül a Moldva (433 km) mögött és a Labe (357 km) előtt található. Két forrásága van, az egyik a Magas Tátra Kriváö csúcsának délkeleti lejtőjén ered, ez a Fehér-Vág, a másik forrása pedig az Alacsony Tátra Kráfová hoía csúcsának északi lejtőjén ered, ez a Fekete-Vág. A két ág Kráíová Lehotánál találkozik, és Kolárovo mellett torkollik a Kis- Dunába, innen pedig mint Vág- Duna folyik a Dunába Komárnó- nál. Vizgyújtő területével (10 641 km2) Csehszlovákiában a 4. helyen van. Csupán a Labe, a Moldva és a Morava vízgyűjtő területe nagyobb. A Vág völgye természeti szépségekben egyik legszebb és leggazdagabb része a Szlovák Szocialista Köztársaságnak. Felső és középső szakaszán mindkét oldalról a Kárpátok festői hegyvonulatai veszik körül. Az aránylag keskeny völgy mindkét említett szakaszon több helyen völgykatlanokká szélesül, és az alsó szakaszon a Duna-menti síkságon észak-déli irányban - nagyobbrészt a Trnavai és Nyitrai hátság között — folyik keresztül. A folyó mindkét oldalról számos patakot, mellékfolyót vesz fel, melyek a szomszédos hegyek lejtőin erednek. Jobboldalról a Be- lá, az Orava (legnagyobb és leghosszabb mellékfolyója, több mint 110 km) a Varinka, a Kysuca, a Vlára és mások, balról pedig a Revúca, a Lubochnianka, a Tu- riec, a Rajcianka... A Vág vízgyűjtő területe (hasonlóan mint egész Szlovákiáé) mérsékelt éghajlatú, nagyon váltakozó időjárással, főleg a téli időszakban. Míg a felső szakaszán a felszín nagy tagoltsága miatt zordabb-hűvösebb az éghajlat, a déli, alsó szakasza az ország legmelegebb tájai közé tartozik. A sokévi átlaghőmérséklet a Vág vízgyűjtő területén 7,4 Celsius-fok, a legmagasabb átlagot (10 °C) a folyó torkolatánál éri el. Eléggé egyenlőtlenül oszlik meg rajta a csapadék is. Legbővebb a magasabb hegyvidékek területén, tehát a folyó felső szakaszán, ahol az évi átlag jóval túlszárnyalja az ezer millimétert. Általában azonban a Vág felső és középső szakaszának vízgyűjtő területe elég bő csapadékban, ami kedvezően befolyásolja a folyó vízállását is. A Vág átlagos vízhozama Kolárovónál másodpercenként 155 köbméter. Egyébként a csehszlovákiai Kárpátok legbö- vízúbb folyójárói és a legnagyobb vízenergia forrásáról van szó, annak ellenére, hogy vízesése átlagosan nem nagy. ' J elenleg a Vág Szlovákia jelentős vízenergiái bázisa. Azonban csak néhány helyen vannak kedvező feltételek az akkumulációs víztározók építéséhez, mert a folyó völgye nagyobbrészt széles és alacsonyak a partjai. Ezért a villanytelepei is jobbára a vele párhuzamos mesterséges csatornán épültek fel. A múltban a Vág vizét többnyire csak a fa úsztatására használták fel, energiája pedig a fűrésztelepek és a vízimalmok hajtására szolgált. A folyó energiájának célszerűbb hasznosítása 1936-ban kezdődött el, akkor épült fel a Vág vízenergia-rendszerének az első vízerőműve, mégpedig a Ladce melletti mesterséges csatornán, s ezt a létesítményt a Dőlné Kockovice-i vízduzzasztó látja el vízzel. Beépített teljesítménye 15,5 MW, és évente átlagosan 85,7 millió kWó elektromos energiát termel. A Vág többi vízerőműve már a felszabadulás után épült fel. Sorrendben a második 1946- ban. E vízerőmű még további kettővel együtt a Púchov-Trenőín szakaszon levő mesterséges csatornán üzemel. Ezután a dubnicai következik, ez az előzőeknél valamivel nagyobb teljesítményű. E szakaszon az utolsó a Tren- őín-Skalkai vízerőmű, amely 1956-ban épült fel. Trencín és Rieát'any között a mesterséges csatornán fokozatosan három vízerőmű létesült. E szakasznak a víztározója Tren- őianske Biskupicében, a Vág völgyében található. Maximális területe 55,3 hektár és teljes űrtartalma 3,25 millió köbméter. Első vízlépcsője a kostolnái vízerőmű. Beépített teljesítménye már 25,5 MW és évente 141 millió kWó áramot termel. A második Nővé Mesto nad Váhomnál, az utolsó Horná Stredánál található. A Váíj jövőbeni hajózhatóságát figyelembe véve az itteni erőműveknél már hajózsilipeket is építettek. További mesterséges csatorna a Vágón Kráfovany és Streőno között épült fel. A víztározót itt a folyó természetes medrén, Krpeíany mellett létesítették. A mellette lévő vízerőművet 1957- ben helyezték üzembe. A csatornán még két vízerőmű működik; a suőanyi és a lipoveci. 2ilina és Povazská Bystrica között újabb mesterséges csatorna található, 4 vizerömúvel. Duzzasztóművé Hricovnál van. A víztározó mellett vízerőmű is üzemel, melynek a beépített teljesítménye 31,5 MW és évi átlagtermelése 62 millió kWó. MikSovánál két erőmüvet is építettek, az alsó vízátemelős rendszerű. Ezen a szakaszon még Povazská Bystrica mellett van ilyen létesítmény. A legújabb vízmű a Vágón, Vágkirályfánál épült A Vág természetes medrén Nosice mellett épült fel az Ifjúság völgyzáró gát, s ugyancsak vízerőművel. Építésén nagyobbrészt az akkori. CSISZ tagjai vettek részt. Eközben hévízforrásra is bukkantak. Később itt Nimnice néven (a helybeli községre utalva) új gyógyfürdőhely létesült. A Vág alsó szakaszán működik a madunicei vízerőmű. Víztározója Drahovce mellett van. Ez már komplex létesítmény, ami annyit jelent, hogy módosítja a lefolyási viszonyokat, vizet ad az ipar és mezőgazdaság számára, üdülési jelentőséggel bír, s lehetőséget nyújt a vízisportok és a horgászat űzésére is. Sínava néven híres üdülőközponttá vált Nyugat-Szlovákiában. N agyobb vízerőművek a hetvenes években épültek a Vág felső szakaszán. Az egyik legnagyobb a Liptovská Mara-i, amely lényegében már 1975-ben kezdett üzemelni. Teljes kapacitással 1979 februárja óta termel. Tározójának állandó vízkészlete 25 millió köbméter. A vízerőmű beépített teljesítménye 200 MW, és évente átlagosan 269,1 millió kWó villamos áramot termel, annak ellenére, hogy csak csúcsfogyasztáskor üzemel. Ugyancsak komplex rendeltetésű. Fő feladata az árhullámok feltartóztatása és a lefolyási viszonyok szabályozása, amivel növeli a villamos energia termelését a Vág alacsonyabban fekvő vízerőműveiben. A be- Seőovái vízmű szorosan összefügg a Liptovská Mara-ival, mert mesterséges csatornán innen kapja a vizet a kiegyenlítő tározójába. A legnagyobb vízerőmű a Vágón a Fekete-Vág-i vízátemelő erőmű, amely 1981-ben lett befejezve. Szintén komplex jellegű, két víztározója van, a felső által elöntött terület 17,47 hektár, űrtartalma 3,4 millió köbméter, az alsó víztározóé 4,3 millió köbméter. Új vízerőmű a Vágón Vágkirály- fa (Kráfová nad Váhom) mellett üzemel. Első turbinája 1985 augusztus végétől, a második októbertől. December végéig már több mint 21 millió kWó villamos áramot termelt. Teljesítménye 44,8 MW és évente majd 106 millió kWó áramot fog termelni. A vízműnek szintén komplex gazdasági jellege lesz. A másik kettővel együtt, amelyek Vágfarkasd (Vlőany) és Sered mellett épülnek majd fel, a jövőben elősegítik a hajózást egészen Hlohovecig. A vágkirály- fai víztározónak 11,7 négyzetkilométeres a területe, és elősegíti majd a nagyméretű vízöntözési berendezések kiépítését, egyben a környéke jelentős üdülési körzetté válik Délnyugat-Szlováki- ában. V ízmüvek és -tározók épülnek majd a Vág mellékfolyóin is. A legnagyobbon, az (Dráván már két vízerőmű működik, éspedig ott, ahol a Cierna a Biela Orava összefolyik és az árvái víztározóba ömlik. Ennek az elöntött területe 3500 hektár, állandó vízmennyisége 27,5 millió köbméter. Az erőmű Ústí nad Oravou mellett van, teljesítménye 21,7 MW, és évente 35 millió kWó villamos áramot termel. Ettől délebbre felépült a Tvrdoéín melletti kisebb vízmű, amely az árvái víztározóból kapja a vizet. Elöntött területe 9,5 hektár, befogadóképessége 4,4 millió köbméter, ebből állandó vízmennyisége 1,2 millió köbméter. Felépítésével megszűntek az Orava folyó vízszintjének nagy kilengései. A Vág vízenergia rendszerét a 26 tervezettből ma 21 vízmű hasznosítja. A működő vízerőművek teljes beépített teljesítménye 1478 MW. A Vág vízenergia rendszerének a vállalati irányitóköz- pontja Trencínben van. Innen irányítják - a Fekete Vág-i vízerőmű kivételével - valamennyi villanyfejlesztőt a Vágón. Jelenleg már ez a rendszer évente több mint 3 milliárd kWó áramot termel. A jövőben a Vágón is, akárcsak más folyókon hazánkban nagyob- bára komplex erőművek épülnek majd. Távlati feladat a Vág vízmű- teljesítményének kibővítése, amely megközelítőleg 200 MW-tal lesz nagyobb és a villamos áram termelése ezáltal 250 millió kWó- val növekedik. Itt számításba jönnek a Púchov és Pieáfany között működő erőművek. Ezek befejeztével, beleértve a Dunán épülő vízlépcsőrendszert is, bezáródik majd a hagyományos nagy vízművek építésének korszaka hazánkban. A mint látjuk, a Vág energetikai célokra való hasznosítása csak egyik formája a folyó adta lehetőségek kihasználásának. A Vággal szorosan összefügg a mezőgazdaság további intenzifikációja is. A folyó vízgyűjtő területén több mint 40 ezer hektár termőföldön öntözéses gazdálkodás folyik, s távlatilag ez még növekedni fog. Ugyancsak lehetőségek kínálkoznak az ipar s a dolgozók üdültetése előtt, s mód nyílik a vízi sportok és a halászat űzésére is. A jövőben megvalósul a hajózás Seredig (így olcsóbbá válik az érc szállítása a nikkelkohóba), ezután a vízi hajóutat Hlohovecig hosszabbítják meg, s majd a távoli jövőben a folyó Vrútkyig lesz hajózható. A Vág vízgyűjtő területének hatékony kihasználása a 8. ötéves tervben, akárcsak az előző ötéves tervekben az ország fejlődésének gazdasági és szociális irányelveiben is fontos feladatként szerepel. GEJZA OLAS docens, kandidátus a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Főiskola tanára Egy régebben üzembe helyezett vízerőmű a Vág völgyében, Nosicénél (ÖSTK felvételek) \ÚJ SZÚ 6 1986. V. 16. • í Jr _ - v u> ' <$ b ' '/ ' ' '' • .. - - . » :_.•••■■ JELMAGYARÁZAT: ■ VÍZERŐMŰVEK □ VÍZERŐMŰVEK épülőben vagy tervben b o VlZGÁTAK, VÍZTÁROZÓK MESTERSÉGES CSATORNA .........vízgyűjtő hatAr
