Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-04 / 40. szám
ÚJ szú 17 1985. X. 4. TECHNIKA A _ űrkutatás történetének MZ egyik legnagyobb vállalkozása volt az 1975-ben megvalósított közös szovjet-amerikai űrprogram, a Szojuz-Apolló úrkísérlet, amelyben először kapcsoltak össze a világűrben különböző fel- ségjelú űrhajókat. A szovjet Szojuz-19 űrhajót 1975. július 15-én, moszkvai idő szerint 15 óra 20 perckor indították útnak Bajkonurból, fedélzetén Alekszej Arhipovics Leonov parancsnokkal és Valeríj Nyikolaje- vics Kubaszowal. Hét és fél óra múlva Cape Ca- naveralról fellőtték az Apolló amerikai űrhajót, Thomas Stafford parancsnok, Vance Brand és Donald Slayton összetételű legénységgel a fedélzetén. A dokkolási manőverek végrehajtása után július 17-én 19 óra 09 perckor összekapcsolódott a két űrhajó. Történelmi pillanat: a világűrben létrejött az első nemzetközi legénységű űrállomás. Az öt űrhajós a terveknek megfelelően négy átszállást hajtott végre, és az együtt eltöltött csaknem két nap alatt nagyon fontos fizikai, kémiai, csillagászati és orvosbiológiai kísérleteket végeztek. A Szojuz-Apolló program szerves része volt a szétkapcsolódás utáni újabb összekapcsolás, melynek során kicserélték az űrhajók szerepkörét. Ezután az űrhajók véglegesen szétkapcsolódtak és megkezdték önálló repüléseiket. Július 21-én a szovjet űrhajó szerencsésen Földet ért a Szovjetunió megadott körzetében. 106 és fél órával később az amerikai űrhajó legénysége is sima leszállást hajtott végre a Csendes-óceánon. A Szojuz-Apolló úrkísérlet, 0 Helyreigazítás az első résszel kapcsolatban: az Apollo-8 fedélzetén Borman, Lovell és Anders repült. amely gyönyörű példája volt a világűrben megvalósított békés együttműködésnek, teljes sikerrel fejeződött be. 1977-ben az USA-ban útnak indították a Voyager-1 és a Voya- ger-2 ,,Nagy Utazást“ végrehajtó űrszondákat. A Voyager-2 feladata a Jupiter, a Szaturnusz és Uránusz, valamint a Neptunusz bolygók vizsgálata. A Voyager-1 pedig közelrepülésben tanulmányozta a Szaturnuszt, annak gyűrű- rendszerét, és elhagyta a Naprendszert. Még ugyanebben az és erőforráskutatási kísérleteket végeztek. A második nemzetközi legénység parancsnoka Pjotr Kli- muk, kutató űrhajósa Miroslaw Hermasewski lengyet űrhajós, akik a Szojuz-30 űrhajó fedélzetén utaztak a Szaljut-6 űrállomásra. Startjuk időpontja: 1978. június 27-e. Munkájuk legfontosabb része volt az orvosi és technológiai kiséri etsorozat. A Szojuz-31 űrhajó fedélzetén utazott a harmadik nemzetközi legénység. Valerij Bikovszkij parancsnok és Sigmund Jahn NDKparancsnok és az első vietnami űrhajós, Pham Tuan. Technológiai és botanikai kísérleteket végeztek. Jurij Romanyenko parancsnok és az első kubai űrhajós, Amaldo Tamayo Mendez volt a Szojuz-38 legénysége, akik 1980. szeptember 18-án indultak útnak a Szaljut-6 felé. Ók csillagászati és vegyi kísérleteket végeztek. Az első mongol űrhajós 1981. március 22-én indult útnak Bajkonurból. A Szojuz-39 űrhajó fedélzetén Vlagyimir Dzsanibekov parancsnok és Dzsugderdemidijn Gurragcsa mongol űrhajós. Az utolsó kéttagú nemzetközi legénység tagjai Leonyid Popov, a Szojuz—40 űrhajó parancsnoka, és Di- mitru Prunarju, az első román úrRakéták, műbolygók, űrhajók Fejezetek az űrkutatás történetéből (2) évben a Szaljut-6 és a Szaljut-7 szovjet űrállomások főszereplésével elkezdődik az Interkozmosz- program, amely a Szovjetunió és a többi szocialista országok űrhajósainak közös űrprogramja. Az ugyanezen év szeptemberében pályára bocsátott Szaljut-6 űrállomásra szovjet, csehszlovák, lengyel, NDK-beli, bolgár, magyar, vietnami és kubai űrhajós is repül. Az Interkozmosz a legnagyobb és a világon egyedülálló nemzetközi űrkutatási együttműködési program és szervezet, amelyben 10 szocialista ország - Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK, Románia, Vietnam és a Szovjetunió - tudósai és szakemberei vesznek részt. 1978, március 2-án indították útnak a Szojuz-28 űrhajót, amelyik a Szaljut-6 űrállomásra vitte egyhetes kutatómunkára az Interkozmosz-program első nemzetközi legénységét. Az űrhajó parancsnoka Alekszej Gubarev ezredes, kutató ühajósa Vladimír Remek csehszlovák állampolgár. Főleg orvosbiológiai, hótani beli űrhajós 1978. augusztus 26- án indult Bajkonúrból. Ók főleg optikai és biológiai kísérleteket végeztek. A Szojuz-33 űrhajó 1979. április 10-én startolt Bajkonúrból, fedélzetén Nyikolaj Rukavisnyi- kowal és Georgij Ivanowal, az első bolgár űrhajóssal. Sajnos műszaki hiba miatt az összekapcsolás nem sikerült, így kényszer- leszállást hajtottak végre. Az ötödik nemzetközi legénység összetétele: Valerij Kubaszov, a Szo- juz-36 parancsnoka és Farkas Bertalan fedélzeti mérnök, kutató űrhajós, az első magyar kozmonauta. A Szojuz-36 űrhajó 1980. május 26-án indult küldetésére Bajkonurból. Főleg orvosi, pszichológiai, csillagászati és optikai kísérleteket végeztek. Ók együtt dolgoztak a Szaljut-6 űrállomás alaplegénységével, Valerij Rjumin és Leonyid Popov szovjet űrhajósokkal, akik akkor 175 napot tartózkodtak a világűrben. Ez volt az első, igazán nagy világcsúcs. A Szojuz-37 űrhajó fedélzetén - amelynek startja 1980. július 23- án volt - repült Viktor Gorbatko hajós. Ók 1981. május 14-én indultak Bajkonurból. Megkezdték repülésüket az új típusú, háromszemélyes szovjet Szojuz-T űrhajók. Legnagyobb előnyük, hogy rakodóterük nagyobb az előzőeknél, és egyszerre több, különböző szakember is dolgozhat a fedélzetén. Ilyen háromszemélyes űrhajóval utazott az első francia űrhajós, Jean Loup Chretien, parancsnokával Vlagyimir Dzsanibekowal és harmadik társával, Alekszander Ivancsen- kowal. Startjuk 1982. június 24-én volt. Ók már a Szaljut-7 űrállomáshoz kápcsolódtak űrhajójukkal, amelyet ugyanebben az évben, májusban állítottak Föld körüli pályára. A Szaljut-7 űrállomás első alaplegénysége Valentyin Le- begyev és Anatolij Berezovoj szovjet űrhajósokból állt, akik különböző asztrofizikai és biológiai kísérleteket hajtottak végre. Ók - megdöntve az addigi 175 napos világcsúcsot - 211 napot dolgoztak a világűrben. A második látogató legénység repülése során egy majd húszéves hagyományt újított fel a szovjet űrhajózás - a nőket is bekapcsolják az űrrepülési programokba. Tizenkilenc évvel Tyereskova emlékezetes űrrepülése után, Leonyid Popov és Alekszander Sze- rebrov űrhajósok társaságában Szvetlána Szavickaja pilótanő a Szaljut-7 fedélzetére érkezett, ahol egyhetes kísérleti programot hajtott végre. A Szaljut-7 második alaplegénységének tagjai, Vlagyimir Lja- hov és Alekszandr Alekszandrov 1983 második felében 150 napos űrrepülésük során folytatták a hagyományos űrállomási kutatómunkát. Egy héten belül kétszer lépett ki a nyílt világűrbe Ljahovés Alekszandrov, hogy kiegészítő napelemeket szereljen az űrállomás külső részére abból a célból, hogy növelje annak energiatartalékait. A szovjet szakértők szerint a kozmonauták eredményes munkája bizonyítja, hogy az űrkutatás fejlődésének egyik útja a nagyméretű szerkezetek részenkénti fellövése és összeszerelése a világűrben. 1984. februárjában Leonyid Ki- zim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov személyében megérkezett az űrállomásra az új állandó személyzet, akik végrehajtották az űrkutatás történetének eddigi leghosszabb űrutazását. Az űrrepülés 237 napig tartott, amelynek során geofizikai, optikai és főleg orvosi kísérleteket hajtottak végre. A kutatási program különösen fontos részét alkották a rádiócsillagászati megfigyelések. A szivspecia- lista Atykov, a személyzet kutató űrhajósa, az expedíció egész ideje alatt orvosi vizsgálatokat végzett. A három űrhajós csaknem nyolc hónap alatt 23 órát töltött a nyílt kozmoszban, ahol bonyolult munkával megjavították a Szaljut-7 hajtóműrendszerének egy tartalék fővezetékét. Ugyanazon év április 3-án az első indiai űrhajós, Rakes Sarma, valamint két társa, Jurij Malisevés Gennagyij Sztrekalov szovjet űrhajósok a Szojuz T-11 űrhajóval hétnapos látogatást tett az űrállomáson. Hatosban folytatódott az űrutazás, amelynek legfontosabb része volt az orvosi kísérletsorozat. (Folytatjuk) TARICS PÉTER ROKKANTSZÉK-RIKSA A kerékpár és a rokkamszék egyesítéséből Svédországban megszületett a mozgássérülteknek is, kísérőjének is nagyobb mozgékonyságot adó rokkant- szék-riksa. A kerékpár első kerekét és kormányát leszerelik és a megmaradó kerékpárrészt oldható csatlakozással hozzákapcsolják a rokkantszékhez. A rokkantszék hátsó tolórúdja lesz a kormány. A kerékpár hátsó fékjén és a rokkantszék fékjén kívül a kormányaidra szerelt két kiegészítő fék biztosítja a gyors megállást. A kerékpárrész bármikor könnyen-gyorsan leszerelhető, zavartalanul használhatják tovább a rokkantszéket, eredeti rendeltetésének megfelelően. Azonnali képek a képernyőkről SZUPERKÉNYELMES CIPÖTALP Csodálatosan kényelmes szabadidő-cipókét hozott forgalomba a dán Eccolet cég. A talp anyaga a Bayflex márkanevű félkemény poliuretán-integrálhab. 50 százalékkal könnyebb a hagyományos talpanyagoknál, rugalmas, puha, a talpra ható nyomás eszményien eloszlik. A talpat közvetlenül ráhabosítják a puha bórból készült felsőrészre. Ezzel a gazdaságos eljárással egyetlen munkamenetben kialakíthatják a csúszásgátló mintázatot is. A talpnak nincs külön sarka - a sarokrészben elrejtett ék emeli meg a lábat, így a puha lábbeliben szuperkényelmes a járás. A japán Sony-kis- méretű (154x166x318 mm) készüléke zajtalanul kinyomtatja a tévékészülék, a személyi számítógép vagy a teletext képeit. 16 szürkeségi fokozattal meghökkentően jó minőségű képet állít elő, sokoldalúan felhasználható a hivatali munkában, a tudományos kutatásban! Beépített tárolójával azokról a mozgó képekről is készíthet nyomatokat, amelyek a képmagnóról, képlemezről vagy „élő“ kameráról erkeznek. MINDENTUDÓ CSIPOGÓK A kórházakban, gyárakban nálunk is használt személyhívó berendezések (csipogók) új változatait fejlesztették ki a Német Szövetségi Köztársaságban. A zsebben elférő legegyszerűbb készülék hangjelzéssel figyelmezteti például az ügyfél lakásán dolgozó szerelőt, hogy hívja fel a központot. Egy másik készülék már telefonszámot is kijelezhet, például a beteglátogató orvossal közölheti a következő beteg telefonszámát. A harmadik készülék valóságos kicsiny telex: teljes szöveges üzeneteket (címet, telefonszámot, nevet) közvetíthet írásban, akár egy folyamatban levő megbeszélés rövid tartalmát is. A nyugatnémet posta néhány éven belül szeretné bevezetni ezt a rádiószolgálatot. URBÉKA A KÉPERNYŐN Kész csoda, amit az új tv- készülék tud - így jellemzik azt az új nyugatnémet gyártmányt, amely az otthonokba varázsolja a Földet - az űrből, ahogyan bolygónk 36 ezer kilométeres magasságból látszik. A színes űrfelvételek az időjárás-jelenségek alátámasztására hivatottak: segítségükkel mindenki saját maga győződhet meg arról, milyenek a kilátások a következő egy-két napra? Az előfizetési díj mindössze 2 márka havonta. A videomagnó nagyságú vevőkészülék ára 5700 nyugatnémet márka, ami (ha a kereslet révén felfut a termelés) akár ennek az összegnek a harmadára is csökkenhet. A gyártók az eladók sempontjából biztató jelnek tekintik, hogy Olaszországban már 3 ezer darabot megvettek belőle. A meteorológiai műhold adásának vételéfe alkalmas berendezés a 60-as években még egy egész lakószobát betöltött - ma már kényelmesen elfér a tv alatti polcon. A vevőkészüléken kívül természetesen a vételhez szükséges még egy legalább egy méter átmérőjű parabolaantenna is, amelyet akár az erkélyen, akár a kertben fel lehet állítani. A Meteosat-2, amely 1981 óta kering az Egyenlítő feletti geo- tacionárius pályán, félóránként továbbítja legfrissebb felvételeit. Ezekről ma már laikus is meg tudja jósolni nagy vonalakban a várható időjárást.