Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-09 / 83. szám, kedd
ÚJ szú 3 1985. IV. 9. A Nemzeti Front talaján A CSKP és az SZLKP tisztségviselőinek konferenciája 1945. április 8-án CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA a második világOdafigyeléssel, tapintattal A rokkantak teljesebb életéért háború idején a nemzeti és a szociális felszabadulásért vívott küzdelemként értelmezte a német és a hazai fasizmús elleni nemzeti felszabadító harcot. A munkásosztály és a burzsoázia közti ellentét nem szűnt meg a fasiszta uralom idején sem. A párt nem tévesztette szem elől a munkásosztály végső célját - a szociális felszabadulást. Az antifasiszta és a nemzeti felszabadító harcban a politikai hegemóniáért az élcsapata; a kommunista párt által vezetett munkásosztály, valamint a csehszlovák burzsoázia Eduard Beneš és a londoni csehszlovák kormány által képviselt antifasiszta része között folyó harc osztályharc volt az antifasiszta burzsoázia ellen. A német fasizmus veszélyeztette nemzeteink létét és ezért a CSKP arra törekedett, hogy az antifasiszta erőkkel vállvetve, egységesen harcoljon a fasizmus ellen. A CSKP és az SZLKP minden eszközzel küzdött a fasizmus ellen, beleértve a fegyveres harcot, mégpedig kapcsolatban a burzsoázia antifasiszta részének képviselőivel. A kommunista párt azonban ezzel egyidejűleg eszmei-politikai harcban állt velük azért, hogy döntő befolyást gyakoroljon a nemzetre. Ennek a harcnak súlypontja a felszabadult Csehszlovákia háború utáni elrendezésének kérdése volt. Eduard Beneš köztársasági elnök és a rá orientálódó polgári antifasiszta körök kezdetben csak az ország háború előtti politikai, szociálgazdasági és nemzetiségi elrendezésének visz- szaállitására, az államban a cseh burzsoázia politikai körei hegemóniájának visszaállítására törekedtek. Csak a szovjet hadsereg hitle- rista csapatok fölötti döntő győzelmeinek és Csehszlovákia területén feltételezett előrenyomulásának hatására voltak kénytelenek az antifasiszta burzsoázia képviselői azzal számolni, hogy Csehszlovákia háború utáni elrendezése ettől eltérő lesz és igy tárgyalásokba bocsájtkozni a CSKP képviselőivel a háború utáni programot illetően. A fejlődés e vonulatának mezsgyekövévé váltak a CSKP moszkvai vezetőségének és Beneš köztársasági elnöknek tanácskozásai abból az alkalomból, hogy 1943. december 12-én aláírták a csehszlovák-szovjet barátsági, együttműködési, kölcsönös segítségnyújtási és a háború utáni együttműködési szerződést. E tárgyalások során a CSKP szilárd és elvszerű magatartásának, valamint a tömegek körében élvezett nagy tekintélyének köszönhetően lényegében érvényt szerzett a Csehszlovákia háború utáni elrendezésére vonatkozó koncepciójának. EZ A KONCEPCIÓ a Nemzeti Front irányvonalából indult ki. Míg azonban a kommunisták a Nemzeti Frontban a munkásosztály szövetségét látták a többi osztály- lyal és réteggel, amely a fasizmus ellen közösen vívott harcban jött létre, addig Beneš és politikai körei a Nemzeti Frontban a háború előtti koalíciókhoz hasonló szövetséget láttak benne. Az eltérő nézetek és politikai értelmezés ellenére a CSKP kezdeményező és céltudatos törekvése ahhoz vezetett, hogy a Moszkvában 1945 márciusában megtartott további tanácskozásokon a cseh burzsoázia antifasiszta köreinek képviselőivel sikerült megegyezni a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontja kormányának létrehozásáról és programjáról. A Szlovák Nemzeti Tanács küldöttségének jelenlétében megegyezés született továbbá a csehek és a szlovákok viszonyának rendezéséről, a szlovák nemzet egyenjogúságának és szuverenitásának elve, valamint a szlovák nemzeti szervek elismerése alapján. A moszkvai tanácskozások eredményeit rögzítette az 1945. április 5-én kihirdetett Kassai (Kormányprogram, amely a csehszlovák nemzeti demokratikus forradalom programja lett. Lehetővé tette a forradalom kezdetétől csírájában meglevő szocialista elemek fejlesztését, elmélyítését és céltudatos erősítését. A kommunisták határozottan hallatták hangjukat a csehszlovákiai forradalom programja megvalósításának módjával kapcsolatban a CSKP és az SZLKP funckio- náriusainak Kassán (Košice) 1945. április 8-án megtartott konferenciáján. Az SZLKP tisztségviselői és a CSKP külföldi vezetősége képviselői e találkozójának célja az volt, hogy az SZLKP szlovákiai konferenciája határozatainak alapján megítéljék a felszabadult területek helyzetét, valamint a Kassai Kormányprogramban rögzített feladatokat. Gustáv Hu- sák megállapítása szerint: ,,Értékelték a párt munkáját a felszabadult területeken, annak fogyatékosságait és tisztázatlan kérdéseit egyes járásokban. A figyelem főleg a mozgósításban és a politikai problémák megoldásában (nemzeti bizottságok, földreform, a Nemzeti Front stb.) a párt által nyújtott segítségre összpontosult . . . Az irányvonalat nem kellett megváltoztatni, csupán javítani kellett az összes párt- és állami szerv munkáját.“ A SZÉLES KÖRŰ VITÁBAN a pártfunkcionáriusok tüzetesen és konkrétan elemezték a problémákat és a nehézségeket. Rámutattak a reakciós elemek tevékenységére, amellyel nehezítették a földreform megvalósítását. Gustáv Husák elvtárs felszólalt a konferencián és a vitában megválaszolta, a párt irányvonalának megfelelően megmagyarázta a felvetett kérdéseket. A politikai helyzet akkoriban bonyolult volt. Akadtak olyan tisztségviselők is, akik nem értették a Nemzeti Front politikáját és a Kassai Kormányprogrammal összhangban a Demokrata Párt képviselőivel való együttműködés jelentőségét. A Kassai Kormányprogram demokratikus és nemzeti jellege e program aláírására késztette a cseh és a szlovák antifasiszta burzsoázia képviselőit, ha nem akarták magukat a nép előtt leleplezni. Egyesítő tényezőként azonban nem is annyira a szubjektív körülmények hatottak, hanem inkább az objektív tények, amelyeket nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A szlovák nép forradalmi harca, amelynek kezdete a Szlovák Nemzeti Felkelés volt, olyan reális helyzetet teremtett, amely túlmutatott a CSKP külföldi vezetősége és a londoni csehszlovák emigráns kormány egyezményén. A hazai szlovák és cseh ellenállás realitása forradalmibbnak bizonyult. Így például 1945 januárjában a CSKP hazai illegális központi vezetősége határozatot fogadott el, amely a megújított köztársaságban a csehek és a szlovákok egyenjogú helyzetének követelménye mellett magába foglalta azt az álláspontot is, hogy a nép választotta nemzeti bizottságok vegyék át a politikai hatalmat, „államosítsák az egész nagyipart valamint a bankokat, a nagybirtokosok földjét adják a kisparasztok- nak“ s mindezt „rögzíteniük kell a köztársaság első törvényeinek". A SZLOVÁK MUNKÁSOSZTÁLY már korábban, az SZNF idején, a podbrezovái konferencia nyilatkozatában felvetette a vállalatok és a nagybirtokok államosításának kérdését. A CSKP külföldi vezetősége a szlovák és a cseh munkásosztály radikalitását az Eduard Beneš köreivel folytatott tárgyalásokon érvként felhasználhatta a hazai forradalmi helyzet bizonyítására. Az antifasiszta burzsoázia képviselőivel azonban az elérhető és elért megegyezés az adott helyzetben nem léphette túl a nemzeti demokratikus forradalom kereteit. A tárgyalások lefolyására és eredményeire hatottak olyan objektív körülmények is, amilyen például az volt, hogy Eduard Beneš nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendett a cseh országrészekben és kormányát elismerték az antifasiszta koalíció nagyhatalmai. Továbbá, bár nem döntő mértékben, de hatott az is, hogy a cseh és a szlovák polgári antifasiszta köröknek befolyásuk volt a hazai ellenállásban. Az említett tényekből és a kihirdetett Kassai Kormányprogramból kiindulva Klement Gottwald beszédet mondott a CSKP és az SZLKP tisztségviselőinek kassai konferenciáján. Jellemezte a helyzetet, a munkásosztály vívmányait és rámutatott a felszabaduló Csehszlovákia további fejlődésének kilátásaira. Logikusan és meggyőzően magyarázta a CSKP eljárását a forradalomban, amely jellegénél fogva nemzeti demokratikus volt és még nem válhatott szocialista forradalommá. Klement Gottwald óva intett a forradalmi türelmetlenség, a baloldali kalandorság elől. Egyidejűleg figyelmeztetett arra, hogy a párt nem téveszti szem elől a szocialista célokat." A nemzet bizalmáért küzdünk most a burzsoáziával - mondotta. - Versengünk abban, hogy ki tudja jobban irányítani és intézni a nemzet ügyét. Megvan minden kilátásunk, hogy e harcban helytálljunk és győzedelmeskedjünk. . A mi politikánk világos és tiszta és arra törekszik, amit hirdet.. . Ez a mi előnyünk, és teljes mértékben ki kell használnunk." KLEMENT GOTTWALD a politikai erőviszonyok valós értékeléséből indult ki, amikor nyíltan leszögezte: ,,Mi magunk nem kormányozhatunk és nem kormányozhatnak egyedül ők sem. Ók nem kormányozhatnak nélkülünk, mi pedig nélkülük. Emellett ők inkább nélkülünk, mint mi nélkülük.“ Klement Gottwald a kassai konferencián kifejtette a Nemzeti Front politikájának kommunista értelmezését is. A Nemzeti Front jelszava alatt nemzeti egységet értett. A Nemzeti Front szervezési-politikai struktúrájának építését megindokolta a nemzeti demokratikus forradalom érdekeivel. ,,A Nemzeti Frontot - mondotta - mem a mi kommunista programunk alapján építjük fel, hanem a kormányprogram alapján“. Szorgalmazta azt, hogy a kommunisták szerezzenek érvényt a nemzeti demokratikus forradalom következetes megvalósításának. E forradalom keretében, amint azt Gustáv Husák elvtárs írta, a kommunisták harca megteremtette „a megújított államban a dolgozó népnek, szóval a népi demokratikus rendszernek, a szocialista kilátásoknak kiinduló pontját." ,,A Nemzeti Front taktikáját és a más politikai csoportokkal való együttmüködést hirdetjük, de ez nem azt jelenti, hogy az osztályharc megszűnt - figyelmeztetett Klement Gottwald a konferencián ellenkezőleg, az osztályharc tovább folyik más formákban, mégpedig számunkra előnyös formákban." Téves a jobboldali opportunisták állítása, hogy az 1945-1948- as évek időszaka a szocialista forradalomnak valamiféle sajátos modellje volt, amely a kommunisták kompromisszumára épült a Nemzeti Frontban burzsoá partnereikkel, illetve a tőkés magántulajdonnak és az államosított szektornak tartós kombinációjára. Ellenkezőleg: ez nemzeti demokratikus forradalom volt, amely az előnyös objektív és szubjektív körülményeknek köszönhetően békés úton sikeresen átnőhetett a szocialista forradalomba. A forradalom ugyan nem volt véres, nem torkollt polgárháborúba, de nem volt harc híján sem. A marxizmus- -leninizmus állt harcban az anti- kommunizmussal, a forradalom az ellenforradalommal. Ez nem volt megmerevedett helyzet, hanem tudatosan irányított forradalmi harc, amelyben a CSKP a lehető legnagyobb mértékben elősegítette a népi tömegek kezdeményezésének érvényesülését. A tömegek élén a munkásosztály állt, amiben a párt joggal látta a forradalom szocialista elemei kibontakozásának és elmélyülésének zálogát, hogy Klement Gottwaldnak a kassai konferencián elhangzott szavai értelmében ,,.. hamarosan elérjük azokat a végső céljainkat, amelyekért egész életünkben harcoltunk”. JOZEF DANAŠ A napokban emlékeztünk meg a rokkantak nemzetközi napjáról. Köztudott, hogy társadalmunk messzemenően támogatja őket s olyan lehetőségeket keres, amelyek segítenek életük megkönnyítésénél, és megteremtik az ehhez szükséges feltételeket. A Szlovákiai Rokkantak Szövetsége 63 076 tagjának életéről beszélgettünk Gabriela Letovancovával, a szövetség osztályvezetőjével.- Szerencsére elmúltak azok az esztendők, amikor a rokkantak sorsán csupán sajnálkoztak. Emberként élhetnek, igaz, gyakran még korlátok között. Az SZSZK- ban 82 ezer a csökkent munkaképességűek száma, s a rokkantak 17 ipari szövetkezetében 6318-an dolgoznak. Sok tagunk jut igy munkához. Természetesen nemcsak a szövetkezet keretei között, hanem számos más üzemben, vállalatnál is foglalkoztatnak mozgássérülteket, hallás- és látáskárosultakat, akik kiváló munkával bizonyítanak. A rokkant fiatalok is évről évre jobb körülmények között élnek. 345 iskola 24 036 diákja tanulhat, művelődhet s válhat szakemberré. Sőt, Bratislavában mód nyílik arra, is, hogy az ilyen gyerekek képességük szerint válasszanak hivatást. Orvosok, pszichológusok és más szakemberek felügyeletével végeznek bizonyos műveleteket, s ha alkalmasnak bizonyulnak, a választott szakon tanulhatnak tovább.- A szellemileg ép, ám mozgássérült, tolókocsihoz kötött emberek, annak ellenére, hogy kiváló munkát végeznek, korlátok közt kénytelenek élni. Gondolunk itt arra, hogy például nem utazhatnak a városi tömegközlekedési eszközökön, nem juthatnak be az üzletek többségébe, de színházba, moziba, hangversenyre sem...- Ezek sajnos tények. Építészeink a múltban mintha megfeledkeztek volna róluk, ám ezen a téren is javulás várható. Igaz, hogy lassan, de megindult a mozgássérültek igényeivel is számoló lakásépítés. A 8. ötéves tervidőszakban már több mint 600 mozgássérült jut megfelelő lakáshoz, ígéretet kaptunk, hogy a lakások közelében felépülő bevásárló központokba is bejuthatnak. A fővárosban épülő új színházat már úgy tervezték, hogy a mozgássérültekre is gondoltak. Városainkban egyre több a rokkantak számára kijelölt parkolóhely, egyre több közöttük a gépjármű-tulajdonos. A más irányú segítségnyújtás is évről évre bővül. A szövetség keretén belül 1271 gondozóval megoldottuk 1878 magatehetetlen rokkant társunk gondozását. Különféle szolgáltatásokat nyújtunk a hallás- és látáskárosult embertársainknak is. A rokkantak hazánkban képességeiknek és a lehetőségeknek megfelelően részt vesznek a társadalmi munkában is. Tavaly például 2 469 440 kilogramm hulladékot gyűjtöttek. Lekaszáltak és leadtak 1 357 951 kg szénát, 64 321 kg gyógynövényt gyűjtöttek, részt vettek a mezőgazdasági munkákban, ledolgozva 2 172 768 órát. Társadalmunk nagyban segíti a rokkantakat. Ahhoz, hogy életük még teljesebb legyen, mindannyian hozájárulhatunk. Odafigyelésünkkel, tapintatunkkal. PÉTERFI SZONYA Történelmi események krónikája 1945. április 8.-április 14. • április 8. - a 2. ukrán front csapatai felszabadították Myjavát. Az 1. csehszlovák hadtest egységei bevették Kralovanyt - az SZLKP tisztségviselői Kassán (Košice) tanácskoztak, majd összeültek a CSKP vezető képviselői és megválasztották a párt ideiglenes bizottságát. A bizottság alakuló ülésén megválasztották az elnökséget, amelynek élére Klement Gottwald került • április 9. - a 3. belorusz front egységei bevonultak Kali- nyingradba. A szovjet kormány nyilatkozatot adott ki, amelyben ismételten állást foglalt Ausztria semlegessége mellett • április 10. - a 2. ukrán front egységei felszabadították Trenčint - A cseh országrészekben a partizáncsoportok több sikeres megmozdulást hajtottak végre, sok utat tettek járhatatlanná • április 11. - az 1. csehszlovák hadtest egységei a román hadsereg alakulataival együtt- müködve felszabadították Martint. Ezen a napon szabadult fel Vrűtky, Pribovce, Turany és további 40 község.- A 2. ukrán front egységei felszabadították Csehország területén az első városkát - Lanžhotot- A felszabadult Bratislavá- ba érkezett az SZNT felhatalmazott elnöksége, alelnökei és megbízottai • április 12. - a 2. ukrán front csapatai széles körű támadást indítottak nyugati irányban és felszabadították Bzince pod Javorinout, Skalicát, Opatovát, Trenčianska Teplát és más községeket.- Meghalt Franklin D. Roo- sewelt amerikai elnök. Utódja Harry S. Truman lett • április 13. - a 3. és 2. ukrán front csapatai a dunai flotta segítségével felszabadították Bécset • április 14. - a 2. ukrán front egységei felszabadították Lu- žicét, Moravská Nová Vest, Bŕeclavot, Strážnicet és más községeket-tmA vágsellyei (Šaľa) Barátság Efsz állattenyésztési dolgozói kiváló eredményeket értek el a tejhozam növelésében és a borjúnevelésben. Az év első három hónapjában 1 millió 220 ezer liter jó minőségű tejet adtak el. Az általános napi tejhozam 11,9 liter egy tehénre számítva, s ezzel az elsők lettek a járásban. A képen: Helena Kamenická (baloldalt) és Terézia Miškovíčová fejőnők a DZKD-15 típusú fejőgépet kezelik. (Drahotin Šulla felvétele - ČSTK)
