Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-06 / 82. szám, szombat

ÚJ szú 5 1985. IV. 6. A SZLÁV TANÍTÓ, METÓD HALÁLÁNAK 1100. ÉVFORDULÓJA Történelmünk és kultúránk igazi gyökerei írta: Bohuslav Chropovský akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója A Vitkovice-Trans- porta vállalat chrudi- mi termelő- és szere­lő üzeme technoló­giai berendezéseket szállít a prágai metró számara. Dolgozói a nemzeti felszabadí­tó harc betetőzésé­nek és hazánk szovjet hadsereg általi fel­szabadításának 40. évfordulója tiszteleté­re felajánlották, hogy határidőn belül 48 mozgólépcső-kart gyártanak és szerel­nek össze a B metró­vonal első szakaszá­hoz. A képen: Franti­šek Háp (baloldalt) és Oldŕich Zelený moz­gólépcsőt szerel. A hatékonyság fokmérői Járási mérleg a pártoktatásról A csehszlovák nép nemzeti fel­szabadító harca betetőzésének és Csehszlovákia a szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfor­dulóján, amikor büszkeséggel gondolunk nemzeteink és a cseh­szlovák állam története legdicsőbb korszakára, s elemezzük az új társadalmi rendszer építése során elért eredményeinket, legalább fu­tólag a múltra is visszatekinthe­tünk, hogy felidézzük a cseh és a szlovák nemzet gazdag öröksé­gét is, elgondolkodjunk államisá­gunk, nemzeti függetlenségünk, kulturális fejlettségünk jelentősé­gén és értelmén és hozzájárulásu­kon a világtörténelemhez. A régészet, a történelem, a nyelvtudomány, az irodalom és művészettörténet, az építészet és számos további tudományág terü­letén folytatott kiterjedt tudomá­nyos kutató tevékenység, amely főleg felszabadulásunk után fejlő­dött sikeresen, egyértelműen bi­zonyítja, hogy nem vagyunk törté­nelem nélküli nemzetek. Ellenke­zőleg, országunk és nemzeteink Európa történelmében jelentős szerepet játszanak. Ezeket a té­nyeket különösen ma kell hangsú­lyozni, amikor nyugati határain­kon, amelyek egyben a szocialista közösség határai is, az NSZK kor­mányhivatalai által támogatott re- vansisták „ezeréves területi és kulturális jogaikra" hivatkoznak, amikor a világnak és nekünk is ismét bizonyítani akarják alacso- nyabbrendűségünket, kulturális elmaradottságunkat, vitatják jo­gunkat múltunkra és a nukleáris pusztítás fenyegetésével ismét életünkre törnek. Ha végignézünk a történelmen, de a mai életen is, megállapíthat­juk, hogy minden nemzet igyek­szik összegyűjteni és ápolni az elődök emlékeit, hogy ezeket ne csak megőrizze, hanem meg is ismerje országa múltját, saját léte kezdeteit. A szocialista társadalmi rend, a munkásosztály és vezető­je, a CSKP lényegéből következik a múlt kutatás széles körű fejlesz­tése és értelmezése a dialektikus és történelmi materializmus szem­pontjából. Ezt nagyon szépen és pontosan fogalmazta meg Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZŠZK elnöke: ....... a mai ne mzedékek tudatában él az elő­ző nemzedékek, sőt egész évszá­zadok összegyűjtött tapasztalata és bölcsessége. A mai ember, osztály és nemzet ezek alapján értékeli az új gondolatokat és ter­veket." Éppen a jelen és a múlt dialektikus összeegyeztetésével kell megvilágítani a történelem lé­nyegét és mélyebben foglalkozni a történelmi tudat kialakításával. Ebből a szempontból kell elemez­ni és elemezzük is a cseh és a szlovák nemzet, a csehszlovák közösség és csehszlovák állami­ság kialakulásának és fejlődésé­nek kezdeteit, melyek hazánk te­rületén már több mint másfél évezredes megszakítás nélküli kontinuitással rendelkeznek. Leg­régibb szláv őseink hosszú ideig tartó gazdasági és társadalmi fej­lődési folyamata több mint 11 év­századdal ezelőtt a csehek és a szlovákok első közös államában - a Nagymorva Fejedelemségben csúcsosodott ki, amely jelentős szerepet játszott nemzeteink tör­ténelmében, de jelentős hatással volt az egész szláv történelemre, az európai és világtörténelemre is. A tudománytalan elméletek nem állják meg helyüket A burzsoá történelemtudomány különböző „bizonyítékokkal" állt és áll elő, melyekkel kisebbíteni akarja az első szláv állam jelentő­ségét nemzeti történelmünk és kultúránk szempontjából. A Nagy­morva Fejedelemség és a többi szláv állam jelentőségét nagyon gyakran helytelen és egyoldalúan értelmezett történelmi tényekkel próbálják csökkenteni, miközben nagy jelentőséget tulajdonítanak az egyházi igazgatás, a püspök­ségek kialakulásának, keletkezé­sének és fejlődésének. A burzsoá társadalomban és tudományban a nacionalista gon­dolkodásmód kialakulása és terje­dése óta számos „bizonyítékot“ sorakoztattak fel a szláv nemzetek alacsonyabbrendűségéről. Saj­nos, jelenleg is „bizonyítékokkal“ állnak elő arról, hogy a Nyugat közvetítette a műveltséget a szláv nemzeteknek, s csak így válhattak a nyugati „művelt világ" részévé. Most ezekre a célokra használják fel és használják ki Metód, az egyik szláv tanító halálának 1100. évfordulóját és egyáltalán a cirilli- metódi hagyományt. Az utóbbi időben különösen a régészek számos olyan konkrét tény birtokába jutottak a Nagymor­va Fejedelemség és az azt követő államalakulatok keletkezése és fejlődése kérdéseinek megvilágí­tására, hogy ma már sem a ro­mantikus, sem a történelemhami­sító vagy tudománytalan elméle­tek nem tudnak helytállni ebben a vitában. A szláv, így tehát a mi szellemi kultúránk fejlődésére is jjízonyos hatással volt az ún. cirilli-metódi misszió. Végérvényesen félre kell tenni azonban azt az elképzelést, hogy a nagymorva kultúra egé­szének létrejötte egyedül Cirill és Metód missziós tevékenységével függött össze. A régészeti kutatá­sok eredményei egyértelműen igazolják az ilyen vélemények helytelenségét és teljesebb mér­tékben láttatják a bizánci misszió igazi jelentőségét a Nagymorva Fejedelemségben. Rastislav feje­delem tudatában volt a keresz­ténység aktív ideológiai hozzájá­rulásának a korai feudális termelé­si és társadalmi viszonyok meg­szilárdításához. Ezzel együtt az is világos volt számára, hogy a ger­mán kereszténységnek való behó- dolás a nagymorva állam felbom­lásához vezetne. Birodalma önál­lóságának és személyes hatalmá­nak megszilárdítását szem előtt tartva döntött Rastislav a latin­frank ideológiai és hatalmi nyomás paralizálása mellett azáltal, hogy politikai kapcsolatokat kezdemé­nyezett a hatalmas bizánci biroda­lommal és fejedelemségébe meg­hívta a bizánci missziót. Ezek a domináns politikai feladatok és érdekek azonosak voltak a szalo- niki fivérek tevékenysége céljaival és értelmével, s ezért teljes mér­tékben a fejedelmi udvar szolgála­tába álltak, s nem kezdtek kiterjedt misszionárius tevékenységet az egyszerű szláv nép körében. Alá kell húzni a tényt, hogy a nagy­morva birodalomban az új vallás nem lett uralkodóvá. így tehát Cirill és Metód munkájának vallási cél­zata nem szoríthatja háttérbe te­vékenységük általános kulturális és politikai hatásának és jelentő­ségének valódi lényegét. Ma már biztonsággal megkülönböztethet­jük, hogy ebben a munkában mi volt a pozitívum, s mi a negatívum. S az olyan pozitívumokhoz, mint a népi nyelven alapuló irodalmi nyelv létrehozása, az ilyen nyelv társadalmi hatékonysága, a tevé­kenységükből következő nemzeti, politikai és kulturális koncepció olyan értékek, amelyeket a mi tár­sadalmunk is magáénak vall. A szaloniki fivérek elvitathatatlan történelmi érdeme, hogy az ószláv nyelv a latin és a görög nyelv színvonalára került, s így méltón bekerült az európai kultúrába, mi­vel ez a tény elősegítette a szlá­vok egyenlőség- és egyenjogúság tudatának kialakulását az akkori európai nemzetek között. Elvitat­hatatlan művük jelentősége Kö­zép*, Délkelet- és Kelet-Európa nemzetei további kulturális fejlő­dése szempontjából. Meddig nyúlnak a Nagymorva Fejedelemség gyökerei Hogy helyesen értelmezzük a Nagymorva Fejedelemség politi­kai sorsát és kultúrájának fejlődé­sét az európai történelemben, meg kell nézni annak gyökereit, amelyek nagyon mélyre, a szláv törzsek Közép-Európában való le­telepedésének időszakába nyúl­nak. A szlávok mint hatalmas, po­litikai, gazdasági és katonai erő léptek fel, amely rövid időn belül képes volt kiterjedt területeket be­népesíteni és fokozatosan kiépíte­ni a korai középkor erős európai államait és szembeszállni az ál­landó külső nyomással. Sokáig vi­tatott kérdés volt, mikor telepedtek le a cseh és szlovák törzsek ősei területünkön. Az eddigi kutatási eredmények egyértelműen bizo­nyítják, hogy érkezésük az ötödik századra tehető. A csehszlovák régészek cáfolhatatlan bizonyíté­kokat szereztek arról, hogy terüle­tünket az avarokat megelőzően népesítették be a szláv törzsek, s így megcáfolta a tudománytalan burzsoá és revansista elméleteket a szláv etnikum alacsonyabbren- dűségéról és képtelenségéről ar­ra, hogy létrehozza a gazdasági élet és társadalmi rendszer maga­sabb formáit, mégpedig avar, vagy­is germán beavatkozás nélkül. Ellenkezőleg, hazánk területén a szláv etnikum és élete olyan magas színvonalat ért el, hogy a részleges avar uralom sem volt képes elfojtani sajátos fejlődését. Ellenkezőleg, területünkön létre­jött a Szláv törzsek hatalmas szö­vetsége az ún. Samo Birodalom, amelynek jelentőségét az adja meg, hogy nemcsak felszabadítot­ta a nyugati szláv törzseket az avar uralom alól, hanem sikeresen biztosította védelmüket is a frank támadásokkal szemben. A csehek és szlovákok első közös állama A kiterjedt régészeti lelőhelyek hazánk területén nagyon konkré­tan alátámasztják a termelés, a kultúra és a genetikai összefüg­gések hazai szláv fejlődésének lé­nyegét, ami szilárd alapul szolgált a csehek és a szlovákok első közös állama - a Nagymorva Fe­jedelemség megalakulásához és fejlődéséhez. A két világ határán, mint a nyugati szlávok legkiterjed­tebb és első állama jött létre Kö- zép-Európában. A burzsoá törté­nelemtudomány állításaival ellen­tétben ez az állam nem volt sem meteorit, s már végképp nem „tör­ténelmi tévedés", de még csak nem is idegen erők produktuma. A nagymorva nép olyan gazdasági alapot hozott létre, amely megala­pozta az elkövetkező államok, kü­lönösen a cseh állam fejlődését. M inderre az állandó idegen táma­dások és az egyházi hierarchia kegyetlenkedései ellenére került sor, amely saját érdekeit szem előtt tartva támadta az egyház legmagasabb rangú képviselőjét a Nagymorva Fejedelemségben, az érseket és a pápai legátust, s magát az ószláv egyházat is. Nem járt el keresztény módon a pápa, amikor kiátkozta a már elhunyt érseket és engedélyezte a .nagymorva egyház szétverését és a hazai papok fokozatos elül- dözését. Tehát társadalmunk és kultúránk történelmi határai és igazi gyökerei már nemzeti fejlő­désünk kezdeti szakaszaiban sem volt valamely egyházi hatóság lét­rehozásában, hanem a nemzet ki­alakulásában és sikeres fejlődé­sében, a hatalmas gazdasági bá­zisban, a fejlett kultúrában és civi­lizációban, a nagymorva állam poltikai és hatalmi pozíciójában. A nagymorva időszakot minden túlzás nélkül nevezhetjük a cseh és a szlovák nép történelme jelen­tős szakaszának. S nemcsak azért, hogy ebben az időszakban kristályosodott ki a cseh és a szlo­vák nemzetiség, s rakták le a cseh és a szlovák nemzeP létrejöttének és fejlődésének szilárd alapjait, hanem azért, mivel megalapozó­dott a csehek és szlovákok törté­nelmileg feltételezett együvé tarto­zása és lerakták a csehszlovák államiság szilárd alapjait. A pártoktatás elsődleges fel­adata a marxizmus-leninizmus eszméihez hú kommunisták neve­lése és belső meggyőződésük szi­lárdítása. Az igényes feladatok csak akkor teljesíthetők, ha a tar­talom és a szervezési forma lehe­tővé teszi az elmélet és gyakorlat szoros összekapcsolását, az okta­tók előadásai alkotó gondolkodás­ra és cselekvésre ösztönöznek, s munkájukat megfelelő pedagó­giai szinten, a korszerű didaktikai alapelvek szellemében végzik. Egyházi Pállal, a komáromi (Ko­márno) járási pártbizottság politi­kai dolgozójával, a Politikai Neve­lés Háza előadójával az alapszer­vezeti pártoktatás hatékonyságá­nak számos fokmérője közül hár­mat, a differenciált beosztást, az oktatók munkáját és a járási szer­vek ellenőrző-útmutató tevékeny­ségét elemeztük.- Ha a statisztika tükrében érté­keljük a pártalapszerevezeti cso­portokat, akkor az előző oktatási évhez viszonyítva nincsenek nagy eltérések - kezdte az előadó. - A lényegében azonos mennyi­ségi mutatók mögött azonban szá­mottevő a minőségi változás. A múlt évhez viszonyítva a hallga­tók nagyobb százalékban tartoz­nak az igényesebb tanulmányi for­mákba, és a választott téma szo­rosabban kapcsolódik a munka­hely jellegéhez és az üzem igé­nyeihez. Mindezt néhány konkrét példá­val is érzékeltette. A múlt évi egy csoporttal szemben az idei oktatá­si évben tizenegy csoportban ta­nulmányozzák a fejlett szocialista társadalom építésének elméleti és gyakorlati kérdéseit. Ez nagy elő­relépés, hiszen amint ismeretes, a téma sokoldalúan képzett és politikailag fejlett hallgatókat igé­nyel. A korábbi helyzethez viszo­nyítva ugyancsak több csoportban foglalkoznak az időszerű nemzet­közi kapcsolatok kérdéseivel. Többek között a vámhivatalban és az Állami Bank járási fiókjában dolgozó kommunisták is ezt a té­makört tanulmányozzák. A pártok­tatás így közvetlenül segíti mun­kájukat, amelynek során gyakran kerülnek kapcsolatba külföldi tu­ristákkal. Új alakulat a CSKP kul­túrpolitikájának alapjait tanulmá­nyozó csoport, s ugyancsak a mi­nőségi javulást, és a differenciál­tabb beosztást bizonyítja, hogy a korábbihoz viszonyítva kétsze­resen több, összesen nyolc tanul­mányi alakulat választotta a Tudo­mányos ateizmus témakört. Töb­bek között az Agrozet komáromi üzemében és a Hurbanovói Városi Nemzeti Bizottságon döntött úgy a pártalapszervezet, hogy a világ­nézeti nevelés kérdéseivel is fog­nak foglalkozni. Az Agrozetben a munkásfiatalok nevelésében részt vevő dolgozókat sorolták be az alakulatba, míg a nemzeti bi­zottságon elsősorban a polgári ügyek bizottsága tagjainak mun­káját segíti az oktatás. Párhuza­mosan néhány iskola kommunista pedagógusai is a tudományos ateizmus kérdéseivel foglalkoz­nak. A Politikai Nevelés Háza mel­lett alakult csoportba a komáromi iskolák és a közeli környék peda­gógusai tartoznak. A távolabbi, ki­sebb iskolák kommunista pedagó­gusainak színvonalas oktatása to­vábbra is problémát okoz. A pár­ton kívüli pedagógusok mind­egyike külön továbbképzésben vesz részt, de a fennmaradó négy-öt párttag oktatása nehezen oldható meg. Egyházi Pál az előadók és az oktatócsoportok munkájával kap­csolatosan is minőségi fejlődésről adhatott számot. A korábbi évek­ben a járási, három városi és két üzemi pártbizottság mellett dolgo­zott olyan oktatócsoport, amely önmagában véve is tanulmányi alakulat volt. Saját munkaterv sze­rint foglalkozott tagjaival, a pártok­tatókkal. Ismereteik bővítésére előadásokat és szemináriumi be­szélgetéseket szervezett. Az idén kísérleti céllal egy további oktató­csoport alakult. Sajátossága, hogy alapszervezet keretében tevé­kenykedik.- Az oktatócsoportot a járási egészségügyi központ pártalap- szervezete alakította meg és irá­nyítja. Az alapszervezet vezetősé­gével állandó a kapcsolatunk. Az oktatócsoport munkáját közvetle­nül segítjük és rendszeresen érté­keljük. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen pozitívak, és ha ilyen következtetésre juthatunk az oktatási év végén is, akkor az elkövetkezőkben hasonló feladat­tal további, nagy létszámú párt- alapszervezetek bizottságai mel­lett is létrehozunk elöadócsoporto- kat. Ehhez adottak a feltételek. A járásban az alapszervezetek túl­nyomó többsége már saját elő­adókkal dolgozik. Törvényszerű fejlődés eredménye ez, hiszen évente mintegy százan végzik el a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét, és hallgatóinkat elő­adóknak is neveljük. Többek között azzal is, hogy a gyaKoriatokra ké­szített dolgozatokat nem egysze­rűen felolvassák, hanem a pontok­ba foglalt vázlat alapján előadást tartanak hallgatótársaiknak. Ugyanakkor egyetlen beszélgetés vagy vizsga sem múlik el anélkül, hogy ne tennénk fel egy-két gya­korlati kérdést, amit propagandista módjára kell megválaszolniuk. Úgy, hogy a kérdezőt meggyőzzék nézetének helyességéről, vagy helytelenségéről. Átgondolt, következetes és tervszerű a járási szervek ellenőr­ző és módszertani tevékenysége is. Az oktatás hatékonyságának javításában ez is jelentős mérték­ben közrejátszott.- Legtöbben a Fejlett szocialis­ta társadalom építésének időszerű kérdései témakört tanulmányoz­zák. Ehhez minden egyes tan­anyag előtt szemináriumi beszél­getést szervezünk, amelyen fel­hívjuk az oktatók figyelmét a mon­danivaló súlypontjaira és a ki­hangsúlyozandó részekre. Eze­ken az összejöveteleken a pártok­tatókat a járási pártbizottság el­nökségének üléséről is tájékoztat­juk, ezzel a pártoktatás gyakorlati értékét növeljük. A hatékonyság fokozásában sokat segít a mód­szertani-ellenőrző csoport, amely­nek a legtapasztaltabb propagan­disták a tagjai. Látogatásaik alkal­mával komplex módon értékelik egy-egy alapszervezetben a párt­oktatást és javaslataikkal segítik a munkát. Rajtuk kivül a szakelő­adók csoportjai is végeznek fel­mérő látogatásokat az alapszer­vezetekben. Az ellenőrző látogatások elsőd­leges feladata az útmutatás és a segítségnyújtás. A közös érdek az alapszervezeti pártoktatás ha­tékonyságának szüntelen fokozá­sa. EGRI FERENC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom