Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-10 / 109. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ szú 5 1984. V. 10. EREDMÉNYEK ★★★ PROBLÉMÁK ★★★ TAPASZTALATOK ★★★ JAVASLATOK EGYRE MAGASABB SZÍNVONALON A népművelés és az esztétikai nevelés szolgálatában Az érsekújvári (Nové Zámky) Művészeti Galéria megalapításának nem mindennapi a története. 240 négyzetméter területet foglal et Zmeták Ernő érdemes művész és felesége ajándéka. Az alkotások egy részét 1972. december 10-én kínálták fel a városi nemzeti bizottságnak; 1980 januárjában kezdődtek az átalakítási munkálatok, november 28-án pedig ünnepélyesen megnyílt a galéria. Zmeták Ernőnek, a város szülöttjének érdemei felbecsülhetetlenek. Az állandó kiállítás a vnb épületének második emeletén található. Az első teremben időrendben a legrégibb alkotások, a 18.-19. század európai mestereinek művei láthatók. A képeket korabeli bútorok, szobrok, iparművészeti tárgyak egészítik ki. Martin van der Meytens, Paul Troger, Václav Vavrinec Reiner, Antonio Canal (Canaletto), Rudolf Ribarz, Rudolf Lang, valamint Jan Weenix köréből származó ismeretlen festő művei díszítik a falakat. A cseh és szlovák művészet a második teremben kapott helyet. Itt Janko Alexy, Martin Benka, Wei- ner-Král Imre, Miloš Alexander Bazovský, Mednyánszky László, Pataki Klára, Lea Mrázová, Jozef Kollár, Rigele Alajos alkotásai ismertetnek meg bennünket egyéni, sajátos világukkal, a környezettel, ahol éltek, alkottak, a múlttal és jelennel. A harmadik terem időrendben az elsőhöz kötődik. Az itt látható műtárgyak nagyrésze a 19. század második felében és a 20. század elején készült. Brodszky Sándor, Pataki László, Székely Bertalan, Balassa Ferenc, Ligeti Antal, Munkácsy Mihály, SzinyeiA Nógrádi Galéria létrejöttét elsősorban az a néhány évtizedes űr indokolta, amely Losonc (Lučenec) képzőművészeti életében a felszabadulás után bekövetkezett. A gyors és igen kívánatos gazdasági fejlődés mellett nem jutott elég energia arra, hogy intézményes keretek között törődjenek a képzőművészetekkel. Szabó Gyula 1972-ben bekövetkezett halála után a hagyatékából a városnak ajándékozott kollekció a mai galéria létrehozásához az első lépést jelentette. Az ezt követően nyolc évig tartó folyamat célja nemcsak a mai intézmény létrehozása volt: meg kellett fogalmazni a galéria távlati feladatait, céljait is. Fő feladatunk lett, hogy a CSKP művelődéspolitikai elvei szerint közelebb vigyük a járás lakosságához a képzőművészetet. Ezen belül a képtár tevékenysége több irányban is megoszlott. Mint járási intézmény, elsősorban az ide kötődő művészek munkássága iránt érdeklődünk. A múltban itt éltek közül Rudnay Gyula, Gyurkovits Ferenc, Geró Gusztáv, Cseh Lajos, Szabó Gyula, Karel Sup, Hubacsek Zsigmond és Bácskái Béla müveit gyűjtjük. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy itt tanult Mikuláš Galanda, akinek Kudlák Lajos volt a padtársa, s Janko Alexy életének meghatározó időszaka volt a város gimnáziumában töltött néhány év. M. A. Bazovskýt nemcsak rokoni szálak fűzték Losonchoz, hanem szép, halálig tartó barátsága Szabó Gyulához. A kortárs művészek közül Gandl László érdemes művészt említeném, majd Fischer Ernőt, aki prágai tanulmányai után lett a szegedi főiskola tanára. Említhetjük még Eduard Antalt, a Szlovák Műszaki Főiskola architektúra tanszékének docensét és Dušan Králikot. Másokkal együtt Gustáv Kružič szerzett érdemeket azzal, hogy létrehozta a művészeti iskola képzőművészeti osztályát. Bár születése szerint kortársnak is számít, korai halála miatt lezárt életműről beszélhetünk Bácskái Béla esetében, akinek erőteljes Merse Pál képei nemzeti romantikától telítettek, míg Rudnay Gyula, Csók István, Egri József, Kernstok Károly, Aba-Novák Vilmos, Per- lott-Csaba Vilmos, Szónyi István képei már egy új kor hírnökei. Zmeták Ernőnek azért is hálás a galéria, mert a gyűjteményt tovább gazdagította Martin Benka, Janko Alexy, Löffler Béla, Július Bártfay és más művészek alkotásaival. A galéria megalapítása elképzelhetetlen lett volna a mecénás gyűjteménye nélkül. A galéria munkatársainak legfontosabb és legnemesebb feladata, hogy minél több látogatóval ismertessék és szerettessék meg az itt rendezett időszakos és állandó kiállításokat, s bemutassák a környékünkön élő művészek munkáit. Egy-egy tárlat megrendezésekor több szempontot tartunk szem előtt: legyen a tárlat anyaga változatos, a képzőművészeti technikák ne ismétlődjenek állandóan, formailag és esztétikailag érett alkotások kerüljenek a látogatók elé. Minél több egyénibb alkotást és alkotót megismertetni, de emellett nem feledkezhetünk meg a pályakezdőkről sem. Érsekújvárban az időszakos kiállítások zöme a Gorkij utcai kiállítóteremben zajlik le. 1981-ben befejeződtek e teremben az átalakítási munkálatok, s így 30 négyzetméterrel nőtt a terem területe. Nemcsak a gyűjtési tevékenység terén részesítjük előnyben a járásunk területén született művészeket, hanem a kiállítási tervek összeállítása során is. A galéria megalapítása óta gyűjtjük alkotásaikat. Eddig a következő művészek alkotásaival ismerkedhetett meg a múvészetkedveló közönség: Martin Tvrdoň, Štefan Bobotájfestészete és a dolgozó embert ábrázoló munkássága a közeli szülőfalujában, Persén (Prša) és környékén teljesedett ki. A Nógrádi Galéria mindegyikük alkotásait gyűjti és ha megfelelő helyiségek birtokába jut, állandó kiállításon mutatja be ezeket. Másik fontos feladatunk már túlnő régiónk határain. A szlovákiai képzőművészet bemutatásához más galériák segítségét is igénybe vesszük. Az átvett vándorkiállításokkal látogatóink képzőművészeti műveltségét szeretnénk szélesíteni. Harmadik, s immár a jövőbe mutató feladatunk, hogy a hazai akvarellfestészeti trienná- léval felkeltsük a művészek érdeklődését a műfaj iránt. Másrészt szeretnénk belopni intézményünket az ország tudatába, mint ahol periodikusan ismétlődő kiállításokat is rendeznek. A képtár legnagyobb eredményei között tarthatjuk számon, hogy a járási nemzeti bizottsággal együttműködve elértük: látogatóink 70 százaléka diák. Persze nem pozitívum, hogy az individuális látogatók közül már kevesebben járnak rendszeresen kiállításainkra. Az idősebb generáció még mindig társadalmi eseménynek érzi a megnyitókat, s kevésbé az ta, Nagy János, Andrássy Tibor, Viera Gergeľová, Barta Gyula, Gerstner István, Štefan Sudolský, Ctibor Krčmár, Zmeták Ernő, Imrich Vanek. A jövőben a többi környékbeli művész alkotásait is szeretnénk bemutatni. A galéria megalapításától kezdve a képzőművészeti kritériumok szigorú betartása mellett a Zmeták Ernő által ajándékozott gyűjtemény bővítésén fáradozik. Az állandó expozíciót évente többször is át kell rendezni, mivel a helyiségek újabb müvek elhelyezésére már nem alkalmasak. A galéria távlati terve, hogy a járásunk területén született, itt alkotó képzőművészek számára biztosítson egy állandó kiállításra alkalmas termet. A kelet- és közép-európai avantgarde művészet egyik legerőteljesebb egyénisége, az érsekújvári születésű Kassák Lajos tiszteletének adózva szeretnénk egy emlékhelyiséget berendezni a Kassák Lajosné által ajándékozott képzőművészeti alkotásokból és irodalmi művekből. Ugyanakkor hálánk és tiszteletünk jeléül Zmeták Ernő műveiből állandó tárlatot kívánunk nyitni. A gyűjtemény tulajdonosa így fejezte ki magát: „Mindig hittem abban, hogy a jó művészet nemzeti művészet volt és ma is az, és nem gördít akadályokat a más nemzetek művészi kultúrájával folytatott érzelmi és értelmi érintkezés útjába, hanem éppen ellenkezőleg, segít pozitívan fejleszteni a hazai kultúrát és egyre magasabbra emelni a fejlődés mércéiét. “ MLYNÁRIK ISTVÁN igazgató egyéni épülést, szellemi gyarapodást szolgáló rendezvénynek. A legaktívabb korosztályra gondolunk, amikor szombat és vasárnap délelőttönként is nyitva tartjuk a galériát. Munkaerő hiányában magunk vállaljuk a szolgálatokat, s éppen ezért sajnáljuk, hogy még kevesen használják ki ezt a lehetőséget. Visszatérve a fiatalokra: számukra szeretnénk minél vonzóbbá tenni a képtárat. A Művészetbarátok Klubjával közösen beszélgetéseket szervezünk, amelyeken a kiállító művészek is résztvesznek. Szeretnénk, ha a fiatalok egyre nagyobb számban jönnének el ezekre a beszélgetésekre. Tervezzük azt is, hogy a városi művelődési központtal együtt hangversenyeket rendezünk a képtárban. A közeljövőben pedig gyermek- könyv-illusztrációkból készítünk tárlatot. Eddigi kiállításaink visszhangja pozitív volt. Terveink továbbra is sokrétűek, amelyek megvalósításához szükséges a kiállítóterület bővítése is. Idén már tízezer látogatót várunk, s megelégedésünkre szolgálna, hogyha az ideérkezők jóhírünket - szocialista kultúránk jóhírét - vinnék a világba. SZ. HALTENBERGER KINGA A Csallóközi Múzeum, mivel a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a galéria szerepét is betölti, 1975 óta képzőművészeti tárlatokat is rendez a múzeum földszinti kiállító helyiségeiben. E tárlatok iránt évről-évre örvendetesen növekszik az érdeklődés mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály körében. Képzőművészeti kiállításaink védnökségét a járásunkban működő termelő üzemek - egységes földmü- vesszövetkezetek, állami gazdaságok és ipari üzemek - vállalják, ami a múzeum és az üzemek közötti jó, elmélyült kapcsolatnak a bizonyítéka. A védnökségi üzemek dolgozói - leggyakrabban a szocialista munkabrigádok tagjai- közösen tekintik meg a kiállításainkat. Legtöbbször az ünnepi tárlatnyitón is szép számban megjelennek, ahol a kiállító művésszel és alkotásaival való megismerkedésen kívül a tárlatnyitók ünnepi műsorában is gyönyörködhetnek. Az eddigi tapasztalataink alapján úgy érzem, hogy múzeumunk a képzőművészeti tárlatok szervezésével teljesíti rendeltetését- hozzájárul a dolgozók kulturális igényeinek emeléséhez és szépérzékük fejlesztéséhez. Múzeumunk kiállító termeiben évente általában hat-hét képzőművészeti tárlatot rendezünk. Az eddigiek során a Csallóközben élő vagy innen származó művészeken kívül számos élvonalbeli szlovák képzőművész alkotásaival ismerkedhettek meg az érdeklődök. Az utóbbi két-három évben Lő- rincz Gyula, Ladislav Snopek, Barta Gyula, Kocsis Ernő, Peter Hložník, Spanner Edit, Lea Mrázová, Elena Lazinovská, Gály Kati, Mária Trangošová, Albin Bru- novský, Kvetá Gandlová, Stanislav Harangozó és Szabó Sándor alkotásait csodálhatták meg a szépre fogékony látogatók. A tárlatnyitó ünnepi műsorokban igen gyakran neves színművészek működnek közre, akik szavalatok és énekszámok művészi tolmácsolásával teszik még emlékezetesebbé megnyitóinkat. Tárlatlátogatóink gyönyörködhettek már Július Pántik, Štefan Kvietik, Janči Štefan, František Zvarík, Zuzana Krónerová, Dráfi Mátyás, Zuzana Hupková, Kucman Eta, Eva Kristí- nová, Michal Dočolomanský és Hilda Michalíková felemelôen szép szavalataiban és énekszámaiban. Közkedveltek látogatóink körében a kiállító művészekkel szervezett beszélgetések is. A művészek e találkozón kötetlen formában őszintén vallanak művészi munkásságukról, beavatják az érdeklődőket a festészet rejtelmeibe vagy az anyagok megmintázásának titkaiba. . A dunaszerdahelyi művészeti tárlatok népszerűsége és közkedveltsége érlelte bennünk azt az elhatározást, hogy vándorkiállítások szervezésével próbáljunk hasonló művészi élményt biztosítani a járási székhelyen kívül lakó dolgozók számára is. Először 1977- ben próbálkoztunk vidéki tárlat szervezésével - és meglepően nagy sikerrel - Gabčíkovóban, Csilizradványban (čilizská Rad- vaň) és Vásárúton (Trhové Mýto) az állami gazdasággal és egységes földművesszövetkezettel karöltve. A kezdeti nehézségek leküzdése után az eltelt hét év során több mint 60 vándorkiállítást szerveztünk a járás városaiban és községeiben. * E kiállítások közkedveltségét talán az bizonyítja legkézzelfoghatóbban, hogy több mint 50 ezer látogató tekintette meg. Nagy öröm számunka, hogy Pozsonyeperjesen (Jahodná) Vásárúton és Somorján (Šamorín)- a nemrég átadott modern városi művelődési házban és a Honismereti Házban - állandó jellegű kisgalériát sikerült létrehozni. Reméljük a többi község is - legalább ahol erre mód és lehetőség van - követi a somorjaiak, eperjesiek és vásárútiak jó példáját. Múzeumunk dolgozói már évekkel ezelőtt tudatára ébredtek, hogy küldetésünket csak akkor tudjuk igazán eredményesen teljesíteni, ha sikerül a múzeum iránti érdeklődést felkelteni, ha egyre több ember látogatja rendezvényeinket, kiállításainkat és képzőművészeti tárlatainkat. E cél elérése érdekében a múzeum vezetősége 1981 elején - a felnövekvő nemzedék megnyeréséért - megszervezte Dunaszerdahely város összes iskolájában a Múzeumbarátok Klubját. Az iskolákkal kötött szerződés értelmében a múzeum szakemberei tudományos-ismeretterjesztő előadásokat tartanak a tanulók számára az iskolában, vagy a múzeum kiállító termeiben, illetve klubhelyiségében. A múzeum szakemberei az elmúlt 3 év során több előadást tartottak. Néhány cím: Csallóköz munkásmozgalmának rövid áttekintése; Népi építészet a dunaszerdahelyi járásban; Csallóköz történeti vázlata; Csallóközi népszokások és hiedelmek; Népi gyógyászat a Csallóközben. A felkínált előadásaink iránt - melyeket a járás szinte minden községében előadtunk már - meglepően élénk érdeklődést tanúsítottak az iskolák * tanulói is. A dunaszerdahelyi iskolákkal való jó összmunka tapasztalatai alapján - ez év elején - kilenc vidéki iskolát is sikerült bevonnunk a Múzeumbarátok Klubjába. Meggyőződésünk, hogy az újabb iskolákkal kötött szerződésből eredő többletmunka az előadások számának növekedésén kívül a múzeumi rendezvények - kiállítások, művészeti tárlatok, a művészekkel szervezett beszélgetések - iránti érdeklődés fokozódásában is vissza fog majd tükröződni. Dr. MAG GYULA, a Csallóközi Múzeum igazgatója A bratislavai V-klub tárlatai elsősorban a egyetemisták esztétikai nevelését, művelődését hivatottak szolgálni. Legutóbb a Kolenčik-házaspár kiállítása aratott nagy közönségsikert. Gyökeres György felvétele ezen a tárlaton készült Képzőművészeti hagyományaink A bratislavai Művészetek Háza tárlatainak immár rendszeresen sok ezer látogatója van. Az elmúlt hónapban František Kudláč érdemes művész életművével ismerkedhettek meg az érdeklődők. Felvételünk ezen a kiállításon készült. (Amand Absolon felvétele)
