Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)
1984-04-18 / 93. szám, szerda
KOMMENTÁLJUK I--------- ' A hatékonyabb ellenőrzésért (Folytatás a 3. oldalról) a szerelőszalagra komoly mértékben hibás motorok is kerültek, ami csak a szerelés végső szakaszában derült ki. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy ez jelentős pénzbe került a vállalatnak. Ugyanakkor a keletkezett veszteségért nem kértek kártérítést az alszálUtótól. Ez egy újabb tipikus esete annak, amikor a javulás nem a belső, hanem a külső ellenőrzés hatására következett be. A műveletközi ellenőrzés szakaszán nem kevés az olyan eset, amikor elnézik a technológiai fegyelem hiányosságait, s nem akadályozzák meg, hogy hibás féltermékek kerüljenek a termelés további szakaszaiba stb. Milyen más magyarázatot lehetne találni például arra, hogy a bratislavai Tesla vállalatnál néhány száz hibás vevőkészüléket „engedtek“ a további műveletekbe? Csak a ki- • lépési ellenőrzésnek köszönhetik, hogy az megakadályozta a kiengedésüket, s visszajuttatja a készülékeket javításra. Néha a kilépő ellenőrzés működésében is vannak zavarok. Egyes esetekben a műveletközi ellenőrzéshez hasonlóan végzik, a gyártás utolsó művelete során. Az ellenőrzésnek ezen a formáján a legkisebb mértékben sem szabad lazítani. A gyártási műveletek során előforduló hibákat ugyanis A Csorba-tónál levő ismert sporttelep nemsokára 25 méteres fedett úszómedencével gazdagodik. Ezt az új létesítményt a közönség és a sportolók egyaránt kihasználhatják majd. A poprádi Magasépítő Vállalat dolgozói lényegében már befejezték az építési munkákat az összesen 32 millió korona értékű építkezésen. Az uszoda épületében étterem, pihenő, rehabilitációs központ, klubhelyiség stb. áll a sportolók rendelkezésére. A tátrai fiatalokról sem feledkeztek meg; délelőtt az úszómedencében a diákok úszni tanulnak. Képünkön: Dušan •Formalský, a poprádi Magasépítő Vállalat 1. sz. üzemének kőművese a központi fűtés alapzatát vakolja. (Štefan Petráé felvétele - ČSTK) még ki lehet javítani, de a hibás termék'kiszerelése semmivel sem igazolható. • Sajnos, amint azt a hibás minőségű termelés egyes kirívó eseteiben tapasztalhatjuk, az egyszerű elvtársi figyelmeztetés, vagy olyan értelmű kérés, hogy - elvtársak, teljesítsétek a feladataitokat, hiszen tisztességes fizetést kaptok érte, nem elegendő. Mit lehet ilyenkor tenni?- Elsősorban azt szeretném mondani, hogy a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága a műszaki ellenőrzések felmérésében szerzett tapasztalatok alapján kötelezte az illetékes minisztériumokat, hogy haladéktalanul számoljanak fel minden olyan fogyatékosságot, amilyenekről itt szó volt. Az egyes reszortokban végrehajtott ellenőrzés azonban nemcsak ehhez a következtetéshez vezetett. Az ellenőrző tevékenységben észlelt fogyatékosságokra és a kötelességek durva elhanyagolására úgy is reagáltunk, hogy öt vállalati vezető dolgozót megrovásban és pénzbüntetésben részesítettünk, hármat javaslataink alapján visz- szahívtak a tisztségéből, s ezen kívül a Munkatörvénykönyv alapján több más vétkest is elmarasztaltak. Három vállalat esetében az ellenőrzési anyagokat átadtuk az ügyészségnek, mivel itt indokoltan bűncselekmény gyanúja merült fel. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a népgazdasági és az államigazgatási ellenőrzés alapelveinek érvényesítésére vonatkozó felmérés eredményeinek megtárgyalása után hangsúlyozták, hogy a termékek minőségében tapasztalható fogyatékosságok felszámolása végett kifejező mértékben kell javítani a műszaki ellenőrzés színvonalát, mert azok gazdasági veszteségeket okoznak és az állampolgárok, valamint az átvevők elégedetlenségét váltják ki. Az illetékes minisztereket arra kötelezték, hogy konkrét intézkedéseket tegyenek az ellenőrzés alapelveinek teljes érvényesítésére ezen a területen. • Az ön tapasztalatai alátámasztják, vagy nem támasztják alá az ellenőrzés elfogadott alapelveinek a helyességét?- Az ellenőrzési alapelvek érvényesítésében, valamint az ellenőrzések folyamán szerzett eddigi ismereteink teljes mértékben igazolják a intézkedések és az ellenőrzési rendszer tökéletesítésével kapcsolatos feladatok helyességét, mert ahol ezeket érvényesítették, ott a pozitív eredmények sem maradtak el. Ezért következetesen kell töredeni a gyakorlati érvényesítésükre, hogy a rendszeres, céltudatos és hozzáértő ellenőrzés az irányítás minden szintjén tényleges segítséget nyújtson a gazdaságfejlesztés pozitív oldalainak kibontakoztatásához és a tervezett feladatok teljesítéséhez. • Köszönjük a beszélgetést. JAN LIPAVSKÝ Panaszok, bejelentések, észrevételek Hazánkban pártkongresszusi határozatok kötelezik a különböző szerveket és szervezeteket arra, hogy állandó figyelemmel kísérjék a lakosságtól érkező leveleket, törődjenek az emberek javaslatainak, megalapozott észrevételeinek és panaszainak rugalmas elintézésével. Ennek fontosságát hangsúlyozta a CSKP KB Elnökségének 1983 februárjában a pártszervekhez és -szervezetekhez intézett levele is, amely a szocialista törvényesség elveinek megsértői elleni hatásosabb harcra szólított fel. Immár bevált gyakorlat, hogy Szlovákiában az építőipari tárca is elkészíti a panaszok, bejelentések és javaslatok intézéséből szerzett tapasztalatok időnkénti elemzését, amelyet évente az SZNT iparügyi és építőipari bizottsága elé terjeszt. Tavaly 610 esetben jutottak el a lakosság észrevételei valamilyen formában az illetékes minisztériumba, a vezér- igazgatóságokra és a szervezetekhez, valamivel többször, mint egy évvel korábban. A benyújtott panaszok száma ugyan jelentősen nem nőtt, összetételében azonban számos arányeltolódás tapasztalható. Növekedett például a munka- szervezést, a bérezést, a lakásgazdálkodást és az újítómozgalmat érintő bejelentések száma, megalapozottságuk aránya azonban csökkenést mutat. Kevesebb volt viszont a visszajelzés a szervezetekben uralkodó nem kívánatos légkörre, a beruházásokat érintő, a tulajdonjogi és pénzügyi kérdésekben. Egyúttal a benyújtott észrevételek megalapozottsága is némileg csökkent. Mi késztette az embereket leggyakrabban észrevételeik tolmácsolására? A megalapozott panaszok jelentős hányada az irányító és szervező munka gyengéire derített fényt. Mégpedig a szervezetekben uralkodó rossz viszonyokra, valamint a munkaszervezés és bérszabályozás előírásainak megszegésére. Az alaptalan bejelentések elindítója fele-fele arányban a panasztevő téves, csak szubjektív álláspontja, illetve a jogi rendeletek hézagos ismerete volt. A névtelen észrevételezések száma az előző évhez képest nem változott, megalapozottságuk viszont jócskán csökkent. így is legtöbbször a nemzeti vagyon szétlopkodására, s a beosztással való visszaélésekre hívták fel a figyelmet. Alaposan felszökött az egyszer már elintézett panaszok újbóli felbukkanásának száma. Főként azért, mert vannak olyan vezető dolgozók, akik csak a vállalati érdekeket veszik számításba, hibáikat pedig felszámolásuk helyett inkább takargatják. Szerencsére az ilyen hozzáállás - ha rájönnek - következményekkel jár. Már évek óta előkelő helyen szerepelnek a lakosság visszajelzései között a különböző szervezetekben uralkodó áldatlan viszonyok. Miről is van szó? A szocialista vagyon szétlopkodásáról, a beosztással való visszaélésről, a pénzzel való bőkezű gazdálkodásról és elég gyakran a vezető gazdasági dolgozók helytelen magatartásáról és viselkedéséről. Évenként növekszik a lakásgazdálkodás hibáit feltáró észrevételek száma, ami részben a lakásállomány gyarapodásával függ össze. Ugyancsak több a panasz az újítómozgalommal kapcsolatban, amit leggyakrabban a társadalmi haszon összegének megítélése körüli huzavona vált ki, s amelynek végére sokszor csak a bírósági tárgyalás tesz pontot. A szocialista törvényesség betartásának nem kívánatos jelenségei már nemegyszer kerültek illetékes szerveink elé. Felszámolásuk érdekében számos intézkedés született. Mégsem sikerült elérni a kívánt eredményeket, ezért továbbra is e jelenségek lehetőségeinek felszámolásán és megelőzésének szorgalmazásán marad a hangsúly. Miközben mindenképpen számítunk a lakosság megalapozott panaszaira, bejelentéseire, észrevételeire... J. MÉSZÁROS KÁROLY A ZÖLDSÉGTERMESZTŐK TAPASZTALATAI A szocialista munkabrigádtól az önálló elszámolásig A földmüvesszövetkezetekben és állami gazdaságokban már számos kollektíva áttért a brigádrendszerű munkaszervezésre és javadalmazásra. Megállapítható, hogy ezek a kollektívák lényegében a szocialista munkabrigádok bázisán születtek, azokból fejlődtek ki. A versenyző kollektívák magukra vállaltak például bizonyos gazdasági dolgozók tisztségéből eredő feladatokat, többek között a munka- és technológiai fegyelem szilárdításáért, a szakmai és politikai továbbképzésért való felelősséget. Szövetkezetünkben, a vágsellyei (Šaľa nad Váhom) Barátság Efsz-ben a szocialista munkabrigádok mozgalma fejlettnek mondható. Tudatosítottuk tehát, hogy e kollektívák önálló egységekké való válásához mindössze egyetlen lépés hiányzik - a természetesként alakuló folyamatnak céltudatos jelleget kell adni. Elsőként a Margita Čengálová vezette zöldségtermesztő szocialista munkabrigádban alkalmaztuk próbaképpen a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást, a 25 tagú kollektíva 1982-ben kapcsolódott be ebbe a tevékenységi formába. A tavalyelőtti kísérlet igazolta e formának az előnyeit, s a zöldségtermesztésben már csak ezt érvényesítjük. A Margita Čengálová vezette kollektíva minden évben szerződést köt a földművesszövetkezet vezetőségével. Egyrészt a komplex zöldségtermesztő brigád kötelezi magát, hogy a rábízott 22 hektáros területen (ebből 0,5 hektár fólia alatti) a tervbem meghatározott választékban és mennyiségben termel zöldséget, s természetesen a tervezett bevételt is eléri. A vezetőség pedig ugyanakkor komplex anyagi-műszaki ellátást szavatol a zöldségtermesztő csoport számára. Gondoskodik tehát vetőmagról, ültetőanyagról, növényvédő szerekről, gépekről, a megtermelt zöldség elszállításáról. És mi változott a javadalmazásban? Elsősorban érvényt szereztünk a végső munkaeredményekben való szocialista érdekeltség elvének. Esetünkben döntően hat a jutalomalap képzésére a bevételi terv teljesítése, miközben az egységnyi termelésre jutó költségek a tervezett szinten maradnak. Egyúttal a kollektíva tagjainak az aktivizálására kihasználtuk a teljesítmény-minőség szerinti prémiumösszeget, a brigád vezetője a teljesített feladatért 25 százalékos prémiumot is javasolhat. A feladatok és a feltételek pontos megfogalmazása hozzájárult, hogy a kollektívában egészséges légkör alakult ki. Ez nem csupán abban nyilvánul meg, hogy - egészségesen - szigorúbban ellenőrzik egymás teljesítményét, hanem kölcsönösen segítenek is egymásnak. A kollektíva önmagáért és tagjaiért is képes küzdeni. Az eredmény? Tavaly a tervezett bevételt, ami 1 336 000 korona volt, 201 000 koronával túlteljesítették, vagyis 112,5 százalékos volt a terv teljesítése. A brigád ily módon igényt tarthatott a 65 000 koronát kitevő célprémiumra. Hogyan osztották el maguk között az összeget a brigád tagjai? E jutalom 60 százalékát - az évi keresetnek megfelelően arányosan- egyenlően osztották el, a maradék 40 százalékot pedig differenciáltan. A differenciált elosztáshoz a brigád tagjai által elért gazdaságosságot vettük alapul (az ültetésnél, az energiahasznosításban és a vegyszerek használatában elért gazdaságosságot), továbbá figyelembe vettük a több szakmához való értést, a dolgozó szövetkezeti tagságának idejét, az önállóságát és a megbízhatóságát. A keresetek megmutatták, hogy a zöldségtermesztésben dolgozó nők más-más eredményeket értek el. Az egyes keresetek között - a célprémiumot illetően- 800 koronát is elért a különbözet. Ugyanakkor beigazolódott, hogy a legjobb dolgozóknak érdekükben áll a gyengébbeknek, a kezdőknek való segítségnyújtás, mivel a döntő, hogy az egész brigád milyen eredményeket ér el. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás tehát a kollektíván belül hozzájárul az elvtársi kapcsolatok erősödéséhez is. Ez a folyamat annál gyorsabb, minél fejlettebb - szakmai és politikai-szervezési szempontból - a brigád vezetője. A brigádrendszerű munkaszervezésre és javadalmazásra való áttéréskor a szocialista munkabrigádok magasabb fejlettségi szintre kerülnek- a brigádban a kereset a kollektíva végeredményétől függ, vagyis a szocialista érdemszerűség elvének érvényesítése válik a kollektíva alapvető szociális-gazdasági céljává. ZOLTÁN SOLÍK mérnök, a vágsellyei Barátság Efsz munkaügyi és bérezési osztályának vezetője és EVA OLAHOVÁ, a szövetkezet növénytermesztési üzemgazdásza ÚJ SZÚ 4 1984. IV. 18. A plzeňi Škoda Művek új csarnokában üzembe helyezték hazánk második legnagyobb kovácsolóprését. A Škoda CKV 7200-3 típusú gép több mint 3 ezer tonna súlyú és csaknem 18 méter magas. Az új év kezdetétől ezen a gépen munkálják meg az atomprogram keretében gyártott 135 és 200 tonnás ingotokat. (ČSTK-felvételek)
