Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-04 / 3. szám, szerda

ÚJ szú 5 1984. I. 4. Szervezetten és hatékonyan Felmérték a vásárlói igényeket HASZNOS KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS Érdekes közvéleménykutatást végeztek a közelmúltban Tornaiján (Šafárikovo) a szolgáltatásokról és a közellátásról. A vnb kereskedelmi és idegenforgalmi, valamint a helyi gazdálkodási szakosztálya korábbi tapasztalatait és az ellenőrző szervek észrevételeit figyelembe véve jelentést készített a lakosság szinte minden rétegét érintő, s a közhangu­latot jelentős mértékben befolyásoló ágazat helyzetéről, megoldásra váró feladatairól. Kiderült, hogy a megkérdezettek többsége elégedetlen a jelenlegi állapottal. Különösen sokan tették szóvá az üzlethálózat elavultságát, a szolgáltatások korszerűtlenségét. Az üzletek többsége nagyon szűkös eladó és raktározási térrel rendelkezik. Érvényes ez a megállapítás a könyvtárosi munkára is. Komá­romban (Komárno), a politikai ne­velés házában 1977 óta működik a könyvtár. Állománya 10 658 kö­tet, melynek részben a járási párt- bizottság, részben a járási könyv­tár a „tulajdonosa“. Ez a szó Mar­gita Čatlošová, a könyvtáros ki­mondott kívánságára kerül idéző­jelben közlésre, mert ő így magya­rázza a tulajdonosi helyzetet:- Pontosan nyilvántartom, hogy melyik kötetet, honnan kaptuk, a könyvtár, mint munkahely a járá­si könyvtárhoz tartozik, de úgy működik, mint a politikai nevelés házának könyvtára. Egyébként mind a két intézmény a sajátjának vallja, egyaránt törődik a könyvek állományának bővítésével, a könyvtárosi munka szervezé­sével. Az olvasók, a kölcsönzők szá­ma jelenleg 755. Úgy, olyan rend­szer szerint tartják nyilván őket, mint más könyvtárakban szokás. Csak az különbség, hogy itt nincs se beiratkozási illeték, se kölcsön­zési díj. A könyvtár nyitott polcos rendszerű, a kötetek elrendezése szabványos, mint máshol szokás. Csak a kölcsönzés rendje más.- A legfontosabb - tájékoztat -, hogy a pártoktatás ügyét szolgál­juk, azért más rendszerű. Az előa­dók, a politikai dolgozók, a pártok­tatók és a különféle tanfolyamok hallgatói a mi olvasóink, tehát ez szabja meg a könyvtár állományá­nak bővítését, a kölcsönzés rend­jét is. Ehhez igazodunk. Azt jelenti az igazodás, hogy előre, legalább fél évvel a kezdés előtt megkapja a Marxizmus-Leni- nizmus Esti Egyetemének, a kü­lönféle pártoktatási tanfolyamok­nak, alakulatoknak a tanulmányi tervezetét, s azok alapján beszer­zi, előkészíti a kötelező irodalom tanulmányozásához szükséges köteteket.- Kicsit az iskolákban honos el­járáshoz hasonló - mondja -, de mind az előadók, mind a hallgatók hálásak érte, mert amikor szüksé­ges, kézhez kapják a számukra fontos könyveket. Az idei pártoktatási év kezdetén csak a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének elsőéves hall­gatói kapták meg hiányosan (82 százalékosan) a kötelező iroda­lom köteteit, mert például Marx Károly Német ideológia című könyvének magyar nyelvű kiadása csak 7 példányban található a könyvtárban, és Septulin Mar­xizmus című könyvéből sem tud­tak annyi példányt vásárolni, amennyit szerettek volna.- És az ajánlott irodalom köte­teit is megkaphatják az érdeklődők - jegyzi meg -, ha belátogatnak a könyvtárba. Bármelyiket. Ennek persze az a magyaráza­ta, hogy időnként, négy-öt heten­ként megbeszélést tart az előa­dókkal, s közösen állítják össze az ajánlott irodalom jegyzékét. Teg­nap Egyházi Pál és dr. Csandal Margit előadókkal tartott ilyen té­májú megbeszélést, s a jövő héten a tagjelöltek magyar nyelvű tanfo­lyamának vezetői jönnek megbe­■*< m A Žd’ár nad Sázavou-i Gépgyár és öntöde dolgozói szocialista kötelezettségüket teljesítve ta­valy 18 millió korona értékű for­mázógépet és pótalkatrészt gyártottak a Szovjetunió számá­ra terven felül. A képen jobbról: Jaroslav Paseka a szerelőbri­gád vezetője, Jiŕi Kudrnáč és Hendryk Byskupek a szerelő­csarnokban. (Vít Korčák felvétele - ČTK) szélésre, ami annyit jelent, hogy az előkészítés rendszeres és fo­lyamatos.- Ahogy más könyvtárakban szokás - mondja -, itt is rende­zünk alkalmi kiállításokat, író-ol­vasó találkozókat, szerzői esteket. Naplója bizonyítja, hogy a párt­oktatási év kezdete óta Wiliam Plevza történész, Ján Machynák, a Politikai Főiskola tanára, Zdenka Holotíková történész jöttek el ide, a könyvtárba, író-olvasó találko­zóra.- Nézzen szét! - bíztat. - Pró­báljon könyvet választani, hátha talál olyat, ami érdekli. Gazdag a választék, annyi bizo­nyos, mert itt sokféle könyv talál­ható, bőven magyar nyelvű is, va­lamint olyanok, melyek ha nem is közvetlenül, de közvetve kapcso­latosak a politikai művelődéssel. A szótárak száma: 186, a lexiko­noké 406, az útleírásoké 273. És sokféle folyóirat, napilap is találha­tó a polcokon.- A kölcsönzések száma? Előbb bejegyzi, hogy Michalek Ágoston mérnök, az ógyallai (Hur­banovo) DUNAJPLOD üzem dol­gozója milyen és hány könyvet kölcsönzött, majd a kimutatás alapján közli:- Az év eleje óta, persze a nap­tári évet számítva, most adtam ki a tízezer ötszázhatvankilencedik kötetet. Feljegyzem, fontos adat ez. Még akkor is, ha csak megközelí­tőleg jelzi a könyvtárosi munka hatékonyságát. S már távozni ké­szülök, amikor észreveszem, hogy az ajtó melletti állvány polca­in vörös borítójú, vékonyan ma­gas, iratlap méretű kötetek lát­hatók.- Itt őrizzük a végzős hallgatók tanulmányait - mondja -, azért, mert a tanulmányok aktuális, lakó- és munkahelyi problémákkal fog­lalkoznak. Ezeket is kikölcsönöz­zük, hiszen a tanulmányok témája másokat, sokakat érdekel. Külön­ben sem öncélú a politikai ismere­tek, a marxizmus és leninizmus tanulmányozása, az elsajátított is­meretek, az olvasottak alkalmazá­sa a legfontosabb. Jól mondja, s végső soron eb­ben rejlik a könyvtárosi munka hatékonysága is. HAJDÚ ANDRÁS Csehszlovákiában a szo­cialista gondolkodásmód kérdésköre eddig nem volt kellőképpen feldolgozvá. A megismerésnek olyan te­rületéről van szó, amellyel a Szovjetunióban már 1958- ban kezdtek rendszeresen foglalkozni. Csak üdvözölni lehet, hogy PeferKu/as/k tol­lából megjelent a szocialista gondolkodásmód történeté­nek első, összegző feldolgo­zása. A szocialista gondolkodásmód története (Dejiny socialistického myslenia) című 327 oldalas kiad­vány a Pravda Könyvkiadó gondo­zásában jelent meg. A kiadvány nagyon áttekinthető, módszertanilag magas színvona­lú. Három részből és tíz fejezetből áll. Az első rész négy fejezetre ta­golódik: a modern szocializmus úttörői és hagyományai (a korai utópista szocializmus, a kommu­nista utópia), a kritikai utópista szocializmus, a XIX. század első fele forradalmi mozgalmainak programjai (Franciaországban, Angliában, Németországban és a cári Oroszországban) s végül az anarchizmus keletkezése és fejlő­dése. Thomas More angol politikus és filozófus az Utópia című művével az utópista szocializmus alapítójá­vá vált. Az Utópia 1516-os kiadá­sa More-t egyszerre az utópista szocializmus legnagyobb képvise­lői közé emelte. Ót Thomassa Campanella, Gerard Winstenle, Jean Meslier, Morelly és Gabriel Mably követte. Meslier, Morelly és Mably úgy vélte, hogy a társadalmi elrende­zésnek hiányosságaival kapcsola­tos igazságot mindenkinek egyfor­Javuló élelmiszerellátás A felmérésből kitűnik, hogy alapvető élelmiszerekből nem volt hiány a legutóbbi időszakban s az áruszállítás is rendszeres volt. A múlt év első felében a kenyér és a péksütemény ugyan nem mindig érkezett meg idejében a boltokba, s olykor a választékot és a minő­séget illetően is felmerültek ne­hézségek. Az új rimaszombati (Ri­mavská Sobota) kenyérgyárátadá- sát követően azonban egyszeri­ben megváltozott a helyzet. Javult a termékek minősége, s naponta két alkalommal is friss áru kerül a város boltjaiba. A korábban gyakran bírált húsellátás az egész esztendő folyamán kiegyensúlyo­zott volt, s csupán az olcsóbb húsfajtákból mutatkozott hiány. A nyári hónapokban jelentősen ja­vult a sörellátás. A zöldségellátás is folyamato­sabb, s gazdagabb volt mint a ko­rábbi esztendőkben. A vásárlók viszont elvárnák - s teljes joggal -, hogy ezen a téren az árpolitika rugalmasabb legyen. Az idén is előfordult például, hogy az üzle­tekben nagy mennyiségű barack ment tönkre, ami időbeni árcsök­kentéssel megelőzhető lett volna. Nem árazták le idejében a meghi­básodott déli gyümölcsöket sem, s ezzel kárt okoznak a vállalatnak és a fogyasztóknak egyaránt. Ami az iparcikkeket és ruházati cikkeket illeti, az üzletek készletei jelentősek. Nem ilyen egyértelmű­en kedvező azonban a helyzet a választékot és a minőséget ille­tően. A gyermekruházati cikkek közül különösen az iskolaév kez­detén volt hiány melegítőkből, tor­nacipőkből, alsó és felső ruházati cikkekből. Tartósan nem tudják ki­elégíteni a város üzletei a fo­gyasztók igényeit bársony, gyapjú, mán kell látnia: a polgárnak, a gyárosnak és a munkásnak is. Legnagyobb erényük a létező tár­sadalmi viszonyok, a burzsoá tár­sadalom politikájának és erkölcsé­nek bírálata volt. Saint-Simon, Charles Forier és Robert Owen szintén a kritikai utó­pista szocializmus képviselői vol­tak. A szocialista gondolkodás- mód fejlődésének magasabb szintjét képviselték, amely már előre jelezte a proletariátus osz­tályöntudata fejlődésének új sza­kaszát, amely kapcsolódik a tudo­mányos szocializmus kialakulá­sához. A nagy utópisták között különb­ség volt abban, hogy mit akartak, milyen eszközökkel és milyen úton akartak célba jutni. Valamennyien világosan tudták, hogy mit akar­nak. Azonban egyikük sem tudott történelmi filozófiát teremteni, amelyet gyakorlati módszerként lehetett volna alkalmazni és amely megmagyarázta volna a társada­lom szociális átalakulásának felté­teleit. Ezt csak Marx és Engels tudta végrehajtani és életművük a szocialista gondolkodásmód tör­ténetének teljesen új jelleget köl­csönzött. A második részben a szerző három fejezetben foglalkozik a tu­dományos szocializmus keletke­zésével, valamint a II. Internacio- nálé időszaka szocialista prog­ramjainak fejlődésével, a marxista szociálpolitikai gondolkodásmód fejlődésével Lenin műveiben. Hangsúlyozza, hogy a marxiz­mus keletkezését objektív törté­nelmi feltételek - anyagi és elmé­leti források - váltották ki. Ez azt jelenti, hogy a marxiz­mus a XIX. század kapitalista tár­sadalmában született és a kapita­lizmus problémáinak megoldására bőr és műbőr alapanyagokból ké­szült termékekből sem. A háztar­tási kellékek és egyes iparcikkek boltjainak árulistájáról ennél jóval több termék hiányzik, s több vo­natkozásban adósai a vásárlók­nak a drogéria, a bútor és az ékszerüzletek is. Nyilvánvaló, hogy az országos viszonylatban is keresett, sőt hiánycikknek számító árukból az ankétot követően sem teltek meg egyszeriben az üzletek polcai, a vnb illetékesei azonban sokat tettek az igazságosabb elosztá­sért, a visszaélések megakadá­lyozásáért. Ez megnyugtatóan ha­tott a közhangulatra. Akadozó szolgáltatások A vendéglátói szolgáltatások a puszta számadatok szerint ki- elégítőek, hiszen a városka mind­két számottevő vendéglátóüzeme jelentősen túlteljesíti bevételi tervét. S a forgalom növekedése - nem csupán a szeszes italokból, sörből és üdítőkből származik, ha­nem a készételekből, a kibővített szolgáltatásokból is. Az elmúlt idő­szakban valósult meg a nyugdíja­sok étkeztetése, s a vendéglátó- egységek sikeresen megoldották az idegenforgalommal kapcsola­tos feladatokat is. Ezzel együtt sem megnyugtató azonban a kép, hiszen a szolgáltatások kulturált­sága tekintetében nagyon sok még a tennivaló. Az ankét rávilágított az egyéb jellegű szolgáltatások fogyatékos­ságaira is. A mennyiséget illetően ugyan nem merültek fel komo­törekedett. Lenin felhívta a figyel­met a marxizmus és a történelem összefüggésére, amikor hangsú­lyozta, hogy Marx a XIX. század eszmei áramlatainak zseniális folytatója volt. A proletariátus osztályharca ob­jektív szükségleteinek szempont­jából és az emberi társadalom to­vábbi fejlődésének szempontjából a szintézis az emberi gondolkodás alkotó átdolgozásának és legje­lentősebb vívmányainak eredmé­nyei voltak Marx és Engels új felfedezései, amelyek a marxiz­musnak mint egységes új világné­zetnek születéséhez vezettek. A három alapvető elméleti forrás­sal összhangban a marxizmus há­rom alkotóelemének egységeként- a filozófia, a politikai gazdaság­tan, a tudományos kommunizmus- jött létre. Ugyanakkor a marxiz­mus valamennyi alkotóeleme al­kotóinak forradalmi tevékenysé­gével szoros kapcsolatban fej­lődtek. A szerző itt rámutat a marxiz­mus összegező jellegére, amit az elméleti források és alkotó elemek között jellegzetes kapcsolat felté­telez. Ugyanakkor minden alkotó­elemnek megfelel egy bizonyos elméleti forrás. A tudományos kommunizmus fejlődésének lenini szakasza Marx és Engels forradalmi elméletének továbbfejlesztését jelenti. A leni­nizmus megerősítette Marx és En­gels téziseinek általános érvé­nyességét és tudományosan megalapozott választ adott az em­beriségnek a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneté­re. Az évszázad elejétől a marxiz­mus elképzelhetetlen a leninizmus nélkül, anélkül, amivel a marxista világnézetet Lenin gazdagította. A leninizmus jelentőségét száza­lyabb kifogások, hiszen csupán a járási szolgáltatóüzem 21 féle szolgáltatást végez a városban, színvonalukat, minőségüket illető­en viszont sok még a javítani való. Gondot okoz a szétszórtság is, hiszen a létesítmények többsége már elavult, nem felel meg a mai követelményeknek. A munkahe­lyek közül különösen a mosoda és a tisztító állapota kétségbeejtő. November végén például fel­mondta a szolgálatot a fűtés, ve­szélybe kerültek a nagy értékű berendezések. S a mennyezetet is fel kellett dúcolni! A városban már huzamosabb ideje nem üzemel a vegyi tisztító, az összegyűjtött ruhaneműt hetenként kell elszállí­tani a járási székhelyre. Ez a válla­lási határidő elhúzódásával jár. A járási ipari vállalat nyolcféle szolgáltatását már lényegesen ke­vesebb bírálat érte az elmúlt idő­szakban, bár a villamossági cikkek javítási ideje még mindig hossza­dalmas. A két szolgáltatóüzemen kívül a vnb saját üzemet is működtet, mely szállítási, kőműves, szoba­festő és asztalos munkát végez. A viszonylag nem túl népes mun­kacsoport tagjai a szolgáltatások­ból eredő bevételek egyötödét produkálták, igaz, az elmúlt idő­szakban főként különböző közin­tézmények karbantartási munká­latait végezték, tehát nem rendel­tetésünknek megfelelő munkát lát­tak el. A nemzeti bizottságok ille­tékeseinek mentségére szolgál­jon, hogy az apróbb javításokra nem találtak más vállalkozót. A kereskedelmi hálózat korsze­rűsítése és a szolgáltatások minő­ségének javítása érdekében az idén és jövőre számos létesít­ményt adtak illetve adnak át ren­deltetésének. Korszerűsített épü­letbe költözhetett a kalapos üzlet, rövidesen átadják az újjáépített bútorüzletet. A szolgáltatások színvonalának javítását elsősor­ban az új mosodától és tisztítótól várják. dunk hazai és nemzetközi mun­kásmozgalma is megerősítette. Lenin születésének 100. évfordu­lója alkalmából a nagy gondolkodó életművét a következőképpen jel­lemezték: a leninizmus az imperializmus és a proletárforra­dalmak marxizmusa, a gyarmatbi­rodalmak összeomlásának és a nemzeti felszabadító mozgal­mak győzelmének marxizmusa az emberiségnek a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenete, valamint a kommunista társada­lom építésének marxizmusa. A szerző ebben a fejezetben elemzi az új típusú párt lenini el­méletét, a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra elméletét, a kommunista társadalom lénye­gét és szakaszait, valamint a szo­cialista politika lenini elméletét. Az utolsó rész három fejezeté­ben több mint 90 oldalon a szerző nagyon sok érdekes adatot közöl. A szocialista gondolkodásmód marxista-leninista elemzésén kí­vül foglalkozik többek között a trockizmussal, a neotrockizmus- sal, a maoizmussal, az ún. balol­dali mozgalommal, a jobboldali szociáldemokráciával és az ,,eu- rokommunizmussal“. Az utolsó fejezetben esik szó a fejlett szocializmus elméletéről is. Peter Kulašík műve jó segéd­anyag a szocialista gondolkodás- mód történetének tanulmányozá­sához. Minden bizonnyal nemcsak a lektorok, a propagandisták, a tisztségviselők és a pedagógu­sok érdeklődnek majd iránta, ha­nem azok is, akik szeretnék kibő­víteni szellemi látókörüket és kö­zelebbről meg akarnak ismerkedni a különböző áramlatok és mozgal­mak sorsával, valamint az emberi társadalom fejlődésére gyakorolt hatásukkal. EMIL KARABA A Tornaiján megrendezett közvéleménykutatás mindenképpen hasz­nos volt. A város kereskedelmének és szolgáltatóiparának illetékesei a felmérések birtokában ma sokkal jobban ismerik a vásárlók igényeit, mint a múltban. A kellő tényismeret pedig kiindulópontja lehet a problé­mák megoldásának. HACSI ATTILA A SZOCIALISTA GONDOLKODÁSMÓD TÖRTÉNETE I

Next

/
Oldalképek
Tartalom