Új Szó, 1983. november (36. évfolyam, 258-283. szám)
1983-11-10 / 266. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1983. XI. 10. Látlelet az építőanyag-gazdálkodásról Mit tárt fel az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának felmérése Aki lakótelepen él, vagy naponta eljár valamilyen építkezés mellett, sokszor tapasztalhatja, hogy mennyire mostohán bánunk az építőanyagokkal, mennyire szembetűnő helytelen raktározásuk, pazarlással 'járó felhasználásuk. Sajnos, e kívülállók által is gyakran kimondott megállapítás igazára derített fényt az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának az esztendő elsó felében végzett felmérése is. Sőt mi több: a három kiválasztott termelési-gazda- sági egység (Ipari Építkezések és Magasépítő Vállalatok vezérigazgatósága, valamint a Bratislavai Építőipari Művek) vállalatainál és építkezésein szerzett tapasztalatok alapján látleletet készített az építőanyag-gazdálkodásról, feltárta hiányosságainak okait, hogy ezzel is némiképp a gazdaságosabb felhasználásukra terelje a figyelmet. Készülődés a télre Pótolják a terméskiesést Árulkodó arányok Ilyenformán kevésbé megfelelő a felmérés kulcsfontosságú megállapítása, amely éppen azt jelzi, hogy a tárca hatáskörében - főként vállalati szinten - hiányzik egy olyan hatékony rendszer, amely az anyagfogyasztás számontartására és kiértékelésére szolgálna, összehasonlítva külön- külön valamennyi építőanyag-fajta felhasználását, a fogyasztási normákat és az elvégzett munka terjedelmét. Emiatt és további hiányosságok következtében kedvezőtlenül alakul az anyagfogyasztás mértéke, a kiadások nagysága, a készletmennyiség, s qz végső soron kihat a vállalat gazdasági eredményeire is. Az anyaggazdálkodás alapvető hibáira már az is fényt derít, ha az építőipari tárca szintjén az anyag- költségek és a teljesítmény arányát vesszük szemügyre. Az előző évhez képest tavaly ez az arány az anyagköltségek növekedéséről árulkodott, ami nem éppen kedvező. Igaz, a magasépítészetben (Bratislavát kivéve) csökkentek az anyagköltségek, de nagyságuk még így is nagyobb, mint a másik két felmérésbe bevont termelési-gazdasági egység esetében. Kirívóan magas az anyagköltségek alakulása a Poprádi Magasépítő Vállalatnál, a bratislavai Prefmontában, a Banská Bystrica-i Stavoindustriában és a kassai (Košice) Kohóépítő Vállalatnál. Az anyagforrások magasabb fokú értékesítésével összefügg a szabályozható készletek tervének megtartása is. Egészében véve ezt a tárca építőipari ágazata teljesíti, annak fejében, hogy átmenetileg nem vették* számításba a visszafejlesztett beruházásokra és a kivitelre szánt készletek egy részét, körülbelül 302 millió korona értékben. Némely termelési-gazdasági egység, s ezen belül vállalat is ezt a készletkeretet taValy mégis milliókkal túllépte. Ezen a téren a tárca eredményei az év első felében tovább romlottak. Kalkulálunk - de hogyan? Két évvel ezelőtt az SZSZK kormányhatározata a termelés anyagi forrásainak ésszerűbb és magasabb fokú hasznosítására hívta fel a figyelmet. Ennek alapján az SZSZK Építőipari Minisztériumában kidolgozták az anyaggazdálkodás elveit, az elmúlt két évben azonban nem mindig és mindenhol tartották ehhez magukat. Komoly hiányosság a termelési kalkuláció elégtelen kihasználása. Még az építőipari miniszter idevágó utasításának kiadása után sem készül el jóval a kivitelezés megkezdése előtt és a megkívánt minőségben a kiadások előzetes számbavétele, s ezáltal gyengül az anyagfelhasználás és a kivitelezés ráfordításainak ellenőrzési rendszere. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen arányban végezték a munkákat a termelési előkalkuláció alapján, akkor eléggé magas százalékot kapunk. Ám elégedettek így sem lehetünk, mert az egyes vállalatok között jelentős különbségek mutatkoznak. Szembetűnően a legkevésbé élnek az előkalkulálás lehetőségével a Michalovcei Magasépítő Vállalatnál, ahol a kivitelezés mennyiségéhez viszonyított arány elenyészően kicsi. De még ennél is komolyabb hiba, hogy a termelési előkalkulációkat nem használják ki kellőképpen, mert ezek általában nem egy egész építményre készülnek, hanem szakaszokra bontva, gyakran a létesítmények építésének tételes és időbeni feladataitól függetlenül. Az ilyen hiányos kalkuláció nem tartalmazhatja aztán az épület anyag- szükségletét és egyéb fontos összegező adatokat, melyek nélkül a kalkuláció csak papíron ér valamit, gyakorlati jelentősége nincsen. A felvázolt hiányosságok kedvezőtlenül hatnak az építkezés közvetlen irányítási rendszerére és fékezik az önelszámolási rendszer meghonosítását, mivel nem készül havi termelési számla az elvégzett munkákról, s így ebben az időszakban nem is hasonlítják össze a kalkulált értékeket a valóban elértekkel. S mivel a termelési előkalkulációnak a kivitelezésben alig van szerepe, a vállalati igazgatók nem is kérik számon az említett havi összehasonlítások kimutatását. Az építkezésen az építésvezető egyszerűen csak „leírja“ egy kártyára az anyag értékét, függetlenül attól, hogy a valóságban mennyire volt szüksége. Sőt olyan esetek is előfordulnak, és ■nem is kevés, hogy a kalkulált mennyiséget is túllépik, vagy kimerítik az anyagszükségletet, de a létesítmény még mindig nem kész. Ez a kerettúllépés előfordul az építőipar kiegészítő termelésében is. A vállalatok többségében ennek megakadályozására semmilyen rendszer nem volt érvényben, és a felelősségre vonható személyek megbüntetése is többnyire elmaradt. Az sem mellékes, hogy az építkezés befejezése után az utókalkuláció sem készül el mindenütt. Raktározás - tetemes károkkal Az építőanyag-gazdálkodás rovására írható, ha az építkezési terület anyaglerakatán tönkremegy valami, vagy védelme any- nyira hézagos, hogy onnan bármit könnyen szétlopkodhatnak. S mint a bizottság jelentése is megállapítja: építőipari vállalatainknál tetemes károkat okoz ez a fogyatékosság. Legtöbbször azonban szubjektív okokra vezethető visz- sza, s a változást az építésvezető lecserélésével próbálják elérni, miközben a feltételek a régiek maradnak. Alapvető hiányosság, hogy a kivitelezés előkészítése az építkezés megkezdése előtt nem készül el határidőre és teljes egészében. Az anyagraktározás így rendszertelen, az építőanyag meg könnyen tönkremehet. Az anyagkiadás és-fogyasztás nem a termelési előkalkuláció szerint történik, s a megrongált anyag is a felhasználás mértékét növeli. Ilyen feltételek között sem az építésvezető, sem a mester nem eléggé érdekelt a helyes és biztonságos raktározásban, s az esetleges hibákért sem vonják megfelelő mértékben őket felelősségre. A felmérő csoportok ötven építkezésen néztek körül, s rendre az építőanyagok helytelen raktározására, szállítására és védelmére bukkantak. Jelentésükben megismétlik a lakótelepiekről annyiszor hallott kijelentést, miszerint a tereprendezéskor sok helyen földdel takarják be a még használható építőanyagot is. Jelentős építőanyag veszteséget okoz, hogy a befejezett építkezésekről a fölösleges anyagot nem lehet visszaszállítani központi lerakatokba, mert ilyenek nincsenek. így aztán a fölösleg a helyszínen kallódik el, vagy átviszik egy másik építkezésre, ahol hasonló sorsra jut. S mivel a felelős vezetők nem túl sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel, az építésvezető másodszor is megrendelheti ugyanazt az anyagot, bár már egyszer megkapta, csak éppen közben tönkrement az, vagy egyszerűen nyoma veszett. A Bratislavai Magasépítő Vállalatnál például tavaly 2000 ilyen utólagos megrendelés került nyilvántartásba, amelyekben több mint húszmillió korona értékű építőanyagot igényeltek. Helyenként meghökkenve olvasom a bizottság jelentését és a hozzácsatolt kiegészítő anyagokat. Legtöbbször a milliókra rúgó hiányosságok vagy inkább pazarlások példáinál kapom föl a fejem. Pedig csak azt látom papíron, amivel már több építkezésen találkoztam. Csakhogy ezúttal a számok mindennél meggyözőbbbek. Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának felmérése segítő szándékkal készült: rámutat a fogyatékosságokra, a hibákra, intézkedések elfogadására ösztönöz. így aztán a bírságok és büntetések is feltűnően alacsony szinten mozognak. „Minden második embert megbüntethettünk volna“ - jegyezte meg a felmárés egyik résztvevője „ha nem a nevelő hatást tartjuk számon elsősorban. Bizonyos idő múlva újból körülnézünk az érintett vállalatoknál, és akkor már a szigorúbb büntetésektől sem idegenkedünk majd.“ Cáfek remélni merem, hogy addigra az építőanyag-gazdálkodásban sok minden megjavul, mert különben a következő jelentés anyaga igen vaskos dossziéba férne csak J. MÉSZÁROS KÁROLY A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a Bátkai Állami Gazdaságban ugyan már jó ideje befejeződött a szálas takarmányok begyűjtése, végleges adatokkal mégsem szolgálhat Pavel Machava takarmánytermesztési agronómus.-Javában folyik még földjeinken a cukorrépa szedése - mondta a szakember -, s e fontos ipari növény melléktermékeinek hasznosításával gyakorlatilag az év végéig gyarapodhat még takarmánykészletünk. Pontos adatokkal szolgálhatok viszont a szálas takarmányok hozamairól. Évelő takarmányféléket - lóherét, lucernát és vetett füvet - összesen 800 hektáron termesztettünk, az állandó fúfélék területe pedig valamivel meghaladja a kétezer hektárt. Jó termés és veszteségmentes betakarítás esetén elképzeléseink szerint ilyen területről már biztosítható a 4994 darabos szarvasmarha-állományunk téli takarmánykészlete, s év közben az ellátás is. Csakhogy az idei aszály keresztülhúzta számításainkat, bár az első kaszálás nagyon ígéretes volt. A szántóföldjeinken termesztett takarmánynövényekből a tervezett 6,8 tonnás hozam helyett 7,75 tonnás hektáronkénti átlagot értünk el, s megtermett a várt meny- nyiség rétjeinken és a legelőkön is. Májustól kezdődően késó őszig azonban alig hullott csapadék gazdaságunk területén, s miután öntözni csak mintegy 100 hektárnyi lucernát tudtunk, a második kaszálás hozama már meg sem közelítette az elsőét. A kétszeri begyűjtésből mégis mintegy 3900 tonna jó minőségű szenázst készítettünk, ami megfelelt a tervezettnek. A már említett rendkívüli szárazság miatt lényegesen kevesebb silótakarmány készült a tervezettnél, s bizony a minőséggel kapcsolatban is felmerültek nehézségek. Számításaink szerint ha a hátralévő időszakban minden Az idei szőlőtermés meglepően jó volt. Az aszály ellenére a szőlőszemek nem voltak annyira szára- zak, mint attól a szakemberek tartottak. A cukortartalom pedig jóval magasabb a vártnál. Már mindenütt leszüreteltek, túl vannak a „nagy hajtáson“ a felvásárló üzemek is. Ernest Bielik mérnökkel, a Rača/ Borfeldolgozó Üzem igazgatójával beszélgetek az idei kampányról. Tavaly nagyon jó volt a termés, erre az évre pedig 160 vagonnal több, azaz 1961 vagon szőlő felvásárlását vettük tervbe. A szárazság miatt rosszabb hozamokra számítottunk. Attól tartottunk, hogy a szóló könnyű, alacsony nedvességtartalmú lesz. Nos, végül is a felvásárlási tervet 130 százalékra teljesítettük, körülbelül 2580 vagon szőlőt vásároltunk fel. A cukorsúly-százalék kiváló! A kampány kezdetén még 16,5 és 17 százalékos volt a szóló, később többnyire 20 fölött, a szüret vége felé pedig például a somorjai Tramín elérte a 26-27 százalékot is. A szőlő nagyon édes, de a nedvességtartalma jóval alacsonyabb a megszokottnál.- A tervezettnél körülbelül 600 vagonnal több szőlőt vásároltak fel. Ezért bizonyára gondot okozott az elhelyezés.- Igen. Ez volt a legnagyobb gondunk. Mi felkészültünk a tárolásra de meglepődtünk a szóló mennyiségén., A több mint 600 hiányzó vagont gyorsan elő kellett teremteni. Ejjel-nappal tárolási lehetőségeket kerestünk. így került 360 vagon szőlő a sörgyárba, 30 vagonnal a dunaszerdahelyi Ag- rofrigorba, valamennyit pedig Nagymegyeren és Ekecsen helyeztünk el. De ez még mindig nem volt elég, mintegy 200 vagon szőlőt nem tudtunk hová tenni. Az utolsó percben érkezett a megoldás: a Jur pri Bratislave-i Baromfi- feldolgozó két új, még nem használt tárolót bocsátott rendelkezésünkre.- Kitől vettek át szólót?- Mindenkitől, aki felkínálta: zöldnövényt és élelmiszeripari mellékterméket hasznosítottunk, fedezhetjük a takarmányszükséglet 95 százalékát. Lehetőségeink figyelembevételével ez nem rossz eredmény, a bizonyos átteleltetés- hez azonban kevés.- A néhány százaléknyi terméskiesés is óriási takarmánymennyiség, s ez rendkívül nagy gondot jelent számunkra - folytatta az iménti gondolatmenetet Pó- sa Dezső, az állattenyésztés ta- karmányfelelóse. Napjainkban éppen ezért igyekszünk kihasználni minden lehetőséget készleteink gyarapítására. Nem riadunk visz- sza az újtól, a nálunk még ki nem próbált receptektől sem. " A gazdaság vezetőitől a továbbiakban megtudtuk, hogy az év hátralévő időszakában erőfeszítéseik a tej- és húseladási tervük teljesítésére irányulnak. Mindehhez adottak a reális feltételek, hiszen például tejből a háromnegyed évi értékesítés 216 ezer liternyi többletet mutat, s a húseladási mutatók is megfelelnének, ha folyamatosabb lenne a felvásárlás. A szükséges takarmányalap megteremtésének és a tenyész- munka javításának kétségtelenül komoly szerepe van az állattartás eredményeinek javításában, de csaknem ilyen jelentősége van az úgynevezett emberi tényezőnek is. S e téren néhány pozitívum ellenére sok még a tennivaló Bát- kában is. Nincs igazi vonzereje az állattenyésztői szakmának, bár jók a kereseti lehetőségek, jelentőé fluktuációról lehet beszélni. Sok esetben külső tényezők is befolyásolják az eredmény3ket. Az idei tél - a jelekből ítélve - minden bizonnyal nem lesz gond nélküli a Balog menti nagygazdaságban sem. Az állattenyésztési ágazat vezetői és dolgozói azonban remélik, hogy gondos és takarékos takarmányadagolással szinten tarthatják a termelést az állomány csökkentése nélkül is. -h. aszövetkezetektől, magángazdái - kodóktól egyaránt. Senkit se küldtünk el.- Naponta eljárok az üzem előtt. Láttam, amint jöttek-mentek a szőlőrakománnyal az autók. De sose láttam, hogy itt rostokoltak volna a felvásárlásra várakozva.- Nem kellett várnia senkinek. Üzemünk korszerűen felszerelt, képes megbirkózni a nagyobb megterheléssel. A felvásárlás idején alkalmaztunk néhány idénymunkást, hogy jobban győzzük. De az oroszlánrész a gépekre hárul, azok pedig „állják a sarat“. Nem dicsekvésből mondom, de a szövetkezetek azt szeretnék, ha minden felvásárló szervvel olyan lenne a kapcsolatuk, mint velünk:- Úgy tudoŕn, Somorján volt egy kis fennakadás.- Igen, a somorjai felvásárló részlegünk nem eléggé korszerű, főleg a tárolási lehetőségeik korlátozottak. Idén 800 vagon szőlő felvásárlását terveztük Somorján, s ebből több mint 1200 vagon lett. Ez óriási különbség. így aztán nem csoda, hogy fékezni kellett a szüretelóket. Egy nap - de szerencsére csak egy nap - 68 kocsi sorakozott, hogy leadja rakományát. Intézkedni kellett, hogy csökkentsék a szállítást. Mire ez megtörtént, akkorra megkaptuk a baromfifeldolgozó tartályait. Aztán meg sürgettük a szüretet, szombaton és vasárnap is dolgoztunk. Mindezek ellenére elmondhatom, a szállítókkal való együttműködésünk kiváló.- Mikor lesz a borkostoló?- Az értékelő borkóstolót december 1-re tervezzük. Azt már előre elmondhatom, hogy az idei bor kitűnő minőségű lesz. Kevés ipari cukrot kellett használnunk, több esetben pedig egyáltalán nem volt rá szükség, hiszen a szóló cukorsúly-százaléka a kelleténél is magasabb volt.- De mi lesz a bor értékesítésével, hiszen az idén mindenütt bőven lesz belőle.- Mi készek vagyunk az eladásra. De az értékesítés már a kereskedelem dolga. FIALA ILONA Már gyermekkoromban mindennapos látvány... (Gyökeres György felvétele) Szüret után a felvásárlásról
