Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-25 / 149. szám, péntek

ÚJ szú 5 1982. VI. 25. Ma is időszerű gondolatok Vasil Biľak elvtárs válogatott beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye Olvasóink kezébe e napokban jut el a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának müve, a Válogatott beszédek és cikkek című könyv első kötete, (1953-1971) amelyet a Pravda Kiadóvállalat adott ki. A válogatott beszédek és cikkek figyelemre méltó tanúságtétel a lenini igazság győzelméről az újkori történelmi viszonyok, a cseh­szlovákiai valóság tényei között, a CSKP vezette szocialista épí­tésről. Ha a könyvet lapozgatjuk, feltá­rul előttünk Vasil Bil’ak elvtárs poli­tikai munkásságának egész palet­tája a pártkonferenciákon és -kongresszusokon, aktívaérte­kezleteken és nyilvános gyűlése­ken a nemzetközi tanácskozáso­kon és találkozókon, az elméleti folyóiratokban megjelent cikkeket is beleértve. A gyűjtemény tényleges hőse a tömeg: munkások, földművelők, a szocialista értelmiség képviselői, párttagok és pártonkívüliek, a szo­cializmus győzelméért, a kommu­nista eszmékért, a haladásért küz­dő emberek. Az ő sorsuk, nehéz és bonyolult küzdelmük áll Vasil Biľak elvtárs minden beszédének és cikkének központjában. Ez egyidejűleg a forradalmár szava, egy olyan emberé, aki sosem tért ki, ha a kényes és bonyolult prob­lémákkal szemben állást kellett foglalni, marxista-leninistaként le­leplezte a kispolgár, az opportu­nista, az osztályellenség, a szoci­alizmus és kommunizmus ellensé­gének arcát. Ha megfigyeljük például a pre­šovi kerületi pártbizottság titkára­ként mondott beszédeit, lenyűgöz, hogy az ember és forradalmár mennyire érdeklődik az új, életbe­vágó problémák iránt, amelyeket köztársaságunk e legelmaradot­tabb részében, a munkásosztály érdekében feltétlenül meg kellett oldani. Az e korszakban elmondott be­szédei rámutatnak, mennyire bo­nyolultak azok a problémák, me­lyeket a pártnak meg kell oldani, melyek elsősorban a kommunis­táktól követeltek példás és áldoza­tos munkát. Vasil Bil’ak elvtárs, mint végtelenül áldozatkész párt­munkás, aki igényes magával szemben, jó kapcsolata van a néppel, van érzéke az új és haladó iránt, kész a kockázatválla­lásra, kommunista felelőssége tu­datában alakította ki e tulajdonsá­gokat másokban is. Az akkor el­mondott gondolatok közül sok ma is nagyon időszerű és a jövőben is érvényben marad. Az SZLKP Ke­rületi Bizottsága ülésén 1953-ban, Prešovban így beszél: „Ha a dol­gozók számára nincs meg a szükséges mennyiségű bur­gonya, ha nincs tej, ha a termé­kek minősége rossz, az embe­rek nem a különböző szerveket szidják, hanem a pártot“. Más vonatkozásban rámutatott: „A kommunista, az példakép“ „— tanítsuk a tömegeket. Ahogyan mi dolgozunk, úgy tanítjuk dol­gozni a tömegeket... meg kell tanulnunk, hogy ne szavaik, ha­nem tetteik alapján ítéljük meg az embereket, hogy a feladatok nem teljesítésének legfőbb oka az, hogy a tisztségviselők nagy része elismeri és tudatosítja ugyan a hibákat, de nem hisz abban, hogy kiküszöbölhetők.“ A kerületi pártbizottság ülésén elmondott szavai ma is nagyon sürgetőek: „Le kell szokni arról, hogy objektív nehézségekkel indokoljuk a problémákat. Azért vannak itt a kommunisták, hogy a nehézségeket elhárítsák. Szik­laszilárd ideológiai egységre, öntudatos vasfegyelemre van szükség, ha a párt- és kormány- határozatok teljesítéséhez egy­ségesen hozzálátnak a kommu­nisták, amikor nem arról vitat­koznak, hogy teljesíthetők-e a határozatok, hanem arról, hogy hogyan teljesítsék a lehe­tő legjobban.“ A kommunisták nem megfigyelők, hanem a párt- határozatok teljesítésének aktív harcosai. A Rudé Právo és a Pravda által feltett kérdésekre válaszolva nemrég ezeket mon­dotta. „Ha a feladatokat nem si­kerül teljesíteni, ki kell elemezni az okokat. El kell dönteni objek­tív jellegűek-e, az emberekben rejlenek-e? A hibák okozóit és a határozatok nem teljesítéséért felelős embereket az eddigiek­nél határozottabban kell felelős­ségre vonni. Csak úgy értik meg az emberek, hogy a hibák nem a szocialista rendszerből ered­nek, hanem egyesek helytelen eljárásainak következményei.“ (Pravda 1982. április 2.) Több beszéd abból az időből származik, mikor Bil’ak elvtárs az SZNT iskolaügyi és kulturális megbízottja volt. Tanúsítják a szo­cialista iskolaügy, a tudomány, a kultúra, a művészet fejlesztése, a szocialista ember nevelése iránti nagy arányú gondoskodását. A marxizmus-leninizmus, a proletár és szocialista internaci­onalizmus eszméi, a humanizmus iránti feltétlen hűség jellemzi a szubjektivizmus és voluntariz- mus elleni harc során minden megnyilvánulását. Ezek rámutat­nak, hogy mennyit küzdött a bur­zsoá nacionalizmussal indokolat­lanul megvádolt Šmidke, Husák és Novomeský elvtársak rehabilitá­lásáért. A gyűjtemény nem tudja teljes terjedelmében bemutatni Vasil Bi­l’ak elvtárs forradalmi tevékenysé­gét és harcát a marxista-leninista alapelvek megújulásáért abban az időben, mikor Antonín Novotný állt a párt élén. De megtalálható az a beszéd, amelyet 1967 decem­berében mondott a CSKP KB de­cemberi ülésén. Többek között ezeket mondta: „Nem kételke­dem, hogy Novotný elvtárs jót akar. Azt akarja, hogy a párt és a köztársaság erős és egységes legyen. Más viszont a szubjektív akarat, mint tetteit követően a dolgok objéktív alakulása. Né­hány dolog épp ellenkezően üt ki. Az uralkodó párt és az állam vezető tényezőjeként tudatában kell lenni, hogy szavai és konk­rét tettei az alacsonyabb szintű tisztségviselők százainak vagy ezreinek gondolkodását és tet­teit befolyásolják“. Az olvasó megtalálja az 1968-69-es időszakra vonatko­zó legfontosabb dokumentumo­kat, beleértve a CSKP KB Elnök­ségének és az SZKP KB Politikai Bizottságának ágcsernyői (Čierna nad Tisou) találkozóján elmondott beszédet, amely Bil’ak elvtárs ma­gas fokú politikai fejlettségét, osz­tályöntudatát, erkölcsi emelkedett­ségét, bátorságát, hűségét, a csehszlovák nép, a kommunista párt, a nemzetközi kommunista munkásmozgalom iránti felelős­ségtudatát bizonyítja. Beszédé­ben ezeket mondta: „Feltettem magamnak a kérdést: ha be­szélni fogok és nyíltan meg­mondom, amit gondolok, hol­nap letipornak, megrágalmaz­nak engem, s az egész családo­mat. Ha csendesen bólogatok, lábbal tiporom a saját lelkiisme­retemet. A saját nagyságunkról kialakított elképzeléseink fog­lyai vagyunk. Nem töprengünk azon, mi marxista és mi anti- marxista. A mi eszmei frontunk süket, nem a kommunista, ha­nem az ellenséges ideológiát hirdeti... Az emberek többsége nem fogja fel, mi a csúszómá­szó ellenforradalom. A dolgo­zók csak az ellenforradalom végső fejlettségeit értik meg, ha lőnek, akasztanak, ha zűrzavar van... Más szóval, mi nem vilá­gítottunk rá, miben rejlik a ve­szély. Nem magyarázzuk meg, hogy a szovjetellenesség a szo­cialista országok kommunista pártjai felforgatására irányuló legrafináltabb módszer.“ A gyűjtemény szerzőjének, gondolatai és következtetései, amelyek a csehszlovák válság- helyzettel foglalkoznak, ma is na­gyon időszerűek, tekintettel a szo­cialista ellenes erők ellenforradal­mi garázdálkodására Lengyel- országban. A lengyelországi vál­ság sajátos vonásai ellenére a legfontosabb összefüggések, a jellegzetes vonások ugyanazok, mint Csehszlovákiában voltak. A CSKP a XIII. kongresszus utáni válság kifejlődésének drá­gán megfizetett tapasztalatait pár­tunk általánosította. Jelentőségét Vasil Biľak elvtárs a CSKP KB 1970 decemberében megtartott ülésén méltatta. E gyűjtemény minden olvasója megtalálja az elméleti kérdések és az általános gyakorlati tapasztala­tok széles skáláját, s ezeket ma alkotó módon kell felhasználnunk. Dr. JÁN MACHYNIAK Közéleti embernek lenni Vezetni, s vezetői tisztséget be­tölteni nem könnyű feladat. Szak­értelmen és szaktudáson kívül sok mindent követel a vezetőtől- elsősorban emberséget. A Ven­dégi (Host’ovce) mészkőbányában- mely az Újbódvai (Nová Bodva) Egységes Földművesszövetke­zethez tartozik -, kerestük fel Ba­lázs Tamást, aki mesterként dol­gozik a bányában. Balázs irányítja huszonöt ember nem könnyű, s nem kis veszélyt rejtő munkáját, hiszen kősziklákkal, robbanó­anyaggal dolgoznak.- Hogyan indult a pályája?- Kassán a Magyar Tanítási Nyelvű Gép- és Elektrotechnikai Szakközépiskolában végeztem gépészeti szakon. A Hydrostav kassai vállalatánál dolgoztam, majd a katonai szolgálat letelte után egy évig itt voltam alkalma­zásban. Ezután jöttem át a kőbá­nyába, mely közel van szülőfalum­hoz. Feladatom a kőfejtés, kőter­melés irányítása. Két műszakban dolgozunk. A dolgozók között szo­cialista munkaverseny folyik, mely­nek eredményeit fél évenként ér­tékeljük. A szaktudás, különösen a fúrásoknál és a robbantó meste­reknél nélkülözhetetlen. Az egyenletes termelés, a terv teljesí­tése mellett a legfontosabb a biz­tonsági előírások megtartása. En­nek köszönhető, hogy bár a bá­nyánk veszélyes munkahelynek van nyilvánítva, a balesetszázalék minimális. A hetedik ötéves tervidőszak első évének feladatait 102 száza­lékra teljesítették. A tiszta bevéte­lük 5 millió 323 ezer korona volt. A tervteljesítéssel az idén nincs baj, az eladásban viszont lemara­dás mutatkozik. Ennek fő oka a szállítási nehézségekben kere­sendő. A szerződött üzemek nem tudják biztosítani a folyamatos szállítást, ez főképpen energiahi­ánnyal magyarázható. Tizenöt ezer tonna kitermelt anyag vár elszállításra. Jobb szervezéssel, a lehetőségek tökéletesebb ki­használásával remélik, ebben az évben is túl tudják teljesíteni tervü­ket a termelés és a szállítás min­den szakaszán.- ön a műszak dolgozói között majdnem a legfiatalabb. Nem okoz-e ez nehézséget az irányí­tásban, az idősebb dolgozókkal való kapcsolatban?- Eddig nem vettem észre, hogy ez problémát okozna - mondja Balázs Tamás. - Kap­csolatunk elvtársi és baráti. A dol­gozók tudják, hogy nekem is az a célom, ami nekik: a termelés mennyiségi és minőségi növelése, a biztonságos munkalehetőségek megteremtése. Jobb termeléssel a jövedelem is növekszik. A felme­rülő problémákat igyekszünk kö­zösen megoldani.- Mit jelent önnek a párt­tagság?- Elsősorban nagyobb felelős­séget a rám bízott, vagy önként vállalt feladatok teljesítésében. Ar­ra kötelez, hogy szakmailag és politikailag is állandóan képezzem magamat. Balázs Tamás képviselője a he­lyi nemzeti bizottságnak, a fegyel­mi bizottságban fejt ki eredmé­nyes tevékenységet. Vezetője az Agitációs Központnak és szívesen dolgozik kulturális téren is. FECSÓ PÁL Teljes ütemben folyik a zöldség és a gyümölcs feldolgozása a Bratislavai 01-essz. Mélyhűtő Üzemben, amely 1967óta kiváló élelmiszeripari üzem. Mint mindig, most is elsőként a spenótot dolgozzák fel. A feldolgozott 800 tonnás mennyiség 40 százalékát az NSZK-ba exportálják. A képen: Marian Hornák, az üzem vezető felvásárlója (jobboldalt) és a nagyfödé- mesi (Veľké Úľany, galántai járás), Béke Efsz kertészetének vezetője a földeken rendszeresen ellenőrzi a spenót minőségét. (Blažej Palkovič felvétele - ČSTK) A szocialista öntudatért Záróvizsgák után Életmódunk egyik legdöntőbb eleme, legfontosabb motiválója a szocialista öntudat. Társadal­munkban a marxizmus-leniniz­mus megismerése döntő fontos­ságú mind a kommunisták, mind pediq a közösségi ügyeket intéző pártonkívüliek számára. Érthető tehát az érdeklődés, hogy a Mar­xizmus-Leni nizmus Esti Egyete­me miként felel meg küldeté­sének. A nyugat-szlovákiai kerületben az elsők között, közel húsz évvel ezelőtt, Galántán (Galanta) alakult meg a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme. Az itt végzettek közül sokan már előadók, vizsgáz­tatók a kerületi pártiskolán, ami mintegy fémjelzi, hogy színvonal tekintetében rangos ez az intéz­mény. Működését szüntelenül se­gíti, következetesen figyelemmel kíséri a járási pártbizottság, Csö­mör Lajos elvtárs, az SZLKP JB ideológiai titkára pedig különös gonddal. Maga is előadó, s záró­vizsgákon mindig részt vesz, az eredményeket tárgyilagosan elemzi és értékeli.- Az idén sokkal igényesebbek voltunk a követelményeket, az el­várásokat illetően, mint a korábbi években - magyarázza dehát korkövetelmény a minőség foko­zása, különben sem dicsőíthetjük a szürke átlagot, az ilyesmi idegen a mindig jobbra, többre törekvők­től, a kommunistáktól. így tehát nem azt tartja említés­re érdemesnek, hogy milyen so­kan fejezték be tanulmányaikat ki­tüntetéssel, hanem a kimutatást, mely bizonyítja: csökkent a kitün­tetett hallgatók száma, mert az igényesebb elvárásoknak nem is volt olyan könnyű megfelelni. Három évvel ezelőtt a hallgatók 64 százaléka, tavaly 54,6 százalé­ka, az idén pedig 47,2 százaléka fejezte be tanulmányait kitünte­téssel. Az idei oktatási év eredményei­nek vizsgálatából persze kitűnik, hogy a figyelmeztető jelzést sokan észrevették. Az első évfolyamban 120 hallgató a marxista-leninista filozófia tantárgy vizsgáján átlago­san 1,34-es osztályzattal felelt meg a követelményeknek. A má­sodik ' évfolyam 106 hallgatója a Szovjetunió Kommunista”Pártjá­nak története tantárgy vizsgáján átlagosan 1,17-es osztályzatú mi­nősítést kapott.- És a végzősök?- Kilencvenkilencen vettek részt a záróvizsgán. Átlagos ered­ményük: 1,65. öten, különféle okok miatt, szülés, gyermekgon­dozás, külföldi út miatt szeptem­berben vizsgáznak majd. A záróvizsgával kapcsolatosan elmondja:- Nálunk már hagyományos, hogy a vizsga nemcsak a tudás felmérésére szolgál, része a be­szélgetés is, amikor a vizsgázóval közösen döntünk, hogy miként tovább, mit fog tanulmányozni most már elmélyültebben, egyé­nileg, vagy más formában, miként hasznosítja majd ismereteit, tu­dását. Általános elv ilyenkor egyeztet­ni az egyéni érdeklődést a szük­séglettel. S így döntenek, hogy előadót, pártoktatót képeznek a hallgatóból, vagy másféle meg­bízatást kap, aktivista, propagan­dista tisztségre jelölik, esetleg kü­lönleges, nem szokványos felada­tot kap.- Végső soron ez a döntő - ál­lapítja meg -, mert célunk, hogy a szocialista politikai tudat elter­jedjen és uralkodóvá váljon a tár­sadalomban. Nem kerülte el figyelmét az a tény sem, hogy a járás vegyes lakosságú, és a magyar nemzeti­ségű kommunisták, dolgozók kép­zésével kapcsolatosan így tájé­koztat:- Nincs ugyan magyar tanítási nyelvű évfolyama az esti egye­temnek, de sok előadó tud magya­rul is, a hallgatók a vizsgákon magyarul is válaszolhatnak a kér­désekre, különben ha szlovákul szól, sohasem az a döntő, hogy hogyan is beszél, milyen kiejtéssel, milyen hangsúlyozással, hanem a mit mond. Egyébként a szomszédos, du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottsággal megegyez­ve nemcsak a járás déli részén lakó hallgatók, hanem mások szá­mára is biztosították a lehetősé­get, hogy anyanyelvükön, a duna­szerdahelyi Marxista-beninista Esti Egyetemen tanuljanak.- Ami az itteni helyzetet, a hall­gatók nemzetiségi összetételét il­leti - folytatja -, egyharmaduk ma­gyar, a lakosok számához viszo­nyítva nem arányos ugyan, de a magyar nemzetiségű kommu­nisták számához viszonyítva igen. És elmondja, hogy a nyelvi ne­hézségek, problémák ellenére kü- zülük sokan, Farkas Ferenc, Ludík József, Tonkó Pál, meg többen mások, az idén kitüntetéssel fejez­ték be tanulmányaikat. A záróvizsgák eredményének értékelésével egyidejűleg szerve­zik, tervezik a következő oktatási évet.- Úgy tervezzük - mondja -, hogy két osztályt szervezünk az első évfolyamban, ami százhúsz új hallgató felvételét jelenti. Persze, a pártonkívüli, elsősor­ban a vezető beosztású dolgozók is felvételt nyerhetnek, de a minő­ségről, a fokozottabb követelmé­nyek igényléséről nem mondanak le, mert a felvételi beszélgetésre 150-160 jelentkezőt hívnak meg, s már a tanulmány megkezdése előtt egyénileg kell bizonýítania mindegyiknek, hogy felkészült és érdemes a tanulásra. Ez is a színvonal emelkedésé­nek jele, és bizonyítása a ténynek, hogy ez az intézmény egyre ma­gasabb fokon felel meg küldetésé­nek. HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom