Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-18 / 14. szám, hétfő
Kelet-Szlovákia a gazdaságfejlesztés tükrében Ezekben a napokban és hetekben a politikai, állami és társadalmi szervek tanácskozásain országszerte egész társadalmunkat érintő kérdések, népgazdaságunk fejlesztésének eredményei és távlatai szerepelnek fő napirendi pontként. S ez természetes is. Hiszen a szocialista társadalmi rendhez hű állampolgárok előtt nem lehet közömbös, milyen eredményeket mutat a 7. ötéves tervidőszak első évének mérlege, és milyen feladatok várnak magvalósításra 1982-ben. A kelet-szlovákiai kerület politikai és állami szervei plenáris üléseiken, aktívaértekezleteken foglalkoztak az elmúlt esztendőben elért eredményekkel és az idei feladatokkal. Megsokszorozni az eredményeket, okulni a hibákból Talán ez lehetne a mottója a kerületi szervek értékelésein elhangzott következtetéseknek, mert az eredmények mellett elég sok fogyatékosság is jelentkezik. Az elmúlt esztendő feladatait általában ugyan kedvezően teljesítették a kerület vállalatai, üzemei és különböző intézményei, de bizonyos szakaszokon még lemaradás mutatkozik. Például az ipari termelő üzemek kerületi viszonylatban az árutermelési tervet 313 millió koronával teljesítették túl, az exportfeladatokat 103,6 százalékra teljesítették, megtákarítottak több mint 250 ezer tonna fűtőanyagot, 50 ezer tonna fémet. Viszont 47 vállalat közül 15 lemaradt a termelési feladatok megvalósításában; közel 150 millió korona értékű az „adósság”. A vranovi Bukóza 60, a Spišská Nová Ves-i Nový Domov 30 millió koronával kevesebb árut termelt a tervezettnél. A kelet-szlovákiai kerületben 5700 fajta terméket gyártanak, közülük tavaly 1430 termék esetében vizsgálták felül a minőséget. Ezek 25 százalékát az I., 71 százalékát a II. osztályba sorolták. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a minőség és az innováció terén kitűzött célokat nem érték el a kerületben, s ezeken a szakaszokon sok még a tartalék. Az állami terv igényes feladatok elé állította a kerület mezőgazda- sági üzemeinek dolgozóit is. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére - köszönet a jobb irányitó és szervező munkának, a dolgozók kezdeményezésének - ebben a termelési ágazatban alapvetően jobb eredményeket értek el, mint a 6. ötéves tervidőszak utolsó éveiben. Persze, ez nem azt jelenti, hogy még jobb eredmények elérésére nem lett volna mód. Jelentős problémák merültek fel a beruházási tervek kivitelezésében, és általában az építőiparban. Ezeket nem részletezzük, hiszen 1960-ban kezdték meg a Barátság kőolajvezeték első szakaszának építését, majd két évvel később már át is adták ezt a szakaszt. A kőolajvezeték építésében a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK vett részt. A közös KGST-együttműködés- ben épült Barátság kőolajvezeték a maga ötezer kilométeres hosz- szúságával a világ egyik leghosz- szabb olajvezetéke. Pár évvel később, 1972-ben az első szakasz- szal párhuzamosan megkezdték a második szakasz építését, amelyet - akárcsak az elsőt - a legkorszerűbb automatizált műszaki berendezésekkel láttak el. Ettől kezdve a vezetéken folyamatosan, megszakítás nélkül érkezik azóta is a szocialista országok népgazdasága számára oly léterre a végleges értékelések után úgy is sor kerül. Csupán annyit szeretnénk elmondani, hogy a kerület építővállalatai több mint 300 millió korona értékű munkát nem végeztek el tavaly, a komplex lakásépítési tervet mindössze 54,2 százalékra teljesítették, s a tervezettnél 3068 lakással kevesebbet fejeztek be. Szinte érthetetlen, miként történhet meg olyasmi - amire Ján Brondoš elvtárs, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke is utalt a kerületi pártbizottság novemberi plenáris ülésén hogy az elmúlt év hat hónapjában fél- milliárd korona értékű importált gép és berendezés feküdt kihasználatlanul a kerület egyes üzemeiben. Ennek következtében a termelésben közel 160 millió korona kár keletkezett. fontosságú kőolaj. Csak hazánkba a vezeték létezésének 20 éve alatt több mint 200 millió tonna kőolaj érkezett rajta keresztül. 1971-75 között a szocialista országok, elsősorban a kőolajvezeték építői, a Szovjetuniótól 250 millió tonna kőolajat kaptak. Ezenkívül a Szövetség gázvezetéken keresztül a szocialista országokba 30 milliárd köbméter szovjet földgáz érkezett. Az említett energiahordozók kiegyensúlyozott szállításai hozzájárultak ahhoz, hogy a KGST-tagországok a megnehezült világgazdasági feltételek között is közös erővel lényegében sikeresen oldották meg népgazdaságaik energiaellátását. A legutóbbi ötéves tervidőszakban a kőolajvezetéken érkező szállítmányok elérték a 376 millió tonnát. A Szovjetunió a KGSTgon 3740 hektár területről csapolják le a talajvizet. A növénytermesztésben a gabonaprogram megvalósításán kívül nagy gondot fordítanak a tömegtakarmány-ter- mesztésre is. Az állattenyésztésben pedig az idén a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztése kerül előtérbe. Az élelmiszeriparban 1,7 százalékkal növekszik a termelés és 3,7 százalékkal az árutermelés. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évhez viszonyítva 323 millió korona értékben több élelmiszeripari termék kerül piacra, mint tavaly. A beruházási feladatok megvalósításakor a törekvés a megkezdett építkezések mielőbbi befejezésére, a termelő kapacitások bővítésére, illetve korszerűsítésére irányul. A komplex lakásépítés keretében közel 11 ezer új lakás befejezésével számol a kerületi terv. tagországoknak a rendkívül magas világpiaci árnál jóval kedvezőbb, alacsonyabb áron adta a kőolajat, például 1979-ben a szovjet kőolaj ára 60 százalékkal alacsonyabb volt a világpiaci árnál. A világpiaci ár, illetve a KGST-n belül megállapodott szerződéses olajár közötti különbség a tagországoknak az 1974-79-es években évente megközelítőleg 3 milliárd dolláros devizamegtakarítást jelentett. A napokban a 20. „születésnapját“ ünneplő Barátság kőolaj- vezeték a KGST-n belüli jó együttműködés egyik példája, nemhiába nevezik a barátság építkezésének, hiszen létrehozásában mintegy 15 ezer bolgár, csehszlovák, magyar, NDK-beli, lengyel és szovjet szakember vett részt. Z. K. Imrich Jánost a Rozsnyói (Rožňava) Bányaigazgatóság dolgozóját, példamutató munkájáért, a munkában elért eredményeiért a Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki. A krasznahorkai (Krásná Hôrka) vár mögött öt-hat kilométerre, egy kis községben Dernón (Drnava) él, itt kerestem fel családja körében, barátságos, ízlésesen berendezett családi házukban. Szívesen beszél munkájáról, életéről.- Bányászcsaládból származom - vallja magáról. - Édesapám is bányász volt, itt dolgozott Der- nőbányán, amelyet még az ezerhatszázas évek derekán nyitottak meg. A tárnák mellett vaskohók is működtek. Itt öntötték annak idején a budapesti Lánchíd egyes alkotóelemeit is. Édesapámat súlyos betegsége miatt 1942-ben nyugállományba helyezték, én pedig abban az évben, tizennégy éves koromban léptem munkába. Az iskolában jó tanuló voltam, ezért a tanítónk gyakran járt hozzánk, hogy szüléimét rábeszélje, taníttassanak tovább. Ez azonban abban az időben megoldhatatlan volt, különösen az én családi körülményeim között. Tizenegy éhes gyerekszáj és egy kereset mellett a továbbtanulás lehetetlen volt. Apám nyugdíja huszonkilenc pengő volt egy hónapra. Ebből megélni egy embernek is nehéz volt abban az időben. Szükség volt a keresetemre, különösen azután, hogy ősszel édesapám meghalt. Én lettem a családfenntartó.- Hogyan kezdte a bányászéletet?- Belépésemkor csillés, vagy ahogyan abban az időben nevezték, csatlós voltam. Napi egy pengő ötven fillérért. Először a felszínen dolgoztam, majd tizenhat éves koromban kerültem le a tárnába, ugyancsak csatlósnak, és már nehezebb munkakörülmények közé. A felszabadulás után fokozatosan javult a helyzetünk. Ami nem sikerült azelőtt, amiről csak álmodni mertem, most valóra vált. Tanultam, és sikeresen vájárvizsgát tettem. A nagy múltú Dernó Bánya azonban kimerült, a további termelés ráfizetéssel járt volna, ezért lezárták a tárnákat. A bányászok a Rozsnyóhoz tartozó bányákba kerültek. Itt folytatta munkáját 1963-tól Imrich János is.- A fúrógép állandó rázkódásától alkalmatlanná váltam a nehéz vájármunkára. Orvosi javaslatra részleges rokkantállományba helyeztek. (gy lettem ács, mert ehhez is értek. Persze, lent a bányában nemcsak ácsra van szükség, hiszen ma már kevés faanyagot használunk. így egy személyben vagyok ács, lakatos és kőműves is. Nagy építkezés folyik a mélyben, ezt a felszíniek el sem tudják képzelni. Pár hónap múlva lesz negyven éve, hogy bányász vagyok. A négy évtized alatt elkerült a baleset, nemcsak engem, hanem azokat a csoportokat is, melyekben eddig dolgoztam. A bányász munkája nagy pontosságot, figyelmet igényel. Egy bányász lent a mélyben csak egy ember. Mi csapatmunkát végzünk. Jó kollektív szellem nélkül nincs eredmény, nincs biztonság. Mi bányászok azelőtt is és most is összetartottunk és összetartunk. Imrich János az eltelt négy évtized alatt sok elismerésben, kitüntetésben részesült. Talán legbüszkébb a Vörös Zászló Érdemrendre, amelyet a múlt év szeptemberében kapott.- Azzal az érzéssel vettem át a legnagyobb bányászkitüntetést, hogy ez nemcsak nekem, hanem sok-sok bányásztársam munkájának, segítőkészségének is szól. FECSÓ PÁL fi A hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmények alapján az 1981-85-ös időszakban az ezt megelőző ötéves tervidőszakkal összehasonlítva 64,2 százalékkal emelkedik a kölcsönös árucsereforgalom volumene. Az elmúlt tíz esztendő alatt 3,3-szer növekedett a KGST-országok közötti külkereskedelem, s 1980-ban elérte a 120 milliárd rubelt. A legnagyobb jelentőségük a gépi berendezéseknek, a kőolajnak, a vasércnek és a szükségleti cikkeknek van, ugyanakkor fontosak a sokoldalú integrációs intézkedések, célprogramok is, főleg a gyártásszakosítás és a kooperáció terén. Továbbra is a XVI. pártkongresszus szellemében A 7. ötéves tervidőszak második évében megvalósítandó feladatokra szintén jellemző a XVI. pártkongresszuson támasztott igény: az elkövetkező években meg kell őrizni, illetve fejleszteni kell dolgozóink életszínvonalát. Ebből az alapelvból következnek azok az 1982-es évi tennivalók, melyekről egyébként a CSKP KB 5. ülése is tárgyalt. Ennek megfelelően az idén Kelet-Szlovákiában az ipari termelés 3,5 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 5,8 százalékkal növekszik. Beruházási célokra csaknem 12 milliárd koronát használnak fel. Közel 12 ezer új lakás felépítésével számolnak. A kerület ipari termelésének értéke az idén meghaladja a 19 milliárd koronát, a mezőgazdaságban 8 milliárd korona értékű termeléssel számol a terv. Az ipar egyes ágazatai közül fontos szerep hárul továbbra is a kohászatra. Ennek esetében a korlátozott nyersanyag- és energiaforrások ellenére - 3 százalékkal növekszik a termelés volumene. A kiviteli feladatok és a termelés szerkezeti változásai, valamint a termékek minőségi és műszaki színvonala szükségszerű emelése szempontjából kulcsfontosságú feladat vár a kerület gépiparára; termelésének 7,6 százalékos növekedésével számol a terv. Az országos átlagnál magasabb, 5,8 százalékos termelésnövekedést irányoz elő a terv a kerület mezőgazdasága számára. Ehhez, természetesen, meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Ennek keretében megkülönböztetett gondot fordítanak a párt ide vonatkozó programjának megvalósítására, a talajjavításra és a termőföld céltudatos kihasználására. A talaj termőbbé tétele érdekében az idén a kerületben 7535 hektárról, ebből a kelet-szlovákiai síksáKezdeményező tervezéssel Nem ismeretlen fogalom a kerület vállalati vezetői előtt a kezdeményezőterv, mégis egyesek közülük úgymond „furfangoskodnak”. Pedig - mondjuk ki nyíltan és őszintén - ebben a kérdésben nem lehet megmaradni a régi gyakorlatnál. Ezt a kerületi politikai és igazgatási szervek szintén világosan, érthetően kimondták. Mégis akadnak olyan vállalati vezetők, akik a felsőbb szervektől kapott irányszámok jelentős részét lebontják a tervezési nyomtatványokban, de gyakran csak formálisan. Mert a tervdokumentációk kommentárjában már „alkudozásokba” bocsátkoznak, magyarázkodnak. Mire lehet az ilyen esetekből következtetni? Csakis arra, hogy vagy nem értették meg, vagy nem is akarják megérteni a XVI. párt- kongresszus irányelveit és a CSKP KB üléseinek határozataiban foglalt útmutatásokat. így történhetett, hogy a kerület 19 vállalata 273,3 millió korona értékben nem töltötte meg tartalommal a saját termelési értékmutatóját. Viszont 15 vállalat elfogadta a kezdeményezőtervet, közel 52 millió korona értékben. Ezek közé tartozik a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Revúcai Lykotex, a Krompachyi Villamossági művek, a Medzevi Strojsmalt, a Matejovcei Tatramat, a Sviti Tatrasvit stb. A 10. országos szakszervezeti kongresszus tiszteletére kerület- szerte kibontakoztatott kezdeményező- és felajánlási mozgalom- több mint 55 ezer egyéni és 2500 kollektív felajánlás született- bizonyítja, hogy Kelet-Szlovákia dolgozó népe a konkrét cselekvés híve. KULIK GELLÉRT A Prágai ČKD szakágazati vállalat Hradec Králové-i üzeme a közép és a nagy gázolajmotorok egyedüli gyártója hazánkban. A tőlük kikerülő termékek jellemzője a hosszú élettartam és a megbízható üzemelés. A ČKD jelzésű motorok a világ 40 országában megtalálhatók, legnagyobb vásárlójuk a Szovjetunió. A felvételen: Jifí Rytír és Miroslav Levinský a 6-27, 5B8 jelzésű motor műszaki ellenőrzését végzi (Felvétel: ČTK - Michal Kalina) Négy évtized a bányában Húszéves a Barátság kőolajvezeték A jó együttműködés példája A KGST-országok cserekereskedelme
