Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-17 / 220. szám, csütörtök
A legnehezebb időszak előtt II SZÓ 1981. IX. 17. Az utóbbi hetek napos és száraz időjárása az őszi termények beérését körülbelül két héttel meggyorsította. Az őszi munkák kétszeresen nehezebbek az aratásnál, ami elsősorban az időjárási feltételekből adódik. A mezőgazdasági üzemeknek az őszi érésű termények betakarításán kívül az ősziek vetését és a mélyszántást is el kell végezni. A mezőgazdasági üzemek a napokban főleg arra törekednek, hogy minél több tömeg- takarmányt tároljanak az állatállomány számára. A fő figyelmet a silókukorica betakarítására fordítják. A kimutatások szerint a mezőgazdasági üzemek dolgozói 140 000 hektárról szállítják el ezt a terményt. Az eredmények azt mutatják, hogy a szárazság miatt a nyugat-szlovákiai kerületben a tervezettnél alacsonyabb lesz a silókukorica hektárhozama. Ezzel szemben a kelet-szlovákiai kerületben bő termésre számítanak, többnyire 45—50 tonnát takarítanak be belőle hektáronként. A szilázst a mezőgazdasági üzemek többségében karbamid- dal is tartósítják. A szakemberek tudják, hogy a silókukorica túlérettsége miatt „meg- fásodott“, a szemek keményre értek, ős ezért ezt a szarvas- marha nem tudja kellően hasznosítani. A nyugat-szlovákiai kerület földművesei elhatározták, hogy a silókukorica egy részének termését letörik. Ily módon pótolják a szemestakar- mány-alapban mutatkozó hiányt. A mezőgazdasági üzemekben már kidolgozták a terveket a kukoricaszár, a répaszelet és e répakaréj gabonaszalmával való silózására. Az előző évekhez viszonyítva a mezőgazdasági üzemek lényegesen nagyobb figyelmet fordítottak a tarlókeverékek vetésére és további gondozására. A növénytermesztési osztály kimutatása szerint Szlovákiában 111000 hektáron vetettek tarlókeveréket, ami 26 ezer hektárral több, mint a múlt évben. Becslések szerint a terület egyharmadán, talán a felén is, nyolc-tíz tonnás hektárhozam lesz. Az őszi másodvetemények vetési területének bővítésével már most biztosítják a koratavaszi időszakra a zöld takarmányokat. A szemes kukoricát 155 000 hektárról kell betakarítani, ami a múlt évi válsághoz viszonyítva 19 900 hektárral több. A termés általában jó. A nyugat-szlovákiai kerületben a könnyebb, homokos talajon a szárazság miatt korábban érett be, mint más években, így a múlt évhez viszonyítva három héttel hamarább kezdődik meg a kukorica betakarítása. Joggal mondhatjuk, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben megkezdődött a második aratás, hiszen a kukoricát 1500 kombájn takarítja be. Mivel kevés a szárítóberendezés, a Szőgyé- ni (Svodínj Efsz ós más mező- gazdasági üzemek tapasztalatai alapján a kukoricát silógödrökben is kell tárolni különböző konzerválószerek fel- használásával. Ez olyan módszer, amely elősegíti a betakarítás meggyorsítását és elejét veszi a veszteségeknek. Reméljük, hogy több mezőgazda- sági üzem is kihasználja ezt a tárolási módszert. Szlovákia több körzetében már teljes ütemben folyik a burgonya betakarítása. A szakemberek becslése szerint a hektárhozam nagyobb lesz, mint a múlt évben és kedvezőek a lehetőségek a fogyasztói burgonya-, valamint a vetőburgonya-szükséglet kielégítésére. Meg kell jegyeznünk azonban, a mezőgazdasági üzemek vezetői nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy Idejében megkaphassák a vetőburgonyát, holott minden évben problémát okoz a beszerzése. Érthetetlen például, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben szeptember 15-ig még számos mezőgazdasági üzem nem rendelte meg a vetőburgonyát, miközben tisztában vannak azzal, hogy az ültetőanyagot még az első fagyok beállta előtt el kell raktározni. A talajművelési és betakarítási munkákkal egyidejűleg a mezőgazdasági üzemek vezetői kerületi, járási, körzeti és vállalati konferenciákon értékelik az idei aratás eredményeit, figyelembe veszik a különböző tényezőket és a tapasztalatok összegezése alapján szervezik az ősziek vetését. Noha nincs elegendő talajművelő gép, a mezőgazdasági üzemek dolgozói igyekeznek megvalósítani feladataikat. A gépeket több műszakban, sőt éjjel is üzemeltetik. Az első eredmények máris megszülettek. 30 000 hektárba szeptember első napjaiban jól előkészített talajba, a tervezett területen elvetették az őszi repcét. A napokban befejezik az őszi árpa vetését is, amelyből 27 000 hektárt vetnek. Teljes ütemben folyik a rozs vetése is. A déli járásokban már megkezdték az őszi búza vetését is. Augusztus végén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter részvételével kerületi értekezleteken értékeltük az őszi munkákra való felkészülést. A termelők és a felvásárlók nyíltan rámutattak a fogyatékosságokra és javaslatokat tejtek a problémák gyors megoldására. Az értekezletek határozatait a miniszter utasításként továbbítja a gazdasági irányító szerveknek. A miniszteri utasítás viszont csak akkor éri el a célját, ha azt megvitatják azokkal a dolgozókkal, akik döntően befolyásolják az őszi munkák végzésének sikerét. JOZEF MUDROCH mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának vezetője EGY KIÁLLÍTÁS HASZNA A „Csallóköz gyümölcse ’81“ margójára A „Csallóköz gyümölcse ’81“ kiállításra invitált bennünket a meghívó, arra a kiállításra, amelyet immár kilencedik alkalommal rendezett meg a Kertbarátok Szövetségének Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága. Vasárnap érkeztünk Dióspa- tonyba (Orechová Potôň), a kiállítás helyszínére, s velünk együtt sok környékbelinek és távolabbról érkezőknek jelentett kellemes hétvégi programot a rendezvény megtekintése. A művelődési otthon nagytermében közszemlére kirakott sokféle gyümölcs, zöldség, virág ízléses elrendezésével azon túl, hogy látványosságot nyújtott, a Kertbarátok Szövetségébe tömörült kerttulajdono- nosok sokoldalú tevékenységéről is alapos áttekintést adott. Azoknak a munkájáról tehát, akik szabad idejükben hagymát, uborkát, paprikát, paradicsomot, almát, szilvát, körtét, szőlőt stb. termesztenek. Közülük mintegy 450-en hoztak el néhány szép példányt kertjük terméséből. Rajtuk kívül bemutatkozott Dióspatonyban Felső-Csallóköz néhány mező- gazdasági üzeme is, mint például a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság, a Hodosi (Vydrany) Efsz és az Oszori (Kvetosla- vov) Magtermesztő Állami Gazdaság stb. A legszebb példányokat arany-, ezüst-, bronzéremmel és elismerő oklevéllel tüntették ki. A kiállítók közül hetvenen részesültek ilyen megtiszteltetésben. Mandák József, a Kertbarátok Szövetsége Járási Bizottságának titkára örömmel újságolta, hogy a járás kistermelői által a Nitral (Nitra) Agrokomplex mezőgazdasági kiállításon közszemléra kitett sokféle zöldség és gyümölcs közül hatvan kapott kitüntetést, a legtöbbet a többi járás kistermelőihez viszonyítva. Ez Is bizonyítja a kistermelők tevékenységének magas színvonalát, amelyet tovább akarnak emelni. — Hogyan? — kéideztük a titkárt. — Elsősorban arra törekszünk, hogy egy-egy zöldségből ugyanazt a fajtát termeszszék a kertészkedők. Most az a helyzet, hogy ha például a sok fajta paprikát összekeverik, a vevőben az a benyomás támad, hogy szedett-vedett árut kap. Viszont nagyon nehéz hozzájutni vetőmaghoz, így a tagok arra kényszerülnek, hogy különböző forrásokból szerezzék be a szükséges mennyiséget, s persze, nem egyformához jutnak. Ugyanakkor több műtrágya is kellene, továbbá kerti szerszám és kisgép. Ha a háztáji gazdálkodás feltételei jobbak lennének a jelenleginél, többen kapcsolódnának be a szövetség munkájába és termelnének eladásra is. A járásban eddig mintegy 900 hektárt tesz ki a Kertbarátok Szövetsége tagjai kertjének összterülete. Ennél jóval nagyobb az a terület, amelyben a családok legfeljebb csak saját szükségletükre termesztenek zöldséget, gyümölcsöt. Pedig a jelenlegi helyzet azt kívánja — a piac Jobb ellátása érdekében —, hogy minél többen kapcsolódjanak be a kereskedelem részére történő termelésbe. A mezőgazdasági üzemek — amint azt a kiállítás is szemléltette —, kertészeti növényeket is termesztenek, viszont túl munkaerőigényes ez az ágazat. A munkaerő, pedig kevés. Otthon viszont a család többi tagjának — nyugdíjas szülők, iskolás gyerekek — bevonásával, kikapcsolódásként Is termeszthető ilyen vagy olyan termény. A Kertbarátok Szövetsége tagjainak munkáját társadalmilag hasznos és kívánatos tevékenységnek tartják. Ezt az is bizoyítja, hogy rövidesen megváltoztatják az adóztatási rendszert, úgy, hogy az ösztönözze a kerttulajdonosokat a termelésre. Ehhez viszont még a felvásárlás javítására, jobb szervezésére is szükség van, hiszen az idén is előfordult, hogy kinek-kinek a nyakán maradt az áru, és a szeme láttára fonnyadt meg. A felvásárlási és termelési nehézségekről a kiállításon megjelentek is sokat beszéltek. Ezek a problémák pedig nemcsak a dunaszerdahelyi járás kistermelőit érintik hanem valameny- nyi kertészkedőt. S azért, mert ez így van, a kiállítás bár „csupán“ járási méretű, túlmutat a járás határain. KOVÁCS ELVIRA Bősön már építik n központ járulékos részét is (A szerző felvétele) A DUNA MENTÉN SZÁLLODÁK Az óvárosi Ungeltet Prágában újjáépítik. Képünkön: a Prágai Építőipari Vállalat dolgozói bontják az Ungelt egyik házának tetejét. (Petr Matička jelvétele — CT KJ Mivel az épülő Gabčíkovo— Nagymaros-i Vízlépcsőrendszer jelenleg a legnagyobb energetikai beruházásnak számít hazánkban, így róla az is kijelenthető, hogy pillanatnyilag a legigényesebb építkezéseink egyike. Az építkezés hatalmas méretei eleve a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az építőket. Ez kétszeresen érvényes ma, amikor a Vízlépcső- rendszer építése végre felveszi a tervezett ütemet. Ezt bizonyítja például, hogy míg építőiparunk nem teljesítette első félévi tervét, ezen az építkezésen teljes hárommillió korona értékben teljesítették a kitűzött feladatokat. A munka zömét, amelynek értéke csaknem 328 millió koronát ért el, a Hydrostav, a Váhostav, a Doprastav és a Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbánya Vállalat dolgozói végezték el. Ezekben a napokban az anyagkitermelésnek szentelik a legnagyobb figyelmet, mégpedig az alvízcsatorna térségében. Itt dolgoznak a nagy teljesítményű gépek is, köztük öt hatalmas kotrógép található. Azon a helyen, ahol majdan a vízi erőmű áll, ma még a speciális, Kelly-féle baggerek dolgoznak. Ezen a területen dolgoznak a szerelőgödör aljának szigetelésével elfoglalt szakemberek is, a Váhostavtól. Előreláthatólag szeptember végére a szigetelőfalak mélyítésével elkészülnek ezen a szakaszon, s a berendezéseket átköltöztetik a majdani hajózsilipek térségébe. Persze, a hatalmas építkezésnek szerves részét képezi a szociális ellátással, így az itt dolgozók elszállásolásával kapcsolatos beruházások kivitelezése is. Köztudott, hogy e téren sem volt sima a kezdet. Az építkezés megkezdése, vagyis 1978 májusa óta a legigényesebb feladatok közt szerepel a megfelelő kulturális és szociális szinten biztosított szállások kérdése. Ami e téren nehezíti a helyzetet, az a dolgozók állandóan növekvő létszámával függ össze. Az építkezés rövid történetéből az is kiderül, hogy a munkásszállók végső tervének jóváhagyása egybeesik a vízlépcsőrendszer terveinek jóváhagyási időpontjával. Ennek köszönhetően egyiket is, másikat is ugyanabban az időben kezdték el építeni. Azt már tudjuk, hogy a kezdet kezdetén a felvonulási területen elszállásolásra még alig volt mód. Az építkezés úttörőinek be kellett érniük egy-egy albérleti szobával a környező falvakban, majd amikor ezt a lehetőséget jobbára kimerítették, a Magasépítő Vállalat helybeli üzeme fölépítette az első úgynevezett készültségi lakótömböket Bősön és Somorján (Samorín). így a bősi központban ma 000 dolgozó lakik, viszonylag komfortos körülmények között. Korábban — összeszerelhető elemekből — felépültek az ideiglenes jellegű miniszállodák és szociális létesítmények is a felvonulási területen. Ezekhen ma ötszázan laknak, nem éppen összkomfortos körülmények között. >— Mi valósult meg a munkásszállók építésének tervéből az eltelt 3 év alatt? — kérdeztem Juraj Eišel mérnököt, k Hydrostav dolgozóját. — Előbb körvonalaztam, mi értendő az állandó jellegű munkásszálló megnevezés alatt. A terv úgy szól, hogy a Nyitrai Magasépítő Vállalat itteni üzeme megrendelésünkre felépít Somorján öt szállodát, Felbáron két szállodát és itt, Bősön, nyolc szállodát. A távlati terv értelmében az épílőmun- kák zömét délebbre visszük, Komáromban még három szállodát építünk és Párkányban egyet. Ez összesen 19 szálloda lesz, amelyekbe épületenként 280 személy szállásolható el összkomfortosán. Minden szállodaközpontban konyhát, ebédlőt létesítünk, ellátjuk kazánházzal, művelődési központtal és különböző szolgáltatások is helyet kapnak bennük. Jelenleg két-két szálloda készült el Felbáron, illetve Bősön. Az utóbbi kettőből az elsőt még augusztus közepén adtuk át rendeltetésének, a többit az igényekhez igazodva rövid időn belül átadjuk. — Ilyen hatalmas épületek ellátására nyilván viszonylag nagy számú kiszolgáló személyzetre is szükség van. — Ez valóban nagy feladat, hiszen csupán e négy szálloda részbeni ellátására kereken 550 emberre lenne szükség. Olyan hatalmas szám ez, amit nem lehet egyik napról a másikra összetoborozni. Mi azt tanácsoltuk, vállalja ezt olyan szerv, amelynek e téren már gyakorlata is van. Ezt az elképzelésünket nem fogadták el, s a kormány egyik határozatában nekünk, a Hydrostav- n.ak adta feladatul az ellátás megszervezését. Ennek köszönhetően egy paradox helyzet alakult ki: egy építőipari vállalat lesz a legnagyobb szállodatulajdonos Szlovákiában. — Mit értett a részbeni ellátás fogalma alatt? — Ez elsősorban a szállodai és az étkeztető rész működtetését jelenti. Nem tartozik bele a szolgáltatás, a mozi, az egészségügyi ellátás ; stb. Ezeket pillanatnyilag képtelenek vagyunk biztosítani. Tárgyalásokat folytatunk a Jednota szlovákiai bizottságával. Szeretnénk megegyezni, hogy vállalják ezt a részt magukra. Megoldatlan kérdés tehát még ma is van itt bőven. Ha nem találnak reájuk végső választ, ezek száma a jövőben még nőni fog, hiszen a 19 szállodából a 4 befejezetten kívül épül már napjainkban is tizenegy. A beruházás e részének értéke eléri a 250 millió koronát; befejezésével 1984-ben számolnak, ugyanis akkorra éri el a vízlépcsőrendszer építésén dolgozók létszáma is a csúcsot. Ma még talán túlontúl távolinak tűnik, de véle- ményem szerint azon sem lenne érdemtelen már most eltűnődni, ki veszi át az építkezés befejezése után a Hydrostav- tói a 19 szállodát. Mert kár lenne ezeket efféle tisztázatlan kérdések miatt egy napig is zárva tartani, hiszen akkor-i ra ebből a bázisból egy komoly bevételi forrás Is kialakítható. KESZELi BÉLA *Ur\
