Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-26 / 122. szám, kedd

"V '[Televízió TIZENNÉGY LÖVÉS Ez volt a címe annak a há­romrészes tévéfilmnek, melyet a Csehszlovák Televízió a ko­súti (Košúty) véres események­ről készített, és az első csator­nán sugárzott a közelmúltban. A film forgatókönyvének író­ja, Emil Kadnár — aki már számos történelmi esemény do­kumentumaiból készített forga­tókönyvet — körültekintő mun­kát végzett. Segítője, a rende­ző Jozef Medveď volt. Kettejük munkájának eredménye a látott film, amely három egységre ta­golva mutatta be az eseménye­ket. Az első rész a gazdasági vál­ság második esztendejének tör­ténelmi-társadalmi viszonyait mutatta be. Láthattuk, milyen „megélhetést“ biztosított a bur­zsoá Csehszlovák Köztársaság a proletariátusnak. A Diószeg {Sládkovičovo) környékén elte­rülő nagybirtokok nem adtak a szegényparasztságnak elég munkát, lehetőséget a megélhe­tésre. A Belgiumba kivándorolt Ga- iŕora-család hazatérése, beil­leszkedése kapcsán a film szo­ciológiai pontossággal rajzolta a néző elé Dél-Szlovákia kora­beli viszonyait; széles társadal­mi freskót festett az 1931-es esztendőt megelőző válságról, amely elsősorban a munkásság, a parasztság rétegeit sújtotta. A csökkentett termelés, az ala­csony bérek, az egyre terjedő nyomor előidézte feszültséget jól érzékeltették az alkotók. Fontos helyet kapott ebben a részben a kommunista párt te­vékenysége, amelyet a nagy­birtokosok kizsákmányolása el­len lázadozó parasztság között végzett. A CSKP vezetésével vált ez a harc tudatossá, sztráj­kokban, egységes fellépésben megnyilvánulóvá. Major István szervező munkájának, egyénisé­gének, politikai meggyőződésé­nek, tudásának hatását reáli­san,, túlzások és heroizálás nél­kül ábrázolták az alkotók. Két­ségtelenül, hogy ehhez nagy­Választási •’ . /'■ ■ .if" tajekoztato Közvetlenül és titkoson Hazánkban á választás egy- lokozatú, ami annyit jelent, hogy a szavazás előtt minden választópolgár kézhez kapja a Jelölőlistát, amelyen szerepel a képviselőjelölt neve, illetve a kisebb községekben az összes Jelölt neve. Egyszóval nem ke­rül sor még egy második for­dulóra és nincs szükség vá­lasztott közvetítőikre. A közvetlenség követelmé­nyének következetes megvaló­sítása egyrészt szilárdítja a választópolgár és képviselője l képviselői) kapcsolatát. Más­részt ennek alapján a meg­választott küldöttek mélyebben átérzik, tudatosítják, hogy fe­lelősséggel tartoznak azoknak, alkiik rájuk adták szavazatukat. Lényegében arról van szó, hogy (beszámolási kötelességük van és a választóik — az elő­írások megtartásával — nyo­mós ok esetén jogosultak őket akár visszahívni is. Ezt a közvetlenséget alapoz- ?£a meg már a választások elő­készítése szakaszában az, hogy a választóknak nyilvános vá­lasztási gyűléseken alkalmuk nyílik megismerni a képviselő­jelölteket. A választás titkosságáról Is néhány szót kell ejtenünk. Eb­ben is kifejezésre jut a nép általi ellenőrzés, hiszen a kép­viselőjelöltnek, majd a képvi­selőnek számolnia kell a köz­véleménnyel. A titkos szavazás jog, de nem kötelesség. Ezzel az elvvel nem ellenkezik, ha testi hibás vagy írástudatlan választópolgár a szavazólapok lekezeléséhez igénybe veszi más választópolgár segítségét. Különben nálunk — eltérően például Nagy-Britanniától, ahol a szavazólapokat sorszámokkal látják el — senki sem állapít­hatja meg, hogy a választó- polgár miként szavazott, (g) mértékben hozzájárult lvan Mis- trík színészi teljesítménye is. Mindvégig a megfontolt, a nép­ért tudásával, eszmei felkészült­ségével harcoló forradalmárt formálta meg. játéka kellően visszafogott, de ezzel együtt sugárzóan meggyőző volt. Fia­talabb korosztályhoz tartozó­ként nem ismerhettem Major Istvánt, de Mistrík alakításá­ban, a Majorról szóló dokumen­tum- és memoárirodalom alap­ján kialakított és bennem élő képpel azonos volt. A második rész az 1931. má­jus 25-én eldördült csendőrsor- tűz közvetlen előzményeire, magára a tragikus eseményre fes a következményekre expo­nált. Azt hiszem a filmes for­manyelv és a rendezői munka szempontjából ez a rész nem volt annyira kiegyensúlyozott, mint az első és a harmadik. A sortűz pillanatai, a menekülő tömeg, a földre zuhanó halot­tak, sebesültek látványa az operatőri munka fogyatékossá­gai miatt nélkülözte a drámai- ságot Maga a tény, hogy ártat­lan emberekre lőnek, megren­dítette a nézőt, de ez nem a képi megfogalmazásnak volt köszönhető. A harmadik rész, a filmsoro­zat legerőteljesebben megalko­tott, dokumentatív erejével ma­gával ragadó fejezete. Kár, hogy a CSKP harcainak történetébe Is bekerült tárgyalás legfonto­sabb dokumentumát — Major István tanúvallomása és Vlado Clementis védőbeszéde — csak töredékeiben került at a forga­tókönyvbe. A proletariátus or­szágos tiltakozása mellett nem esett sző a nemzetközi felhá­borodásról, amelyről Fábry Zol­tán így írt: „Szlovenszkó ma egy nyelven beszél: Majorról beszél. És ebben a pillanatban az egész világ színién így be­szél Szlovenszkőról. így tudja egyformán Romain Roland és az amerikai, az indiai, a fran­cia vagy a német proletár. Szlo­venszkó Kosúton lett történelem: vérrel aláhúzott igazságtalan valóság“. Kár, hogy a dokumen­tumokra épített harmadik rész­nek nem vált szerves részévé — a cseh és a szlovák nyelvű kommunista sajtó cikkei mel­lett ~ a Munkás (Kassai Mun­kás) tudósítása, véleménye. Pe­dig a CSKP internacionalizmu­sát és nemzetiségi politikáját az is tükrözte, hogy 1930. janu­ár 13-tól 1932. október 30-ig Ladislav Novomeský volt a lap felelős szerkesztője. . Személyé­ben Major István és védője, Vla­dimír Clementis harcostársát tisztelhetjük. A már említett Ivan Mistrí- ken kívül, a Clementist alakító Leopold Haveri és Gavora szere­pében Ropog József játszott ki­emelkedően. Ropog egy kezdet­ben tétova, elveiben bizonyta­lan munkanélküliből a per ide­jére már öntudatos munkássá fejlődő, pozitív hőst személye­sített meg. Feladatának mara­déktalanul eleget tett. Rajtuk kívül számos szlovákiai színész kapott kisebb-nagyobb szerepet. Közöttük voltak a MATESZ-mű- vészei is: Takáts Ernőd, Konrád József érdemes művész, Boráros Imre, Pőthe István. Kétségtelen, hogy Emil Kad­nár és Jozef Medved filmje méltó köszöntése a CSKP 60. évfordulójának. Ugyanígy ke­gyeletteljes megemlékezés a kosúti csendőrsortűz 50. évfor­dulójáról. Lőrincz Gyula nem­zeti művész a Kosúti sortűz cí­mű tusrajzsorozata elé írt jegy­zetében így emlékezik: „Halla­ni, tudni akarták, mi lett a sztrájk eredménye, mi a továb­bi leendő. A válasz: csendőr- sorťúz ... Harcostársak, kortár­sak hullanak holtan a poros út­ra, sokan sebesülten, vérezve jajgatnak. A halottak között volt szülőfalumból a fiatal, 17 éves Gyevát Jani, Kosútról Zsábka Sanyi és Thurzó István. Ismerősök, meg lehetne rajzol­ni őket úgy, hogy a még ma is élő tanúk felismerjék arcukat, de akkor már csak ők lenné­nek, pedig mártírságukkal túl­nőttek önmagukonA képiség, s láttatás művészének gondola­ta akár a filmsorozat mottója is lehetne. Hiszen minden való­ságos történelmi esemény mű­vészi megfogalmazásának lé­nyege az igazság közreadásán túl, az általános emberi példá­vá emelés kell hogy legyen. DUSZA ISTVÁN Hat magyar tanítási nyelvű iskolából Á matematikai olimpia B és C kategóriájának II. fordulójáról 7f matematikai olimpia kerü­leti bizottságai az iskolák tá­mogatásával és matematikata­nárok közreműködésével immár harmadszor rendezték meg ha­zánkban az ifjú matematikusok versenyét, az olimpiát. Az alábbiakban ismertetjük a nyugat-szlovákiai kerület isko­láinak a B és C kategóriában elért eredményeit. (A kerület tanulóinak az A kategóriában elért eredményeit az Űj Szó 1981. április 30-i száma közöl­te.) A B kategória (második osz­tályosok) versenyének II. for­dulója Trnaván volt; ezen a ke­rületből 33 Iskola 103 tanulója indult — köztük az alábbi 7 magyar tanítási nyelvű közép­iskola: Galántai Gimnázium (2), Somorjai (Šamorín) Gimnázi­um (4), Komáromi (Komárno) Gimnázium (6), Ipolysági (Šahy) Gimnázium (1), Érsekújvári (Nové Zánvky) Gimnázium (2), Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Gimnázium (5), Komáromi Gép­ipari Szakközépiskola (5), ösz- szesen 25 tanulóval. Ebben a kategóriában a kö­vetkező sorrend alakult ki: 1. Marian Bartek (18 pont), Sere­di Gimnázium, 2—3. Dušan Moc- ko (14 pont), Nové Mesto nad Váhom-i Gimnázium és Miros­lav Vester (14 pont), Trenčíni Gimnázium, 4—8. Peter Hrizoň (13 pont), Trenčíni Gimnázium Jozef Roháč (13 pont), Nitrai E. Guderna Gimnázium, Mircz Já­cint (13 pont) Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Kotiers Roman (13 pont), So­morjai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Lovász Tibor (13 pont), Komáromi Magyar Taní­tási Nyelvű Gimnázium, 9—10, Szalay Erzsébet (12 pont), Ko­máromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Robert Jursa (12 pont), Topoľčanyi Gimnázium, 11. Pavol Kyselica (10 pont), Piešťanyi Elektrotechnikai Szakközépiskola. A C kategória (az első osztá­lyosok) II. fordulójának verse­nyét Léván (Levice) tartották. Az első osztályos versenyzők száma 129 volt, 45 iskolából, köztük az alábbi 6 magyar ta­nítási nyelvű iskolából: Somor­jai Gimnázium (3), Komáromi Gimnázium (5), Érsekújvári Gimnázium (2), Dunaszerdahe­lyi Gimnázium (3), Zselízi (Že­liezovce) Gimnázium (2), Ko­máromi Gépipari Szakközépis­kola (8) — 23 tanuló vett részt. Eredményesek a következő tanulók lettek: 1. Lacza Tibor (13 pont), Érsekújvári Gimná­zium, .2—4. Anna Valková (10 pont), Lévai Gimnázium, Brigita Königsteinová (10 pont), Ma- lackyi Gimnázium, Marian Mráz (10 pont), Malackyi Gimnázium, 5. Ján Dugáček (9 pont) Stará Turá-i Elektrotechnikai Szak- középiskola. Végezetül szeretném megje­gyezni, hogy a matematikai olimpia az iskolai élet rendkí­vül hasznos mozzanata. Fóruma a nagy akarattal és többlet­munkával megszerzett átlagon felüli tudásnak. «-ogy— ÚTKÖZBEN (magyar) Érdekes vállalkozásnak ígér­kezett Mészáros Márta Ütköz­ően című alkotása; azt firtat­ja, milyen üres egy már nem túl fiatal, de az önmegvalósí­táshoz ragaszkodó nő élete, milyen társra lenne szüksége ahhoz, hogy azonosulhasson önmagával, hogy újraépíthesse egyéniségét. A film hősnőjének, a negy­venéves Barbarának látszólag ezekhez az emberekhez csak formálisan van köze. Néhány napos csavargás és a megle­hetősen zavaros életű színész­szel szövődő szerelmi kapcso­lat után aztán visszatér ma­gyarországi otthonába. Bizonyára érzékelhető a cse-> lekményvázlatból, hogy a ren- dező érdekes témának rugasz kodott neki: az önmegvalósí­tás gondjaival küszködő nők Delphine Seyrig és Jan Nowicki a magyar filmben mindene megvan: férje (se­bészprofesszor), két gyermeke, jő munkahelye (egy biológiai intézel), életszínvonala, szép­sége. Ami életének stabilitását megbonthatja, az a gyökérte- lenség vagy inkább kettős gyö* kérség: lengyel menekültek lánya, aki kiskorától Magyar- országon nevelkedett, szülei rég meghaltak, ő az anyanyel­vét már alig töri. Lengyel származásának egyetlen konk­rétuma gyerekkori barátnője; együtt nézik meg a krakkói színház vendégjátékát. Az elő­adás másnapján a barátnő ha­lálos kimenetelű autóbalesetet szenved, s hősnőnk úgy érzi, menekülnie kell vesztesége elől a szülőföld karjaiba. Is­meretlen unokahúgának ottho­nában csak a férjét találja, a színészt. A férfi vállalja, hogy elkíséri Barbarát az ősi csa­ládi fészekbe, ahol mindenki ott lesz, mert lakodalom ké­szül. A közös ünnepen az asz- szony azonban megérti, hogy LAKODALOM problémája ugyanis világszerte élő, megpróbáltatásaik filmre vitele tehát Időszerű. Mészáros Márta a történetet azonban megfosztotta a társadalmi vo­natkozásoktól. A mélyebb meg­ismerés helyett csak az élmé­nyekre, a meglepetésekre vá­gyó asszony szenvelgését mu­tatja az idegenforgalmi rek­lámfilmek szintjén. Sok min­dent láthatunk értékes színháiz! előadást, hangulatos tenger­parti tájakat, falusi lakodal­mat, halált, szerelmei és autó­zást. Mindez azonban nem áll össze szerves egésszé: ötlelsze- rűen követik egymást a külön­böző epizódok. A film hősmóje — bármilyen eleganciával íb játssza a francia Delphine Seyrig — kidolgozatlan, meg- íratlan figura, akárcsak a szí­nész alakja, akit a lengyel fan Nowicki kelt életre. A film­nek — sikertelensége ellenére is — vannak nagyon szép pil­lanatai. (amerikai) Robert Altman az amerikai filmművészeknek ahhoz a cso­portjához tartozik, amely nem törődve a .kasszasikerrel, min­dig egyéni utakon jár, s vál­lalva a toukás kockázatát is, hű az elveihez és a nagyobb haszon, bevétel kedvéért sem hajlandó engedményeket tenni. Elsősorban a mondanivaló igé­állítja elénk a családi össze­jövetel résztvevőit. A látottak egy sokszínű revüre emlékez­tetik a nézőt. (Nem csupán az­ért, mert oly sok a szereplő; hanem elsősorban azért, mest valamennyi — jól, rosszul — szerepet játszik: egyik sem ön­magát, igazi arculatát mutatja. A rendező' nagyi tólencse alatt V , , Jelenet az amerikai filmből nyes közvetítesére törekszik úgy, hogy felvillantsák társa­dalmi rendszerünk ellentmon­dásait, vagy ítéletet mondja­nak a fennálló rendről, illetve a felsőbb körökről. Bizarr történetet tár elénk Lakodalom című filmjében. Egyetlen nap és éjszaka ese­ményeit mutatja ibe — az es­küvői szertartástól a vendégek hajnali távozásáig. Nagyszabá­sú, pompás és fényes lakodal­mat láttat, egy arisztokrata déli és egy olasz származású újgazdag család sarjának há­zasságát, mulatozását, reggelig tartó dínomdánomját ábrázol­va. Célja nem az ünnepség látványának, a csillogó felszín­nek a bemutatása; a lakkal bevont rózsaszín mázt lehántva figyeli őket, s lerántva álar­cukat, a fényes társaság a ha j- nali ködben már teljesen le­meztelenítve áll előttünk. Robert Altman mesterien áb­rázolja a pusztulásra ítélt tár­saság szövevényes kapcsola­tait; róluk szólva vonalképpen nem is beszélhetünk ligazj kap­csolatokról, hiszen minden mozdulatuk, gesztusuk nélkülö­zi az őszinteséget, a természe­tes emberi megnyilvánulást, cselekedeteiket a pénz hatá­rozza meg. Képmutatásukat hu­morosan, ironikusan, sőt szar- kasztikusan ábrázolja. E gon­dolatgazdag alkotás az ame­rikai életforma tragikomikus és groteszk voltának a kriti­kája. mi. V. 2B

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom