Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám, szombat
SALVADOR A JUNTA NAPALMMAL BOMBÁZZA A FALVAKAT VíeLnamot megtart „veteránok“ érkeznek *142.0 MhiiAro (ČSTKI — A Prenaa l.atina hírügynökség szalvadori rádló- (olentésekre hivatkozva arról számol be, hogy a junta egységeinek eddig nem sikerült ki- szorítania a hazafias erőket az általuk elfoglalt Sachitoto és Guazapa városok térségéből. A Farabundo Marti Nemzeti Feiszabadítási Front főparancsnoksága közleményben adja tudtul, hogy a kormanycsapa- tok nagyszámú harci technikát összpontosítottak a térségben. A hazafiak dokumentuma azzal vádolja a juntát, hogy a falvakat napalmmal bombázza, bár használatát nemzetközi megállapodások tiltják. A Salvadort rezsim a fokozott katonai támogatás keretében az Egyesült Államoktól kapja ezeket a bombákat. A Salvador északi részében fekvő Morazan tartomány egyik városának közelében lezajlott heves fegyveres összecsapásokat követően a partizánok oldatára állt a kormánycsapatok itiibb mint száz katonája. Az AP hírügynökség az amerikai hadügyminisztérium! forrásokra hivatkozva közit, hogv Az emberi jogokról (CSTK) — Az ENSZ Emberi joguk Bizottsága Genfben 40 szavazattöbbséggel egy ellenében határozatot hagyott jóvá, s ennek alapján munkacsoportot hoznak létre, amely valamennyi ország gazdasági, szociális és kulturális jogai biztosítására a leghatékonyabb esz közök keresésével fog foglalkozni. A munkacsoport fokozott figyelmet szentel majd azoknak a nehézségeknek, amelyek akadályozzák az emberi jogok érvényesítését a fejlődő országokban. 1931. III. 14. FEGYVER A LÁZADÓKNAK Volt egyszer, nem is nagyon régen, egy amerikai kormányzat, amelynek nemzetbiztonsági főtanácsadója, bizonyos Zbigniew Brzezinski pakisztáni látogatása idején jelkapott egy — kínai gyártmányú — fegyvert, és azzal (képletesen és valóságosan ) Afganisztánra célzott. A világ nem fogadta túlzott lelkesedéssel a látványosságot, vezető nyugati lapok is gusztust a- latinak minősítették. A világ ugyanis jobb szereti, ha egy nagyhatalom nemzetbiztonsági tanácsadója a biztonságra ügyel, s nem pedig fegyverrel hadonászik. Lett aztán egy új amerikai adminisztráció, amelynek első embere — alig néhány héttel hatalomra kerülése után — egyáltalán nem képletesen, hanem valóságosan is fegyverrel fenyegette Afganisztánt. Kijelentette, hogy kész fegyvereket (még rakétákat is/ szállítani az afgán „felkelőknek“, ha azok kérik. És miért ne kérnék? Eddig is tudott volt, hogy amerikai támogatással érkezik fegyver az afgán ellenforradalmi csoportokhoz. De eddig suba alatt folyt. Az amerikai kormány megbízottai a nemzetközi fegyverpiacon vásároltak be a „felkelők“ számára. Történt közben, hogy Reagan kormányzata a világ fórumokon „terror istaellenes“ kampányba kezdett. S ezzel — eddig így hitte a világ — mégsem fér össze olyan bandák nyílt felfegyverzése, amelyek rajtaütéseik során falhoz állították egy- egy falu teljes értelmiségét, egész községeket égettek fel, több megyényi termést pusztítottak el. Ügy látszik, mostantól ez a logika sem érvényes. Az amerikai elnök fegyvert ígért az afgán ellen forradalmároknak, mert őket „most már“, vagyis március 10-e óta „szabadságharcosoknak“ tekinti. Azóta mindenesetre a világ nem politizáló része is megérthette, hogy Washington nem csupán folytatja „terroristaellenes“ kampányát, hanem arra is igényt tart, hogy megmondja: napjainkban ki a terrorista. Természetesen csak az, aki az amerikai érdekek ellen lép fel. KERESZTY ANDRÁS a közeljövőben a Panama csatorna Övezetében levő amerikai katonai támaszpontról további 15 amerikai katonai „tanácsadót“ küldenek Salvadorba. Ezúttal ún. zöldsapkásokról van szó, akik a speciális partizánéi lenes- egységek tagjai, s jól ismertek a vietnami agre*z- ,s*i« idejéből. Újabb hadihajók (ČSTK) — A Midway repülőgép anyabajó vezetésével amerikai hadihajók csoportja tegnap a kora reggeli órákban Délkelet-Ázsiából az Indiai- óceánra érkezett és a Perzsa^ öböl felé tart. Amint azt az UPí amerikai hírügynökség megállapítja, az újabb hadihajók átvezénylése a térségbe az itt levú amerikai erők fokozására hivatott, mégpedig a sokat hangoztatott ,,amerikai létérdekek“ védelmében. Vádemelés Madridban (ČSTK) — A spanyol hadügyminisztérium hivatalosan is megerősítette azokat a, sajtóértesüléseket, hogy Garcia Escu- dero hadbíró-tábornok vádat emelt Alfonso Armada tiadosz tálytábornok ellen „katonai la- zadás bürttettében“ való feltételezett részvétele miatt. A hatóságok már korábban vádat emeltek a puccsisták mellé állt Milans del Bosch altábornagy ellen, aki a valenciai katonai körzet parancsnoka volt Jt7| TWÍ Wl 1t74 t«7* 197« 1977 1»« 1*0WT? A US News and World Report című amerikai lap grafikonja az Egyesült Államok katonai költségvetésének meredek emelkedései jelzi a vietnami háború utáni években. A washingtoni hetilap számadatai némiképp „finomítottak", mert csak a Pentagon kiadásait jelzik. IRÁN — !RAK Miért nincs tűzszünet? (ČSTK) — Az iráni—iraki tüzszünet amiatt hiúsult meg, hogy mindkét fái elfogadhatatlan feltételekhez kötötte a fegyvernyugvást megelőző tárgyalásokat — jelentette ki Habib Satti, az iszlám konferencia főtitkára. Nem részletezte, mi lyen feltételekről volt szó. A hónap elején az iszlám konferencia szervezete magas szintű közvetítő küldöttséget menesztett Teheránba és Bagdadba. A küldöttség azt java solta, hogy tegnapra virradóra lépjen életbe a tűzszünet* az iraki csapatok ezután vonuljanak vissza a megszállt iráni területekről, majd a felek kezdjenek tárgyalásokat a Shatt al- Arab folyó hovatartozásáról. Satti elmondotta: az iszlám közvetítő küldöttség folytatja a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseit. Kádár János fogadta Gus Halit (ČSTK) — Kádár ]ánug, az , MSZMP KB első titkára Budapesten tegnap fogadta Gus Hallt, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkárát. A szívelyes elvtársi légkörű találkozón a két politikus véleménycserét folytatott a nemzetközt kommunista- és munkásmozgalom kérdéseiről. Vladimír Remek Budapesten í ČSTK) — Czinege Lajos hadseregtábornok, magyar honvédelmi miniszter pénteken Budapesten fogadta Vladimír Remek alezredest, csehszlovák űrhajóst. aki a csehszlovák kulturális küldöttség tagjaként tartózkodik Magyarországon. A baráti találkozón részt vett Václav Moravec, hazánk budapesti nagykövete, valamint Farkas Bertalan és Magyari Béla magyar űrhajósok. Elhalasztották a csúcsértekezletet (ČSTK) — Bécsben 11 fejlett ipari, illetve fejlődő ország külügyminiszterei megkezdték kétnapos tanácskozásukat. Ügy döntöttek, hogy az Észak—Dél párbeszédben részt vevő államok kormányfőinek tanácskozását — melyet júniusra terveztek — nem tartják meg október előtt. Reagan—Trudeau találkozó Sovány eredmények (ČSTK) — Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök egy nappal Reagan amerikai elnök ottawai látogatását követően arra figyelmeztetett, hogy a kanadai—amerikai halászati ellentéteknek mihamarabb meg kell oldódniuk, különben az Atlanti-óceánon „halháború“ robban ki. Az Egyesült Államok Kongresszusa Reagan elutazása elölt egy nappal visszavonta azt a két évvel ezelőtt kötött szerződést, amely a kanadai és az amerikai halászok kvótáinak mennyiségét szabályozza. Az amerikai—kanadai csúcs- találkozó sovány eredményeiről tanúskodik Trudeau további kijelentése is, miszerint ő személy szerint hajlandó részt venni Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok legfelsőbb képviselőinek találkozóján, de azon nem lehet szó az „energiaforrások felosztásáról“. Márpedig Washington számára épp a kanadai és mexikói kőolaj szabad kihasználása az elsődleges cél. PINOCHET ELSŐ „ELNÖKI” INTÉZKEDÉSE Az egyesült államokbeli Atlantában nagyszabású tüntetést rendeztek, tiltakozásul a hatóságok tétlensége ellen, amelyek mind ez idáig nem tettek hatékony lépéseket a négergyermek-gyilkosságok sorozatának kivizsgálására. A tüntetők követelték, hogy a helyi és a szövetségi szervek tegyék meg a néger gyermekek védelmére szükséges lépéseket (ČSTK felv.) (ČSTK) — Pinochet tábornok, a chilei katonai rezsim főnöke hat hónapra a „belső béke veszélyeztetésének állajiotát“ rendelte el az egész országban. A rendkívüli állapot 90 nappal való meghosszabitásával együtt ez az intézkedés Pinochet első olyan lépése, amelyet az új fasiszta alkotmány szerdai érvénybe lépése óta és „elnöki“ hivatalának elfoglalását követően hozott. A hivatalos közlemény szerint ezeket az intézkedéseket annak alapján hozták, hogy állítólag az utóbbi időkben megsokasodtak a különböző „kormányellenes akciók“. A fenti intézkedések érteimé* ben Pinochet bárkit bebörtönözhet anélkül, hogy bíróság vizsgálná az ügyet, továbbá jelentős mértékben korlátozhatja a gyülekezési jogot, a tájékoztatási szabadságot. Kommentárunk W ashingtonból a hét elején újabb meghökkentő hír érkezett: a jelek szerint az USA a saját befolyási övezetének szeretné tekinteni a világóceánokat, ahol kénye-kedve szerint cselekedhetne. Habár eddig is meglehetősen önkényes dolgokat művelt a tengerek és óceánok térségében, az „amerikai érdekeknek“ megfelelően ide- oda mozgatta a hadihajókat a tengereken, öblökben. Erre a a legjobb példát az iráni túszügy ürügyén a környező vizek térségébe vezényelt számos repülőgép-anyahajó szolgáltatta, melyeket a túszok szabadulása után mintha „ottfelejtettek“ volna ... Ami a héten történt viszont, egyenesen azt bizonyítja, hogy a Fehér Ház urai önkényen alapuló erőpolitikájukkal a szó szoros értelmében áteveztek a nemzetközi vizekre. A hét elején — alig pár órával az ENSZ- tengerjogi konferencia 10. fordulójának megkezdése előtt — leváltották a tanácskozásra delegált amerikai küldöttség zömét, többek között a misszió vezetőjét is. Nemcsak a delegáció vezetője lett más, hanem a korábbi washingtoni (még a Carter-féle) álláspont is megváltozott. Az USA bejelentette, nem fogja aláírni a tengerjogi szerződést a jelenlegi formájában. Erre csakis abban az esetben hajlandó — s az új küldöttségvezető is helyesli ezt elődjével ellentétben — ha a szerződés értelmében az amerikai monopóliumok a nekik megfelelő helyen, időben önkényesen hozzáfoghatnak a tenger mélyén rejlő ásványkincsek szabad kiaknázásához. Szabad kezet követelnek az amerikai mohói. A szocialista országok kezdettől fogva azt javasolták, hogy sokoldalú szempontok figyelembe vételével olyan átfogó szerződést kell kidolgozni, amely biztosítaná a világóceánok és tengerek kincsének igazságos elosztását. A tengerjogi konferencián részt vevő szinte valamennyi ország elutalengerjog helyett ffiöljsg? nopóliumok számára a világóceánokon és tengereken, mindenütt, ahol a szakértőik úgy találják, hogy nyereséges vállalkozásba kezdhetnének. Csakhogy ilyen alapon — más országok érdekeinek mellőzésével — a többi államnak is épp annyi joga van a kutatáshoz, bányászathoz és a nyereséghez. És ez az a szempont, amit az Egyesült Államok önző módon semmibe vesz. A tengerjogi konferencia most folyó 10. tárgyalási fordulójában a már csak az aláírásra váró szerződés éppen olyan körültekintő, a több mint száz résztvevő ország érdekeit figyelembe vevő egyezmény megkötését javasolja, amely garantálná, hogy minden ország lehetőleg egyformán részesedjen az óceánok és tengerek fenekén található nyersanyagoksította azt a törekvést, hogy a nemzetközi monopóliumok kiváltsága legyen az említett kincs birtoklása. A tengerfenék és vizek gazdagságának közös kihasználásáról folyó tárgyalások még 1973-ban kezdődtek el. Rendkívül hosszadalmas, bonyolult, nyolcéves munka után a tavalyi 9. fordulóban kibontakoztak egy olyan szerződés körvonalai, amellyel a tanácskozáson részt vevő delegációk is egyetértettek. A Carter-kormányzatot képviselő küldöttség is helyeselte a szerződés előterjesztett szövegét. Mikor a 9. fordulót lezárták, a résztvevők megköny- nyebbülten távoztak, mivel lényegében az idei 10. fordulóra már csak a dokumentum aláírása marad. Nos, a Reagan-fé- le vezetés önkényes magatartásával szertefoszlatta ezeket a reményeket és egyszersmind felrúgta az elődje által tett kötelezettségeket, habár beiktatásakor megígérte, Carterék korábbi álláspontjához tartja ma-' gát. Most mégis megszegték az ígéretet, és azon túl, hogy sokkolták a konferencia résztvevőit az időzített bejelentéssel, valószínűleg zátonyra futottak egy végre eredménnyel kecsegtető tanácskozást. Waldheim ENSZ-főtitkár is megnyitó beszédében keserű csalódottságának adott hangot. Egyelőre meglehetősen borús a tanácskozás perspektívája, hiszen valószínűleg kárba vész az 1973 óta végzett sziszifuszi munka, a 10. forduló is megállapodás nélkül zárul, s minden kezdődhet elölről. Paradox módon pedig éppen egy amerikai elnök — Johnson 1979-ben — jelentette ki, hogy a tenger az „emberiség közös öröksége“. S( valóban az, akárcsak a levegő vagy a világűr. M indenesetre veszélyes válshington, mert kontinenseink feszültségekkel teli problémáit még a földfelület túlnyomó részét alkotó világóceánokra is ki akarja terjeszteni. P. VONYIK ERZSÉBET
