Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1980-07-10 / 161. szám, csütörtök
A szellemi utánpótlástól Számvetés „Ne engedjük, hogy átmeneti kudarc vagy az aprólékos bizonyítás egyhangúsága megtörje kitartásunkat, ha ügy látjuk, hogy a végcél megéri a fáradtságot". (Selye János) Az évente megrendezett kémiai olimpiai versenyek mintegy tizenöt éves múltra tekintenek vissza. Ez alatt az idő alatt a tanulók tízezrei vettek részt a versenyeken. Közülük nagyon sokan már jelentős munkakörökben dolgoznak a vegyiparban, a kutatásban és másutt. A matematikai és fizikai olimpia mellett a kémiai olimpia országos viszonylatban is a legrangosabb és legnépszerűbb a fiatalok körében. Ismeretes, bogy az utóbbi két-három évtizedben a vegyipar rendkívül gyorsan fejlődött, s ez törvényszerűen maga után vonta fiatal szakemberek képzését. A kémiai olimpiai mozgalom egyik legfontosabb célja, hogy a kémiát szerető és értő diákoknak fórumuk legyen, ahol összevethetik tudásukat, később, a kémiai ismeretek birtokában pedig a vegyiparban, a gyógyszer- iparban, a biokémiában, a gépiparban, a mezőgazdasági termelésben, az élelmiszeriparban, a gyógyászatban, az élettanban, a kohászatban és egyéb munkaterületeken jó szakemberekké váljanak. A ma és a jövő vegyészeinek az elméleti ismereteken kívül bizonyos készségekkel, jártasságokkal és adottságokkal is rendelkezniük kell. Az alapvető ismeretek elsajátítására a kémiai órákon kívül a kémiai szakkörökben végzett rendszeres munka is igen alkalmas. Az érdeklődő diákok tudása a szakköri tevékenység alapján egyre magasabb szintre emelhető. s ez az iskolai, a járási, a kerületi és országos kémiai olimpiai döntőkön mérhető le. Ennek eléréséhez viszont soksok elméleti ismeret, szemléltetés, kísérletezés, kísérletez- tetés, számítás szükséges. Az említett célkitűzéseken túlmenőleg fontos, hogy a nemzetiségi iskolákba járó tehetséges tanulókat is felkutassuk és felkaroljuk, s a versenyeken a tudásukat a szlovák, illetve cseh anyanyelvű diákokéval összemérjük. Nyíltan meg kell mondanunk: e nemes feladatok megvalósításához szükséges, hogy az iskolák vezetői a rátermett kémia szakos tanárokat erkölcsileg és anyagilag is támogassák, mert nekik kell kialakítaniuk azokat a munkaformákat, lehetőségeket, melyek hatékonyabbá tehetik a kémiai gondolkodás fejlesztését. E szemlélet kialakításában a tanár a főszereplő. Az iskola kémiai felszerelését neki kell úgy fejlesztenie, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a versenyzéshez. Itt jegyezzük meg: nem érthetünk egyet azzal a szemlélettel, hogy csak azokat a tanulókat ajánlatos versenyeztetni, akik önmaguktől vagy szülői befolyásra érdeklődnek a kémiai iránt, mert állítólag ezeknél a tanulóknál előre várható a siker. Ennél lényegesen szélesebb, átfogóbb szemlélet, hozzáállás szükséges. Az esetleges sikertelenségekből a következtetéseket minden esetben le kell vonni. A versenyzési lehetőség megteremtése mind a szaktanároknak, mind a diákoknak soksok munkát jelent. A kémiai olimpia olyan versenyzési lehetőség. mely a tanulókat sikerélményben részesíti, s ezáltal tudásuk aktívvá válik. A tanulók kémiai Ismereteinek elmélyítéséhez nagyban hozzájárulhatnak a vegyi üzemekkel, kutatóintézetekkel és egyéb intézményekkel ápolt baráti kapcsolatok. A szakemberek az érdeklődő iskoláknak a szakiroda- lom felkutatásában, a segédeszközök és vegyszerek beszerzésében sokat segíthetnek. A különböző vállalatok és szövetkezetek a sikeres versenyzőket és tanáraikat ajándéktárgyakkal is jutalmazhatják. Társadalmunk nagy figyelemmel kíséri és támogatja annak a mintegy 15—20 ezer diáknak a tevékenységét, akik évente részt vesznek a kémiai olimpia iskolai, járási, kerületi, illetve országos versenyein, majd a nemzetközi kémiai olimpiai versenyeken is, miközben egyre több kémiai ismeret birtokába jutnak. így azok is nyertesek, akik bár tovább nem jutottak, de ízlelgették a kémiai tudományt. Most pedig lássuk, hogy az 1979—1980-as tanévben a kerületi kémiai olimpiai versenyeken a nyugat-szlovákiai kerületből, Nyitrán, (nitra), az egyes kategóriákban hány tanuló vett részt, hányán lettek sikeres feladatmegoldók és a magyar tanítási nyelvű iskolákból kik voltak azok. Az egyes kategóriákban a kerületben 2581 diák versenyzett, ebből 678 diák magyar tanítási nyelvű iskolába jár. Közülük kategóriánként az egyes járásokból a legjobbak a kerületi versenyekre is eljutottak. D kategória (az alapiskolák 8—9. osztálya számára). A versenyen összesen 32 tanuló vett részt, ebből a feladatokat sikeresen megoldottak száma a szlovák iskolákból 10. NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY DEBRECENBEN A húsz külföldi és 34 magyarországi kórus tagjai vonultak végig hétfő délután Debrecen főútjain, s ezzel megkezdődött a IX. nemzetközi kórusverseny, amelyet 1961-től minden második évben megrendeznek. Az Idén 16 országból 3000 amatőr dalos és több száz neves szakember érkezett, hogy megszólaltassa a kortárs szerzők kórusműveit és megismertesse hazája népzenéjét, illetve megvitassa Bartók Béla énekkari műveinek előadását. Csehszlovákiát ezen az európai rangú rendezvényen a bratislavai Szlovák Főiskola Technik énekkara képviseli. A résztvevők a Kölcsey Ferenc művelődési központ előtti téren közösen énekelték el Bárdos Lajos Cantemus! című alkotását. A verseny egész héten át tart. Az idei nemzetközi kórusversenyen hét új kórusmű ősbemutatóját tartják meg. A magyar iskolákból mindössze 5 tanuló indult és közülük négyen a sikeres megoldók között voltak. Ez figyelemre méltó eredmény. A sikeres megoldók: Bíró László, Ögyal- la (Hurbanovo), Pápáig Ferenc, Tallós (Tomašikovo). Ölveczky Árpád, Komárom (Komárno), Sámel Katalin Nagymegyer (Calovo). C — kategória (gimnázium, első osztály). Ebben a kategóriában 81 tanuló versenyzett; a feladatokat a szlovák iskolák diákjai közül .14, a magyar iskolák tanulói közül 6 oldotta meg sikeresen. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumokból a következő tanulók szerepeltek sikeresen: Móricz Géza, Komárom, Lencsés Zoltán, Galánta, Simon Attila, Érsekújvár, Kulcsár Ferdinánd Komárom, Pál fi Zsolt. Galánta, Molnár Géza, Zselíz (Želiezovce). D — kategória (gimnázium, második osztály). Az ebben a kategóriában versenyző tanulók száma 49; a feladatokat sikeresen megoldó diákok száma a szlovák iskolából 14, a magyarból 4. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumokból az alábbi tanulók szerepeltek eredményesen: Csente Mária, Komárom, 'Vörös Andrea, Galánta, Fröhlich Gusztáv, Somorja, Zelinka Elvjra, Somorja. Á — kategória (gimnázium, harmadik és negyedik osztály) A versenyben induló tanulók száma 55 volt, a szlovák iskolákból 16, a magyar iskolákból pedig 3. diák oldotta meg a feladatokat sikeresen. A magyar gimnáziumokból a következő tanulók szerepeltek sikeresen: Simon László, Érsekújvár, Salma Imre, Nagymegyer, Konczer József, Komárom. A versenyeken 40 gimnázium tanulói vettek részt; ebből 8 magyar tanítási nyelvű volt, további kettőben pedig magyar osztályok is vannak (az érsek- újvárban és a párkányiban). Az eredmények tehát biztatók. A központi kémiai olimpiai bizottság igen pozitívan értékelte, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói az elmúlt évekhez viszonyítva feljövőben vannak és egyre több tanuló szerepel sikeresen a kerületi versenyeken. Sőt közülük többen az országos döntőbe is eljutottak. Az elméleti feladatok megoldásával kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy bizonyos fokú hanyatlás tapasztalható az elmúlt évekhez képest. Ezzel szemebn a gyakorlati feladatok megoldásában javulás mutatkozik, bár a mérések pontosságát és a kémiai számításokat tekintve még fogyatékosságok vannak. A kémiai olimpia a tehetséges diákok versenye. A jövőben ezért még körültekintőbben kellene a nevezések során eljárni. A versenyeken olyan tanulóknak nem lenne helyük, akik nőm rendelkeznek alapvető matematikai és fizikai ismeretekkel. Az összegezés mindig számvetéssel, az eredmények elismerésével. a sikertelenségek felülvizsgálásával jár. A vakáció alatt érdemes, tehát elgondolkodni azon: a jövőben hogyan szerepelhetnének még sikeresebben diákjaink. Nagy szükség van erre. Dr. SIMON LÁSZLÓ, docens Közhely, de le kell írnom: századunkban a tudományok soha nem tapasztalt tempóval fejlődtek, és a fejlődés üteme ezután sem csökken. A tudás, ami tegnap még elég volt, ma és holnap már kevés lehet. Az iskolában szerzett ismeretek rendszeres önművelés nélkül elsilányulnak és elavulnak. Mérhetetlenül nagy a pedagógusok felelőssége. A mai iskolások csak a következő évti- zedekben kamatoztathatják tudásukat. Nehéz előre megjósolni, milyen is lesz akkor az életünk; milyen felfedezések boldogítják (vagy keserítik meg) majd a világot. Tízegynéhány évvel ezelőtt aligha hittük volna, hogy a zsebszámológép nemsokára kiszorítja használatból a logarlécet és a to- garitmustáblát. Ila a jövöt nem is festhetjük le pontosan, any- nyit bizonyosan elmondhatunk, hogy mind nagyobb szükség lesz önálló ötletekkel is rendelkező és — ismét egy közhely — sokoldalúan fejlett egyénekre. Ebből 'közvetlenül következik, hogy mind kisebb lesz a kereslet a fantáziátlan rutinmunkát végzők iránt. A legdrágább erőforrást — az embert — kár lenne olyan mun ká k ba n elf ecsérelnü ok, amelyeket a gépek is el tudnak végezni. A fejlődést hátráltató hajbókolókat, frázisokat ismételgetőket, a látszateredményekre törekvőket tevékeny, alkotó emberekkel kell felcserélni. Ilyen emberek „kitermelése“ a pedagógusok részéről az eddiginél sokkal korszerűbb munkát igényel. Nem túlzás azt állítani, hogy akit tíz-húsz éve kitűnő pedagógussá képeztek ki, de azóta nem tartott lépést a világ fejlődésével, az ma már nem alkalmas a jövő nemzedék felkészítésére. Az önképzés krir- paranccsa vált. A tanítás és a tanulás módszerei is megváltoztak. Mostanáig azt tanítottuk, a m i t egy művelt embernek tudnia ikell (kellene), ezután viszont azt, hogy a kellő ismereteket 1» o- gyan lehet megszerezni (hol lehet utánanézni). Ma már az egyes tudományokban olyan terjedelmes ismeretanyag halmozódott fel, hogy egyetlen ember képtelen mindent megjegyezni. A pedagógus sem tudhat a tanulók minden kérdésére válaszolni. Ne szégyelljük kimondani, hugy „Nem tudom“, de ne felejtsünk el a helyes válasznak utánanézni. Milyen az ideális tanártípus? Aki csak saját szakmájához ért, de ahhoz alaposan, vagy aki Esztergom történelmi falai adják a díszletet a július 11- től 13-ig megrendezésre kerülő „Középkori és reneszánsz zene és irodalom napjai“ című eseményhez. A népek országútja mentén álló ősi város, évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be a Duna mentén élő népek életében. Jelentős állampolitikai funkciót is betöltött, hiszen I. István az államalapítás után innen kormányozta az országot. A tavalyi „Balassi Bálint Emléknapok“ sikere után az akkori rendezésében is főszerepet vállaló fiatal művészek, tudósok, újra lelkes támogatókra akadtak. A város, a múzeum, a Dunakanyar Intéző Bizottság, az Idegenforgalmi Hivatal, a Hanglemezgyártó Vállalat segíti őket. A Vármúzeum, a Várhegy, a Balassai Bálint Múzeum és a Petőfi Sándor Művelődési Központ lesznek helyszínei a háromnapos műsornak. Az első napon „A középkor napjai“ címmel dr. Falvy Zoltán zenetörténész művészeti irányításával a Budapesti Reneszánsz Rézfúvós Quintett, a Bakfark Bálint Lant-trió, Kecskés András lantművész, Jancsó Adrienne és Szabó András előadóművész ad műsort. A második napon „Reneszánsz művészet a visegrádi királyi és az esztergomi érseki udvarbana címmel, Virágh Lászmindeohez „konyít“ egy keve- set? „Mindenről egy keveset, de valamiről mindent“ — ez lehetne a jelszó. Nem baj, ha csak a biológus tudja, hogy mi a mitokondrium, de vannak dolgok, amelyeket mindenkinek tudnia kell. Vokerdy Tamás Beszélgessünk iskolásokról című köny vében egy amerikai kísérletsorozatról olvashatunk: Az elő' írásosan tanító, szigorú és pedáns tanártípust állították szeml>e a könnyed, pontatlan, bohém, de tantárgyának valamelyik részletét őt személy szerint is nagyon érdeklő tanár típusával. Az eredmény: az első esetben kitűnő, a másodikban siralmas vizsgaeredmények, de évekkel később a szigorú tanár gyerekéi úgyszólván mindent elfelejtettek, míg a második csoport tagjai igen sokra emlékeztek kedvelt tanáruk tantárgyából. Az iskoláskorúak különféle dolgokért kedvelhetik a felnőtteket. Annyi azonban bizonyos, hogy a tudást kevésbé, a műveltséget annál inkább vonzó tulajdonságnak tartják. A szűk érdeklődési körű tanár tantárgyát egyszerűen megutálják. Az olvasott pedagógus már puszta jelenlétével is sajátos légkört tud az órákon varázsolni. A tudásvágyat és a könyv szeretetét nem lehet sem megtanítani, sem megparancsolni. A iképesköny veket, nézegető kisgyerek észrevétlenül válik a mesék, a kalandregények, a Verne- és Jókai- regények, majd a legigényesebb művek olvasójává. De csak akkor, ha (családi, iskolai vagy baráti j környezete példát tud mutatni. A művelődés szórakozás és egyszersmind munka is, de semmi esetre sem válhat formális tevékenységgé. Nem az év elején gondosan legépelt önművelődési terv a -fontos. Az sem bűn, ha egy-egy újonnan megjelent könyv miatt eltérünk a tervtől. Nem helyes, ha az olvasást az elvégzendő munkáink között az utolsó helyre tesszük. A nyári szünidő alatt meg- feledkezni az olvasásról: lel-, kiismeretlenség. Szellemi utánpótlás nélkül, minduntalan a katedrán eltöltött évek során szerzett tapasztalatokra és „jól bevált módszerekre“ hivatkoz* ni pedig olyan restség, amely az idős és fiatal, de becsületes hozzáállású pedagógusokat egyaránt sérti. HORVÁTH GÉZA ló tudományos kutató művésze* ti vezetésével, Mátyás király és Beatrix, Vitéz János és Bakócz Tamás érsekek udvarának reneszánsz világa, hangulata elevenedik meg a közönség szemei előtt. Olyan világ ez, amely az itáliai reneszánsznak, nem kevésbé értékes alkotásai révén volt egyenrangú társa. „ Esztergom és Balassi Bálint neve elválaszthatatlan az irodalomtörténetben. A tavalyi emléknapokat idézi majd dr. Bar- lay Ö. Szabolcs kutató vezetésével a harmadik napi műsor. „Balassi Bálint és a vitézi élet krónikásai“ címmel az első nagy világi költőnk versein kívül Farkas András, Tinódi Lantos Sebestyén, Wathay Ferenc és Rimay János műveit is bemutatja. A verseket és a zeneműveket Bánffy György, Bige József, a Bakfark Bálint Lant-trió és a Bartók Béla Táncegyüttes tagjai mutatják be. Aligha szükséges, hogy a háromnapos rendezvény jelentőségét külön is méltassuk. A már megkezdődött turistaidény, az „újkori népvándorlás értékes művészi élményeket adó állomása Esztergom. A szomszédos Magyarországra látogatók tömegei keresik fel a várat, a bazilikát és a város múzeumait. A rendezvény ideje alatt bizonyára még többen lesznek — hazáknbói is. D. I. Szilva József: Pörös major (linómetszetJ Mai hisfór iások Esztergomban A KÉMIAI OLIMPIAI VERSENYEK AZ EREDMÉNYEK ÉS SZÁMOK TÜKRÉBEN
