Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-24 / 147. szám, kedd

J szó 1980. VI. 24. 5 NYÁRI ZÁPORBAN Munkaszüneti napokon is gyűjtik a szénát EGY HÉT A VEGYIPAR JEGYEBEN Vegyipari berendezésektől a kozmetikáig 0 Kiosztották az aranyérmeket Tizenkét év óta a vegyipar világában Szlová­kia fővárosa kivívta magának a „vegyipar vá­rosa“ elnevezést és az INCHEBA olyan fogalom­má vált, amelyet számon tartanak a keleti és nyugati féltekén egyaránt. A vegyipari vásár önmagában is jelentős esemény, hiszen hazánk­ban egyike a három legnagyobb ilyen jellegű rendezvénynek, s jelentőségét növeli, hogy a KGST-tagországok területén az egyetlen szak­ágazati vásár. Ez a tény pedig sok mindent jelent. Jelenti azt, hogy nemcsak a hazai vegy­ipar exportjának elősegítését, további korsze­rűsödését szorgalmazza, hanem lehetőséget nyújt újabb kölcsönös szállítási egyezmények megkö lésére is az itt részt vevő kiállítókkal. Ez utóbbi nemcsak a szocialista közösség országaiból ér ^INCHEBA'80 ^ IjémH XII. Medzinárodný chemický veľtrh X*?W 1 i8'" ... ke zeit kiállítókra vonatkozik, hanem egész sor fejlett tőkésországra is, amelyek számottevő vegyiparral rendelkeznek. A résztvevő 23 ország között megtalálhatók nemcsak a legfejlettebb vegyiparral rendelkező nyugat-európai országok, hanem az USA is. A legnagyobb kiállítók már szinte hagyományosan a Szovjetunió, Magyaror­szág és az NDK. Vásár, de nemcsak az A bevezető után el kel) azt is mondanunk, hogy az Inche- ba egyúttal módot ad arra is, hogy évente találkozzanak a kémia tudományának élenjáró személyiségei a világ minden részéből. Ezeknek a találkozók­nak a jelentősége a kölcsönös ismeretgyarapításon túl abban is rejlik, hogy az itt megvaló­suló eszmecsere eredményei a jövőben konkrét termékek for­májában jelenhet meg az In- chebán. Erre tulajdonképpen már számos példa is adódott az elmúlt tizenkét év alatt, hiszen a kísérőrendezvények, tudomá­nyos találkozók hagyománya visszanyúlík az első Incheba idejére. Számos nemzetközi tudós­kongresszusnak adott Otthont Szlovákia fővárosa az elmúlt vásárok idején, amelyek mind­egyike a vegyipar egy-egy je­lentős ágát választotta központi témájául. Az idei a műszálak gyártásának legfontosabb kér­déseit tűzte műsorára. Ez a FIBRICHEM ’Ö0 elnevezésű nem­zetközi kongresszus — így már negyedízben kerül sorra. A tizenkettedik Incheba szer­ves része az Inter-anti-kor el­nevezésű kiállítás a Technika Házában. Tizenöt hazai és kül­földi kiállító — például Auszt- ria, az NSZK, Svájc, Franciaor-* szág — mutatja be a korrózió­védelem leghaladóbb módjait. A kiállításon a legnagyobb kiállí­tási terület — 220 négyzetükéi tér — Magyarországé. 10 miliárd korona évente A korrózióvédelem élenjáró módozatait bemutató kiállítás létjogosultságát mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy hazánkban a korrózió okozta károk összege mintegy 7—10 milliárd koronára becsül­hető. Ez tehát azt is jelenti, hogy a felületi megmunkálás a gépipar egyik legjobban fejlő­dő szakágazata kel), hogy le­gyen, hiszen a korrózió éppen a gépek, berendezések külső felületén hat. A vegyipar jelen­tős mértékben járulhat hozzá ezeknek a károknak a csökken­téséhez. A kiállításon a látogatók megismerkedhetnek azokkal az eszközökkel és vegyszerekkel, amelyek a felületi előmegmun- kálást végzik és könnyítik, a galvanikus és szerves felületi bevonatokkal; a felületi meg­munkálás különböző módozatai­Egy leendő vegyészmérnök (?) val. Ezeken kívül méréstechni­kai eszközök egész sora látha­tó, amelyek többek között a felületi megmunkálás minősé­gének ellenőrzését, szabályozá­sát teszik lehetővé. Extra termék az Extrarend Szombaton nyílt a kiállítás, s vasárnap este a várban már eredményt is hirdettek (ami persze, csak a laikusnak korai, hiszen a vásár-előkészítők, szakemberek már jóval az In­cheba megkezdése előtt tanul­mányozták a termékeket, ké­szítették elő a kiállítást, hogy az úgy tárulhasson a látogatóig szeme elő, ahogy az most lát­ható). A vásárnak ugyancsak kísérőrendezvénye a KGST-tag­országok rendszeres kozmeti­kai- és háztartásvegyipari kiál­lítása, amelynek legjobb termé­keit a rendezők aranyérmekkel és oklevelekkel jutalmazhatják. (Nem tévesztendő össze az In- cheba-aranyérmekkel, ame­lyeket a vegyipar tíz legjobb termékének vagy technológiai berendezésének ítélhet oda a vásár zsűrije. Ez utóbbiakat tegnap ítélték oda, s az ered­ményhirdetésről lapunk más helyén számolunk be.) A zsűri négy szekcióban 31 aranyérmet ítélt oda, a legtöb­bet — tizenötöt — a kozmetik kai termékek kaptak, s az or­szágok közötti nem hivatalos „verseny“ összesítésében a legtöbb aranyérem Lengyelor­szágnak és hazánknak jutott, számszerint öt-öt. Ezekből két hazai termék a kozmetikai pik­kek közül kapta meg a magas fokú elismerést. A kozmetikai cikkeket vizs­gáló nemzetközi zsűri élén Si­mon Ferenccel, a KHV buda­pesti gyáregységének igazgató­jával — 70 terméket vizsgált meg. Az egyes termékeket pon­tozták, majd az elért pontszá­mok alapján összeállították a sorrendet, s a lista élére a bratislavai Kozmetika vállalat Extradent fogkrémé került. A zsürielnök szavai szerint ez a fogkrém tulajdonságait tekint­ve egyenrangú az európai élvo­nal legkiválóbb fogkréméit ter­melő NSZK fogápoló készítmé­nyeivel. Kiváló kozmetikumok Az R pavilonban a KGST-or­szágok közös bemutatójának színhelyén tehát már kiléptek a „szürkeség homályából“ a leg­(A szerző felvétele) jobbnak tartott termékek. Ott voltak, persze, eddig is, de csak a szakemberek — a kiállítás előkészítésekor pedig még csak gyártóik — tudták, hogy való­ban kiválóak. És persze, új termékek is, hiszen ez a fel­tétele a nevezésnek. Hogy mennyire jó minőségűek, meny­nyire elégítik ki a legkénye­sebb igényeket is ezek a ter­mékek, arról legjobban a zsü­rielnök szavai tanúskodnak: — Nagyon magas a színvo­nal, túlzás nélkül állítható, hogy óriási a fejlődés. Ami a legörvendetesebb, hogy a ter­mékek béltartalma vetekszik az élenjáró nyugati kozmetikai ter- niékek színvonalával. A termé­keket rendkívül kulturált kül­ső megjelenés is jellemzi, s csak ez az, amiben még elma­radnak országaink a világszín­vonaltól, de már korántsem annyira, mint néhány évvel ez­előtt. — Nagyon nehéz volt dön­teni, az egyes termékek közöt­ti különbség — figyelembe vé­ve természetesen, hogy más­más célt szolgálnak — szinte minimális. A termékek végső sorrendjében az első és a har­mincadik termék pontszáma kö­zött alig két pont volt a kü­lönbség. Az aranyérmet nyert két KHV-termék (A Derby bo­rotvahab és az Exotic habfür­dő — a szerző megjegyzése) pedig abszolút azonos pont számmal 21,166-al végzett a 3.-4. helyen. Az egészség szolgálatában A zsürielnök az iméntiekben óriási fejlődésről beszólt, ami a jellemzője a KGST-országok kozmetikájának is. Gondolom, nem tűnik szerénytelennek, ha azt állítom, érzésem szerint na­gyon sokak nevében kérdeztem: Milyen irányban tart ez a fej­lődés? — A modern kozmetikának az a célja — folytatta Simon Ferenc — hogy a termékek va­lóban az egészséget szolgálják. Bőrrokon anyagokat alkalmaz­nak a gyártók, hogy a termé­kek rematológiailag ne legye­nek káros hatásúak. Ellenke­zőleg: segítsék a bőr regenerá­lódását, bőrtápláló anyagokat tartalmaznak, hogy hosszú ide­ig megőrizzék a bőr fiatalos ru­galmasságát. Ami a szakmai­tartalmi oldalát illeti, a szén- hidrogének teljes kiszorulásá­nak lehetünk tanúi. Ami pedig teljesen újkeletű dolog, az az, hogy az itt látott aerosolos ter­mékekben a korábban — és még most is leggyakrabban — használt Freon hajtógázt kezdi felváltani a széndioxid. — Divatban, így a kozmeti kában is annyira felgyorsult a fejlődés, hogy ha mi ezzel lé­pést akarunk tartani, akkor nem elég 1—2—3 éves távla­tokban gondolkodva reagálni, követni a fejlődést, hanem egy- egy új termék piacra kerülé sét 1—2 hónap alatt meg kell valósítani! — Hogyan biztosítják ezt ab­ban a gyárban, amely minden évben az Incheba KGST-pavi- lonjának egyik sztárja? — A vállalatvezetés biztosít- ja-megköveteli a tapasztalat- szerzést, biztosítja a gyorsított műszaki ügyintézést és a ku­tatószemélyzetet is anyagilag érdekeltté tette a műszaki fej­lesztésben! Ez utóbbit akár a vásár egyik tapasztalataként is felfoghat­nánk! MÉSZÁROS JÁNOS Esővel terhes felhők gomo­lyognak a végtelen csallóközi síkság felett. Alattuk olyan a határ, mint egy jól gondozott kert. A gabonatáblákon nem virít búzavirág. A pipacs is csak a határutak mentén és a táblák végén piroslik. Gondo­san végezték el a növényápo­lást, szép, egyenletes a búza és az árpa. Gyorsan fejlődik a cukorrépa is, bár egyes parcel­lákon ritka. A kukorica viszont elég sűrű és a meleg hullám után gyorsabban fejlődik. A lu­cernatáblákon öntözőberende­zésekkel juttatják a vizet a gyorsan növő növényekre. Nem­sokára megkezdhetik már a földművesek a második termés betakarítását Az utak mentén szénaboglyák várnak elszállí­tásra a Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove) és a Nagy lég (Lehnice) közti útsza­kaszon. — A széna elszállítása okoz­za a legtöbb gondot — pa­naszkodik Németh Andor, a Du­naszerdahelyi (Dunajská Stre­da) Járási Útkarbantartó Vál­lalat igazgatóhelyettese. — A fű kaszálását már a főutak mentén és a mellékutak árok­partjain is befejeztük lényegé­ben. Az elszállítás megszerve­zése azonban nehézségekbe üt­közik. Szóba kerül a Szlovák Nem­zeti Front felhívása is. Végh Béla útellenőr ezzel kapcsolat­ban elmondja, hogy járásukban nagyon jól megszervezték az árokpartok füvének betakarítá­sát. Szombaton a vállalat dol­gozói közül százan kaszáltak az utak mentén. Nagy segítsé­get nyújtottak a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Honvédelmi Szövetség, a Szlovákiai Nőszövetség és a Vöröskereszt alapszervezeteinek tagjai is. Számítása szerint kö­zös összefogással eddig már mintegy 30 tonna szénát gyűj­töttek össze. Az árokpartok fe­léről a füvet a vállalat dolgo­zói és a társadalmi szerveze­tek tagjai takarítják be. A má­sik feléről pedig a kisállatte­nyésztők. Közel félezer kisál­lattenyésztővel nincs problé­májuk, mert azok rokonaikkal együtt gyorsan lekaszálják a füvet és a szénát is a lehető legrövidebb időn belül elszál­lítják. A mezőgazdasági üze­mek közül csak a Gombai (Hu­bice) Állami Gazdaság vállalta, hogy körzetében a meghatáro­zott területről lekaszálja és be­gyűjti a szénát. Földes László, a dunaszerda­helyi körzet útmestere elmond­ja, hogyan szervezték a mun­kát. Kidolgozták a terveket, számba vették, hány idénymun­kást mozgósíthatnak, mennyi gépet használhatnak. Ügyeltek arra, hogy csak az kapjon ka­szát, aki tud vele dolgozni. A fiatal Szabó Imre, a szál­lító részleg vezetője a munkák gépesítéséről tájékoztat. Kilenc gépet használnak, üzemeltet­nek, amelyek közül három hid­raulikus rendszerű. Az egyikkel Dudás Sándor dolgozik. A fiatalember ügyesen kezeli az emelőszerkezetet. Ügyel rá, hogy a kasza meg ne sértse a diófákat. Folyamatosan halad előre a traktorral, de egyszer mégiscsak megáll. A kasza megcsikordult. — Már megint felkapott va­lamit az árokból — mérgelődik az igazgatóhelyettes. El sem képzelik, hogy mi mindent dobálnak az emberek az árkok­ba. A kezelőszemélyzet gyorsan átvizsgálja a vágószerkezeteket. Megállapítja, hogy nincs komo­lyabb baj, mert a kő vagy vas­darabka már kirepült belőle. Újra indul a traktor. Körvona­lai lassan elhomályosodnak a zuhogó esőben. BALLA JÓZSEF TUDOMÁNYOS KUTATÁS A VILÁGŰRBEN Sajtótájékoztató az Interkozmosz programjáról Az űrkutatás eredményeiről szinte naponta jelennek meg tájékoztatások a sajtóban. Tény, hogy a világűrről szer­zett legújabb ismeretek között nem könnyű eligazodni. Leg­utóbb a prágai Szovjet Kultúra és Tudomány Házában tartott sajtótájékoztatón dr. Milan Praslička és dr. Václav Búmba, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagjai, va­lamint dr. Boris Valníöek és dr. Aleš Trnka tudományos dolgozók szolgáltak felvilágosí­tással. Tudósaink rámutattak a Föld körül keringő számos mester­séges hold sajátos szerepére, a tőlük kapott legkülönbözőbb, ma már nélkülözhetetlen tájé­koztatásokra. E holdak felada­tai közé tartozik például a te­levíziós adások és a telefon- beszélgetések közvetítése, az időjárás figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése. De nemcsak az említett szol­gálatokban rejlik az űrkutatás gyakorlati jelentősége, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy az ipar fejlődését is sokolda­lúan befolyásolja. A súlytalan-, ság állapotában, illetve a lég­üres térben végzett kísérletek különleges fémötvözetek készí­tésére, új vegyületek, gyógysze­rek és oltóanyagok előállításá­ra is irányulnak. Idővel az ál­landó űrállomásokon speciális üzemek és naperőművek létesí­tését, laboratóriumok építését is tervezik a tudósok. Már az eddigi kísérletekkel szerzett tapasztalatok is bizta­tóak. Arra mutatnak, hogy a súlytalanság állapotában készí­tett anyagok tisztábbak, neme­sebbek és több hasznos tulaj­donsággal rendelkeznek. De nézzük csak, hogyan já­rulnak hozzá hazánk tudósai és tudományos dolgozói az űrkuta­tás feladatainak megoldásához. Tudósaink kezdeményezően vesznek részt az Interkozmosz programja keretében megvaló­suló egyedülálló kísérletekben. Legutóbb a Kozmosz 1129 bio­lógiai űrhajóval szerzett tapasz­talataik keltettek feltűnést. A jövő űrhajózása szempontjából nagyon érdekes az a kísérlet, melynek folyamán pz inkubá­torban elhelyezett 60 japánfürj­tojás közül mindössze 39-ben észleltek csírázást, de a csí­rák fejlődése sem volt normá­lis. Tizenhárom csupán 2,5 na­pig, a többi valamivel hosszabb ider fejlődött. A legtovább — 11 napon át — mindössze 3 tojás csírája élt. Ez a felismerés természete­sen további kísérletekre kész­teti a szakembereket, mert ha az emberre vonatkoztatjuk, va­lószínű, hogy a súlytalanság állapotában a magzat fejlődése is lehetetlen az anyaméhben. Egyelőre tehát megdőlt a re­mény, hogy — amint azt egyes tudósok kilátásba helyezték — tíz éven belül megszületik az első gyermek a világűrben. Kérdés azonban, milyen to­vábbi hatással van, vagy lehet a súlytalanság állapota az em­ber egészségére. Az első na­pokra jellemző tünet a rossz közérzetet előidéző vértódulás a fejben, a tengeri betegségre emlékeztető szédülés és hány­inger, vagy a náthalázhoz ha­sonlítható rosszullét, bár e ne­hézségek nem mindenkinél je­lentkeznek egyforma mérték­ben. A szervezet többnyire né­hány napon belül alkalmazko­dik a szokatlan környezethez. Ennek ellenére a kozmikus or­vostudomány egyik legfőbb feladata a szervezet ellenálló­képességének rendszeres ellen­őrzésével megelőzni, illetve megszüntetni a kellemetlen tű neteket. Ma már a tudósok azzal is tisztában vannak, hogy a világ­űrben való tartózkodás gyengí­ti a szervezet ellenálló-képessé­gét, és hogy az űrrepülés az egészséget óvó fehérjéket, il­letve a fehér vérsejteket ter­melő nyirokmlrigyek működé­sét is befolyásolja. E kérdé­sekkel kapcsolatban Valerij Kubászov és Farkas Bertalan is folytatott kísérleteket a Szal­jut-6 űrállomás fedélzetén. No­ha a végleges eredményekre még várnunk kell, feltételezhe­tő, hogy a tapasztalatok figye­lembe vételével készült gyógy­szerek a Jövőben megbízható védelmet nyújtanak az űrhajó­soknak a fertőző betegségek ellen. KARDOS MÁRTA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom