Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-11 / 136. szám, szerda
ffliftia nem kér az «irorafcétákbói (CSTKj — Anker Jorgensen dán miniszterelnök a. parlament ülésén mondott beszédében megállapította: Ki kell használni minden lehetőséget az enyhülési politika megszí I ár * dítására. Hangsúlyozta, a dán kormány a legfontosabbnak azt tartja: hogy ne térjen visz- sza a hidegháborús időszak. Ezért kész folytatni politikáját, amely elutasítja, hogy békeidőben Dánia területén nukleáris fegyvereket helyezzenek el. A' kormány most azt vizsgálja, hogy ez* a tilalmat a jövőben nem lehelne-e kiterjeszteni a vegyi fegyverekre is — mondotta a dán kormányfő. A francia liiKigyminiszter elutazott Bukaresti (ČSTK) — (ean Francois-« Pwncei francia külügyminiszter, befejezte hivatalos látogatását Romániában. Kollegájával, Ste* fas» Audrei román külügymi- niszterrel a kétoldalú kapcsom latokťól és az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott megbeszéléseket. A francia külügyminisztert Bukarestben fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő. Támadás egy mexikói ; ENSZ-diplomaía ellen (ČSTK) — Luis Weckmannt, Mexikó állandó ENSZ-képvi\e- lőjének helyettesét New York i lakásán banditák támadták meg. A magukat kereskedőknek álcázó banditák után a rendőrség egyelőre eredménytelenül nyomoz. Weckmannt megkötözték, megverték és la- kását kirabolták. Rövid időn belül ez a máso- dik eset, amely egyrészt a New York i bűnözés növekedő- séről, másrészt arról tanúskodik, hogy a rendőrség nem képes biztosítani az ENSZ-ben akkreditált diplomaták védelmét, Néhány nappal ezelőtt hasonló körülmények között támadták meg Ghana ENSZ-: missziója munkatársának fele-i ségét. * ' *.] Zavargások Kelet-lndiában (CSTKI — Tripura kelet-indiai állam déli és délnyugati részében az öt napja tartó zavargások során mintegy 80-an vesztették életüket és több mint 400-an sebesültek meg. Ä zavargásokról a tegnapi indiai sajtó ad hírt, és szerint több mint 30 ezer lakos volt kénytelen meghúzódni 30 gyűjtőtá- borban a helyi törzsi többség és a bengál kisebbség közötti véres összecsapások alatt. Az incidenseket a helyi törzsi diákszervezetek soviniszta kampánya provokálta ki. A hatóságok rendkívüli intézkedésekkel igyekeznek ele* jét venni a további vérontásnak. A szomszédos államokból Tripuraba rendőr- és katonai egységeket vezényeltek. Az állam fővárosában 24 órára ki* járási tilalmat rendeltek el. Delhiben a központi parlament mindkét háza egyidőben tárgyal azokról a hatékony intézkedésekről, amelyek végleg elejét veszik a már mintegy 10 hónapja Asszám kelet-indiai államban tartó szintén soviniszta ihletésű zavargásokat. I Kissinger helyezkedik 1 (ČSTK) — Henry Kissingeť volt amerikai külügyminiszter mind nyíltabban készíti elő visszatérését egy esetleges re- publikánus elnökválasztási győzelem esetére. Legutóbb egy St. Lous-l gyűlésen jelentette ki, hogy immár teljes mértékben támogatja Ronald Reagan elnökké választását. „Nem titok, hogy kezdetben nem ő volt az első számú je- löltem, igaz, én sem az övé“ mondotta, majd közölte, hogy ezentúl mégis „meggyőződéssel“ támogatja majd a 69 éves volt kaliforniai kortöány- zót. Olasz tartományi és fielyS választások Alapvetően nem változtak az erőviszonyok Az elnököt „a fajüldözők vezérének" .titulálták ELŐKÉSZÜLETEK A VELENCEI TŐKÉS CSÚCSRA (ČSTK) — Emilio Colombo olasz külügyminiszter háromnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. A látogatás része annak a tárgyalássoro zatnak, amelyet a NATO tagországok és a közöspiaci országok tartanak a jelenlegi nem zetközi helyzetről. A múlt hét végén Colombo Rómában Okita Szaburo japán külügyminiszterrel tárgyalt. Június 12—13-án Velencében (ČSTK) — Eliasz Szárkisz libanoni elnök üzenetet intézett Francesco Cossiga olasz kormányfőhöz és felkérte őt, hogy mint a Közös Piac Miniszteri Tanácsának jelenlegi elnöke, a pénteken Velencében kezdődő közöspiaci csúcson szólítsa fel a nyugat európai vezetőket, szenteljenek loko- zott figyelmet a libanoni kérdésnek, az ország szabad és független léte biztosításának és területi egysége megőrzésének. A libanoni elnök hangsúlyozta, hogy országa és az egész tartják meg a Közös Piac csúcsértekezletét, amelyen egyebek között a közel-keleti helyzettel kapcsolatos nyilatkozatot tesznek. Carter amerikai einök június 19-én érkezik Olaszországba, majd 22 — 23 án részt vesz a hét legfßj- lentebb tőkés ország állam és kormányfőinek velencei találkozóján. Az ezt követő három napon Ankarában a NATO miniszteri szintű ülést tart térség problémájának kulcskérdése a palesztin nép törvényes követeléseinek biztosítása. Libanon nem tudja saját erejéből megoldani súlyos prob lémáit, amit nemcsak a Cossi gához intézett üzenet bizonyít, hanem az is, hogy Fuad But- rosz külügyminiszter tegnap Damaszkuszba utazott, hogy a szíriai vezetőkkel mindenekelőtt a Hossz kormányfő lemondása következtében kialakult kormányválságról tárgyaljon (ČSTK) — Miami néger negyedének lakói felháborodással fogadták a városba érkező Car ter elnököt és kíséretét. „Üdvözöljük a fajüldözők vezérét“, „Követeljük az emberi jogok betartását“, „Börtönbe a gyilkos rendőrökkel“, jelszavak hangoztatását üvegek és kövek dobálásával kísérték. A megmozdulások Miamiban, — melyekkel a néger lakosság a nyomorra, a munkanélküliségre és a diszkriminációra reagált, s melyeknek közvetlen kiváltó oka az volt. hogy a fehérekből álló» esküdtszék szabadon bocsátott két néger gyilkos rendőrt, — 14 emberáldozatot követelt és több mint 100 millió dollár anyagi kárt okozott. Carter elnök mindössze há(ČSTK) — Muang Hua kínai külügyminiszter skandináviai kőrútjának első állomásán Stockholmban Óla Ullsten svéd kollegájával nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt, s ezúttal sem fukarkodott a szovjetellenes kirohanásokkal. rom órát tartózkodott Miamiban. Az idő túlnyomó részét a Miami Beach nevű luxusnegyed egyik fényűző szállodájában töltötte. A néger gettóban azután a helyi vezetőkkel tárgyalt. Azt bizonygatta, hogy kormánya beruházásokat tesz lehetővé Miamiban, új munkalehetőségeket teremt és nem fukarkodott az ígéretekkel az USA szociálpolitikája javítása nak ügyében. Carter az 1976-os választáso kon épp a néger polgárok nagy támogatásának köszönhetően győzött. Ezért újabb ígé rétéit is inkább az elnokválasx tási kampány részeként fogták fel, s nem úgy, mintha komo- lyan szorgalmazná az USA je len legi égető problémáinak megoldását. Huát Kína stockholmi nagy- követsége előtt tüntetőik vártáik, akik „El a kezeket Vietnamtól“ jelszóval ítélték el Peking hegemonista politikáját. A kínai diplomácia vezetője ma Dániába, majd Norvégiáik! utazik, ahol szintén támogatást próbál szerezni politikájához. LIBANON SAJÁT ERŐBŐL KÉPTELEN . SÚLYOS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA HUÁT TÜNTETŐK FOGADTÁK STOCKHOLMBAN Kommentárunk 1980 VI. 11. f\wakorlatilag az ENSZ megU Y alakulása óta krónikusan megoldatlan problémaként a világszervezet napirendjén szerepel a palesztin kérdés. A történelmi Palesztina területén a zsidó és az arab állam létrehozásáról elfogadott ENSZ-ha- tározat az alighogy létrehozott nemzetközi szervezetben az akkor túlsúlyban levő erők érdekeit tartotta szem előtt, s nem a második világháborúban mérhetetlenül sokat szenvedő európai zsidók, vagy a Palesztinában addig békésen egymás mellett élő arab és zsidó, három különböző valláshoz tartozó népek érdekeit. A negyvenes évek végén elhintett gyűlölet magvai véres, vad burjánzásnak indultak, az emberirtó háborúk sorát szülték, megmérgezték a térség légkörét. Az arab országok és Irán hatalmas olaj'kincse gazdasági súlyának növekedésével egyenlő mértékben fokozódott a térség országainak belső feszültsége, s ez mindinkább a világpolitika előterébe helyezte őket. Az olaj — pontosabban a minél olcsóbb olaj -megszerzése, birtoklása a tőkés országok gazdasági, katonai-politikai törekvő seinek középpontjába került. A gyarmatrendszer összeomlása következtében elvesztett energiaforrásaikat az újgyarmatosítás kifinomultabb módszereivel — gazdasági politikai nyomással, a korszerű fegyverek segítségével, jól felszerelt katonai támaszpontok rendszerével Igyekeztek ismételten megszerezni. Nagy Britannia és Franciaország volt gyarmatait és mandátumterületffit próbálta befolyásolni, a többi nyugati ország és Japán ügyeskedő kereskedelemmel és politikával próbálkozott. Az USA nyíltan imperialista politikájának szorgalmazói egy- egy hatalmas katonai támaszponttá változtatták Izraelt és Iránt, a katonai bázisok gyűrűjével fogták körül a térséget Törökországtól kezdve Szaúd Arábián keresztül egészen a Perzsa-öbölig. A közel-keleti országokban az 50-es és 60-as években végbement jelentős társadalmi-politikai változások, melyekre a 70-eg évek végének forradalmi Ciszjordániából, a palesztinok mellett kiálló Egyiptom, Szíria, Jordánia megtámadása, területeik elfoglalása, a palesztinoknak menedéket nyújtó Libanon állandó fegyveres zaklatása —* mind-mind az USA vezette nyugati hatalmak tudtával és beleegyezésével történt érdekeik védelmében. Izrael számukra szófogadó eszköz. Tel Aviv ugyanis tudatosítja, hogy a nyugati gazdasáKttéüK a snkalík lelelt Iránja tette fel a koronát, alapjaiban ingatták meg az imperialista uralomnak ezt a rendszerét. Az iráni forradalom győzelme óta eltelt viszonylag rövid idő bebizonyította, hogy a sah szilárdnak hitt hatalma végleg a múlté, Irán és olaja végérvényesen kicsúszott az imperializmus, mindenekelőtt az USA kezéből. Irán ismételt térdrekényszerí- tése s legalább az arab olaj „megmentése“ érdekében Washington veszélyes játékba kezdett: katonai kalandorkodással és újabb támaszpontok létrehozásával akarja megőrizni uralmát. Az olaj az elmúlt időszakban hatásos politikai fegyverré vált. Ennek a felismerésnek a birtokában főleg az arab országok ügyesen fel is használják azt a térség válságos helyzete, az arab—izraeli konfliktus megoldása érdekében. Ennek kulcskérdése pedig a palesztin nép nemzeti jogainak biztosítása, s nem — ahogy ezt az USA és hűbérese, Izrael állítja —, egy egyiptomi—izraeli, jordánia — izraeli, libanoni—izraeli és szíriai—izraeli szembenállás. A palesztinok fokozatos kiszorítása Gáza övezetéből és gi segély, a dollármilliók nélkül nem tudja fenntartani magát, mivel az ország gazdasági élete teljesen a katonai szükségletek kielégítésére épült át. Az ország fasizálása olyan fokot ért el, hogy csak egy gyökeres társadalmi változás tenné lehetővé a békés építő életre való átállást. A térség továbbra is végsőkig kiélezett helyzete, a sorozatos összecsapások, az olajfegyver sikeres felhasználása elavulttá tette az ENSZ híres 242-es számú határozatát. Világossá vált, hogy a palesztin probléma távolról sem menekültkérdés, hanem egy — a térség viszonyait ismerve — meglepően egységes nemzet sorsáról, létéről van szó. Az USA és Izrael az egységes arab front szétverésével, a Szadat- tal kötött halva született különszerződésekkel próbálta a szőnyeg alá söpörni a palesztin problémát. Az ún. palesztin autonómiáról folytatott tárgyalások sorozatos kudarca végérvényesen megerősítette, hogy ez a módszer nem célravezető, semmiképpen sem hozhat eredményt. A három tárgyaló fél azonban már olyan messzire ment, hogy a visszalépés számukra politikai öngyilkosságot jelentene. Ezt azonban egyikük sem meri vállalni, inkább folytatják a 'kötéltáncot a szakadék felett, Az USA és szövetségesei te hetetlensége arra késztette Nyugat-Európa országait, hogy a palesztin kérdés megoldásának érdekében az ENSZ talaján saját kezdeményezés lehetőségét kezdjék latolgatni. Mivel azonban már a latolgatás ténye is Carter elnök dühödt reagálását váltotta ki, a javaslattétel egyelőre elmaradt. Az amerikai elnök heves „dorgálását“ Izraelnek az a fenyegetőzés váltotta ki, hogy a nyugati országok kezdeményezése esetében azonnal felmondja a Camp David i megállapodásokat, melyek Carternak egyetlen „valódi“ külpolitikai sikerként oly fontosak. Már napok óta Nyugat-Euró- pában „körutazik“ Samir izraeli külügyminiszter, s igyekszik meggyőzni tárgyalópartnereit a kezdeményezés károsságáról. Hasonló misszióval utazott az NSZK-ba a knesszet küldöttsége is. S mivel a tárgyalásokra Carter éles hangú sajtókonferenciája után került sor, már el is hangzottak az első nyugtatgató nyilatkozatok: nem lesz kezdeményezés. A z arab országok erről a nyugati próbálkozásról hivatalosan nem nyilatkoztak. Nyilván vannak már tapasztalataik. Inkább az ENSZ ben fokozzák aktivitásukat a rendezés érdekében, mivel felismerték: csakis nemzetközi összefogással, az ENSZ égisze alatt oldható meg ez a világbékét veszélyeztető probléma békésen, tartósan és Igazságosan, hogy a palesztin kérdés végül is lekerülhessen a világszervezet napirendjéről. G0RFÖL ZSUZSA' A kereszténydemokraták 1,3 százalékos szavazatvesztesége # AZ OKP csekély visszaesés ellenére továbbra is a második legerősebb párt (ČSTK) — Olaszországban vasárnap és hétfőn választásokat rendeztek. A végleges eredmények egyelőre csak a húsz tartomány 15 tanácsába történt választásokról ismertek. Ezekből az tűnik ki, hogy az országban a politikai erőviszonyok lényegében nem változtak. 1 A 15 tartományban a Kereszténydemokrata l,i,r* a szavaza 4uk :i6,H százalékát szerezte ««eg, és ez 290 helyet jelent számára a tartományi taná csokiján. Az 1975-ös helyható sági választások eredményeivel összehasonlítva a kormánypárt .Ugyan 1,5 százalékkal növelte szavazatainak számát, azonban .tekintettel a tavalyi páriámén ti választásokra, az érin tett tartományokban a szavazatok 1,3 százalékát veszítette el. Az Olasz Kommunista Párt a szavazatok 31,5, százalékát kapta meg, és így 233 képvisi* lője lesz a tartományi tanácsokon. Az OKP az 1975-ös helyhatósági választások ered ménveihez viszonyítva a szavazatok 1,9, a tavalyi parlamenti választásokhoz viszonyítva pe dig a szavazatok 0,3 százalékán veszítette el. A 86 tartományban és a 6575 helységben rendezett választások végleges eredményeit egye-« lőre nem hozták nyilvánosságra. A kéthónapos választások jellemzője a szavazók nagyarányú távolmaradása (11,5 szá zalék) volt. Az elmaradhatatlan faültetés a baj- konurí parkban: Vlagyimir Akszjo- nov (halraj) és !«- rijj Malisé«, a hétfőn sikeresen visx- ssatért Szojuz—T-2 utasai I Tolefoto ČSTK) Carter Miamiban VÁLASZTÁSIK AMPÁN !-ÍZÖ ÍGÉRETEI
