Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-17 / 141. szám, kedd
UJ szó 1980. VI. 17. 5 Telnek a takarmánytárolók Ervína Juráčková, Bernardína Gergelová és Cecília Simková az esti jejéshez készülődnek (A szerző felvétele) tanulságos találkozás A Rozsnyói (Rožňava) Álla- mi Gazdaság állatállománya tavaly bizony éhezett volna, ha csupán annyi takarmány került volna eléje, amennyi a gazdaság földjein termett. Hogy mégsem koplalt, azt elsősorban azoknak a termelőknek köszönheti, akik az „inkább többet, mintsem kevesebbet“ elv alapján cselekedtek és így másokat is segíteni tudtak. A több mint hatezer hektáros állami gazdaság szakemberei okulva a múltból az idén bővítették a takarmányvetési területet, s ezzel megtették az egyik legfontosabb lépést a „több“ felé. A természet, mely e tavaszon a szokásoshoz képest lustábban ébredezett, országszerte ráijesztett a mezőgazdaságra. Ebben a bányászváros és környéke sem képezett kivételt. Ott is később kezdett sarjadni a fű, rügyezni- a fa, s az orgona sem virított ki a megszokott időre. Az élet azonban nem állt meg, s ma, ha némi késéssel is, teljes ütemben munkálkodnak a kaszák, szecskavágók, szárítók, és minden gép, ember, akinek vagy aminek köze van a takarmány begyűjtéséhez. Az állami gazdaság agronó- musa, Július Mojšeš mérnök szerint e fontos tavaszi munka alig van hátrányban a tavalyihoz képest. A kaszálógépek május utolsó hetében most is kivonultak a mezőre de a munka üteme csak június elejétől számítható teljesnek. — Az idén tömegtakarmányból önellátóak szeretnénk lenni. Van 2947 hektár rétünk és legelőnk, valamint 1579 hektár vetett takarmányfélénk. Az utóbbiakból 612 hektár az évelő növény, 100 hektár az őszi és 50 hektár a tavaszi keverékek területe, 240 hektáron hüvelyeseket termesztünk és 577 hektár silókukoricánk van. Tavalyhoz képest nem állunk rosszul. Főleg az biztató, hogy a növényzet szebb és minőségileg is jobb. — Mennyi az évi. feladatuk? — Nyers állapotban számítva 63 501 tonnát kell begyűj- tenünk. Ebből a mennyiségből 21 406 tonnát zölden feletetünk az állatokkal. A szénából szárított állapotban 2790 tonna a tervünk, szenázsból 3645 tonna végterméket akarunk, silóból 13 225 tonnát, lisztből pedig 1200 tonnát kell előállítanunk. — Hogyan készültek fel erre az idénymunkára és milyen az eddigi menet? — Hat gazdasági udvarunk van és mindegyik termeszt tömegtakarmányt. Úgy érzem, hogy a begyűjtést kellően megszerveztük, így az időjáráson kívül más nem nagyon gátolhat minket ebben a munkában. Az egyes udvarokon külön munkacsoportok alakultak, s természetesen a szükséges gépek sem hiányoznak. Azt mondtam, hogy nincs ok az aggodalomra. Ez igaz, de azért nyu- godtabbak lennénk, ha a gépekhez és a műszaki berendezésekhez szükséges pótalkatrészekkel nem volna baj. Ha ugyanis eltörik valami, esetleg elromlik, új nem igen akad helyébe, muszáj toldozni, foltozni. Külön csoport végzi a szárításra kerülő takarmány vágását és szállítását is. A betakarított takarmány egy része az állatok elé került, a többiből pedig 93 tonna lisztünk van. A szárításon kívül a szenázsolást is megkezdtük. Az a célunk, hogy egy-egy gödör három, de legkésőbb négy nap alatt megteljen a Baktikonul- lal tartósított takarmánnyal. *— A befejezés időpontja? — A kedvezőtlen időjárásra való tekintettel az évelő takarmányt június 15-ig szeretnénk begyűjteni, a szénát pedig június végéig. Ez a határidő Berzétére, Krasznahorkára, Hosszúrétre, Hárskútra és Csetnekre vonatkozik, a hegyek közötti Lucskára nem, mivel ott minden később érik be. # * m Határszemlére Mariňák Ras- tislavval, az üzemi pártbizottság elnökével Indultunk. Berzéte előtt a Sajó feletti domboldalon, a hazaiak által Nyerges- aljának nevezett dűlőben egy traktor vágta a takarmányt. Nyergében Ďuran Anion traktoros. Reggel kezdhette — árulta el a rendek száma és a kevésbé fonnyadt növényzet. Nem időztünk sokat a kis fennsíkon, tovább mentünk a sötét, mogorva fellegek alatti tájra békésen vigyázó krasznahorkat vár irányába. A várig nem jutottunk el, mert akiket kerestünk, közelebb, a 45 hektáros Hosszúkötél dűlőben voltak. Racsko István 5718-as Zetor traktorjával és a traktor után függesztett STPU 220 típusú szecskázóval már néhány rendet felszedett, mert az úttól vagy száz méter szélességben tiszta volt a tarló. — Ezt csinálom én évről évAz oravai víztároló szomszédságában, délkeletre az Oravica patak mentén szelíd lanikájú dombokon terül el a lieskov- eei Győzelmes Február Efsz határa. A gabonatáblák sárga sávjai arról árulkodnak, hogy ezen a vidéken nemrég törtéik fel a mezsgyéket. Amint az itteniek mondják, sokáig fékezte a fejlődést az a nézet, hogy a Dolný Kubín-i járásban kedvezőtlenek a nagyüzemi gazdálkodás feltételei. A földhözragadt földművesek még a felszabadulás után is hosszú ideig a régi úton jártak. Kis gazdaságaikban — átlagosan öt hektáros területeken — öt darab szarvasmarhát, egy lovat tartottak, a téli időszakban meg favágással foglalkoztak. Évszázadok óta ez a gazdasági forma nyújtott számukra létbiztonságot, ezért féltek az újtól. Az idősebbek emlékeznek arra az időszakra is, amikor sokan vándortarisznyát akasztottak a nyakukba. A kimutatások szerint Árvából legalább 15 ezren vándoroltak ki Amerikába, mert a hazai, festőien szép vidéken nem tudtak megélni. Ma már az oravai Teslában és más ipari üzemekben dolgoznak azok, akiknek nem ad elég munkát a föld, az erdő. Viszont akik szeretik a mezőgazdaságot, az efsz-ekben keresnek boldogulást, megélhetést. Ezek közé tartoznak a lieskovcei földművesek is. A szövetkezet gazdasági udvaráról a legkorszerűbb gépek indulnak a határba, hogy elvégezzék a legsürgősebb munkákat. Permetezőgépekbe töltik a folyékony műtrágyát. Václav Schiffedecker, a szövetkezet elnöke a munka irányítása iközben beszél a kezdeti nehézségekről, és a távlati tervekről. Nagy küzdelmek között re, mindig a takarmány begyűjtésével vagyok elfoglalva — szólt magáról az érdeskezű traktoros, miközben a hajtóművet figyelte. — Megy ez, és még jobban is menne, ha volna megfelelő kardántengely. Sajnos ez — mutatott a hajtószerkezet felé — csak kényszermegoldás. — De megy. Naponta hány pótkocsit tetőz meg? — Van 35—40 fuvar. Jelenleg három traktor hordja tőlem a közeli gazdasági udvarra. Szenázsba megy. Kovács Emil „fuvaros“ is leszáll traktora nyergéből egy pillanatra. A négyesben folytatott rövid beszélgetésből kiderült, hogy ezek a rendek már három naposak. így fonnyaszt- ják a zöldet, hogy az 3—4 centiméteres szecskává vágva szikkadtabb állapotban kerüljön a szenázsba. Távolabb újabb csoport dolgozott. — Azok már a hosszúréti határban vannak és a szárítóba hordják — szólt utánunk az indulásra készen álló traktorából Racskó István. • • * Krasznahorka Váralja peremén egy BS-6-os szárító füstölgőit. Ladislav Staján, a szárító vezetője, Emil Veld’ák mester, valamint Podhradszky Borbála, Kerekes Erzsébet és Makó Mária — a szárító dolgozói összehangoltan végeztek minden műveletet. — Ez ennek a rendje — tájékoztatott a hatalmas csarnok vezetője. Itt tavasztól őszig, pontosabban télen nincs megállás, éjjel nappal dolgozunk, három műszakban, így a gép, meg az emberek is megszokták már a napirendet. Az országúihoz közeli, akár üzemnek is beillő szürke épület szinte feltűnés nélkül fogadta a rendszeresen érkező szállítmányokat. • # # Ezekben a napokban Rozsnyó határában több helyen tárul elénk ehhez hasonló kép. A határban gépek és emberek dolgoznak, szaporodik, majd fogy a zöld rendek száma, a takarmánytárolók pedig egyre jobban telnek. Remélhető tehát, hogy az idén az állami gazdaság nem szorul mások segítségére a szükséges takarmányalap megteremtésében. GAZDAG JÓZSEF alakították meg a szövetkeze- tet, és a többi vezetővel, a párttagok segítségével szoktatták össze a nagy család tagjait. Az alakulással járó nehézségeket említve egy jellemző történetet mesél: — Kezdetben nem volt köny- nyű, sok udvarból kiátkoztak. Amikor megkezdtük a gazdál- kodást, egyre többen csatlakoztak hozzánk. Akkor éreztem, hogy változnak az emberek, amikor azok az asszonyok, akiik a szövetkezetről hallani sem akartak, a mezsgyék feltörése után kötényükbe szedték a követ, hogy művelni lehessen a földet. Egész családok jöttek minden nap, hívni sem kellett Őket. Mintha jóvá akarták volna tenni korábbi tétovázásukat. Mutatja az épületeket, amelyek alapját az összegyűjtött kövekből rakták le. A tagság szorgalmára alapozva kezdték meg a komolyabb beruházásokat is. Felmérve a lehetőségeket, felbecsülve a helyi adottságokat úgy döntöttek, hogy tejtermelésre szakosítják a gazdaságot. Ezer tehenet és nyolcszáz üszőt tartanak majd. Építeni, termelni, egyúttal pedig tagokról is gondoskodni nem volt könnyű, de az első eredmények fokozatosan jobb munkára ösztönözték őket. Néhány adat ennek bizonyítására. A múlt évben még 700 000 korona veszteségük volt, az idén már nyereségre számítanak. Keresik, kutatják a gazdálkodás irányának legmegfelelőbb módját. Még a déli járásokba — köztük a komáromiba (Komárno) — is gyakran járnak tapasztalatokat szerezni. Az elnök nemrég tért haza a vezetőség egyik tagjával a komáromi járásból, ahol néhány szövetkezettel megbeszélték a Több mint tanulságos olyan szocialista munkabrigád tagjaival találkozni, mint a Popu- dinské Moöidlany-i Virágzás Egységes Földművesszöveikezet fejői és gondozói. Erről győződtem meg a szövetkezetben tett látogatásomkor. Dušan Morávek mérnök, a Senicai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főzootechnikusa hívta fel a figyelmet erre a közös gazdaságra, miközben a járás mezőgazdasági üzemeinek feladatairól beszélgettünk. Többek között elmondotta, hogy összesen 21682 tonna húst, 21 millió darab tojást, 60130 000 liter tejet kell kitermelniük. Ez sokkal több, mint a tavalyi valóság. Az említett efsz prietržkal telepére, ahol a kilenc tagú fejő és gondozó kollektíva tevékenykedik, Albin Marenčík mérnök társaságában látogattam el. Bernardína Gergelová, a munkabrigád vezetője elmondotta, hogy a szocialista munkaversenybe 1972-ben kapcsolódtak be. Az azóta eltelt időszakban jelentősen növelték a tejtermelést, és jobb lett a tej minősége is. Tavaly 150 tehéntől átlagban 3971 liter tejet fejtek, ennek 85 százaléka elsőosztályú volt. Szocialista kötelezettségvállalásuk és a termelési feladataik teljesítéséért felterjesztették őket az ezüstjelvény odaítélésére. Tavaly a szövetkezetben 711 tehenet tenyésztettek, a tehe- nenkénti átlagos hozam 3622 liter volt, s így járási viszonylatban az első helyet szerezték meg a tejtermelési versenyben. Az is figyelemreméltó, hogy 100 hektár mezőgazdasági területre számítva 34,9 tehenet tartanak. A tehéntenyésztésben összesen 38 ember dolgozik, közülük 33-an bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe. A versenyzők három kollektívát alkotnak. A másik 14 tagú munkacsoport a dubovcei telepen Anton Ivánka fejő vezetésével, a harmadik 14 tagú kollektíva pedig a Popudinské Mo- Cidlany-i telepen Emília Kuber- rúková vezetésével dolgozik. A prietržkai telepen ottjár- tunkkor éppen esti fejéshez készülődtek a fejők. — Meg akarja ismerni azt a módszert, amellyel dolgozunk? — kérdezi Bernardína Gergelová, a kollektíva vezetője, aki már harminc éve dolgozik az állattenyésztésben és húsz éve ugyanazon a munkahelyen. — Az egész nagyon egyszerű — magyarázza. — Pontosak vagyunk a munkában, idejében elkezdjük a fejést, elegendő takarmányt kapunk az állatok részére. Jól keresünk, s nemcsak a kifejt tej mennyisége, hanem minősége után is jár pénz. Ez minden. — Egy gondozó 26 tehenet lát el — mondja Ervína Juráč- ková, a munkabrigád másik tagja. — Szerintem az egészségügyi előírások megtartása is nagyon fontos. Hatással van a tehenek termelékenységére is, de főleg a tej mikrobiológiai összetételére. Ugyancsak fontos tényező a takarmányozási technika mikéntje. Cecília Simková 29 éve fejő* nő. Van áttekintése róla, hogy a tejtermelésben hogyan jutottak fel a csúcsra. — A szövetkezet megalakul lásakor távolról sem a mai módszerekkel dolgoztunk — mondja. — Fokozatosan tehénistállókat építettünk, javítottuk a takarmányozási technológiát, változtattunk a fejési módszereken, vagyis áttértünk a gépi fejésre. Egyre inkább tudatosítottuk, hogy még mindig nagy tartalékok vannak a tehéntenyésztésben, amelyeket maximális mértékben ki kell aknázni. Az év minden napján dolgozunk és az óránkat se nézzük mikor telik le a munkaidő. A Virágzás Efsz 2039 ha föld területen gazdálkodik. 1976— 1978 között az állattenyésztésben elért eredmények alapján a hatodik helyen voltak a járásban, tavaly pedig már az elsőn. Az említett tényezőkön kívül az eredményekre jó hatással van az állatgondozókról való sokoldalú gondoskodás, a felelősségteljes állattenyésztől- és tenyészmunka. A szövetkezet már évek óta szarvasmarhatenyésztésre szakosodik. Szlovák-tarka tej-hús típusú teheneket tenyésztenek. Éppen ezért a tejtermelésben elért eredményeik kellemes meglepetést jelentenek. Ennek a fajtának a tenyésztése során jó eredményeket érnek el a szarvasmarha-hizlalásban és a borjúelválasztásban is. A gondozók és fejők munkájának feltételei jelentősen megváltoznak, ha felépül az új 520 férőhelyes tehénistólló. — Legszívesebben már az idén átadnánk rendeltetésének — mondja Marenčík mérnök. — Jelenleg még az Összes gazdasági udvarban tartunk tehene két. Ezek régi típusú istállók, s bennünk nem lehet növelni a munkatermelékenységet. Az új farmon már műszakokra fognak dolgozni a gondozók, s így az állattenyésztés szövetkezetünkben vonzó munkahely lesz a fiatalok számára is. JOZEF SLUKA Takarmánybetakarítás a Hosszúkötél dűlőben (A szerző felvétele) Földművesek között - Árvában további együttműködés lehetőségeit. A növénytermesztésben is kialakítják a termelés szakosításának irányát. Növelik a rétek és legelők hozamát, a megfelelő földparcellákon pedig burgonyát termelnek. Pár év múlva már jóval több juh legel a magasabb dombokon lévő kaszálásra alkalmatlan legelőkön. Nem a legjobb Itt az időjárás. Egyes időszakokban aszály fenyegeti a termést, más időszakokban a dombokról lezúduló víz árasztja el a völgyet. Ezért több mint 1600 hektáros terület elmocsarasodott. Amikor megalakult a szövetkezet, első határozatuk az volt, hogy lecsapolják a vizet. Igyekezetük már részben sikerült és ennek következtében kedvezőbbek a lehetőségeik a szántóföldi termelésre. A termelésben elért sikerek után fokozatosan fellendítik a kulturális életet is. A szövetkezeti iroda folyosóján levő faliújságokon már ott díszeleg az új művelődési otthonról készült fénykép. A szövetkezet 300 000 koronával járult hozzá építéséhez és a tagok elvégezték a villanyszerelési munkákat is. Szintén fényképek bizonyítják, hogy ebben a közösségben megbecsülik az embereket. Egész sor felvétel adja vissza a meghitt események, zárszámadó közgyűlések légkörét. A szövetkezőt vezetői számadatokkal bizonyítják, mennyit fordítanak szociális célokra, hogy mindenki érezze a róla való gondoskodást, tudatosítsa, hogy az Oravica partjain többé már nem fognak magukra hagyatva élni a földművesek. Amint tanácsteremben levő felirat is érzékeltette: a régi Árva helyén új Árva születik. BALLA JÓZSEF
