Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-16 / 114. szám, péntek
Ľudovít Pezlár elvtárs beszéde 1980. V. 16. fFolytatás az 1. oldalról I (öl kezdve a városi képviselet tagjaként harcolt a komáromi proletariátus érdekeiért, később pedig a kommunista párt megyei vezetőségének tagja lett. A húszas évek első felében a sztrájkok és a népgyülések kiváló szervezőjeként fokozatosan megismerik őt Komárom és a környező községek munkásai. Elszántan és megalkuvás nélkül védelmezte a mezőgazdasági és az ipari munkások érdekeit a nagybirtokosokkal és a gyárosokkal folytatott tárgyalásokon. 1924 ben küldöttként részt vett a CSKP II. kongresz- szusán, és a következő évben a CSKP képviselőjeként megválasztották a Nemzetgyűlésbe. Mint képviselő minden erejét és energiáját a politikai munkára fordította. 'Stelner Gábor nagy érdemeket szerzett abban, hogy a párt belső válsága idején, 1928— —1929-ben a bratislavai kerüli,Mi szervezetnél a forradalmi bolsevik irányzat győzött az opportunista és felforgató ele- mek felett. 1929 januárjában a kerületi pártvezetőség titkára lelt, és megválasztottak a CSKP. .V. kongresszusának küldöttévé. Ezen a történelmi jelentőségű kongresszuson lett a CSKP Központi Bizottságának tagja. 19!l0 májusában a párt szlovákiai bi- zottságába is bekerült. Bratis* tavába költözött, de Komáromban és környékén is lovább tevékenykedett. A világgazdasági válság éveiben. a kiéleződött osztályharc idején a párt megbízásából tiltakozó éhségmeneteket, munka- nélküliok tüntetéseit és a me* zőgazdasági munkások sztrájkjait szervezte. Sokrétű szerve* zö és agitációs tevékenységével ismét magára vonta a burzsoá hatóságok figyelmét. 1930-ban újra megvonták képviselői mentelmi jogát és bebörtönözték. Kiszabadulása után erejét és tudását megint a proletariátus küzdelmei szervezésének szolgálatába állította. A müncheni árulás és a CSKP, szlovákiai tevékenységének betiltása után Prágába ment, ahol 1939 márciusában segítette elvtársai külföldre jutásának megszervezését. A CSKP KB döntése értelmében a Szovjetunióba kellett volna utaznia, de 1939. március 30-án a Gestapo elfogta. Hat hónapon át szüntelenül kínozták, de Steiner Gábor nem árulta el elvtársait. Később a dachaui koncentrációs táborba vitték, ahonnan később a huchenwaldi koncentrációs táborba szállították át. Itt elviselhetetlenül nehéz körülmények között csaknem 2 évig élt. Becsületes szíve fasiszta fegyver golyója által 1942. október 8-án szűnt meg dobogni. Komárom dolgozói sohasem feledkeztek meg városuk nagy szülöttjéről. Halhatatlan emlékét őrzi a város egyik főutcája és a legnagyobb üzem, a hajógyár. Ugyanígy Szlovákia fővárosában, Bratislavában az egyik főutcát róla nevezték el. Az irodalomban sok fantázia szülte hőssel találkozhatunk, akiket a szerző képzelete emberfeletti képességekkel ruházott fel, s nagyszerű cselekedeteik az olvasót ámulatba ejtik. Csakhogy mindez gyakran csupán az író fantáziájának terméke, a hős csak papíron létezik, a valóságban nem. A történelem azonban ismer igazi, nem kitalált hősöket, akiknek vállára a haladásért, a dolgozóknak a kizsákmányolás és az elnyomás alóli felszabadításáért vívott harc fő terhe nehezedett. A XX. század igazi hősei a kommunisták, akik megmutatták a nyomorba taszított és kizsákmányolt tömegeknek a jobb és szebb élethez vezető helyes utat, meg tudták a tömegeiket nyerni és ezen az úton vezetni. A második világháború éveiben a fasiszták legkönyör- telenebbül éppen a kommunistákat üldözték, a kommunista pártok mégis a leigázott Európa milliós tömegeit mozgósították a fasizmus megdöntését célzó aktív harcra. Csak a partizánmozgalomban. amelyet a kommunisták vezettek, az emberek százezrei küzdöttek fegyverrel. Steiner Gábor, a kommunista, a mai időik e valódi hősei közé tartozik. Sok ember meggyőződése, hogy halála után is élni fog. Steiner Gábor azok közé tartozott, atkik hitték, hogy az ember csak itt, a földön él. Ezért úgy igyekezett leélni életét, hogy minél többet tegyen a haladásért, hogy ne hiába, csalc önmagának éljen. Mivel áldozatkész forradalmár, ineggyőző- déses kommunista volt, viszonylag rövid élete során lényegesen többet tett, mint mások hosszabb idő alatt. A jelenkor vörös zászlaját az ő vére is megfestette, munkássága tovább él jelenünkben. Jövőre emlékezünk meg társadalmunk vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 60. évfordulójáról. A történelemben hat évtized nem hosszú idő. Mégis, a történelmi változások jelentőségét és terjedelmét tekintve ehhez mérhető időszakot a múltban nem találunk. Sikerült megvalósítanunk a nemzeti demokratikus és a szocialista forradalmat, gyökeresen megváltozott népünk élete. Jelenleg a fejlett szocialista társadalmat építjük. Csehszlovákia Kommunista Pártja azért tudta betölteni történelmi szerepét, mert annyira hű és odaadó fiai voltak, mint Stelner Gábor, akik nem riadtak vissza a nehézségektől és az áldozatoktól. Ma, amikor a haladás és a béke erői «— amelyek élén a Szovjetunió vezette szocialista közösség áll —, valamint az imperializmus vezette reakciós erők között éles harc folyik, különösen Időszerű a kommunisták, köztük Steiner Gábor egyik jellemző tulajdonsága: a hűség. A marxizmus—leniniz- inus elméletét meg lehet tanulni de az iránta való hűség mindig mély belső meggyőződésen alapul. A párt számos tagja és tisztségviselője nem azért nem állta ki a történelmi próbákat, mert hiányosak vol- tak ismereteik, hanem azért, mert nem tudtak hűek lenni. A marxizmus—leninizmus eszméi iránti hűség, a proletár és a szocialista internacionalizmus iránti odaadás, a mély, megbonthatatlan személyi hozzáállás a szocializmushoz ma is minden kommunista döntő tulajdonságai közé tartozik. Az olyan forradalmárok és kommunisták hagyatéka, amilyen Steiner Gábor volt, arra kötelez bennünket, hogy példájukat követve viszonyuljunk a jelenkor feladataihoz. Semmi sem volt a jelenkor ezen úttörői számára annyira idegen, mint az, hogy elveszítsék fejüket és pánikba essenek, ha a kor új, bonyolultabb problémákat vet fel, vagy ha új, a hagyományostól eltérő utakat kell követni. Ma egészen más feladatokat teljesítünk, mint amilyenekkel Steiner Gábor és társai néztek szembe. De a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséért és a munka minőségének javításáért folytatott jelenlegi küzdelemnek is mély forradalmi jellege van; bátorságot, elszántságot, öntudatosságot, a tömegek vezetésének és szervezésének képességét és más nem kevésbé fontos tulajdonságokat követel meg, olyanokat, amelyekről a haladás úttörői a múltban tanúságot tettek. Ezért példaadásuk ma is rendkívül Időszerű, és a jövőben sem veszít jelentőségéből. Steiner Gábor meggyőződéses leninista és internacionalista volt. Korát nacionalista érzelmek fűtötték, a burzsoá Csehszlovákia ellenségesen viszonyult Horthy Magyarországához. Mindkét országban a szociális elnyomás nemzetiségi elnyomással járt együtt. Steiner Gábor helyesen látta, hofriy a nemzetiségi elnyomás csak akkor számolható fél, ha gyökeresen megváltoznak a szociális feltételek és elsöprik a tőkés rendszert, az elnyomás minden formájának fő okozóját. Az akkori körülmények között kizárólag a kommunista párt — amelynek tagja és tisztségviselője volt — tudta kidolgozni a nemzetiségi kérdés megoldásának helyes programját, és az élet teljes mértékben igazolta e program helyességét. Ezzel összefüggésben megemlítjük, hogy Stelner Gábor kommunista szenátorként 1937- ben a miniszterelnök elé javaslatokat terjesztett a magyar nemzetiség helyzetének javításával kapcsolatban. Az akkori burzsoá kormány ezeket nem fogadta el, de javaslatainak helyességét és életadó erejét meggyőzően bizonyítja a mai Komárom, ahol internacionalista testvériségben és megértésben élnek és építik a jobb életet a dolgozók tekintet nélkül nemzetiségükre. Steiner Gábor hagyatéka arra kötelez bennünket, hogy ma az új körülmények között szüntelenül erősítsük népünk internacionalista egységét, és céltudatosan gondoskodjunk nemzeteink és nemzetiségeink fejlődéséről és sokoldalú közeledéséről. Ez közös jövőnk biztosítéka. Talán nem illik ünnepi beszédben problémákról és feladatokról szólni. De remélem, ezúttal megbocsátanak ezért, hiszen arról van szó, hogy jelenkorunk úttörőinek hagyatékát tettekkel váltsuk valóra. Na- gyou aggaszt bennünket, hogy viszonylag alacsony a magyar nemzetiségű hallgatók számaránya a műszaki főiskolákon, főként a gépészeti karokon. Azzal a sürgető felhívással fordulunk a magyar tanítási nyelvű középiskolák pedagógusaihoz, hogy ilyen irányban ösztönözzék az érettségizők pálya- választását, mivel a jelenlegi tudományos-műszaki forradalom ezt szükségessé teszi. A pedagógus kötelessége az érettségi bizonyítvány átadásával nem ért véget. Tovább is irányítania kell a a fiatalok életét a társadalom érdekeivel összhangban. Ez hazafias kötelesség. Steiner Gábort és harcostársait további tulajdonság is jellemezte: őszinte viszony a Szovjetunióhoz és lenini pártjához. Szilárdan hittek abban, hogy a szovjet nép győzni fog a gyűlölt fasizmus elleni hősi küzdelemben. Keményeik teljes mértékben megvalósultak. A Szovjetunió és hadserege döntő módon hozzájárult a német fasizmus elleni győzelemhez. A szovjet hadsereg Moszkva alatti, Sztálingrádi és Kurszki győzelme nélkül a többi ütközet hősi, de tragikus epizódja lett volna a második világháborúnak. Csak hazánk területén 140 ezer szovjet katona alussza örök álmát, akik életüket áldozták szabadságunkért. A forradalmárok és a kommunisták, köztük Steiner Gábor hagyatéka arra kötelez bennünket, hogy szilárdan a Szovjetunió oldalán álljunk, és szüntelenül erősítsük barátságunkat és szövetségünket a szovjet néppel. Ugyanúgy, mint a múltban, a Szovjetunió ma is a haladásért küzdő erők fő támasza. Ellene irányulnak a mai nemzetközi reakció lő támadásai. Ma még jobban érvényes, mint bármikor a múltban, hogy a Szovjetunió iránti őszinte kapcsolat nélkül igazi szocialista hazafiság nem létezhet. Steiner Gábor emlékművé;, abban az időben leplezzük le, amikor megemlékezünk a Varsói Szerződés, a szocialista országok védelmi közössége megalakulásának 25. évfordulójáról. Az elesett forradalmárok történelmi hagyatéka, a szovjet nép, népünk és más európai népek által a közös ellenség, a fasizmus ellen vívott harcban hozott áldozatok arra köteleznek bennünket, hogy a jelenlegi Imperializmus agresszivitásával szembenézve szüntelenül erősítsük a szocialista közösség védelmi képességét, amely közösség a mai világban a haladásért küzdő legfontosabb erő. Az elesett harcosok hagyatéka arra kötelez, hogy bármilyen áldozatot meghozzunk szocialista hazánk védelméért. Múlhatatlan tiszteletünk és hálánk jeléül ma átadjuk Steiner Gábor emlékművét, amelyet Bártfay Tibor, kiváló szobrász- művészünk alkotott. Engedjék meg, hogy szívből jövő köszönetét mondjak mindazoknak, akik érdemeket szereztek e szép emlékmű létesítésében. Emlékeztesse a mai és a jövő nemzedékeket a kiváló forradalmár és kommunista hősi életére, amelyet a munkás- osztály ügyéért vívott fáradhatatlan harcnak szentelt. Tisztelt Steiner Gábor emlé- kénekl Afgán kormánynyilatkozat Tárgyalási javaslat Pakisztánnak és Iránnak (ČSTK) — Ä Baktar hírügynökség szerdán közzétette az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozatát az Iránhoz és Pakisztánhoz fűződő kapcsolatok rendezésére tett javaslatáról. A nyilatkozat megállapítja, hogy Afganisztán és az említett országok közötti kapcsolatok politikai rendezési programjának a következő elveken kell alapulnia: Az afganisztáni kormány afgán-iráni megbeszéléseket javasol az Iráni Iszlám Köztársaságnak, amelyeken a két ország baráti kapcsolatainak fejlesztéséről és u sokoldalú kölcsönösen előnyös együttműködésről szóló kétoldalú megállapodást dolgoznák ki. A kabtili kormány Pakisztánnak is tárgyalásokat javasolt. A kormány felszólítja azokat az afgán polgárokat, akik ideiglenesen különböző okok miatt Pakisztán területén vagy más szomszédos országokban tartózkodnak, hogy térjenek haza, és biztosítja számukra az ez év január elsején meghirdetett amnesztiával összhangban a polgári szabadságjogokat. Az afganisztáni kormány kijelenti, hogy a politikai rendezés keretében meg kell oldani az Afganisztán területén tartózkodó korlátozott számú szovjet katonai kontingens kivonásának kérdését is. A szovjet csapatok kivonása az afganisztáni—iráni, valamint az afganisztáni—* pakisztáni kétoldalú megállapodások hatékonyságától függ majd. A kormány úgy véli, hogy hasznos lenne, ha más államok is hozzájárulnának a javasolt megbeszélések megkezdéséhez. Ezzel kapcsolatban üdvözli és támogatja a Kubai Köztársaság kezdeményezését, amely mint az el nem kötelezett országok mozgalmának elnöke ez irányban jó szolgálatokat tesz. Bécs: 21. forduló A Nyugat hajlandósága nélkül nincs előrehaladás (ČSTK) — Bécsben megtartották a közép-európai haderő* és fegyverzetcsökkentési tárgyalások 21. fordulójának első plenáris ülését, amelyen David C. Reece nagykövet, a kanadai küldöttség vezetője elnökölt. Felszólalt André Wieland nagy< követ, az NDK küldöttségének’ vezetője. Hofburgban tarott sajtóértekezleten számolt be az újságíróknak felszólalásáról. Hangsúlyozta: a szocialista országok a közép-európai haderők és fegyverzet lényeges csökkentésére törekszenek, Szükséges, hogy megbeszéléseinken e célt közelítsük meg4 Aki reális módon gondolkodik, nem vetheti a szemünkre, hogy; nem használtuk ki akár a leg-« kisebb lehetőséget Is a haladás eléréséhez. Az NDK nagy-« követe emlékeztetett a szocialista országok javaslataira, amelyeket a bécsi tárgyalások’ sikere érdekében tett. Hangsúlyozta, hogy a Nyugat hajlan-» dósága nélkül nem lehet kölcsönösen csökkenteni és kor látozni a közép-európai haderők és fegyverzet számát.“ Az Osztrák Államszerződés jubileumi ünnepségei (ČSTK) — Ausztria tegnap ünnepelte az államszerződés aláírásának 25, évfordulóját. Az ünnepségeken részt vett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, valamint 12 ország külügyminisztere, köztük az államszerződést aláírt négy ország, il-> letve az Ausztriával szomszé* dós országok külügyminiszterei, valamint több más vendég, akik 25 évvel ezelőtt részt vettek az ünnepi eseményen. Az osztrák államszerződést 1955. május 15-én írta alá Bécsben Ausztria, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselője. A szerződés meghatározta Ausztria tartós semlegességét, és ezt a politikát 1955 októberében megerősítette az osztrák parlament is, amikor jóváhagyta az ország örökös semlegességéről szóló alkotmánytörvényt. Ez azt is kimondja, hogy Ausztria nem léphet foe egyetlen katonai tömbbe sem és nem engedélyezheti, hogy területén idegen államok katonai támaszpontokat létesítsenek. Bécsben tegnap a délutáni órákban ünnepi nagygyűlést rendeztek az államszerződés 25. évfordulója alkalmából. Ezen felszólalt Rudolf KirchschlSger államfő. Leonyid Brezsnyev és Alek-» szej Koszigin táviratban üdvözölte Ausztria legfelsőbb kép-? viselőit az osztrák államszerződés 25. évfordulója alkalmából. NATO ülés Nyugcst-Európaban tartósul az USA ellenőrzése A szövetségesek fenntartásokkal vállalták a militarista tervek végrehajtását (CSTK) — A NATO hadügy- és külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásuk befejezéséül olyan közleményt fogadtak el, amely ismét megerősítette: Nyugat Európa az Egyesült Államok ellenőrzése alatt marad. A miniszterek elismerték, hogy „magukra kell vállalniuk a közel-keleti amerikai akciókból eredő utólagos felelősséget“. A NATO miniszterei a várakozásnak megfelelően megerősítették decemberi döntésüket, miszerint új amerikai középns b i UlámZűvdi (ČSTK) — A dél-koreai fővárosban szerdán súlyos összecsapásokra került sor a diákok és a rendőrség között. Mintegy 250 diák és 130 rendőr sebesült meg. A diákzavargások nemcsak Szöulra korlátozódtak, hanem átterjedtek Tegu és Kvangzsu tartományi székhelyekre is. A diákok demokratikus reformokat és a rendkívüli állapot megszüntetését követelik. A szöuli kormány már hétfő óta tárgyal az országban kialakult feszült helyzetről. Csol Kju Ha államfő megrövidített« közel-keleti körútját és hazatért. hatótávolságú nukleáris rakétákat állítanak rendszerbe Nyu- gat-Európában, és minden évben 3 százalékkal növelik katonai kiadásaikat. A NATO európai tagországai annak ellenére, hogy fenntartás sokkal vannak a katonai kiadás sok növelésével szemben, végrehajtják az amerikai katonai terveket. Washington érdeklődése most Nápolyra összpontosul, itt ülnek össze ugyanis a hét végén a Közös Piac külügyminiszterei, hogy megtárgyalják: csatlakoznak-e Carter Irán-ellenes gazdasági szankcióihoz. Franciák az olimpiára Az Elysée-palota helyesel (ČSTK) — A francia kormány teljes mértékben helyesli a Nemzeti Olimpiai Bizottság döntését a francia sportolók olimpiai részvételével kapcsolatban. Az Elysée palota sajtótitkára újságírók előtt kijelentette: most a Nemzeti Olimpiai Bizottság döntése után a kormány a bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges eszközt. A Francia Nemzeti Olimpiai Bizottság döntése k«ílvező visszhangra talált a ffflíncla sportolók és a politikai élet képviselői körében.
