Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-27 / 123. szám, kedd

Az úf iráni parlament nem lehet politikai aréna Khomeini felhívása # A túszok kiszabadításáról Tehe­ránban tárgyal a Szocialista Jnternacionálé küldöttsé­ge $ Az iráni elnök értesülése újabb amerikai akció tervéről Miami után Chicago? Harc'utáni csatatér (CSTKJ — Ahol Hasszan Ba­niszadr iráni elnök Teheránban fogadta a Szocialista Interna cionálé küldöttségét, melyet Rrurto Kreisky osztrák kancel­lár vezet. A küldöttség másik két tagja Olaf Palme volt svéd kormányfő és Felipe Gonzales, a Spanyol Munkáspárt főtitká­ra, A találkozó után Kreisky közölte, liogy az elnökkel foly­tatott tárgyalásaik az iráni for­radalom valamennyi vonatkozá­sát érintették. Megfigyelőknek egyöntetűen az a véleménye, hogy a küldöttség útjának cél­ja az amerikai túszok kiszaba­dítása érdekében tett közvetí­tés lehetőségeinek megállapítá­sa. A PARS hírügynökség szerint a küldöttség tegnap találkozott Üieresti ajatollahhal, az Iráni Iszlám Köztársaságpárt elnöké vei. Ez a párt lesz feltehetően a parlament döntő ereje, Már három napja Iránban tartózkodik az ENSZ főtitkár személyes megbízottja, Adifo Daudi szíriai jogász. Szadegh Ghotbzadeh külügyminiszterrel a sah bűntetteit kivizsgáló ENSZ-bizottság tevékenységé­nek felújításáról tárgyal. A bi­zottság márciusban azért füg­gesztette fel tevékenységét, mert az iráni fél nem tette le­hetővé, hogy találkozzon az amerikai túszokkal. Az A1 Anbaa kuvaiti napilap Interjút közölt az iráni elnök­kel, melyben Baniszadr újabb Irán elleni katonai intervenció tervezésével vádolta n«eg a* Egyesült Államokat. Az eddigi Rosszabb, mint várták (ČSTK) — Az Egyesült Álla ni ok gazdasági helyzete gyor­sabban romlik, mint ahogy azt a kormány feltételezte, jelentet­te ki tévéinterjújában Charles Schnitze, Carter elnök gazda­sági tanácsadói tanácsának el­nöke. Az utóbbi hónapokban főleg áprilisban, de minden valószí­nűség szerint májusban is gyor­sabb volt a gazdasági hanyatlás, mint ahogy azt néhány hónap­pal előbb feltételezték. információk szerint — mondot- ta az iráni elnök — az USA három fegyveres csoportot akar küldeni Iránba, hogy öljék meg az amerikai túszokat. Az USA így akar űrügyet teremteni az Irán elleni katonai támadás­hoz. Khomeini ajatollah felszólí­totta az iráni parlament tag­jait, hogy álljanak ki az ország egysége mellett, és előzzenek meg minden ellentétet, amely az iszlám forradalmat veszé­lyeztetné. Az ajatollah hangsú­lyozta, hogy az új iráni parla­mentnek nem lehet politikai arénává változnia, mint ahogy ez a sah idejében volt. Az irá­ni parlamentnek „a nép erköl­csi nevelését“ kell szolgálnia, hangsúlyozta Khomeini. Harcok Kurdisztánban Nyugat-Azerbajdszán tarto­mányban Szanandadzs és Mari­van városok között egy hegyi hágóért folytatott harcban a kormánycsapatok ártalmatlanná tettek 85 kurd felkelőt, közöl­te a PARS hírügynökség. A hírügynökség közölte to­vábbá, hogy Szanandadzsban kivégeztek két személyt a köz­ponti kormány elleni fegyveres felkelés vádjával. Az Iszlám Köztársaság című lap közölte a hírt, hogy a kurd felkelőkkel való együttműködés vádja alapján Teheránban va­sárnap letartóztatták kilenc kurd város képviselőit, akik a múlt héten érkeztek Teherán­ba, hogy tárgyaljanak a kurd kérdés megoldásáról. (ČSTK) — A floridai Miami­ban a hét végén nyugalom volt, a feszültség azonban tovább tart. A Liberty City elnevezésű néger gettóban még mindig több mint ezer gárdista tartóz­kodik. A floridai Tampa városában és a georgiai Wrightsville-ben is feszültség van. A faji zavar­gások következő lehetséges vá­rosának Chicagót tartják. A hét végén ellátogatott Li­berty Citybe Robert Graham floridai kormányzó, és a város­nak ezt a negyedét „harc utá­ni csatatérnek“ nevezte. Nem tett azonban olyan kijelentése­ket, amelyek arról tanúskodná­nak, hogy felszámolják a faji zavargások alapvető okát: a né­gerek megkülönböztetését, A néger szervezetek képvi­selői hangsúlyozzák, hogy a miami zavargások véres elfoj­tása nem jelenti az amerikai négerek polgárjogi mozgalmá­nak eltiprását. A néger lakos­ság nem szünteti be a harcot, amíg nem vívja ki az egyenjo­gúságot és az igazságosságot, mondotta az egyik néger ke­resztény vezető. KVANGZSU A HADSEREG GYŰRŰJÉBEN A felkelők kezén továbbra is Dél-Korea harmadik leg­nagyobb városa Q A külföldieket Kvangzsu elhagyá­sára szólították fel (ČSTK) — A dél-koreai had­sereg bevonult Kvangzsuba, a harckocsik és a páncélos jár­művek egy kilométerre közelí­tették meg a flOO 000 lakosú nagyváros központját, amely a kormányellenes zavargások köz­pontja. x Kvangzsut tüntető tömeg tart­ja megszállva a diákság vezeté­sével. A Szöultól délre fekvő város felkelői és a kormány képviselői között a fegyverek átadásáról tárgyalások folytak, ezek azonban nem jártak ered­ménnyel. A legutolsó ultimátum lejártával hétfőn délelőtt csak­nem 10 üüü katona támadásba kezdett a városközpont ellen, amelyet még mindig a felkelők tartanak megszállva. A dél ko­reai elnök és kormányának több tagja helikopterről Kvangzsu külvárosait tekintette meg. A várost teljesen körülzárták a rendőrség és a hadsereg alakú­TÁVOL ÁLLNAK AZ EMBERIESSÉGI SZÁNDÉKOK Kambodzsa-értekezlet — nélkülük (ČSTK) — Genfben hétfőn kétnapos nemzetközi értekezlet kezdődött a kambodzsai népnek nyújtott ún. humanitárius segít­ségről. Az értekezletet az Egye­sült Nemzetek Szervezete hívta össze, és azon a 99 meghívott ország képviselői közül 59 or­szág képviselői jelentek meg. Tekintettel arra, hogy a konfe­rencia összehívásának nem hu­manitárius, de politikai a célja, éspedig elsősorban az, hogy is­mét felszítsák a mesterségesen előidézett ún. kambodzsai prob­lémát, amivel csak kiéleződik a helyzet Délkelet-Azsiában, a kambodzsai Népi Forradalmi Tanács, a Szovjetunió, Vietnam és más országok nem hajlandók rajta részt venni. 1980 V. 27. 3 d a l o m t u d o m á n y i f e 1 a dia t o ka t megoldó felsőoktatási intézmé­nyek és kutatóintézetek is részt vesznek. Ezzel létrejön a társadalomtudományok legna­gyobb kutatási terve, amely vi­lágszerte a jelenkor legnehe­zebb tudományos problémáinak megoldásán közösen fáradozó szakemberek ezreinek tevé­kenységét fogja össze. Immár hagyomány, hogy a szocialista országok tudomá­nyos akadémiái alelnökelnek ta­nácskozásán tudományos be­számoló hangzik el a jelenkor valamely nagy kérdéséről. A Csehszlovák Tudományos Aka­démia az alelnökök 4. tanács­kozása elő „A tudományos­technikai forradalom, — mint társadalmi jelenség — kutatá­sának időszerű feladatai“ cím­mel terjeszt elő jelentést. A beszámoló összegezi az e kérdé­sek kutatásában elért eredmé­nyeket, és körvonalazza a fel­adatokat a szocialista orszá­gokban végbemenő tudomá­nyos-műszaki haladás maximá­lis felgyorsítását, a tudomá­nyos műszaki haladás és a szo­cialista gazdasági rendszer elő­nyei szerves egybekapcsolását és optimális távlati orientálá­sát célzó elméleti alapok kidol­gozása terén. E kérdések meg­oldása a fejlett szocializmus és a kommunizmusba való átme­net marxista—leninista elméle­tének egyik létfontosságú prob­lémája. A szocialista országok tudo­mányos akadémiái alelnökeinek 4. ülése ezenkívül foglalkozik a Társadalomtudományok Nem­zetközi Tájékoztatási Rendsze­rének létrehozásával. E rend­szer kiépítése céljából a szov­jet elvtársak már erős, műsza­kilag korszerűen felszerelt ala­pot hoztak létre, amely a Szov­jet Tudományos Akadémia tár­sadalomtudományok terén tu­dományos tájékoztatást nyújtó intézetének követelményei sze­rint működik. Foglalkozunk az­zal a javaslattal is, hogy léte­sítsenek nemzetközi díjakat a ma r xi s ta—1 en i nis ta társa da lo tn - tudományok területén alkotott kiváló közös művek jutalmazá­sára, s megtárgyalják a követ­kező években kifejtendő együtt- mfiködés más kérdéseit. Társadalomtudományi dolgo­zóink munkája szempontjából a 4. tanácskozás rendkívül jelen­tős. Hiszen az elmúlt évtized­ben az együttműködés a Szov­jetunió és a többi szocialista ország társadalomtudományi munkahelyeivel számunkra nagy erőforrás és ösztönző erő volt, amely lehetővé tette a társadalomtudományi munka színvonalának fokozatos eme­lését, a jelenkor számos sür­gető társadalmi problémájára adott marxista—leninista ma­gyarázat nehézségeinek leküz­dését. A hetvenes években el­ért eredmények meggyőzően bi­zonyították, hogy alaptalanok voltak egyes ellenfeleink arról alkotott elképzelései, hogy a jobboldali opportunista elemek veresége miatt évtizedeken át nem lesz elegendő erőnk a mar­xista—leninista tudományos munkához. A CSKP KB vezeté­sével, amely rendszeresen tö­rődött azzal, hogy a társada­lomtudományok lépést tartsa­nak a társadalmi szükségletek­kel, jelentős pozitív változáso­kat sikerült elérni a társada­lomtudományok orientációjá­ban, a munkamódszerekben, ab­ban a képességükben, hogy meg tudják oldani a jelenlegi társadalmi fejlődés nagy prob­lémáit. Különösen azt követően, hogy a CSKP KB Elnöksége 1977-ben jóváhagyta „A társa­dalomtudományok egységes programja a CSKP XV. kong­resszusát követően“ dokumen­tumot. Ez a program megfo­galmazta az alapvető komplex feladatokat, összpontosította és egybehangolta az erőket e fel­adatok megoldására a párt tu­dományos munkahelyeinek, a Csehszlovák Tudományos Aka­démiának, a reszortok tudomá­nyos intézeteinek és a felsőok­tatási intézményeknek kapaci­tását felhasználva; új szintet értek el a társadalomtudomá nyok is, összhangba kerültek a gyakorlattal. Bár mindaz, amit elértünk, még csak kezdete az új útnak, ma már megállapít­hatjuk — amint ezt Vasil Bi- Iak elvtárs, a CSKP KB 15. ülé­sén hangsúlyozta —, „nálunk a társadalomtudományok a marxista—leninista elmélet szi­lárd alapján fejlődnek, amely elmélet a társadalmi fejlődé­sünkkel és a nemzetközi for­radalmi folyamattal összefüggő kérdések megoldására orientál­ja őket.“ Az a tény, hogy Csehszlová­kiára bízták a szocialista or­szágok tudományos akadémiái társadalomtudományokért fele­lős alelnökei 4. ülésének meg­rendezését, és a Csehszlovák Tudományos Akadémiára bíz­ták a társadalomtudományok területén a következő ötéves időszakban kifejtendő sokol­dalú együttműködés egybehan­golását, vitathatatlanul bizal­mat fejez ki társadalomtudomá­nyi dolgozóink ereje iránt. Egyúttal azonban kötelezi is őket. A szocialista országok tu­dományos akadémiái alelnökei 4. ülésének határozatai nagy erővel fogják ösztönözni a tár­sadalomtudományok terén ki­fejtett alapkutatás állami ter­vének kidolgozását a 7. ötéves tervidőszakra, s e terv egyez­tetését a többi szocialista or­szág terveivel. Ösztönzően hat a társadalomtudományi dolgo­zók tudományos, politikai és szervező munkája színvonalá­nak emelésére és azon törek­vésük elmélyítésére, hogy ma­radandó tudományos műveket alkossanak napiaink társadal­mának és emberének problé­máiról. latai. Az idegeneket rádión ke­resztül felszólították, hogy azonnal hagyják el a várost. A felkelők között sajtóügy­nökségi jelentések szerint el­lentétek törtek ki. Míg egy ré­szük eleget akart tenni a kor­mány felszólításának, mivel a körülzárt várost nem tudják tartani, a legforradalmibb diá­kok egy csoportja kész harcol­ni. A tüntetők fő követelései: a kormány azonnal szüntesse meg a Pák Csöng Ili volt elnök meg­gyilkolása óta érvényben levő rendkívüli állapotot, vezessenek be demokratikus reformokat. Újabb távozó a Fehér Házból (ČSTK) — Az amerikai kül­ügyminisztérium vezető szóvi­vője, Hodding Carter július 1-én lemond tisztségéről — ezt ma­ga Ilodding Carter jelentette be. Edmund Muskie külügymi­niszter elfogadta a lemondást. A 46 éves Ilodding Cartert a volt külügyminiszter, Cyrus Vance nevezte ki 1976 végén, Hodding Carter már közvetle­nül Vance április 28-1 lemondá­sa után kifejezte szándékát, hogy ő is távozik posztjáról. Ez valószínűleg ugyancsak össze­függésben van a sikertelen irá­ni túszszabadítási kísérlettel, amely miatt Vance megvált hi­vatalától. Alkotmánymódosítás várható Törökországban (ČSTK) — Az alkotmány mó­dosítását fogja javasolni Sülej- man Demirel török miniszterel­nök, ha továbbra sem sikerül megválasztani az ország új ál­lamfőjét. Demirel javasolta: ál­talános választásokon döntse­nek az államfő személyéről. Az alkotmány előírása sze­rint a köztársasági elnököt a törvényhozás két házának együttes ülésén választják meg. Március 22. óta nyolcvanegy el­nökválasztási kísérlet történt, de egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget. A volt elnök, Fahri Korutürk megbízatása április 6^án járt le, s őt az alkotmány kikötése sze­rint nem lehet újjáválasztani. NÉHÁNY SORBAN SZÍRIA és Izrael hozzájárult ahhoz, hogy a Golan-magasla- tokon állomásozó ENSZ-béke- fenntartó erők mandátumát június elsejétől számított to­vábbi hat hónapra meghosz- szabbítsák. A GORÖG PARLAMENT bizal­mat szavazott Georgiosz Ral- lisz kormányának. UGANDÁBAN a három sze­mélyből álló elnöki testület tette le a hivatali esküt. A jö­vőben az alkotmányos jogokat a testület gyakorolja. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK durván megsérti a Panama csa­tornáról 1977-ben kötött szerző­dést, és nem teljesíti kötele­zettségeit, mondotta lorge Edu­ardo Ritter, a panamai elnöki iroda titkára. Szudétanémet aggodalmak Gyér utánpótlás (ČSTK) — Ügyünk minden bizonnyal a Német Szövetségi Köztársaságban veszélyesen háttérbe kerül. Az NSZK. úgy-* nevezett keleti szerződései sorsdöntőek, csak a kínaiak tudják, hogy városaink keleten voltuk •— így aggódott Stutt- gartban Becher, a szudétané- met Landsirianschaft vezetője, bizonyítva, hogy nem tartja érvényesnek az európai hatá« rokal. A közeledő nyugatnémet par-» lamenti választások, amelyekre október 5-én kerül sor, a szu« détanémeteknek merészséget1 adlak, hogy ez alkalommal északabbra, Baden-Württem* bergben üssék fel sátrukat« Még a CDU ottani tartományi kormánya sem volt az ötlet ellen. Sőt, a város polgármes- tere, Rommel náci marsall fia támogatta azt. Strauss munka« társainak egész sorát küldte ide, mert Bajorország a revan< sizmus fészke. Láttatta magát' Habsburg Ottó is, akinek a szudétanémetek természetes szövetségesei a szocializmus el* leni harcban. Eljött Gregger, a’ CDU elnökhelyettese, és üdvöz« lő táviratot küldött Genscher, az FDP elnöke, valamint a bonni kormány is. A stuttgarti kiállítási csar- nokban az elmúlt hét végén azok hangja hallatszott, akik Csehszlovákia megcsonkított térképét osztogatták, és elleni tétben a történelmi igazsággal a jog és a demokrácia védel- mezőinek adják ki magukat. Pi fehér térdzoknis menetelük* különböző csoportok, a papok, a fiatalok már nem is tudják, miért menetelnek. így akarták leplezni a landsmanschaft ve- zetőinek aggodalmát, hogy; megcsappan követőik száma, hogy a fiatalok körében a re- vansizmus gondolata nem tálát sok követőre. A szudétanémetek hagyomá- nyos évi találkozójára eljött Stuttgartba a baden-württem- bergi miniszterelnök, Späsh is« Amint beszédét tartotta a sza« badságról, a hazafiságról és az Egyesült Államokkal való szó« lidaritásról, sétálgatott a tér-« mekben, ahol emberek söröz­tek, s köztük egy Hitlerre a megszólalásig hasonló férfi is« Mindenütt feltűnést keltett. Né« hányán megtiszteltetésnek tar­tották, hogy együtt fényképez­ték le őket, másaknak elég volt egy kézszorítás is. Azon­nal felidézték, hogyan csatol­ták el a határ-menti területe­ket, és hogyan fogadták a’ führert. Eközben kint pedig Becher a megértésről, az ön- rendelkezéshez való jogról és az európai helyzetről szőno- kolt... (RPÍ Fél évszázada először j Olasz államfő Madridban (ČSTK) — Sandro Pertini olasz elnök tegnap külügymi­nisztere kíséretében háromna­pos hivatalos látogatásra Mad­ridba utazott. Az elmúlt ötven évben ez az első eset, hogy olasz államfő Spanyolországba látogat. OLASZORSZÁGBAN újabb provokációkat hajtottak végre a jobboldali szélsőséges ele­mek. Az egyik torinói elővá­rosban bombát dobtak az OKP. épületére. Jelentős anyagi ká­rok keletkeztek. A CARACASTŰL nem messze levő Caraballeda városkában befejeződött a latin-amerikai gazdasági rendszer regionális szövetségi tanácsának hatodik ülésszaka. OMAN barrelenként 32,20 dollárra emelte a kőolaj árát. A kormány képviselője közöl­te, hogy Omán ezzel a térség más kőolajtermelő országaihoz csatlakozott. A JOHANNESBURGI rendőr­ség tegnap ötven egyházi kép­viselőt tartóztatott le, akik John Thorn vallási vezető sza­badon bocsátásáért tüntettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom