Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-05 / 55. szám, szerda

HB¥ (MMI * NEMZETKÖZI OLIMPIAI SPORTLOTTÓ 7. sorsolása 1980. március 19-én lesz Berlinben A Csehszlovák Televízió közvetíti A főnyeremény: 300 000 korona Jutalomdíjak: társasutazások a moszkvai nyári olimpiai játékokra A lottószelvények átvétele: 1980. február 25-töl március 17-ig ÚF 22 Kedvező lapaszisleiok MEGVALÓSÍTJÁK A CIGÁNYKÉRDÉS MEGOLDÁSÁNAK PROGRAMJÁT APRÓHIRDETÉS ALLÄS c ADÁSVÉTEL ■ AGROSTAV, spoločný puí- nohospodárskf podnik, Danajska Streda, Malinovského II — ME' ZÖG AZDA SÁGI ÉPÍTŐIPARI VÁL­LALAT, Dunaszerdalielf ­(elvesz: i— vízvezeték-szerelőket — lakatosokat — villanyszerelőket — kőműveseket — ácsokat to- tehergépkocsi-vezetőket — gépkocsivezetőket — darukeze löket , — munkásokat Bővebb tájékoztatást a vállalati káder- és személyzeti osztály nyújt. Telefon: 242-86, 224-42. OF 25 Értesítés ■ A KRAVANY NAD DUNAJOM I KÖZÉPFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANINTÉZET IGAZGATÓSÁGA értesíti az érdeklődőket, hogy 1980 szeptember 1-től kezdődően felvesz az 1980/81-es tanévre az alább felsorolt szakokra 14 és 15 éves fiúkat, lányokat, akik 1980. jőlius 1-ig sikeresen elvég­zik a kilencéves iskola 8. vagy 9. osztályát. Középfokú képzés a 14 és 15 éves tanulók számára: 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virág- és díszkertészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet) Hagyományos hároméves iparita- nuló-viszony a 15 éves fiúk szá­mára: 3. Kovácsszakma (hegesztő, laka­tos) 4. Asztalos szakma (kádár, bog- nár) A tanulók mindkét irányzaton a dolgozók középiskolájában tovább­képezhetik magukat, és teljes kö­zépiskolai végzettséget szerezhet­nek. A tanulók az iskola diákotthoná­ban laknak és étkeznek. A szak­mai gyakorlatot az Iskola műhe­lyeiben, kertészetében, valamint szőlészetében végzik. Az érdeklő­dők írásban vagy személyesen fe­ledkezhetnek az Iskola igazgató­ságán a következő címen: Stredné odborné učilište pofno- hosoodárske Közénfokú Mezőgazdasági Szaktan- Intézet 946 36 KRAVANY NAD DUNAJOM, okr Komárno. ŰF 4 H A Komáméi Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola értesíti az ér­deklődőket, hogy az 1980/81-es is­kolai évben is nyit a levelező ta­gozaton első osztályt. Jelentkezhetnek azok, akik — elvégezték az alapiskolát, ~ hároméves gyakorlattal rendel­keznek, — a férfiak közül pedig azok, akik kitöltötték a kötelező ka­tonai szolgálatot. jelentkezni lehet írásban vagy személyesen. Cím: Stredná poľnohospodárska škola technická, 945 82 Komár* ■ • • ÚF-29 ■ Eladó magasfényű, világos Typ 047-es ebédlőbútor. Érdeklődni a 932-16-os telefonszámon, galántal járás. 0-239 ■ Eladók négy- és hatéves tuják 50—100 cm-ig 25 korona, 100—150 cm-fg 45 korona. Németh Cudovlt, Zelená 699, Dunajská Streda. Ú 243 MEGEMLÉKEZÉS ■ Az idő múlik, de a bánat örök­re megmarad. Mély fájdalommal emlékezünk a szeretett, jó fiúra, férjre, drága édesapára, vőre. só gorra és komára, Mézes Árpádra, aki rövid, súlyos betegség után 46. évében, 1979. március 2 án örökre eltávozott közülünk. Akik ismerték és szerették, gondolja­nak rá szeretettel ezen az első. nagyon szomorú évfordulón. Örök emlékét őrző szerető felesége, két gyermeke, bána­tos édesanyja és az egész ro­konság 0-220 köszönetnyilvánítás 9 Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazok­nak a rokonok­nak, barátoknak, ismerősöknek, a Kožatex alkalma­zottainak, akik elkísérték utolsó útjára 1980. február 5-én a kve- toslavovi temetőbe a 42 éves ko­rában hirtelen elhunyt drága fe­leségem, J a k u b i k Erzsébetet, és virágadományaikkal, koszorúik­kal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Gyászoló férje, édesanyja, test­vérei és sógornői 0-236 Ü Fájdalomtól megtört szívvel mondok hálás kö­szönetét a roko­noknak, szomszé­doknak, vasuta­soknak, házkeze- lőségnek és mind­azoknak, akik elkísérték 1980. február 18-án drága férjem, Zsidó Júliust utolsó útjára a šaľai temetőbe. Külön köszönöm a koszorú- és vi- rágadományokat, melyekkel eny­híteni igyekeztek mély fájdalmam. Gyászoló felesége 0-238 ■ Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik elkísérték utolsó útjára január 2-án az amadé karosai (Amadeove Kračány) temetőbe a 72 éves korában, hosszú betegség­ben elhunyt S a J d I k Mihályt, a szerető nagybácsit, testvért és sógort, s koszorúval és virágok­kal fejezték ki részvétüket. A gyászoló rokonság 0-244 A Rimaszombati (Rimavská Sobota/ (nb tanácsa 1975 elején kidolgozta a cigánykérdés meg oldásának lávlali koncepcióját. Az elmúlt öt esztendő eredmé­nyeiről és tapasztalatairól Kar tus Rózsával, a jnb cigánykér­déssel foglalkozó titkárságának vezetőjével beszélgettünk: A kérdés megoldásában, fii sősorban a kulturális szint emelésében, a munkaképes la­kosság foglalkoztatásában, az iskolai oktatásban és a Inkás helyzet javításában jelentős eredményeket értünk el. A he­lyi nemzeti bizottságok és a tömégszervezetek hathatós tá­mogatásával elértük, hogy az elmúlt év végén a 7980 pro­duktív korban levő lakosból 5934-en rendszeresen dolgoz lük. ami 74,4 százalékos foglal koztatottságot jelent. Még ked­vezőbb lehetne ez az arány, ha a nem dolgozó 1870 no többse gének nem kellene több gyer­mekről gondoskodnia. A férfi lakosság 95.6 százalékos fog lalkoztatoltságának kétségkivü li szépséghibája, hogy körük ben meglehetősen nagy volt a munkavándoiiás és az igazolat­lan mulasztás. Az elmúlt évek során nagy figyelem kísérte a 15 éves fia­talok elhelyezését. A 333 tizen­öt évesből 252 fiatalt helyez­tünk el, s hogy csak ennyit, ennek az is az oka, hogy a gaz­dasági szervezetek egyre szigo rítják a felvételi kritériumokat, számos esetben pedig a szülök részéről tapasztaltunk nemtörő­dömséget. Általános jelenség például, hogy a lányokat otthon a kisebb gyermekek nevelésével bízzák meg. Ai 1975—79-es években erő­feszítéseink a tizenöt éven alu­li gyermekek nevelésére össz­pontosultak, ezen belül is meg­különböztetett figyelem kisérle az iskola előtti felkészítést, a gyermekek bölcsődei és óvodai elhelyezését. A kérdés megoldá­sát elősegítendő az elmúlt öt év során nyolc óvoda épült kü­lön cigánygyermekek részére, 429 férőhellyel. A múlt év vé­géig így már 822 gyermek láto­gathatta az óvodákat, a 3—5 évesek 00,5 százaléka. Nem lehet ilyen pozitívan ér­tékelni az iskolai látogatottsá­got és a tanulmányi előmene­telt. Tekintettel arra, hogy a járás iskoláit a központi köz­ségekbe összpontosították, sok gyermeknek kell utaznia, ami jelentősen befolyásolja a láto­gatottságot. Míg 1975-ben 91,6 óra volt évente az egy gyér mekre esó mulasztás, az el­múlt évben ez az arány 97,1 százalékra emelkedett. Nem si­került teljesíteni a járási szer veknek azt a célját sem, hogy 1980-ig egyetlen gyermek sem fejezheti be öt általános osz­tálynál előbb tanulmányait. Igaz, ebben közrejátszott az is. hogy az alapiskolákat olyan gyermekek is látogatták, akik csak férőhiány miatt nem ré­szesülhettek intézeti ellátásban. • Mit lettek az öt évvel ez előtt elfogadott program meg valósításáért a társadalmi szer vezetek, a művelődést és egész ségtíggi intézmények? — A maguk területén igye keztek eleget tenni az elvárá­soknak. A művelődési otthonok által szervezett tanfolyamok látogatottsága örvendetesen nagy volt. A varrótanfolyamo kon 445 leány és asszony vett részt, s 453 nő látogatta a fő zö tanfolyamokat. Számos film­vetítéssel egybekötött egészség- ügyi előadás hangzott el a hi­giéniáról, gyermeknevelésről, családtervezésről és a bűnözés okairól. Megrendeztük a cigány­lakónegyedek tisztasági verse­nyét, sőt a rimaszombati és Kassa-vidéki járások közötti ve­télkedőt is. E téren kedvező ta­pasztalatokat gyűjtöttünk. Na­gyobb lett a reud és a tiszta­ság a lakónegyedekben. • Kiemelt feladat a lakás­kérdés megoldása. Mit hozott ezen a téren az elmúlt öt esz tendö? — Fokozatosan javulnak a ci­gányok lakáskörülményei. Az elmúlt öt esztendő során csu­pán járásunk falvaiban 165 csa Iád költözhetett a nagyarányú állami támogatás segítségével új otthonokba. A járási szék­helyen nem kevesebb mint 128 állami lakást utaltak ki sok­gyermekes családoknak. Ebben az időszakban megszüntették a cigánytelepeket Nagybalogon (Veľký Bili), Hrnčiarska Ve- sen. Veľké Teriakovcén és Hmíšfán. Az említett helyekén 134 viskót számoltak fel, idő­közben pedig 3 millió 846 ezer koronát költöttek új lakások építésére. • Az elért, kétségkívül lát­ványos eredmények ellenére a cigánykérdés megoldása a ri­maszombati járásban időszerűbb mint valaha, hiszen a múlt év végéig 14 U46 cigányt tartottak nyilván, s az utolsó öt észtén- dobén 3,5 százalékos szaporu­latról beszélhetünk. Gyakorlati­lag ma már minden negyedik újszülött cigány származású. Mi­lyen feladatok várnak megol­dásra az elkövetkező öt év so­rán? — A kérdés megoldására vo­natkozó irányelvek helyesek, ami persze nem jelenti azt, hogy ne módosíthatnánk a fel­adatok végrehajtásának mi­kéntjét. Tisztában vagyunk az­zal, hogy roppant bonyolult és hosszantartó út vezet a teljes megoldásig. El szeretnénk érni például az óvodai elhelyezésben legalább a 82 százalékos arányt, hogy az alapiskolát látogató tanulóknak legalább 70 százalé­ka fejezze be a kilencedik osz­tályt. A felnőtt férfi lakosság­nál el szeretnénk érni a 97 szá­zalékos foglalkoztatottságot, nőknél pedig az 58 százalékot. 1985-ig 17 cigánytelepet aka­runk megszüntetni, ezen belül 200 viskót vásárolunk fel. A köz­ponti községekben, városokban (Hnúšfán, Tornaiján, Tisove- cenj 300 lakást utalunk ki. Mindez komoly tehertételt jelent népgazdaságunk számára, de az évszázadokon keresztül mostohán kezelt népcsoport fel­emelkedése, a szocialista társa­dalomba való teljes beilleszke­dése megköveteli a gondosko­dást és az áldozatvállalást. HACSI ATTILA Művelődési ház — társadalmi összefogással Kihasználják a felszabadult régi épületeket Hárskút (Lipovnik) kis köz­ség a rozsnyói (Rožňava) já­rásban. A járási székhely közel­sége, a karnyújtásra levő mun­kalehetőségek nem fenyegetik a falut elnéptelenedéssel. Mindössze 720 lakosa van a te­lepülésnek, de az utóbbi évti­zedben kézzelfogható és szem­mel látható a fejlődés. Utcáit portalanították s az utóbbi években a volt legelő helyén^ felépült családi há­zak új utcát alkot­nak. A község mű­velésre alkalmas földterületét a Rozsnyói Állami Gazdaság műveli, a gazdaságban a la­kosság 10—15 szá­zaléka dolgozik, különösen az idő­sebb korosztály. A lakosság nagy ré­sze Rozsnyó és környéke ipari üze­meiben keresi meg kenyerét. A helyi nemzeti bizottság irodájában Barczi László elnök tájékoztat az elért eredmények­ről, további terveikről. — Az utóbbi választási idő­szakra vállalt feladatokat tel­jesítettük. A körzeti iskolák ki­alakításával falunkból a diákok Krasznahorkára (Krásna Hôrka) járnak, így az iskola épülete felszabadult. Ezt az épületet átalakítottuk, korszerűsítettük s itt lelt otthonra az ötven férő­helyes óvoda. A két osztályban reggel héttől, délután ötig fo­lyik a kicsik foglalkoztatása. Felújítottuk a hangosanbeszélőt s kiterjesztettük az újonnan épített részekre is. — S mire a legbüszkébbek a hárskútiak s maga az elnök is? — Igen, ezt hagytam a végé­re, erre jogosan lehetünk büsz­kék mi is, sőt az egész járás is. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára január végén nagyszabású ünnepség kereté­ben átadtuk a négymillió koro­na értékű, minden igényt kielé­gítő művelődési házat. 7, akció­ban épült s értékének harminc százalékát a község lakossá gának társadalmi munkája ké pezi. Ha átlagban számolom, egy egy családra negyven óra jut, természetesen voltak, akik Az új művelődési ház sokkal többet dolgoztak, első­sorban a községünkben élő kő­művesek és a lömé gszervezetek tagjai. Az ifjúsági szervezet tag­jai 470 órát dolgoztak, de ép­pen olyan lelkesedéssel vettek részt a munkában a sportszer­vezet, a tűzoltó szervezet és a CSEMADOK tagjai is. Ezt a munkát, ilyen eredménnyel a lakosság összefogása nélkül nem elvégezni, de elkezdeni sem tudtuk volna. A művelődési ház nagyterme, mely filmvetítésre és színielő­adásra, , esküvők, mulatságok rendezésére egyaránt alkalmas, ötszáz férőhelyes. A színpad mély, széles, a legigényesebb színtársulatnak is megfelel. A mennyezetet s az oldalfalakat vörösfenyőburkolat fedi. A szín­pad mögött öltözők. Klubhelyi­ség, büfé, tágas konyha, rak­tár is van az épületben. Az egyik szárny emeletén a hnb kap új otthont. A községnek nincs anyakönyvi hivatala, de a polgári ügyek testületének helyisége bármely nagyobb tele­pülésen vagy városban is meg­felelne esketőteremnek. — A lakosság számához mér­ve, nagy ez a művelődési ház. Ki lesz-e a jövőben kellőképpen használva? — Erre mi is gondoltunk — mondja az elnök. — Igaz, hogy tömegszervezeteink nagyon jó munkál végeznek. Kulturális té­ren a CSEMADOK ér el szép eredményeket. Énekkarunk a közelmúltban a „Tavaszi szél vi­zet áraszt“ járási fordulójában első díjat nyert, s egy szólóéne­kesünk is első lett. Minden hét­főn próbálnak, vezetőjük Kólin- tusz László, dernői (Drnava) pedagógus. A színjátszók járási versenyére is készülünk. Ez ön­magában azonban nem volna elegendő, erre gondoltak az elv­társak a járási nemzeti bizott­ságon is. Mivel, közel vagyunk, különböző rendezvényeknél, ér­tekezletek szervezésénél mente­síteni tudjuk Rozsnyót. Már hó­napokra előre foglaltak va­gyunk, élénk lesz az élet ebben a szép épületben. — Mi lesz a sorsuk a régi épületeknek? — A régi művelődési házat a járás veszi át tőlünk, textilfes­tő jnűhelyt rendeznek be. Ez kettős haszonnal jár, az épület nem marad üresen, nem megy tönkre, és munkalehetőséget biztosít községünk asszonyai­nak. Ez az üzemrészleg a közel­jövőben megindul tíz munka­erővel, s rövid időn belül negy­ven nőt fog foglalkoztatni. A hnb régi épületének tatarozását qz átköltözés után azonnal meg­kezdjük. Itt a nyugdíjasok klub­ja kap otthont. Tervek tehát vannak s amint a tények bizonyítják, jó irányí­tás mellett akaratban s lele­ményességben sincs hiány. FECSÚ PÁL 19H0 III. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom