Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-26 / 22. szám, péntek

JAVÍTJÁK AZ ÉLET- ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEKET ♦ EGY SZÖVETKEZET SZOCIÁLIS PROGRAMJÁRÓL Anniikor 1971 októberében egy rövid tudósításomban arról szá­moltam be, hogy Ipolynagyfa- lun (Velká Ves nad Ipľom) 600 ezer korona költséggel szö­vetkezeti lakóházat épített a helyi efsz, melyben hat fiatal család talált otthonra, egye­seknek megszokottnak, minden­naposnak tűnt a hír. Pedig ak­kor még nem sok szövetkezet dicsekedhetett hasonlóval. A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járá­si Ipolymente Efsz-ben, mely­nek Szécsénke (Secianky) a székhelye, a dolgozókról való gondoskodást szívügyének te­kinti .. vezetőség. Az említett lakóházon kívül már átadták Ipolyhklvégen (Ipeľská Prem- imostie) is egy hasonló épüle­tet, s ebben az évben egy újabb hatlakásos házat kezdenek épí­teni. Elsősorban azok a fiata­lok kapnak lakást, akik a kö­zép- vagy a főiskola elvégzése után jönnek a gazdaságba. A családiház-építőknek is nagy segítséget nyújtanak: eddig mintegy 600 ezer koronát jut­tattak nekik. Azoknak a tagok­nak, akik tíz év ledolgozására kötelezték magukat, 40—50 ezer korona térítésmentes kölcsönt adott a szövetkezet. Támogatják a továbbtanulókot A káderutánpótlást is állan­dóan szem előtt tartják a szö­vetkezetben, hiszen a korszerű gazdaságban egyre több szak­képzett vezetőre és munkásra van szükség. A szövetkezetnek jelenleg a mezőgazdasági szak­tanintézetek 23 tanulójával van szerződése. Két főiskolai hall­gatónak, akik a Nitrai Mező- gazdasági Főiskola elvégzése után gépesítőként, illetve a növénytermesztésben kamatoz­tatják majd tudásukat, havi 800 korona ösztöndíjat edcaik. A múlt évben munka mellett 12 dolgozó végezte el tanulmánya­it a szaktanintézetben. A szö­vetkezet vezetősége arra törek­szik, hogy minél többen szerez­zenek szakképesítést. A kulturális igények kielégí­téséről sem feledkeznek meg. A szövetkezet minden tag számá­ra előfizeti a Szabad Földmű­vest vagy a Roľnícke novinyt. A nótázni, dalolni szerető me­nyecskéiknek ruhákat vásárol­tak, azóta a környező falvaik rendezvényein gyakrabban lép fel a kórus. A citerazenekar el­sősorban a szövetkezet összejö­vetelein szórakoztatja a közön­séget, most az évzáró közgyű­lésre készülnek műsorukkal. A szövetkezethez tartozó négy község közül csupán Kelenyé- hen (Kleiíany) van megfelelő művelődési otthon. Ipolynagy- falun ebben az évben kellene átadni a művelődési házat, s s akikor több lehetőség nyílik majd a szövetkezeti tagoknak a közös szórakozásra. Külföldön is üdülnek A szövetkezetnek saját autó­busza is van, melyet nemcsak a dolgozók munkahelyre való szállítására használnak, hanem a gyakran megszervezett kirán­dulásokra is. A nyár folyamán rendszeresen járnak a közeli gyűgyi (Dudince), szántói (San- tovka) fürdőkbe egy-egy napra, de hazánk nevezetesebb helyeit is megismerhették már a szö­vetkezet tagjai. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének já­rási bizottságával együtt szer­vezett külföldi kirándulásokon is részt vehetnek a dolgozók. Az idén nyáron a Szovjetunió­ban tizenketten voltak. Néhá- nyan Bulgáriában, az Arany- homokon töltötték szabadságu­kat, hárman pedig Jugoszláviá­ban voltak tanulmányúton. Ma- gyarorsjzágon hatan nyaraltak. A dolgozók gyermekei közül többen pionírtáborokban voltak a szünidő alatt, huszonötén a Balaton nyújtotta örömöket él­vezhették. A kis konyhában jó ételt főznek Abelovszky Erzsébet és Mák Ilona szakácsnők naponta 60— 65 ebédet főznek. Télen, ami­kor főképp csak azok járnak ebédelni, akik a központi te­lepen dolgoznak, ki tudják elé­gíteni az igényeket. Változato­san főznek, mindenki elégedett, nem kell csalogatni a dolgozó­kat. A szűk konyha felszerelése megfelelő, de nem ártana bő­víteni, és nagyobb ebédlőre is szükség lenne. Nyáron, a csúcs- munkák idején több mint 300 személyt látnak el. Ilyenkor a batárba is kiviszik az ételt. Az idénymunkások, a kertészetben és a szőlészetben dolgozó nők is igénylik a meleg ebédet. Ha felépül az új étterem, a szövet­kezet autóbuszával szállítják majd ebédelni a határból a dolgozókat. A szövetkezeti ta­gok öt koronát fizetnek egy- egy ebédért, s körülbelül ugyanennyivel járul hozzá a gazdaság. Fontos feladat a munkavédelem Deák István csupán néhány hónapja dolgozik a szövetke­zetben, a gimnázium elvégzése és a katonai szolgálat után ke­rült ide. Öt bízták meg a mun­kavédelmi előadó feladataival. Eddig a szövetkezeiben nem volt ilyen tisztség, így nem könnyű a feladata. Igyekszik ismereteit bővíteni, beiratko­zott a Nitrai Mezőgazdasági Fő­iskolára. Előadásokat szervez az üzemvezetők részére, hogy a jövőben minél kevesebb bale­set forduljon elő, melyüket leg­több esetben a figyelmetlenség, a nemtörődömség okoz. A szö­vetkezetben már több éve nem volt halálos baleset, kisebb sé­rülések azonban minden ága­zatban előfordulnak. Nagy figyelmet szentelnek a munkavédelmi eszközük haszná­latának, a gépjavító műhelyek­ben kötelezővé tették a védő- szemüvegek viselését. A perme­tezést és a műtrágyázást vég­ző dolgozókat még mindig gyakran kell figyelmeztetni a védőöltönyök fontosságára. A vezetőknek azonban nem min­dig sikerül a szükséges eszkö­zöket beszerezni. Munkaruhákat is rendszere­sen vásárol a szövetkezet, éven­te mintegy 200 ezer koronát fordítanak erre a célra. A ve­zetőség szeretne mindenkinek megfelelő munkaruhát és lábbe­lit adni, de sajnos a kereskede­lem nem tudja az igényeket ki­elégíteni. Az állatteayésztésben 45, a növénytermesztésben idénymun­ka idején jóval több nő dolgo­zik. Állandóan javítják munka- körülményeiket, a legtöbb he­lyen a megengedett 15 kilo­grammnál nem emelnek na­gyobb terhet. Kivételt képez­nek a takarmányszárítóban dol­gozók, ott még nem tudták ezt a problémát megoldani. Az Ipolymente Efsz-ben a ta­gokról való sokoldalú gondos­kodás az évről évre jobb ter­melési eredményekben is meg­mutatkozik. A fiatalok is szí­vesen jönnek a gazdaságba dol­gozni, már nem vágynak el a faluból. Azok közül is többen visszajöttek, akik régebben má­sutt vállaltak munkát. A jobb munkafeltételek vonzzák a dol­gozókat a munkáskézre, a jó szakemberekre pedig mindig szükség van a szövetkezetben. DEÁK TERÉZ Kommentáljuk Ez is cs hatékonyság tartaléka Mezőgazdasági termelésünk az utóbbi években elismerést érdemlő és a társadalom megbecsülését joggal kiváltó, je­lentős eredményeket ért el. Hatékonysága további növelé­sének azonban minden kétséget kizáróan vannak még tarta­lékai. \ többi között olyasmiben is, amire az ill ékesek — a kftzös >igy kárára — nem helyeznek a pártunk is a kormányunk elvárásainak megfelelő nyomatékos hangsúlyt. Gondoiunk például a munkavédelomre, a higiéniára va­lamint ennek keretében általában az egészségvédelemre. Hogy miért épnen most a tél kellős közepén, jóval a mező- gazdasági munkák dandárja efött kongatunk harangot? Csak azért, hogy az egységes íöldműv-csszövetkezetekben, az ál­lami gazdaságokban, feleítes szerveikben és termószcíesen az ellenőrzés lO'íiján is, kár/kritMstól és formalizmustól mentísmi. a hatásos megslsísést szorgalmazóan, idejében megtegyenek minden szükséges intézkedést, hogy ezen a területen javuljon a rózsásnak cseppet sem mondható helyzet. A tények ugyanis arról tanúskodnak — s ezeket meg­erősítik a Szlovák Szocialista Köztársaság ügyészségének a különféle ellenőrző szervek tevékenységével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatai —, hogy ebben a vonatkozásban bőven előfordul nemcsak nemtörődömség, hanem megbo­csáthatatlan felelőtlenség is. Elég megemlítenünk, hogy a mezőgazdaság kétes értékű elsőségre tett szert például a halálos kimenetelű üzemi balesetek abszolút és viszonyla­gos számában. Pótolhatatlan és sokszor elkerülhető veszte­ségről van szú éppúgy, mint a súlyos egészségkárosodá­sok esetében, nemegyszer az oktalanul és megengedhetet­lenül, vagyis szabályellenesen választott munkaeljárások miatt. Fontolóra kell vennünk, hogy például a szlovákiai földművesszövetkezetekben bekövetkezett üzemi balesetek a mondottakon túlmenően is igen jelentős károkat okoztak, hiszen egy-egy esztendőben ezen a címen — igaz sok eset­ben önhibájukból — kárt szenvedett dolgozók több száz­ezer napon át táppénzesek. S ennek az egyén éppúgy ká­rát látja, mint a népgazdaság és az egész társadalom. Mozdulni kell tehát, mégpedig sürgősen, a felelősség és a közös érdek tudatában. S ebben a vonatkozásban a mező- gazdasági szervezetek legnagyobb felelősséget viselő veze­tői mellett felette fontos küldetés hárul a munkavédelem- » és a dolgozók egészségvédelmére felügyelő ellenőrző szervekre. Főként a szövetkezetek munkavédelmi és egész­ségvédelmi bizottságaira, de nem kevésbé a Szövetkezeti Földműesek Szövetségére és az állami ellenőrző szervek­re, a munkavédelmi felügyelőségekre, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóságokra is. E szervek együttes fő feladatainak egyike ismertetni a dolgozókkal a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat, vagyis jogpropagandát és ismeretterjesztő tevékenységet folytatni, ellenőrizni az előírások munkahelyi végrehaj­tását, a munkavédelmi felügyelőségek és az egészségügyi szervek által foganatosított intézkedések gyakorlati meg­valósítását, felhívni a vezető gazdasági dolgozók figyel­mét az e területen tapasztalt hiányosságokra, meg nem elkuvóan szorgalmazni kiküszöbölésüket, javaslatokat ten­ni a munkavédelem és az egészség védelmének tökélete­sítésére. S nem holnap, hanem már ma és az év minden napján. GÁLY IVÁN ■wJW^ŕ rf. fíFiTtí&i hlim A gyermek és a higiénia A Prága 9. uároskeriiletében levő Rudy Letov repülőgépipari válla­lat dolgozói a CSKP KB 11. és 12. ülésének határozatait lebontot­ták és vállalásaikba foglalták. Az 1979. évi árutermelési tervet 21,5 millió koronával növelik, tehát az 1978. évhez viszonyítva 4,6 százalékkal többet gyártanak. Nagy gondat Jordítanak a folya­matos tervteljesílésre. A hatodik ötéven tervidőszak negyedik éve a vállalatban a termékfelújítás jegyében zaflUc le. Sorozatban fog- jak gyártani a TL-410 típusú tanpadot a kisebb repülőgépek sze­mélyzetének, pilótáinak oktatására. Felvételünk az oktatókabinban készült, melynek felszerelése pontosan megfelel egy igazi repülő­gép kabinjáénak. (Felvétel: CSTK — J. Tachezy} Társadalmunk és a gondos szülők is mindent meglesznek a gyermekekért. Azonban még­is van az életnek olyan terü­lete, ahol talán nem elegendő a gondoskodás, ez pedig a hi­giénia. Nem a személyi higié­niára gondolok, mert hiszen ma már úgyszólván minden la­kásban van fürdőszoba. Inkább a felnőttek és a gyermekek, főképp az újszülöttek kapcso­latára vonatkozik ez. Talán sokszor nem is gondolnak ar­ra, hogy miképpen árthatnak a legkisebbeknek. Például a kórházból hazaér­kezik a kismama az újszülöt­tel. Természetesen az egész család örül a kicsinek, és min­denki sorra akarja ölelni, csó­kolni: a nagyszülők, a szülők, a testvérkék stb. Nem is gon­dolunk arra, hogy ezzel meg­fertőzhetik a külső körülmé­nyekhez még hozzá nem szo­kott kisbabát. Hiszen a felnőt­tek között lehet bacilusgazda, ha ők maguk nem is betegwk, de terjeszthetnek kórokozókat. A másik Igen veszélyes és eléggé el nem ítélhető dolog, a levegőbe való tüsszentés, kö­högés. Ilyenkor a bacilusok és vírusok ezrei permeteződnek szét a levegőben nagy távol­ságra, s ezt a levegőt a gyer­mek belélegzi. Ezt tudatosíta­nia kellene a család valameny- nyi tagjának, és senkinek sem szabad megsértődnie, ha a kis­mama nem engedi folyton ölel­getni, csókolgatni a babát és nem veszi jó néven, ha rákö­högnek, tüsszentenek. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy az újszülöttnek nagyon árt a do­hányfüstös levegő, ezért a hoz­zátartozók tegyék meg azt a szívességet, hogy a konyhában, vagy más helyiségben szívják el a cigarettájukat. A kismamára is sok felelős­ség hárul ezen a téren. A baba szoptatáskor higiéniai szem­pontból nagyon óvatosan kell eljárnia. Okvetlenül mosson kezet, az orra és a szája elé tegyen fehér vászonkendőcs- két. A mellbimbót szoptatás előtt meg kell mosni. Ezeknek a dolgoknak sok esetben nem tulajdonítanák nagy jelentősé­get, aztán csodálkoznak, ha a kicsinek hasgörcse, hasmenése van, s nem is gondolnak arra, hogy szopáskor szájon át fer­tőződött. Bár a 20. században élünk, és igen sokai tudunk már a hi­giéniáról, mégis előfordul, hogyha az utca porába leesik a baba cumija, felkapjuk, meg­térüljük és a szájába tesszük. Á«t is gyakran láthatjuk, hogy az anyuka lenyalja a cumit, az­után adja a babának. Ez nagy felelőtlenség a gyermekkel szemben. A cumikat ki kell főzni és állandóan tisztán kell tartani. Ugyanez vonatkozik a kiskanálra is, amivel a babát etetik, higiéniai szempontból ezt is tilos a felnőttnek meg­nyalni. A kicsi ételét egy má­sik kanállal kóstolja meg. A pelenkát meleg vízben, szappannal jól ki kell mosni, majd minden alkalommal ki kell főzni. Nem elegendő csu­pán hideg vízben kiöblíteni, mert így nincsenek dezinfikál- va. Mosás után jól vasaljuk ki a pelenkákat. A gyermeket minden nap fürdessük meg, még akkor is, ha rengeteg az elfoglaltsá­gunk. így elkerülhetjük, hogy a gyermek bőre kipáljon, ki­ütéseket kapjon. A baba étele mindig friss le** gyen, s nem szabad azt felme­legíteni, vagy meleg helyen so­káig állni hagyni, mert így megromolhat, bár a szagán ta­lán nem is érezni. A konzerve* két, akár tejtermékek, akár bébiétel legyen az, mindig a rajta feltüntetett szavatossági időn belül kell elfogyasztani, azután már veszélyes. Az ter­mészetes dolog, hogy a gyer­meknek külön edénye és evő­eszköze legyen. A gyermekjátéknak mindig lemoshatónak, és olyan formá­júnak kell lennie, hogy azzal a gyermek meg ne sérthesse magát. Tehát ne legyen éles, hegyes vagy olyan nagy mére­tű, hogy a gyermek elessék ve­le, amint cipeli. Nem megfele­lőek a bolyhos, szőrös felületű játékok, mert ezeket a gyer­mek a szájába teszi, s a szőrt véletlenül lenyelheti. Ugyanez vonatkozik a szőnyegre is. A járni tanuló kisgyermek állan­dóan a földön hempereg, kis kezére támaszkodva próbál felegyenesedni, s ilyenkor igyekszik megkapaszkodni. A bolyhos szőnyeg ilyenkor na­gyon veszélyes, mert apró szá- lacskák maradhatnak a gyer­mek ujjai között amelyeket egy óvatlan pillanatban lenyel­het. Ezért legmegfelelőbb a sima felületű szőnyeg, amelyet természetesen minden nap ki­porszívózunk. Időnként pedig alaposan kitisztítunk. A gyermek egészséges fejlő­dése szempontjából a megfele­lő vitamin és fehérjedűs táp­lálékon kívül nagyon fontos a friss levegőn való rendszeres tartózkodás is. Ez azt jelenti, hogy minden nap ki kell vin­nünk a gyermeket a levegőre. Nem szabad sajnálnunk erre az időt. Végül még arra szeretnénk felhívni a szülők figyelmét, hogy rendszeresen látogassák a tanácsadót, a gyermekorvost, i. s annak utasításait, tanácsait pontosan tartsák hír?. DR. SÜBÜXA OLGA

Next

/
Oldalképek
Tartalom