Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-14 / 254. szám, csütörtök

/i szív Gondolatok egy tévéjátékról Közösen - mapsabb szinten Jegyzetek a könyvtárosok Magas-Tátra i világkongresszusáról Amint lapunkban hírt adtunk róla, augusztus 27. és szeptem bér 2-a között a Magas-Tátrá- ban megtartották a Könyvtá­ros Egyesületek és Intézetek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) 44. kongresszusát. A könyvtárosok világkongresszu­sát minden évben más-más ál­lamban rendezik meg. Az elő­ző kongresszus — melyet uz IFLA megalakulása 50. évfor­dulója megünneplésének szen­teltek — Brüsszelben volt. Az eltelt évek folyamán ez autonóm szervezet igazi világ- szervezetté nőtt. Jelenleg száz­nál is több ország több mint 700 könyvtáros egyesülete és intézete tartozik tagjai közé. Szoros kapcsolata van az UNESCO-val, a Tudományos Unió Nemzetközi Tanácsával (ICSU) és más nemzetközi szervezetekkel. A nemzetközi könyvtáros szervezet létreho­zásának gondolata még a szá­zad elején — 1904-ben az amerikai Saint Louisban és 1910-ben Brüsszelben — fel­merült, ám az első világhábo­rú meghiúsította a megalakítá­Prcindi Sándor jelvétele sára tett kísérleteket. A Cseh­szlovák Könyvtárosok Egyesü­lete 1926-ban Prágában meg­rendezte a könyvtári dolgozók és könyvbarátok I. nemzetközi kongresszusát. A tanácskozás legjelentősebb eredménye a nemzetközi könyvtáros szer­vezet megteremtésére tett ja­vaslat volt. A háború utáni erőfeszítések csak 1927-ben jártak igazi eredménnyel, ami­kor az angol Egyesült Király­ság Könyvtáros Egyesületének edinburgi kongresszusa, magá­évá téve a prágai nemzetközi találkozó alapgondolatát, ja­vaslatot terjesztett elő a Nem­zetközi Könyvtártani és Biblio­gráfiai Tanács megalakítására, mely meg is született. A hatá­rozatot tizenöt ország képvise­lője írta alá. A Tanács 1929- ben felvette a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szö­vetsége nevet, s 1976-ig ezzel az elnevezéssel működött. Ek­kor új alapszabályzatot foga­dott el és felvette mai nevét. A Szövetség tevékenységének célja: hogy elmélyítse és to­vábbfejlessze a nemzetek kö­zötti megértést, együttműkö­dést, eszmecserét, tudományos kutatást a könyvtártan minden területén, ideértve a bibliográ­fiát, a tájékoztatást és a könyvtári dolgozók nevelését is. E célokat szem előtt tartva tilt össze az IFLA idei, 44. kongresszusa is, melyen 60 or­szág 519 küldötte vett részt. A CSSZSZK-t 11 csehországi és 11 szlovákiai küldött képvisel­te, és a száznál több hazai szervezőn kívül 114 csehszlo­vák könyvtáros szakember is részt vett a kongresszuson megfigyelői minőségben. A nemzetközi könyvtáros találko­zó iránt megnyilvánuló élénk külföldi érdeklődést az is bi­zonyítja, hogy számos ország­ból — pl. a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, Kanadá­ból, Nagy-Britanniából — a meghívott IFLA-tagokon kívül több könyvtáros szakember egyéni turistaként érkezett Csehszlovákiába, hogy jelen le­hessen a kongresszusi tanács­kozásokon. A csehszlovák kül­döttséget többek között a CSSZK és az SZSZK Kulturális Minisztériumának, a Cseh Könyvtárosok Központi Taná­csának, a Szlovák Könyvtáros Tanács, a Cseh Állami Könyv­tár, a bratislavai Egyetemi Könyvtár, a Matica slovenská, a bratislavai Komenský Egye­tem képviselői, tudományos munkatársai alkottuk. A kongresszus öt munka­szekcióban vitatta .meg a nem­zetközi könyvtártuflomány leg­időszerűbb kérdéseit, a könyv­tárfejlesztés lehetőségeit, a könyvtárosi munka módszerta­ni problémáit és a különböző nemzeti könyvtárak közötti együttműködés jelenlegi hely­zetét, valamint a könyvtártan és könyvészet területén végzett kutatómunka eredményéit s azok nemzetközi hasznosítható­ságát. A küldöttek megkülön­böztetett figyelmet szenteltek a sokrétű könyvtárosi munka ésszerűsítésének, a könyvtár­építés és -szervezés magasabb szintre való emelésének, a könyvtári dolgozók, a Könyvé- szettel foglalkozók és az olva­sók nevelésének is. Noha a kongresszusi küldöt­tekből alakult munkabizottsá­gok különböző helyeken — a Csorba-tón (Štrbské PI«so) kí­vül pl. Martinban. Kassán (Ko­šice), Poprádon — dolgoztak, a tanácskozások túlnyomórészt a Magas-Tátrában, a csorba- tó-i Patria és FIS-szálló mo­dern, színvonalasan berende­zett és előkészített üléstermei­ben zajlottak le. Gazdag és színes programja volt a könyvtárosok világkong­resszusának. A kongresszus eseménysorozata a Csehszlovák Könyvtártan és Könyvkultúra címet viselő kiállítással indult augusztus 27-én. A FIS-szálIó előcsarnokában megrendezett kiállítás ünnepi megnyitóján az IFLA számos központi tisztség- viselőjén kívül részt vett P. Kirkegaard, a Szövetség elnö­ke is, aki beszédében hangsú­lyozta, hogy a szakmai tapasz­talatcsere nem egyetlen kül­detése a kongresszusnak, a nemzetek közötti barátság el­mélyítése és a világbéke meg­őrzése szempontjából is nagy jelentősége van. Az egyhetes kongresszusi ta­nácskozásokon számos érdekes szakelőadás és korreferátum hangzott el, amelyek a könyv­tártudomány számos szakterü­letének problémáit érintették. Minthogy az előadott anyag címszavakban való felsorolása is töb száz oldalt tenne ki, itt csupán néhány előadás említé­sére és azok egyes kitételeire szorítkozhatunk. (A kongresz- szus teljes anyagát természe­tesen megjelenteti az IFLA ki­adója.) Richard M. Dougherty előadá­sában az új amerikai szerzői jognak a könyvtárakhoz való viszonyáról beszélt. Az új szer­zői jog rendeltetése — állapí­totta meg — az volna, hogy szabályozza az alkotások bir­toklói és a szellemi fogyasz­tók közötti viszonyt. A törvény nagy vitát keltett az Egyesült Államokban, az utóbbi hónapok során számtalan vitacikk jelent meg róla a sajtóban. „Meg­jegyzem — mondta egyebek között — hogy az új törvény­nyel senki sem elégedett telje­sen* Az egyes intézmények éles vitát folytatnak egymás­sal a törvény egyes rendelke­zéseiről. Esther R. Dyer véleménye szerint az 1978. esztendő for­dulópontot jelent az iskolai könyvtárak életében. Elképzel­hetetlen, hogy az egyes orszá­gokban ne teremtsék meg a gyümölcsöző együttműködést az egyes könyvtártípusok kö­zölt. Az előadó — akit az UNESCO megbízott, hogy az IFLA keretén belül szervezze meg az iskolai könyvtárak szekcióját — kifejtette, hogy az iskolai könyvtárakat túlságo­san magukra hagyják az egyes könyvtáros egyesületek. Több figyelmet kell szentelni nekik. Szervesen be kell őket építe­ni a nemzeti könyvtárak háló­zatába. P. Genzel NDK-beli küldött a könyvtárközi könyvcsere szekciójának 1970—7H. közötti tevékenységéről szóló beszámo­lójában többek között megál­lapította: Minthogy számos könyvtár ugyanannyi pénzt költ a" könyvvásárlásra, mint a könyvcserére, a könyvcsere koordinálása nem oldható meg anélkül, hogy számba ne ven­nénk a könyvscerzés más mód­jait is. Bár a könyvcsere gyak­ran többe került, mint a köny­vek megvásárlása, számos or­szág mégis inkább az előbbihez folyamodik. Több okból. Az egyik ok például, hogy kevés az illető országok könyvvásár­lásra fordítható külföldi devi­zája. E. O Majo Znak szovjet kül­dött a bibliográfiai információ tökéletesítéséről szólva el­mondotta: a Nemzetközi Könyv­intézetben már formálódik a nemzetközi bibliográfiai szolgá­lat alapeszméje: biztosítani minden ember számára az ol­vasás élményének gyönyörét, hozzásegítve az olvasót a kül­földön kiadott könyvekhez is. A számos külföldi referátum között csehszlovák előadások is elhangzottak. Dr. Mirko Ve- linský, a prágai állami könyv­tár igazgatóhelyettese a könyv­tárak statisztikai szolgálatának elméleti és gyakorlati problé­máiról szólt. Dr. Štefan Pasiar egyetemi tanár, a Komenský Egyetem bölcsészettudományi kara könyvészeti tanszékének vezetője pedig a csehszlovák könyvtárosok iskolai és isko­lán kívüli felkészítésének kér­déseiről tartott értekezést, át­tekintve a könyvtártan oktatá­sának történetét a Csehszlovák Köztársaság megalakulásától napjainkig. A kongresszus rendezőbi­zottsága — nagyon helyesen — számos kiállítás, tudomá­nyos összejövetel, könyvtárlá­togatás stb. keretében megis­mertette a találkozó külföldi résztvevőit a csehszlovák könyvkultúra és könyvtártan történetével, jelenlegi helyze­tével. Azonfelül színes doku­mentumfilmekben mutatta be az SZSZK könyvtárrendszerét, a Cseh Állami Könyvtárat, a CSSZSZK nevezetesebb műem­lékeit és természeti szépségeit. E tekintetben jelentős kiadói tettnek tartjuk a Matica slo­venská részéről A Csehszlovák Szocialista Köztársaság könyv­tárai című hat nyelvű publiká­ció kiadását. A kiadvány azon­kívül, hogy közli a csehszlovák könyvtári életre vonatkozó alapvető adatokat, bemutatja a legjelentősebb csehszlovák könyvtárakat, megismerteti az olvasót a könyvtárak szervezeti felépítésével, metodológiai te­vékenységével, a könyvtárosi munkafolyamatok gépesítésével és automatizálásával is. A 44. könyvtáros világkong­resszus sikeres és kultúrpoliti­kai szempontból nemzetközi viszonylatban jelentős munkát végzett. Az eredményes tanács­kozás sokban köszönhető a szervezőbizottság áldozatos munká iának. Az IFLA következő kongresz- szusát jövőre Hollandiában tartják. KÖVESD! JÁNOS KULTURÁLIS HÍREK # A szovjet könyvpiacon megjelent a „Kilépést engedé­lyezem“ című könyv. A mű Pa­vel Beljajevről, a Voszhod-2 űrhajó parancsnokáról szól. Ebből az űrhajóból lépett ki elsőként a világűrbe Pavel Leo­nov űrhajós. 9 Kétezer Elvis-rajongó elölt Las Vegasban leleplezték a néhai rockkirály, Elvis Pres­ley bronzszobrát, annak a szál­lodának a koncertterme előtt, amelyben Elvis Presley mindig telt ház előtt énekelt. Már szinte hagyománynak tekinthető, hogy a bratislavai Televízió nemcsak ünnepek, vagy történelmi évfordulók, hanem nevezetes napok apro­póján is sugároz egy egy, az alkalomhoz illő filmet. Folyó év egyik ilyen nevezetes nap ja szeptember negyedíke volt, az a hétfő, melynek reggelén megnyíltak az iskolák kapui Ha már az iskoláskorúak és szüleik reggeltől kezdve az is kolanyitás lázában égnek —, gondolta a Televízió —, akkor főműsoridőben egy iskolásté májú tv játékkal kedveskedik fiatalnak, öregnek, iskolásnak, annak, aki iskolás volt, vagy lesz, tehát a kedves nézőknek, mint ahogy a bájos bemondőnő az esti műsor Ismertetésében ezt külön hangsúlyozta. A sokai ígérő cím — A szív — sejtette, hogy munkáját rendkívül szerető, a gyerekek kel szívesen foglalkozó peda­gógusról szól a tv-játék, a ta­lálékony szerzőnek azonban arra is volt gondja, hogy az átvitt értelemben jószívű ta­nítónőnek a szó valóságos — fiziológiai — értelmében rossz legyen a szíve. Ezek után az alapkonfliktushoz mar nem is kell több, mint hogy a fősze replő az iskolába kisegítő erő ként visszatérő nyugdíjas le­gyen, aki nem törődve gyere kei aggályával és egyre romló beteg szívével, újra tanítani akar, mert úgy érzi, a tétlen ség a munkánál sokkal többet árt neki. Ha még ehhez hoz záadunk néhány pedagógus­bosszantó diákcsínyt, kész is a történet, lehet kezdeni a forgatást. Vérszegény történetből csak sok ötlettel, a dramaturgiai fo­gások tökéletes ismeretében le­het elfogadható forgatókönyvet írni. Az ifjú forgatókönyviró fBtefan Smihlaf tapasztalat­lansága erősen rányomja bé­Az elmúlt napokban nyílt meg Július Nemeik szlovák nemzeti művész kiállítása a budapesti Csehszlovák Kultúra új kiállító helyiségében. A nyitást sajtófogadás előzte meg, amelyen dr. Viliam Dub- ravský, a szlovák Nemzeti Képtár munkatársa ismertette a művész életét. A mester 1909- ben született, abban az évben, amelyben egész sor kiváló kép­zőművész látta meg a napvilá­got, akiket az 1909-es csoport­ja néven tart számon a cseh­szlovákiai műtörténetírás. Ma­ga Nemeik mester fiatal korá­ban az előző festő nemzedék nyomdokain indult, s mint mondotta, az eperjesi festők, elsősorban Rákosi Ernő és Jor­dán Miklós művészete hatott reá. A főiskolát Prágában vé­gezte. A II. világháború alatt élesen szemben áll az elnyomó hitleri hatalommal, majd 1945- től élénken részt vett Cseh­szlovákia képzőművészeti életé­ben. — Amikor a modernista irányzatok előre törtek, elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy — noha elismeri a nonfigura­tív irányzatok bizonyos jelen­tőségét, de semmi esetre sem a természetelvű irányzat el­nyomása árán — ő maga hű maradjon a természethez, a lát­ványfestészethez. A maga egyé­niségén keresztül fejezi ki ér­zelmeit, a benne tükröződő lát­ványt. Megjegyezte, hogy Ma­gyarországon is előretörtek a modernista irányzatok, a rea­lisztikus irányzatok rovására, mire az egyik jelenlevő ma­gyar műtörténész megjegyezte, hogy ez igaz, de a közönség azért megőrizte józanságát! Nemčík mosolyogva felelte, hogy náluk Is. A kellemes légkörben lezaj­lott sajtófogadáson a nagykö­vetség számos tagja is részt vett, úgyszintén ya fogadás után sorra kerülő megnyitón is. Ezt Bodor Tibor előadóművész versmondása vezette be, majd Oldrich Tesarík, a Csehszlovák Kultúra igazgatója szólt a meg­jelentekhez, utána dr. Viliam Dúbravský méltatta Nemčík művészetét. A kiállítás anyaga igazolta a várakozást, azokét is, akik ismerték már Nemčík művészetét, s azokét is, akik most látták képeit először. Szebbnél szebb képek ékesítet­lyegét a tv-játék színvonalára. Gyerekeket filmezni a leghá- lásabb feladatok egyike. A gyermek — ha a rendező meg­felelő kapcsolatot tud kialakí­tani vele — elfogulatlanul, őszintén, a felnőtt színészek­nél oly sokszor tapasztalt mo­dorosság nélkül, a szerepet tö­kéletesen átélve játszik, így szerepeltetése önmagában fél sikert jelent. Ehhez azonban testre szabott forgatókönyvre van szüksége, hogy azt és úgy tegye, mintha élő környezet­ben lenne, és nem a felvevőgép előtt Egy sor, felnőtt gondol­kodásra valló diákcsíny rögtön meggyőzi a nézőt, hogy a tör­ténetnek nrm sok köze van a tízéves jsfyermek lelkivilágához, aminek szükségszerű következ­ménye, hogy a gyerekek nem egy jelenetben Idegenül fe- szengenek a szerepükben, gesz­tusaik, hanghordozásuk hamis­sá válik. Mária Prechovská ismét be­bizonyította, hogv nagyszerű színésznő: játékának sallag­mentessége a film egyetlen igazi erénye, egy fáradt gesz­tusba, fintorba megrázóan tud­ja besűríteni az elmúlás tra­gédiáiét. Rajta kívül Ivan Mistrík orvos alakítása érde- mel figyelmet. A siker érdekében az alko­tók még az egyébként ritkán használt hangkulissszát is be­vetették: a lépcsőn kapaszko­dó, utolsó tanítási órára tartó tanítónő rosszul lesz — ezt a hatásvadászó befejezést már kezdettől fogva sejtette a né­ző. Egy mintaszerűen dolgozó, egészséges emberi szív meg­felelően felerősített hangja hi­vatott fokozni a jelenet drá­maiságát. A turpisság azonban annyira nvilvánvaló, hogy a nézőnek több hosszúságot, mint feszültséget okoz. A tv-játékot M, Gogálová rendezte. OZOGÁNY ERNŐ ték a falakat. A mester beval­lotta, hogy különösképpen sze­reti a Dukla környéki tájakat, mert fiatalsága első festői be­nyomásait is ezen a vidéken szerezte és ez a táj festőileg még nincs úgy kiaknázva, mint Szlovákia többi természeti szépsége. Érdekesek a hosszan elnyúló, keskeny, vízszintes képek, melyeken a háttér fel­hőzetének szokásos ábrázolásá­ra alig nyílik lehetőség, ennek ellenére Nemčík szinte vala­mennyi képén kitűnően érzé­kelteti a térmélységet s még az égboltot is. Oldott festőiség párosul a képeken különféle technikák­kal, tollal és kaparással hú­zott vonallal, vízfestés tempe­rával, guassal és ez a vegyes technika remekül ötvöződik egységbe Nemčík képein. Akár színnel, akár vonallal, akár pá­rába gomolygó, érzékenyen, finoman oldott festőiséggel dolgozik, akár tussal lavíroz a képeken, ez az egység minde­nütt tökéletes. Fénylő, sárguló gabonatáblák, egymás mellett őrt álló fenyőfák, a tájban, a domboldalakon, a vidéket fénybe borító felkelő nap — mind-mind melejr érzelmi világ­ról, s a természettel való mű­vészi azonosulásról beszél. A magyar szemnek szokatlan, vízszintesen elhúzódó képmére­tet Nemčík kezdeményezte, azóta példáját számosán köve­tik, ahogy festői módszerét is. Kár, hogy katalógus, vagy legalábbis műtárgy jegyzék nem készült az értékes kiállí­tásra, amely szeptember köze­péig látható. SZÍJ REZSŐ Tízezer hangverseny Az NDK szimfonikus és szín­házi zenekarai évente 7,8 mil­lió főnyi közönség előtt mint­egy 10 000 hangversenyt tarta­nak és ezzel nagyban hozzájá­rulnak a kulturális élet fellen­dítéséhez. Az országban jelen­leg 88 hivatásos zenekar mű­ködik. A szimfonikus hangver­senyek programiában a kortárs zeneszerzők művei eddig 25 százalékot tettek ki. A múlt évben a hazai zeneszerzők mű­veiből 128 ősbemutatót tartot­tak. JÚLIUS NEMČÍK KIÁLLÍTÁSA BUDAPESTEN If: 1978. IX. 1 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom