Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-26 / 235. szám, szombat
Elkötelezett műnk ával Kevés olyan mezőgazdasági szakember él Kelot-Szlovákiá- ban, aki ne ismerné Ján Varga elvtársat, vagy ne hallott volna az Aprófalvaki (Valaliky) Állami Gazdaság igazgatójának érdemes munkásságáról, a Munka- érdemrenddel kitüntetett gazdaság nagyszerű termelési eredményeiről. Ján Varga már huszonhét éve dolgozik a mezőgazdaságban, fontos vezető tisztségeket tült be. Tizenhét esztendővel ezelőtt vette át a ma már 7450 hektáros állami gazdaságnak vezetését, amely területi nagyságát tekintve az ötödik, de eredményei alapján az első helyen áll a kerület mezőgazdasági üzemeinek sorában. A Kassa (Košice) vidéki járás huszonegy különálló határából alakult ez az állami gazdaság. Területének egyik vége a Keletszlovákiai Vasművel, a másik a szalánci hegyekkel határos. Nem egyszerű bejárni, már pedig a közel hatvan esztendős Varga elvtárs, főleg az aratás Idején naponta többször is végigjárja. Természetesen gépkocsival. Mi is a határban találkozunk vele, az egyik búzatáblán arató kombájnok mellett. Az eső után végre folytatni lehetett az aratást. — Alaposan megkéstünk az Idén —, fogadott az igazgató. Egyhónapos késéssel kezdtünk, a termény felét már betakarítottuk. Én ilyen csapadékes időjárásra nem is emlékszem. A hivatalos feljegyzések szerint hetven éve nem hullott ennyi csapadék nyáron, mint ez idén. Nem kellemes érzés az ízig- vérig lelkiismeretes mezőgazdasági szakembernek a gyakori esőzések miatt tétlenül szemlélni a gazdag termést ígérő határt. — Szinte lopva kell betakarítanunk azt, ami megtermett, ami a miénk — jegyzi meg az igazgató. — Az aratás elején néhány kedvező napot sikerült kihasználnunk és 830 hektárról betakarítottuk a repcét. A hektárhozam, tisztított állapotban 29 mázsa volt, így terven felül huszonhat vagonnal értékesítettünk. A kétszázhektáros búzatáblán beszélgetünk, Ján Varga szeme közben a kilenc gabonakombájn munkáját követi. — Még több kellene ezekből a gépekből — mondja. — Felhívtam a michalovcei és a tre- bišovi járást, s megegyeztem az illetékesekkel, hogy a Szepes- ségbe és a Tátra alá hazatérő vendégkombájnokat mifelénk irányítsák, legalább egy-két napot segítsenek az aratásban. Mint gondos szakember szervez, intézkedik az igazgató. Szerinte az idei nehézségek sem tesziik indokolttá, hogy az előző években elért eredmények alapján szerzett jó hírnevükön esetleg csorba essen. Kerületszerte, vagy még azon túl is közismert, hogy ez a gazdaság évek óta hagyományosan ötven mázsán felüli hozamokat ér el a gabonából, sőt volt olyan év is, amikor a 60 mázsás átlagot is elérték. Ebben, az ország legnagyobb repcetermesztő gazdaságában meghonosodott egy további értékes növény, a szója termesztése is. Az idén 350 hektáron vetették, s ez kerületi viszonylatban a szója összterületének 70 százaléka. Ebben a gazdaságban nem félnek a kezdeményezéstől, ami a haladást, fejlődést szolgálja. Szóját, a terv szerint kétszáz hektáron kellett volna termeszteniük, a valóságban terven felül még százötven hektárt bevetettek, átlagosan 17—19 mázsás hozamot várnak. Elismerően mondja, hogy munkatársai az igazgatóságon, az egyes részlegek élén tapasztalt, képzett szakemberek, a gazdaság munkaközössége is példamutatóan végzi munkáját. Ez a jó eredmények záloga. Nem zajlik le egyetlen nyilvános gyűlés, párttanácskozás ebben a gazdaságban az igazgató nélkül. Ezt munkatársai igénylik is, mert Varga elvtárs az őszinte szókimondás híve és az ügyintézés formális „letudá- sának“ legnagyobb ellensége. Akinek köze van a mezőgazdasághoz és ismeri az ágazat bonyolultságát, tudja, mennyi tapasztalatot, hozzáértést igényel egy hatalmas, tartósan jó eredményeket elérő állami gazdaság irányítása. Ján Varga igazgató példája is bizonyítja, hogy bármely ágazatban, így a mezőgazdaságban is, csak elkötelezetlen végzett munkával lehet sikereket elérni. KULIK GELLERT Ján Varga(balról) az egyik kombájnossal a szem érettségi fokát ellenőrzi (František Nagy felvétele) Krónikánk e heti számában az ifjúság bűnözésének kérdésével foglalkozunk megtörtént esetek kapcsán. Legalább részben szeretnénk rámutatni az ifjúsági bűnözés formáira és okaira. A rendőrségi statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ifjúsági bűnözés nálunk az idei első félévben lényegében az 1977. év hasonló időszakának szintjén maradt. A bűntettek és kihágások huszonhárom százalékát tizennyolc éven aluli fiatalok követték el. Ebből kitűnik, hogy habár a múlt évhez viszonyítva a fiatalkorúak bűnözése nem emelkedett, a jelenlegi helyzet mégsem megnyugtató. Még inkább aláhúzza ezt az a tény, hogy a fiatalkorú bűnözők nagymértékben részesednek az úgynevezett kvalifikált büntevékenységben, vagyis a vagyon elleni, az erőszakos és az erkölcsbe ütköző bűntettek elkövetésében. Ez a helyzet arra készteti a közbiztonsági szerveket, hogy fokozott igyekezettel keressék e kedvezőtlen jelenség okait. Az ifjúsági bűnözés részletes elemzése azt mutatja, hogy a családi, az iskolai ós a társadalmi nevelés folyamatában legtöbbször az alapvető láncszemben, a családi nevelésben kell keresnünk a hibát. Az állam legmesszebbmenő gondoskodása sem helyettesítheti a családi környezet hatását, a szülők felelősségét gyermekeik helyes neveléséért. A szülők példája, munkaszeretete, becsületessége teszi a legkedvezőbb hatást a gyerekekre. A feldúlt, szétzilált rendezetlen családi élet, az egyik vagy mindkét szülő alkoholizmusa pedig jóvátehetetlen, romboló hatással lehet a gyerekek gondolatvilágára, magatartására. Zilált családi élet körülményei között nevelődött az a két fiú Is, akik a poprádi járásban több rablótámadást követtek el.'J. B. 17 éves és M. B. 19 éves ipari tanulókat apjuk odahaza nem jó szóval, hanem ütésekkel várta. A lelketlen apa rendszeresen verte gyrekeit, amikor ittas állapotban hazatért a kocsmából. A bántalmazás következtében a testvérek egyike gyógykezelésre szorult. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a fiúk szívesebben tartózkodtak az utcán, mint odahaza. Csavarogni kezdtek és rossz útra tértek. Megtámadtak járókelőket, durván bántalmazták őket és elrabolták pénzüket, értéktárgyaikat. A fiatal bűnözők hat ember aJIen követtek el rablótámadást. A közbiztonsági szervek dolgozói hamarosan leleplezték a tetteseket és a két fiú a bíróság előtt felelt a bűntettekért. A bíróság bűn- tetőtanácsa három, illetve négyévi szabadságvesztéssel sújtotta őket. A szülők rossz példája ártalmas hatásának tragikus esete játszódott le Zvolenben. K. L. — aki még a tizenötödik évét sem töltötte be —, bement az egyik élelmiszerboltba, zsebéből revolvert húzott elő, a fegyvert a pénztárosnőre szegezte és felszólította őt, hogy adja át a pénzt. A fiú elsütötte a pisztolyt, a golyó a pénztárosnő hasába fúródott. A támadó ezt követően magához vette a pénztárban levő tizenegyezer koronát, majd elfutott. Nem jutott messzire. A közbiztonsági szervek tagjai őrizetbe vették. A vizsgálat folyamán megállapították, hogy a fegyvert, amellyel a rablótámadást elkövette, odahaza találta, az apja rejtegette illegálisan. A fiatalkorú tettes apja büntetett előéletű. A fiú most a fiatalkorúak nevelőintézetében tanulja a viselkedés normáit. Rendszerint az iskolakerüléssel kezdődik a fiatalkorúak lejtőre vezető útja. A gyerekeket az iskola becsületességre, igazmondásra, a társadalom törvényeinek megtartására neveli. Ha azonban a fiatal a családi életben ellenkező példát lát, akkor — abban az igyekezetében, hogy eligazodjék a felnőttek világában —, magához hasonló barátokat keres, akiknél megértésre talál, s a csoportban igyekszik kitűnni. Sokszor talán nem is tudatosítja, hogy saját és az egész csoport magatartása szemben áll a viselkedés társadalmi normáival. A 14 éves I. D. bratislavai lakos szülei éjszakánként sokszor veszekedtek és verekedtek. A kislány emiatt gyakorta kialvatlanul ment iskolába. Természetes, hogy a gyerek rosszul tanult. A tanítónő hiába kérdezte tőle, hogy mi van vele, a kislány szégyellte bevallani az igazat. Mivel az éjszakai jelenetek tovább folytatódtak, a kislány —, hogy kitérjen a pedagógusok érdeklődése elől — csavarogni kezdett, nem járt iskolába. Valamivel idősebb barátnőkre talált, akikkel a vendéglőkbe járt. Á fejlett növésű lány férfiakkal kötött ismeretséget. Ennek az életmódnak a folytatását a közbiztonsági szervek, valamint a városkerületi nemzeti bizottság ifjúsági és gyermekvédelmi osztályának dolgozói akadályozták meg. I. D.-t gyermekotthonban helyezték el. A büntetőtörvénykönyv vonatkozó paragrafusai értelmében a felelőtlen szülők ellen megindították az eljárást, hogy ráébresszék őket a gyerekeik iránti kötelességeikre. Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy az ifjúsági bűnözés elleni küzdelemben össze kell fogni a közbiztonsági szerveknek, a SZISZ, az -FSZM és más társadalmi szervezetek szerveinek. —emeš— CD Üsse ko! Az olyan állandó szókapcsolatok, mint benne van a csávában, csütörtököt mond, az ebek harmincadjára kerül, hátrakötöm a sarkad!, sok van a rovásán stb., nemcsak szemléletesebbé, hangulatosabbá teszik stílusunkat, hanem nyelvünk múltjára is kaput nyitnak. Ennek jegyében vetünk egy pillantást a címül írt, aránylag egyszerű „szerény“ szólásunkra és rokonaira. .Szilárd ásványi anyag, kőzet’ jelentésű kö szavunkat jó néhány szólásunkban, közmondásunkban megtaláljuk, pl. egy követ fújnak, a követ is meglágyítaná, nagy kő esett le a szívéről, az vesse rá az első követ, aki..., Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel! stb. Ezért könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy az Üsse kő! szó- kapcsolat szintén az itt felsorolt alakulatok közé tartozik. Nem így van. Az Üsse kő! szókapcsolat kö szavának nem .kődarab’, hanem ,villám, mennykő’, az eredeti jelentése, s így az Üsse kő! nem az előbb idézett szólásokkal mutat rokonságot, hanem a bosszankodást, szitkozódást, szörnyülködést kifejező ilyen kifakadásokkal: Üsse meg a mennykő!, Tudja a mennykő!, Csapjon bele a mennydörgős mennykő!, A mennykőbe! stb. Az Üsse kő! a legenyhébbek közé tartozik .Haragnak, átkozódásnak már nyomát sem érezzük benne, s többnyire a valamihez nem túlságosan nagy lelkesedéssel adott beleegyezés kinyilvánítására hasz- náljuk. ‘ GRÉTSV LÁSZLÚ Bikavér Az Eger város nevéből képzett egri melléknév sokféle jelzős szerkezetben megtalálható nyelvünkben: egri vár. egri nők, egri csillagok, egri hősök, egri víz stb. Egynémely szó- kapcsolatban annyira gyakorivá vált, hogy ún. tapadásos jelentésátvitel útján magába szívta magának a jelzett szónak a jelentését is. Ilyen kapcsolat pl. az egri bor kifejezés. Nagy íróink műveiben az egri szó számtalanszor az egri bort jelenti. Lisznyai Kálmán múlt századi költőnknél ezt olvassuk: „Hozz abból az egriből áldomást“! Jókainál: „Felemelte az egrivel töltött palackot.“ Fáy Andrásnál: „önts le egy pohár jó tokajit vagy egrit.“ Vörösmarty Mihály pedig Rossz bor című versében így szól rá a csapiárosra: „Egrit adj elő!“ Az egri bikavér szókapcsolat kialakulásának az útja nyelvi szempontból még érdekesebb, noha az előbbivel ellentétes irányú. Régebben így emlegették ezt a borfajtát: az egri bikavérszínű bor. Később így rövidült meg ez a hosszú szókapcsolat: egri bikavérszín bor, egri bikavér bor, egri bikavér, s legújabban az ,egri bor’ jelentésű egri szóéval ellentétes irányú tapadással a bikavér összetételeihez társult mind a bor, mind az egri szónak jelentése. BAKOS JÓZSEF NEMZETKÖZI KÖNYVTÁROS-TALÁLKOZÓ A MAGAS TÁTRÁBAN Nemzetközi viszonylatban is figyelmet és elismerést keltett az a tény, hogy az idén a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vállalta az IFLA (a Könyvtárosok Nemzetközi Szövetsége) idei, sorrendben immár 44. kongresszusának megrendezését. Azáltal, hogy a kongresszus iránt nemcsak idehaza, hanem külföldön is nagy az érdeklődés, e jelentős kultúrpolitikai esemény Csehszlovákia nemzetközi tekintélyét is növeli. Az Előkészítő Bizottság szervezési titkárságának tájékoztatása szerint az augusztus 27- en kezdődő kongresszuson 58 ország mintegy 830 képviselője vesz részt, közöttük közel 500 külföldi küldött. A hazai kísérő személyeken és megfigyelőkön kívül 26-tagú csehszlovák párt- és állami küldöttség is részt vesz a kongresszus megnyitásán. A CSSZSZK-t egyébként 22 küldött képviseli a nemzetközi könyvtáros kongresszuson. A kongresszus, melynek fő feladata, hogy nemzetközi viszonylatban felmérje a könyvtárak és könyvtári dolgozók helyzetét, hogy képet adjon a nemzetközi könyvtártan, könyvművészet és könyvkultúra fejlődéséről, öt különböző szekcióban végzi majd munkáját. A tanácskozások színhelye elsősorban a Magas Tátra térsége, azonfelül Martin, Poprád és Košice (Kassa) lesz. A résztvevők elsősorban a nemzeti, a köz-, a szak-, az egészségügyi és az iskolai könyvtárak problémáit a továbbfejlesztésük lehetőségeit vizsgálják majd meg. A kongresszuson a csehszlovák könyvtári szakemberek számos témában tartanak majd előadásokat. Néhány referátumtéma: A központi katalógusrendszer mint a könyvtári szolgáltatás egységének eszköze; A könyvtári alap fejlesztése a szlovákiai népkönyvtárakban; A csehszlovák vakkönyvtárak a múlt és a jelen tükrében stb. Az előadásokon és tanácskozásokon kívül számos kiállítás is szerepel a kongresszus programján. A csorba-tói FIS-szálló előcsarnokában augusztus 27- én nyíló kiállítás, mely A csehszlovák könyvtártan és könyv- kultúra címet viseli majd, azon felül, hogy áttekintést ad Csehszlovákia könyvkultúrájának és könyvtári gyakorlatának történetéről, megismerteti a kong* resszus résztvevőit és a látogatókat a csehszlovák könyvtártan jelenével, könyvtáraink szervezésével, feladataival, eredményeivel és bemutatja legjelentősebb könyvtárainkat. A múltat a könyvművészeti ritkaságok fakszimiléi, az egykor világhírű könyvtárak munkáját felelevenítő ábrák, rajzok, könyvtár- és a könyvkultúránk történetével foglalkozó publikációk dokumentálják majd, míg a mával a legkülönbözőbb grafikonokon, skicceken és statisztikai adatokon kívül számos fényképfelvétel és a könyvtártani szakirodalomból készített bőséges válogatás ismerteti meg az érdeklődőket. A külföldi könyvtártanból ad majd ízelítőt az IFLA hivatalos könyvkiadójának, a müncheni Verlag Dokumentationnak a kiállítása, melyet az ugyancsak csorba-tói Patria szállóban rendeznek majd meg. A hazai könyvtárkultúrát reprezentálja majd a cseh és a szlovák nemzeti kultúráról, a prágai Cseh Állami Könyvtárról és a martini Matica slovenskáról képet adó kiállítás. A Szlovák Nemzeti Galéria szintén érdekes kiállítást rend- dez a Magas Tátra-i Heltos gyógyüdülőben, ez a tárlat a bratislavai nemzetközi grafikai biennálé díjnyertes alkotásait mutatja be. A kongresszus résztvevői számos filmet is megtekinthetnek majd, elsősorban olyanokat, amelyek által könyvművészetünkön és könyvtárainkon kívül Csehszlovákia gazdag kulturális hagyományaival és természeti szépségeivel is megismerkedhetnek. mm A nemzetközi kongresszus ^jfľl részvevői számára számos hang- versenyt, népművészeti bemutatót, turistakirándulást, könyv- IR78. tár- és üzemlátogatást is szervez a rendezőbizottság. Az IFLA 44. kongresszusa szeptember harmadikán ér véget. (KÖ-s) VIII. 26.
