Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-27 / 175. szám, kedd

sum i97a VI. 27. 5 CSEHORSZÁGI TAPASZTAL ÁTOK Nincsenek értékesítési gondjaik A litomőricei járási és kör­nyékét joggal nevezik Csehor­szág kertjének. Nem csoda, hisz ezen a vidéken rendkívül kedvezőek az időjárási viszo­nyok a zöldség és gyümölcs termesztésére. A Lovosicei Ál­lami Gazdaság gyümölcsösében még kajszibarackot is termel­nek. Közel félszáz hektáron fa­csemetéket nevelnek. A járási székhelyen minden évben meg' rendezik a külföldön is jó hír­névnek örvendő zöldség- és gyümölcskiállítást, hogy ilyen módon is növeljék a földműve­sek kedvét a minél több zöld­ség és gyümölcs termesztésére. tt­•v-& A korszerűsítés után hatvan százalékkal nőtt a munka ter­melékenysége — mondja Fran­tišek Háčok, a zöldségtermesz­tési részleg vezetője Nem kis feladat ennek megva­lósítása, mert a mezőgaz­dasági üzemekben évről-év- re kevesebb a dolgozó, so­kan inkább az ipari üzemek­ben keresnek könnyebb mun­kát. Indokolt tehát a növény­termesztés szakosítása, olyan feltételek teremtése, amelyek lehetővé teszik a munkafolya­matok gépesítését. Ilyen pró­bálkozással találkoztam a Lito- mérice szomszédságában gaz­dálkodó trávčicei Labe Efsz- ben. A háromszázhektáros zöld­ségkertészet közepén — jó kar­ban levő út mellett — könnyű fémelemekből egy olyan tágas színt szereltek össze, amely alatt a futószalagon haladó konténerekből gyorsan kiválo­gathatják a beszállított zöldsé­get. Akkor is dolgozhatnak, amikor esik az eső. Átmeneti raktározásra Is van lehetőség. Itt igazán kedvezőek a munka- körülmények és a kertészeti csoport tagjai a lehető legke­vesebb erőkifejtéssel végzik munkájukat. Pár évvel ezelőtt a szövetke­zet vezetőségének még nagyon sok gondot okozott a zöldség szállításához szükséges faládák beszerzése. A munkaidő egy részét „elrabolta“ a dolgozók­tól a ládák szállítása és par­cellákra való széthordása. Az asszonyoknak a zöldséggel teli ládákat kellett ‘emelgetni a pót­kocsikra. Bizony sokszor ugyancsak beleizzadlak, amíg előkészítették a szükséges zöld­ségmennyiséget. Néhányan nem bírták a súlyos ládák emelge- tését és inkább máshol keres­tek munkát. A vezetőség úgy döntött, hogy ezt a munkát is gépesítik. Vásároltak egy hat méter széles alacsony pótko­csit, amelyre a dolgozók köny- nyen, kevés fáradsággal fel­rakhatják a zöldséget. Amikor megtelik a kocsi, a zöldséget egy hidraulikus billenőszerke­zettel konténerekbe öntik és a válogatóközpontba szállítják. František Háéeknek, a zöld­ségtermelés! részleg vezetőjé­nek kíséretében nézem meg a dolgozók munkáját megkönnyí­tő pótkocsikat és figyelem az egész munkamenetét. Igazán gyors ütemben dolgoznak. Az asszonyok nem győzik dicsérni a vezetőséget, hogy komoly be­ruházásokkal ennyire megköny- nyítette munkájukat. Szinte percek alatt megtelnek karalá­béval a pótkocsik. A részlegve­zető számítása szerint a dolgo­zók munkatermelékenysége mintegy hatvan százalékkal nö­vekedett. Előre meghatározott terv sze­rint, rugalmasan folyik a mun­ka. Öröm nézni a gépek töme­gét a melyekkel betakarítják, és továbbszállítják a többnyire első osztályba sorolható zöld­séget. Szemlélődés közben fel­figyelek a részlegvezető egyik kijelentésére: — Nincsenek értékesítési gondjaink, sőt még a zeller és petrezselyemzöldet is elad­juk ... Fejtegeti, hogy a járás zöld­ségtermesztő mezőgazdasági üzemi közös vállalatot létesí­tettek, amelynek vezetősége egyrészt gondoskodik az áru felvásárlásáról, másrészt bizto­sítja egyes zöldségfélék feldol­gozását. A Labe Efsz másfél millió koronával járult hozza a Severofrukt vállalat létrehozá­sához. Vezetői úgy vélik, hogy ez a beruházás hamarosan ka­matostul megtérül. Amióta mű­ködik a vállalat feldolgozó részlege, lényegesen növeke­dett a kertészet bevétele. A zel­lerlevél kilójáért 9U fillér, a petrezselyemlevél kilójáért 1,80 koronát, a kaporért pedig 2,80 koronát kapnak. Az üzemben megszárítják a zöldségleveleket és tasakokba csomagolva adják el a kereskedelemnek. Azelőtt mind a zeller, mind a petrezse­lyem levelét beszántották földbe. A jó termelési, értékesítési feltételek ösztönzik a szövetke­zet vezetőségét a zöldségter­mesztés további fejlesztésére, ésszerű szakosítására. Kelká­posztát 160 hektáron, zellert 110 hektáron termelnek. A nagyparcellás termelés lehető­vé teszi a gépek erejének ki­használását. A részlegvezető elégedetten mondja, hogy szin­te egy kilogramm zöldség sem megy tönkre. A hetvenezer fej salátát darabonként 90 filléres átlagáron adták el. Gyorsan el­kelt a szépen fejlett karalá­bé is. Csehország kertjében további komoly erőfeszítések történ­nek a zöldség- és gyümölcster­mesztés szakosítására, korsze­rűsítésére, hogy a mezőgazda- sági üzemek dolgozói minél több vitamindús zöldséget jut­tathassanak a nagy ipari köz­pontok lakóinak. BALLA JÓZSEF A csupadékos időjárásban szépen fejlődött a korai karalábé ü korszerű berendezésekkel ellátott válogatóközpont (A szerző felvételei) Takarmánybetakarítők között Jó minőségű és megfelelő takarmónYaiapot: biztosítanak Gajary, Kostolište és Jakubov mezőgazdasági dolgozói már harmadik éve közösen gazdál­kodnak. Négyezer hektáros üzemükben, a gajaryi Csehszlo­vák—Szovjet Barátság Záhoran Efsz-ben lépten-nyomon meg­győződhet arról az ember, hogy ott a korszerű és haladó gaz­dálkodási formák általánosan érvényesülnek. Iparszerű ter­meléssel az idén 112 vagon húst, 2,7 millió liter tejet és néhány száz vagon növényi termékeket állítanak elő. Az ál­latállományt például 5800 ser­tés és 1800 szarvasmarha, köz­tük 900 tehén alkotja. — Napjainkban nagy dolgok­ról döntünk, hiszen nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy tömegtakarmány alapunk összhangban lesz-e állatte­nyésztésünk feladataival — kezdte a szálas takarmányok első kaszálására összpontosí­tott beszélgetésünket Jozef Martinkoviö mérnök, a szövet­kezet elnöke. — A sok eső ne­hezítette a munkát, nem be­szélve a közelmúltban kapott borsó nagyságú jégről. De úgy látszik, ma szép időnk lesz, olyan, amilyent június elején jogosan elvárunk. Észrevétele egyben meghívás volt, nézzünk körül a határ­ban. A földek még alig szik­kadtak meg, de a takarmány­táblákon már teljes erővel folyt a munka. A jakubovól határ egyik jókora tábláján ön­járó szecskázóval kaszálták a lucernát és egyenesen vitték a szárítóba. Gajary határában az egyik lúcernaparcella végében a rendvágók dolgoztak, tőlük tá­volabb pedig Jozef Zanželka és Ján Mravik traktorosok rend- forgatókkal sietették a fony- nyadást. Az aprítást Ladislav Studený végezte önjáró szecs­kázóval ,a kész terméket pedig a gajaryi tehénfarm szénázs- tornyaiba vitték. Ügyességéért elismerést érdemel ján Wirth gépkocsivezető, aki olyan pon­tosan tartotta a lépést a szecs­kázóval, hogy a lucernaszecs­kából még véletlenül sem hullt a földre. — Az új tehénfarmot csak Mintha a sajátjuk Senne A Királyrévi (KráJov Brod) Állami Gazdaság igazgatóságán telt látogatásom után néhány nappal meglátogattam a tej­termelésben kiváló eredménye­ket elérő alsóhatári (Dolný Chotár) részleget. Azokkal be­szélgettem, akiknek közvetlen munkája, érdeme a kiváló tej­hozamok elérése. Elsőként Czanik Aladár zootechnikust kerestem fel. A délutáni fejést végezte, akár a többiek. Fele­ségét helyettesítette, aki má­sodmagával Bulgáriában tölt két hetet — jutalomként a fe- jésben elért eredményeikért. Ez a jutalom magas kitüntetés­sel is járt. Nitrán megkapták A mezőgazdaság kiváló dolgo­zója miniszteri kitüntetést, ök ketten: Czanik Aladárné és Kürti Józsefné. Ezért a megér­demelt pihenés Bulgáriában. A teheneket viszont minden nap fejni kell, így vállalta a több­letmunkát a férj. Czanik Aladár 1961-től dol­gozik zootechnikusként az ál­lattenyésztési részlegen. Tíz évig a szomszéd majorban, Má- csonyáson látta el ezt a mun­kakört; ott is a legjobb ered­ményeket érte el. Alapos is­merője a munkának. Neki Is felteszem a kérdést, akárcsak az igazgatóságon: Miben rejle­nek a jó eredmények forrá­sai? — Jók az etetők, hozzáértő­en, szakszerűen végzik munká­jukat. Nagyon fontos a helyes időbeosztás. Fél ötkor jönnek, nyolckor pedig mennek haza. Délután fél négytől, esti hétig vannak itt. Nappal délelőtt 9 órától fél tizenkettőig legeltet­nek. Nagy segítőjük a villany­pásztor. Tizenhat hektáros a legelő, naponta a 150 tehén mintegy 20 árt legel le. A le­geltetett szakaszt lefogasoltat- juk, műtrágyázzuk, öntözzük, s ha a fű elérte a 15 centi- méteres magasságot, újra azon legeltetünk. A telep bejáratánál táblán van feltüntetve a fejők neve, illetve a napi átlagfejések eredményei. A telepre érkező szemügyre veheti, hogyan dol­goznak az állatgondozók, a fejők. Ottjártamkor a követke­zőket olvashattam le a táblá­ról. (Az első szám a napi át­lagos tejhozamot jelenti, a má­sodik a fejő teheneinek szá­mát): Kürti Józsefné: 16,60 1, 15 db; Czanik Aladár: 16,60 1, 15 db; Dora Gyula: 16,44 1, 15 db; Pancza Ernőné: 16,40 1, 14 db; Katona Jenő: 16 l, 16 db; Hálák Arpád: 15,70 1, 16 db; Suszt Sándor 14,70 1, 16 db; Kozák Ferenc: 14,50 1, 16 db; Szépe János: 14,30 I, 16 db; Mézes Dezsőné: 14 1, 15 db. A tej átadása Szabó Lászlóné feladata. Fejőink munkáját di­cséri, hogy az átadott tej min­dig első osztályú. Ez nagyon szép eredmény, s ugyanakkor pénzben is jelentősen többet jelent. — Van 120 növendék üszőnk is — folytatja Czanik Aladár. — Fekete-tarka valamennyi. A teheneink is ilyenek. A napi súlygyarapodás az üszőknél 68—70 dekagramm, a tervezett 65 dekagrammal szemben. Az üszőborjúkat Mészáros Zoltán, Alföldi Zoltán és Katona János gondozza. Témánkhoz egy mondat ere­jéig Hálák Árpád fejő is hoz­zászól: — Húsz éve fejek, de ennyit még soha nem fejtünk. Az alsóhatári fejők jó ered­ményeinek titkai közismertek. A fejők számára nem az idő a fontos, hanem az, hogy mun­kájukat jól végezzék. Ügy gondozzák az állatot, mintha a sajátjuk lenne. Nem utolsó­sorban ezért jobbak az ered­ményeik. FODOR RUDOLF most telepítjük be és tisztában vagyunk azzal, hogy az ottani eredményeket majd a takar­mány minősége is befolyásolja. Az év elején a jelen és a kö­vetkező évre a Záhorie koope­rációs körzet számára közös takarmányprogramot dolgoz­tunk ki, ahol a Malackyi és Stupavai Állami Gazdaságok, valamint a Lozornói és Vysoká pri Morave-i Efsz-ek a partne­reink. A közös program csak növeli a takarmánybetakarítás jelentőségét, mivel a társüze­meknek külön meghatározott feladatokat is teljesíteniük kell — mondta Jozef Mislovií mérnök, a növénytermesztő részleg vezetője. Gajaryban a takarmánybeta­karítást még május 2-án, a takarmánykeverékek kaszálásá­val kezdték meg. A zöld rend­kívül ízlett a teheneknek, ami a tejhozamban is megmutatko­zott. A fejési átlag szinte egyik napról a másikra két literrel lett nagyobb, és jelenleg na­ponta 12 litert fejnek tehenen­ként, ami 1,5 literrel több a tervezettnél. Amint Ján Klaöka főgépesítő elmondta, a szálas takarmá­nyok első kaszálásával időben akarnak végezni, hiszen küszö­bön a második kaszálás és pár­huzamosan az 1670 hektár sű­rűn vetett gabona is kasza alá érik. m Akik a takarmány beta karit ás szervezéséért felelősek. Jobb­ról: Jozef Misluvič mérnök, Ján Klačka és Ivan Fajták mérnök, a szárító vezetője (A szerző felvételei) A feladat sikeres teljesítését, ami 3200 vagon szenázst és 640 vagon zöldlisztet jelentene — nem bízzák a véletlenre. A takarmánybetakarításba az ál­landó dolgozók mellett a szo­cialista munkaverseny kereté­ben a melléküzem, a patronáló üzem és az Autópályák Igaz­gatósága malackyi üzemének dolgozóit is bevonják. A látottak tanulságát a nö­vénytermesztő részleg vezető­je összegezte: — Annyi tömegtakarmányt tartósítunk, hogy az új farm átadásával járó állománybővi- tés ne okozzon gondokat. Ta­karmányozásra a takarmány- keverékek, a lucerna, a kuko­ricasiló és az intenzíven ter­mesztett fűfélék mellett más terményeket, például a borso- szalmát is felhasználjuk. A si­ker kulcsa a mi kezünkben van. Ezt valamennyien tudato­sítjuk és a mennyiség mellett a minőségre is nagy gondot fordítunk. Elegendő és ió mi­nőségű tömegtakarmánvt tar­tósítani — így fogalmaztuk meg a feladatot, s ennek szel­lemében dolgozunk. JOZEF SLUKA A gajaryi szenázst or nyakba vitték a lucernaszecskát

Next

/
Oldalképek
Tartalom