Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-29 / 359. szám, csütörtök
BEGIN ELŐSZÖR ISMERTETTE A KNESSZETBEN a „BÉKÉS” RENDEZÉS TERVÉT Szadat kevéssel is beérné A csehszlovák külpolitika 19ľ7-ban POZITÍV MÉRLEG [ČSTK] — Menachem Begin izraeli miniszterelnök a knesz- szet tegnapi ülésén megerősítette, hogy Tel Aviv nem szándékozik kiüríteni a Jordán folyó megszállt nyugati partvidékét, sem a gazai övezetet, és nem foglalkozott a Sínai-fél- szigetről való feltétlen kivonulás gondolatával sem, noha ez lett volna az egyiptomi politika diadala fxz Izraellel folytatott különtárgyalás eredményeként. Begin a parlamentben első ízben ismertette nyilvánosan a közel-keleti konfliktus „békés“ rendezésre vonatkozó tervét, amelyet az ismallíyai találkozón Szadat egyiptomi elnökkel is ismertetett. Hallgatással el- siklott Szíria azon követelése felett, hogy Izrael vonuljon ki a megszállt Golan-fennsíkról, a Palesztinai Felszabadítási Szervezetről pedig csupán olyan vonatkozásban szólt, hogy fennáll a veszély, miszerint Izraelnek a Jordán nyugati partvidékéről és Gaza térségéből való kivonulása esetében „a Palesztinai Felszabadítási Szervezet azonnal benyomulna e területekre. Kijelentése szerint Izrael ezt semmi áron nem engedi. Begin ezzel teljesen mellőzte a palesztin állam megalapításának problémáját, ehelyett azt javasolta, hogy a Jordán folyó nyugati partvidékén és a Gaza övezetében tartózkodó katonai parancsnokságot „autonóm kormányzattal“ helyettesítsék. Ennek élén 15 tagú bizottság állna, amelyet az általános választójog szerint választanának. E bizottság jogköre. melyet előbb még Izrael, Jordánia és a helyi lakosság képviselőiből álló bizottság hagyna jóvá, korlátozott lenne, csupán az oktatásügy, a vallás, a közlekedés stb. kérdéseivel foglalkozna. Emellett Izrael — hangsúlyozta Begin — továbbra is szavatolná az említett országok „biztonságát“. Más szóval e megcsonkított közigazgatásra a megszálló izraeli biztonsági erők ügyelnének. Ami pedig a Sínal-féls7igetet illeti. Begin elmondotta, hogy javaslatot tesz Szadatnak e terület demilitari- zálására, s javaslatát több feltételhez kötötte: A Sínai-félszi- geten megmaradnának az izraeli települések; és ezeknek „védelmezését“ izraeli katonák szavatolnák. Az izraeli katonaság kivonulása tehát néhány évig is elhúzódna. Kairói megfigyelők úgy vélik, hogy az ismailiyai tanácskozásokon éppen a Jordánia és Gaza jövőjére vonatkozó kérdésekben felmerült ellentétek aligha jogosítják fel Szadatot a derűlátásra. Figyelmeztetnek arra, hogy az egyiptomi elnök külön kezdeményezése arab helytelenítőinek azt akarja mutatni, hogy nem vesztette el önbizalmát és hogy az Izraellel való tanácskozásainak „jövője“ van. Mudar Badrún jordán miniszterelnök tegnap befejezte kétnapos damaszkuszi látogatását. Hivatalos szíriai források szerint Hafíz Asszad elnökkel tartott megbeszélésén mindkét fél hangsúlyozta, hogy semmi esetre sem fogadhatják el az engedmények és a kapituláció politikáját, amelyet Szadat rend szere folytat. Bejrúti politikai megfigyelők Szadat és Begin ismailiyai találkozóját az egyiptomi elnök totális tévedésének, sikertelenségnek nyilvánítják, aki politikai engedményeivel most zsákutcába, s rendkívül bonyolult helyzetbe került. Figyelmeztetnek arra, hogy Anvpr Szadat Ismaillyában már nem követelte az izraeli csapatoknak az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről való teljes kivonulását, hanem megemlítette, hogy megelégedne a Sínai-fél- sziget visszaadásával. Hasonló álláspontot foglalt el a palesztinok kérdésében is, akik szavai szerint „kizárták magukat a tanácskozásból“. A megoldásban résztvevő jövendő partnereiként nem a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet jelölte meg, hanem a Jordán folyó nyugati partján élő palesztinok képviselőit. Kínáltán felújítják az elnöki tisztséget? (ČSTKJ — A Kínai Népköz- társaság fővárosában az utóbbi időben olyan hírek keringenek, hogy december elején ülést tartott Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának Politikai Bizottsága, amely jóváhagyta a kulcsjelentőségű állami, katonai és kormányszervek személyi változásairól szóló határozatokat. A hírek Hongkongból erednek, az érdekesség azonban az, hogy erről néhány kínai polgár is információt szerzett. Nincs kizárva tehát, hogy a politikai bizottság üléséről szóló hírt közölték valamelyik belső információs jelentésben, mely csak rendkívüli esetben jut el Pekingben idegenek kezéhez. E hírek szerint fel akarják újítani a Kínai Népköztársaság elnöki tisztségét, amely Liou Sao-csinek, a „kultúrforrada- lomban“ történt bukása óta üres, s amelyet 1975-ben alkotmányosan töröltek. Mint ismeretes, ezt a tisztséget 1959-ig Mao Ce-tung, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke töltötte be, de a kínai népgazdaságban bevezetett „nagy ugrás“ sikertelensége után Liou javára lemondott erről a tisztségéről, hogy „teljes mértékben a pártügyeknek szentelje magát“. A KNK új elnöke Teng Sziao-ping lett volna, aki ezzel szabaddá tette volna a KNK Államtanácsa elnöki tisztségét helyettese, Li Szien- nien számára, és a kínai népi felszabadító hadsereg vezérkari főnöki tisztségét Su S-jou tábornok, a hatalmas kantoni katonai körzet parancsnoka számára. A Népi Gyűlés állandó bizottságának elnöke a jövőben Jie Tien-jing marsall, nemzet- védelmi miniszter lenne, aki eddigi tisztségét Cshen Szi-lien tábornoknak, Peking nagy katonai körzete parancsnokának engedné át. E hírek valószínűségét igazolja az a tény, hogy a Népi Gyűlés megtartja 5. ülését, amelyre egyes információk szerint a következő év januárjában kerülne sor, és nem tavasszal, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Ezen az ülésen kerülne sor a Kínai Nép- köztársaság új alkotmányának jóváhagyására. Tehát az sincs kizárva, hogy csak három év múltán újítják fel az elnöki tisztséget. A szokványos kínai eljárások közé tartozik az is, hogy az állami, kormány- és katonai szervekben történő változásokat előbb Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának Politikai Bizottsága hagyja jóvá, és a Népi Gyűlés, a hasonló változások megvalósítására egyedül feljogosított szerv csupán aláveti magát a pártszervek döntésének. Az év vége \ó alkalom az egész évi munka eredményeinek mérlegelésére. Ez vonatkozik az olyan fontos társadalmi szférára is, mint az ország nemzetközi helyzete és külpolitikája. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, milyen eredményeket ért el ezen a téren Csehszlovákia 1977-ben? Az elmúlt év jelentős külpolitikai eseményei azt bizonyították. hogy a szocialista Csehszlovákia népszerűsége világszerte megszilárdult. Hazánk haladó erűk közé tartozik, amelyek szívós harcot vívnak az enyhülési politika további fejlődéséért, a helsinki konferencia Záróokmányának megvalósításáért. 1977 végén hazánk 122 állammal tartott fenn diplomáciai kapcsolatokat, ami az elmúlt évhez viszonyítva jelentős haladás, amikor csupán 105-tel volt diplomáciai kapcsolatunk. Csehszlovákia jalenleg 60 nemzetközi kormányszintű, és több mint 1200 nem kormány- szintű szervezet tagja. Hazánk a mai napig csaknem 2000 kétoldalú és 590 sokoldalú szerződést kötött. Politikai kapcsolatainkat az egész világ országaival fejlesztjük. 1977-ben az utóbbi évekhez hasonlóan államfők, parlamenti küldöttségek, kormányfők, külügyminiszterek, valamint a világ országai társadalmi szervezeteinek képviselői látogattak Prágába. Ugyanakkor a csehszlovák küldöttségeket gyakran hívják meg ,és fogadják valamennyi kontinens metropolisaiban. Említsük meg Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnökünknek iraki látogatását, és azokat a jelentős politikai eredményeket, amelyek a látogatás során születtek. Megemlíthetjük továbbá Ľubomír Strougal elvtársnak, a szövetségi kormány elnökének ausztriai látogatását, Alois Indra ©Ívtársnak, a Szövetségi Gyűlés elnökének Japánban, Belgiumban és Finnországban tett látogatását. 1977-ben idehaza, külföldön és az ENSZ-ben számos tárgyalást folytatott külföldi kollégáival Bohuslav Chnoupek külügyminiszter is. „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatokban, és hozzájárul a pozitív fejlődéshez az európai kontinensen és a világon ... Szilárdan állunk és a jövőben is szilárdan fogunk állni a forradalmi erők oldalán, amelyek a lázas fegyverkezés megszüntetéséért és a leszerelésért küzdenek. Mindent megteszünk azért, hogy valóra váljon az SZKP által kidolgozott békeprogram, amely megfelel az egész emberiség érdekeinek, s a szocialista közösség többi országa külpolitikájának is alapja lett“ — hangsúlyozta a ČSKP KB Elnökségének határozata, amelyet a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére hozott. Csehszlovák—szovjet együttműködés Csehszlovákia nemzetközi tekintélye növekedésében pótolhatatlan és a szó szoros értelmében felbecsülhetetlen szerepe van a Szovjetunióval sokoldalúan fejlődő kapcsolatainknak. A csehszlovák—szovjet külpolitikai együttműködés alapfeltétele a két testvéri ország kommunista pártjainak teljes nézet- azonossága és akcióegysége. Ugyanez vonatkozik a két kommunista párt Központi BízottKitüntetés (CSTK) — Karel Miclila érdemes művésznek 80. születésnapja alkalmából sokéves művészeti és kulturális-politikai tevékenységéért a köztársasági elnök a Győzelmes Február Érdemrendet adományozta. A magas állami kitüntetést tegnap Prágában Josef Havlín, a CSKP KB titkára adta át a jubilánsnak. Az átadáson jelen volt Miroslav Müller, a CSKP KB kulturális osztályvezetője, Milan Klusák, cseh kulturális miniszter, Jan Kozák, a Csehszlovákiai írók Szövetségének elnöke és Josef Rybák, a Csehországi Írók Szövetségének elnöke. A Szaijut—6 legénysége érdekes megfigyeléseket végez (ČSTK) — Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko szovjet űrhajósok folytatják 3. munkahetüket a Szaljut-6 tudományos űrállomáson. A Szaljut-6 legénységének több feladata van: a geológusok számára kutatják például az úgynevezett körstruktúrákat, melyeknek eredete eddig nincs megállapítva. Feltevések szerint Földünk négymilliárd évvel ezelőtt a Holdhoz hasonlított, és ezek a körstruktúrák éppen a múltról tanúskodnak. A világűrből történő tanulmányozásuk, mivel csupán onnan láthatók, segít a geológusoknak az ásványok megtalálásában. Az ásványkincs források keresésekor ugyanis feltétlenül fontos az óceánok és a tengerek megfigyelése is. „Tiszta zöld“ színűket csupán az űrhajóból lehet látni. Az erdők, a rétek és a tölgyesek a Föld körüli pályáról vöröses vagy szjirkésbarna színben láthatók. A szovjet űrhajósok munkája és egyedülálló kísérlete a Szaljut-6 tudományos űrállomáson világszerte nagy visszhangot váltottak kL ságára is, élén Gustáv Husák elvtárssal s Leonyid Brezsnyev elvtárssal. A csehszlovák—szovjet kapcsolatok igen aktívak, magas színvonalúak. A CSKP KB-nak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére hozott határozata ezzel kapcsolatban rámutat: „Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek internacionalista és testvéri szövetsége szilárdabb, mint valaha, állandóan fejlődik és mélyül.“ Mindez vonatkozik a két ország összehangolt közös külpolitikai eljárására is. Csehszlovákia ugyanakkor nem titkolja, hogy lehetőségei szerint hozzájárul a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom akcióegységének megszilárdításához, és támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmat, valamint azokat az országokat, amelyek a közelmúltban szabadultak fel a gyarmati uralom alól, s a fejlődés nem kapitalista útját választották. Csehszlovákia internacionalista kötelességének tartja, hogy támogassa a szovjet külpolitikát a feszültség enyhítéséért vívott harcában, és abban a küzdelemben, amelyet a Szovjetunió e folyamat visszafordíthatatlanná tételéért a tartós békéért vív. Az említett igyekezet támogatására céltudatosan lépünk fel a nemzetközi jelentőségű fórumokon: az ENSZ ülésein, a belgrádi találkozón, a bécsi közép-európai fegyverzet és haderőcsökkentési tár-, gyalásokon, Genfben, a leszerelési bizottság ülésein és másutt. Meggyőződésünkkel teljes összhangban támogatjuk az ENSZ- közgyűlés ez idei ülésszakán előterjesztett szovjet kezdeményezéseket, amelyek az enyhülés elmélyítésére és megszilárdítására, valamint az atomháború veszélyének elhárítására irányultak. Az említett dokumentumokat végül is a világ- szervezet hivatalos határozataként fogadták el. Csehszlovákia örömmel veszi tudomásul, és támogatja az enyhülési folyamat megerősítésére tett legújabb szovjet javaslatokat, amelyeket november elején Brezsnyev elvtárs terjesztett elő. Főleg arról a javaslatról van szó, amely kimondja, hogy a világ valameny- nyi atomhatalma szüntesse be az atomfegyverek gyártását, az atomfegyverkísérletet, s ideiglenesem halasszák el a békés célú atomkísérleteket is. Elmélyült együttműködésünk a szocialista közösség többi országával is. A kétoldalú politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális és más kapcsolatok fejlődését bizonyítják a szocialista országok vezető képviselőinek rendszeres találkozói. Az említett látogatások és tárgyalások eredményei 1977-ben jelentős ösztönzést jelentettek Csehszlovákia és a szocialista országok kapcsolatainak új. minőségileg magasabb szintre való emelése szempontjából. Hagyományosan jó kapcsolatok a fejlődő országokkal Ami hazánk és Ázsia, Afrika, Latin-Amerika fejlődő országainak kapcsolatait illeti. Csehszlovákia a barátság, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére, és az említett országok haladó, imperialistaellenes erőinek támogatására töJOSZIP BROZ TITO jugoszláv köztársasági elnök fogadta a hivatalos jugoszláviai látogatáson tartózkodó Jasszer Arafa- tot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét. A VSZK Nemzetgyűlésének 3. ülésszaka folytatta munkáját. A képviselők a népgazdaság fejlesztése második ötéves tervével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. rekedett. Hagyományosan jó kapcsolataink vannak néhány ázsiai országgal, például Afganisztánnal, Indiával és Burmával. Csehszlovákia sokoldalúan fejleszti kapcsolatait a szocialista orientálódású afrikai országokkal — mindenekelőtt Etiópiával, Angolával és Mo- zambikkal, valamint olyan haladó országokkal, mint például Nigériával. Malival és több más afrikai állammal. Határozottan síkraszállunk a' közel-keleti Válság igazságos rendezéséért, s ezért politikailag támogatjuk a térség antiimperialista haladó erőit, élükön Líbiával, Algériával, Szíriával, Irakkal és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal. Csehszlovákia szamára a latin-amerikai kontinens sincs távol. Ehhez hozzájárult külügyminiszterünk Costa Ricában, Venezuelában és Panamában 1977-ben tett hivatalos látogatása, valamint külkereskedelmi miniszterünk Kubában, Brazíliában és Kolumbiában folytatott kereskedelmi-politikai tárgyalásai. Csehszlovákia keresett partner Külpolitikai tevékenységünk adatai mögött az az erőfeszítés rejlik, hogy még jobban megerősítsük a kétoldalú kapcsolatokat, mint az enyhülési politika és a békés egymás mel- lett élés rendszerének alapját. Minden tárgyalás, minden poli- tikai kapcsolat újabb lépést jelent a bonyolult nemzetközi és kétoldalú problémák rendezése terén. Az, amiről a kapitalista államok korábban nem voltak hajlandók tárgyalni, ma már a diplomáciai megbeszélések programpontja lett. A fejlett kapitalista országok és hazánk kapcsolataiban Csehszlovákia 1977-ben is a helsinki Záróokmány ajánlásai* nak következetes teljesítésére törekedett. Ez a kétoldalú kapcsolatok megszilárdulásában mutatkozott meg. Jelentős esemény volt például az, hogy diplomáciai kapcsolatot lé leültettünk Spanyolországgal, kon- zuláris egyezményt kötöttünk Belgiummal, Ciprussal és Törökországgal. Vezetőink tárgyalásai a fejlett kapitalista országok képviselőivel megerősítették azt, hogy Csehszlovákia megérdemelt tiszteletnek örvend, a nyugati államok keresett partnere a sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez vezető úton. Ezzel kapcsolatban még egyszer megemlíthetjük Strougal elvtárs bécsi látogatását« A látogatás a csehszlovák—osztrák kapcsolatok javulásához vezetett, ami nem hagyható figyelmen kívül az enyhülési politika megvalósításának szempontjából. Egyébként 1918 óla első ízben látogatott csehszlovák miniszterelnök Ausztriába. Haladást értünk el a Finnországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és más államokkal való kapcsolatainkban is. Hazánk sikerei az ENSZ-ben 1977 értékeléséhez tartozik az a tény is, hogy hazánkat októberben az 1978—79-es időszakra megválasztották a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává, mégpedig a legnagyobb számú szavazattal: az ENSZ 149 tagállama közül 131 szavazott Csehszlovákiáral Ebben az évben ugyancsak csehszlovák képviselőt neveztek ki az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa elnökének tisztségébe. Csehszlovákia 1977-ben elért külpolitikai sikerei hűen bizonyítják, hogy hazánk előkelő helyet foglal el a nemzetközi kapcsolatok bonyolult rendszerében. Ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy tovább erősödött a szocialista közösség országaival való sokoldalú együttműködésünk, és teljesítettük a CSKP XV. kongresz- szusán meghatározott békés külpolitikai irányvonalat. Külpolitikai mérlegünk 1977- ben kétségkívül pozitív, s jó kiindulópontot jelent az 1978- as évben ránk váró még igényesebb feladatok teljesítéséhez. IVAN BROZ 1977 XII. 29.
