Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-06 / 184. szám, szerda

A „KsáEslorsahm" kUsioben

Tető olló Ikerül az egész termés

A?, elmúlt hét végén a Me zőgazdasági Felvásárló és Hl látó Vállalat dunaszerdahelyi /Dunaisiid Streda) járási üze me igazgatóságának egyes átvevő központjaiban még csendesség honolt. A csúcsforgalom előtti nyugodt napok voltak ezek, amikor már befejezték az előkészületeket, de az aratók még nem láttak munkához.

— Mi lesz, ha elkezdődik? — kérdeztem Tóth József igazgatótól.

— A termés álvételére jó) felkészültünk. így nyugodtan várjuk az aratási csúcsidényt. Az állami es a takarmányalap- ba összesen tízezer vagon gabonái vásárolunk fel, es e mennyiség háromnegyedét mi tároljuk. A lobbi november— december végéig a mezőgazda sági üzemekben marad.

A folyamatos felvásárlást hivatott szolgálni az átvételi ütemterv," amelyet a tárásban mar korábban kidolgoztak, pon tosan megszabva, hogy melyik mezőgazdasági üzem, mikor és mennyi gabonát hozhat. Ezt közvetlenül az aratás előtt az időjárásnak megfelelteti végle^ gesítik. Azért csak az aratás kezdetén, mivel a gépek tel jesítményél a szem nedvessége nagyon befolyásolja. Azzal a felvonóval például, amelynek napi lellesítménye hat vagon, nedves gabonából csak három négy vagon gabonát tudnak bevinni a tisztítóba, majd a szárítón kérésziül a silóba.

Ez már azt is megjelöli, hogy a mezőgazdasági üzemek mivel járulhatnak hozzá az átvétel meggyorsításához.

— Nagyon jó lenne, ha a mezőgazdasági üzemek is ki használnák tisztító- és szárító- berendezései kel, amit, sajnos, munkaerőin á ny ra hivatkozva csak ritkán tesznek. Nem beszélve arról, hogy azt a gabo nát, amelynek nedvessége nem lépi túl a 17 —18 fokot, már aktív szellőztetéssel is meg le bel szárítani. Ehelyett behozzák ide. és feleslegesen lefoglalják kapacitásainkat.

— Tavaly és azelőtt is megtörtént, hogy az átvételi köz pontok kapui előtt sorban álltak a traktorok. Az idén elmarad a sorbaállás?

— Bizonyára előfordul majd az idén is, hogy várakozniuk kell a lerinésl hozó szállítóeszközöknek, de csak elvétve, és elsősorban azoknak az üze meknek a „jóvoltából“, amelyek nem tartják meg a rendet. Például kétszeresét küldik az előirányzott mennyiségnek. Már tavaly is megtettük, hogy visszaküldtük a terven felül liozott szállítmányt, és az idén még szigorúbbak leszünk Amint említettem, a felvonók napi teljesítménye meghatároz za azt a mennyiséget, amit huszonnégy óra alatt át tudunk venni. Hiába dupláznánk meg embereink számát, lilába bőví- tenénk kétszeresére a szabad betonterületeket, csak annyi gabonát vásárolhatunk fel, amennyit képesek vagyunk megszárítani és elraktározni. Ha tehát valakinek engedünk, és átvesszük terven • felül küldött gabonaját, azzal a másikat szorítjuk ki a sorból. Hasonlóan problémákat okoznak az olyan mezőgazdasági üzemek is, amelyek bár nem küldenek a meghatározottnál több gabonát, de nem tartják meg az időpontot. Dél helyett korán reggel, este helyett pedig kora délután küldik a traktort, csak azért, mert az nekik agy (Óbban megfelel. Ez is közrejátszik abban, hogy reggel és kora délután megnyúlik a várakozó traktorok sora.

— A folyamatos átvétel lényeges íeltélele az emberek helytállása.

— Dolgozóink vállalták, hogv ■\v aratás idején tizenkét óriás műszakokban fognak dolgozni. A gabona átvételében mintegy kétszáz emberünk érdekelt, a többinek — szintén hosszabbított műszakokban — az egyéb feladatokat kell elvégeznie. Az aratás heteiben éppen úgy elő kell állítanunk naponta a 80 vagon takarmánykeveréket, el kell szállítanunk a bratislavai húsfeldolgozó üzembe ezer sertést és 150 szarvasmarhát, mint máskor. A nagy feladatok teljesítését hathatósan segíli a szocialista munkaverseny. Dolgozóink másfél millió korona értékű vállalással köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordufó- ját, és vállalásaikkal elsősorban a soron következő legnehezebb napok munkafeladatainak hiánytalan teljesítésére összpontosították a figyelmet.

I«grij

lelentős lépések

i mezőgazdaság fejlesztésében

Hórom kooperóciós körzetben szervezik meg o termelést

A napokban a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről és a CSKP KB VII. plénuma tanácskozásából eredő feladatokról tárgyalt Losoncon (Lučenec) az SZLKP Járási Bizottságának kibővített plénuma. E fontos tanácskozáson részt veit Ján Janooic elvtárs, az SZLKP KB tagja, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, valamint Igor Bella elvtárs, a közép szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára.

Amint azt bevezetőjében Jón GaraJ elvtárs, a járási pártbizottság titkára elmondta, a közép szlovákiai kerület egyik legtermékenyebb járásában 11> egységes frtldmüvesszövetkezet, két állami gazdaság, egy magtermesztő állami gazdaság es egy iskolai tangazdaság dolgozói összesen 69 528 hektár mezőgazdasági földterületet művelnek. Ebből 29 528 hektár a szántó. Ezen kívül 6553 hektár olyan terület van a járásban, amelyen meg a magángazdálkodók termelnek.

A követkézé évek folyamán a Járásban tovább folytatják a termelés koncentrálását. Három nagy kooperációs körzetet alakítanak ki. A legnagyobb a losonci körzet lesz, amely 27 401 hektár mezőgazdasági földterületet, ebből 12 960 hektár szántóföldet foglal majd magába. A második kooperációs körzetbe a Fülek (Fiľakovo) környéki, a harmadikba pedig a PoJtar környéki mezőgazdasági üzemeket tervezik. A kooperációs körzetek kialakításával egyidejűleg nagy gondol

fordítanak az új közös mezőgazdasági vállalatok szervezésére is. Mindez lehetővé teszi, hogy 1990 ig a mostani 110(1 tonnáról 2020 tonnára növek szik a sertéshústermelés évi mennyisége.

A célul tűzötl feladatok teljesítése érdekében 1990 ig töbh mint hárommilliárd koronát fordítanak beruházási célokra a járás mezőgazdasági termelésének fejlesztéséhez. Ebből 915 millió korona jut az állal tenyésztésre. 572 millió korona pedig a növénytermesztés fejlesztésére. Ugyancsak jelentős összeget, csaknem 151 millió koronát fordítanak a mezőgazdasági dolgozók számára építendő lakások építésére.

A következő időszakban a járási szervek megkülönböztetett figyelmet szentelnek a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermesztés növelésére és korszerűsítésére. A zöldségtermesztés növelése különösen fontos feladat, hiszen a járás egv egy mezőgazdasági üzemében jelenleg alig több mini 20 hektáros területen foglalkoznak zöldségtermesztéssel. A járásban mindössze 62 kilogramm az egy lakosra jutó évi zöldségfogyasztás, ami 20 kilogrammal kevesebb a szlovákiai átlagnál. Nyolc év alatt el kell érni, hogy a járásban 504 hektárra növekedjen a zöldségtermesztés területe a tavalyi 109 hektárral szemben. Ezáltal lehetővé válik majd az egv személyre jutó évi 120 kilogrammos zöld ségfogyasztás elérése is

~»y—

197 j

VII. 6

Hapál)ák a paprikát a keszegfalusi asszonyok (Virágh József felvételei)

Friss zöldséget termelnek

SOKAT SEGÍT A MŰSZAKI FEJLESZTÉS

Varga Kálmán, a keszegfalusi földmüvesszövei kezet elnöke

ti területen 1 200 000 korona értékű zöldség félét termeltek.

A szállítás sem könnyű feladat. Hajnali négy kor kezdik a szedést, tíz órakor már tehergép- pocsikon, pótkocsikon van a paprika, útban a felvásárló üzem felé. így a vásárló még aznap fo gyaszthatja a friss paprikát.

A zöldségtermesztésben sok tapasztalatot szereztek már a keszegfalusi kertészet dolgozói, szakemberei, és nagyon ésszerűen használják ki a nagyüzemi gazdálkodást, a szakosítás előnyeit, a tudományos-műszaki haladás vívmányait, a termények minősége és a piac zavartalan ellátása, valamint a zöldségtermelés idényjellegének megszüntetése érdekében. A sárgarépát és petrezselymet a nagy földterületen nem a hagyományos módszerrel, hanem „egysorosán“ vetették el, a szövetkezet ugyanis három egysoros kombájnnal rendelkezik. Ezeket a múl! idényben már ki is próbálták, nagyon jól beváltak és ki váló teljesítményt nyújtottak. Egy ilyen kombájn húsz asszony munkáját helyettesíti. A sárgarépát például kiszántja, felszedi, megtisztítja, letépi a szárát, és felrakja a mellette haladó teherautóra, vagy a traktor pótkocsijába. A főkertész szerint ez a kombájn rendkívül jó szolgálatot tesz a szövetkezetnek, hiszen ősszel a mezőgazdasági munkálatoknál nem bővelkednek munkaerőben. A petrezselymet itt ősszel a földben hagyják, így kora tavasszal egészséges, friss zöldség kerül a fogyasztók asztalára. Ezzel a módszerrel kívánnak petrezselymet termeszteni ebben az évben is.

A műszaki fejlesztésben a szövetkezet tovább keresi az új utakat, több szövetkezettel tart fenn kapcsolatokat. Az együttműködés keretéljen az idén már alkalmaznak egy újabb korszerű gépet.: a svéd gyártmányú NlfíHX velőgépet, mely aprómag vetésre szolgál, június ele’jén épi>en a keszegfa l\isi szövetkezet földjén megrendezett ,,új technika napján“ próbálták ki e gép működését. Nagyszerűen bevált, és a közel jövőben a járás zöldség-vetésterületeinek közel egyharma- dán ezzel a gépjjel vetik majd el a hagymát, a petrezselymet, a sárgarépát, a karfiolt ós az uborkát. A keszegfalusi efsz vezetői és zöldségtermesztői jó úton haladnak a zöldségtermesztés idény jellege megszüntetése felé, s egyl>en jelen tősen hozzájárulnak az önellátás biztosításához is.

KUUJZSl ERNŐ

Forrón tűzött a nap, amikor felkerestem Varga Kálmánt, u keszegfalusi fKameničnái Steiner Gábor Efsz elnökét. Azonnal meghívott egy kis sétára a két hektáron sorakozó fóliasátrakba, ahol fiatal lányok alaposan nekivetkőzve kapál tak. Itt csatlakozott hozzánk Horváth Károly, a zöldségkertészet kiváló szakvezetője. A két szak embertől megtudtam, hogy az asszonyokon kívül dolgoznak itt férfiak is, az öntözők. A zöldség kertészeti csoportnak 35 tagja van. Nagyszerű munkájuk eredményeként a szövetkezet már ma jus 9-én paprikái szállított a jednota fogyasztási szövetkezetnek. Kilenc nappal később újabb szál Üitmányok indultak — ezúttal a Zelenina t'elvá sárló-központ jába. Amikor ezt elmondták, a ka ratlanul is eszembe jutott: vajon ki mert volna ilyen eredményekre még csak gondolni is a me zógazdasági kollektivizálás éveiben. Ügy gondo lom, senki. Ez a földművesszövetkezet pedig 1977. május 20-án már azzal büszkélkedhetett, hogy több mint 6 mázsa gyönyörű, első osztályú zöld paprikát juttatott a jiiacra.

Talán vegyük sorjában. A keszegfalusi szövet kezet e fóliákon kívül nagy területen — 60 hektáron — termel sárgarépát és petrezselymet, száz hektáron pedig vöröshagymát. A szövetkezet egyik fő termelési ágazata a zöldségtermelés. Hogyan jutott el idáig, és mit hoz a szövet kezet nek ez a szakosítás, arról Varga Kálmán szövetkezeti elnök így nyilatkozott:

— Szövetkezetünk a keszegfalusi, a vkdíni, a megyercsi és a gadóci szövetkezetek egyesülése útján jött létre. A gadóci szövetkezetnek már korábban is a zöldségtermesztés volt az egyik legjövedelmezőbb termelési ága. Főképpen vörös hagy ma-termesztéssel foglalkoztunk, de a jövedelmünkhöz jelentős mértékben hozzájárult a paprika, a sárgarépa és a petrezselyem is. Az egyesülés után a zöldségtermesztést Keszegfalura helyeztük át, mivel ott elegendő munkaerő volt, és a talaj szerkezete is ott a legmegfelelőbb erre a célra. Mivel jó feltételeink vannak a zöld ség termesztésre, a járási kooperációs zöldségtermesztés keretében csak mi termelünk sárgarépát es petrezselymet a komáromi járás területén. Szövetkezetünk vezetősége — figyelembe véve a zöldségtermesztés fontosságát — a vöröshagyma- termesztést a növénytermesztéshez csatolta, a zöldségkertészetben pedig külön csoport alakult Horváth Károly főkertész vezetésével, aki már űz előző években is bebizonyította kiváló képessegeit. Horváth Károly 35 tagú zöldségkertészeti csoportja paprikát, karalábét, korai salátát, sárgarépát és petrezselymet termel. A csoportnak 62 hektárnyi szántóföld áll rendelkezésére — ebből két hektárnyi fólia alatt.

A szövetkezet vezetősége büszke a zöldségkertészet dolgozóira, akik a múlt évben a fólia alatUorvúlit Károly, a szövetkezel fökenrsie