Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-12 / 129. szám, csütörtök

Fiatalok számvetése A gazdasági feladatok megoldását helyezik előtérbe Április végén a galántai Kul- 1úru és Művészetek Házában találkozott a SZISZ járási kon­ferenciájának 209 küldötte. A fiatalok tanácskozásán részt vettek a járási szervek vezetői is: a járási pártbizottság kül­döttsége Ivan Knotek vezető titkárral az élen, továbbá Ale­xander Bollö, a járási nemzeti bizottság elnöke és Miroslav Valent, az NF JB titkára. A SZISZ KB küldöttségét Dušan Longauer, a SZISZ SZKB t Jo­zef Turček képviselte. Ivan Lipovsky, u SZISZ Já­rási Bizottságának elnöke be­számolójában tárgyilagosan ele­mezte a szervezet elmúlt idő­szakban kifejteit tevékenységét, beleértve a pionírszervezet mun­káját is. Megállapította, hogy az ifjúsági mozgalom Valamennyi területén nagy elő­rehaladás történt, melyeket sta­tisztikai adatokkal támasztott alá. Nőtt a tagság létszáma, több kulturális, sport- és hon­védelmi rendezvényre került sor, emelkedett az ideológiai nevelés színvonala. A munkaak­tivitás területén is nagyszerű eredmények ssülettek. Tavaly 5tt ifjúsági kollektíva és három komplex racionalizációs brigád ezernél több tagja kapcsolódott be a szocialista munkaverseny­be. Az Ifjúsági Fényszóró 106 őrjárata az anyagokkal és ener­giával való takarékosság terén ö millió 640 ezer koronás ér­tékkel gazdagította népgazda­ságunkat. A Zenit-mozgalom keretében 96 újítási javaslat közül 54-et valósítottak meg, melyeknek értéke újabb másfél millió korona. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vál­lalt és teljesített szocialista kö­telezettségvállalásáért elismerés illeti a szeredi süteménygyártó üzemet, a Nikkelkohó 5. számú ifjúsági szervezetét, a Diószegi (Sládkovičovo) Cukorgyár, a vágsellyei Jednota, a Duslo nemzeti vállalat néhány alap­szervezetét és másokat. A SZISZ járási bizottsága által meghirdetett szocialista verseny győztese a Duslo 14. számú - alapszervezete lett, amely el­nyerte a járási bizottság vörös zászlaját. Az elnöki beszámoló kitért a hiányosságok ismerte­tésére is, ezeketxa lehető legrö­videbb időn belül az újonnan megválasztott szerveknek kell kiküszöbölniük. Hosszú éveken keresztül fájó pont volt a pioní­Épül a Politikai Nevelés Háza Ünnepélyes keretek között megkezdték a galántai járási párt­bizottság Politikai Nevelés Házának építését. Az alapkőletétel ünnepségén jelen volt Václav Marek, a CSKP Központi Bizott­sága és Ján Šváb, az SZLKP Központi Bizottsága osztályvezetője, Jaroslav Kansky, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titká­ra, valamint a járási és a városi szervek képviselői. A kétemele­tesre tervezett épületet a Galántai Járási Építőipari Vállalat dol­gozói építik. A Politikai Nevelés Háza 9,5 millió koronás befek­tetéssel épül. Itt kap helyet a Nemzeti Front és a Szocialista If­júsági Szövetség járási bizottsága is. A Járási Építőipari Vállalat Ifjúsági szervezetének tagjai úgy döntöttek, hogy elvállalják az építkezés és annak minősége felett a védnökséget. Felvételünkön: az alapkőletétel ünnepségén Václav Marek, a CSKP KB gazdasági osztályvezetője mondott beszédet. KRAJCSOVICS FERDINAND KOTRÓGÉPEK A SOKOLOVI ÉS MOSTI SZÉNBÁNYÁKNAK rokkal való foglalkozás. Sajnos, még mindig mostoha körülmé­nyek között működnek a pionír- házak, kevés az oktató, az irá­nyító. A jövőt illetően azonban bizakodóak. A CSKP XV. kong­resszusának határozataiból ere­dően igényes feladatok megva­lósítása vár a járási SZISZ- szervezetre. Főleg a fiatal kom­munistáknak, párt jelölteknek kell jó példát mutatni. A galántai járás fiataljai a SZISZ II. kongresszusát és a NOSZF 60. évfordulóját kollek­tív vállalással köszöntik. A Nemzeti Front választási prog­ramjának megvalósítását 70 537 óra ledolgozásával segítik, a termelésben pedig 11 300 órát akarnak dolgozni. A középiskolás tanulók a nyári hónapokban az ország különböző helyein, ipari üze­mekben és a mezőgazdaságban 76 000 órát szeretnének dolgoz­ni. Több milliós értékek létre­hozásával számolnak a komp­lex racionalizációs brigádok, az őrjáratok és az ifjúsági kollek­tívák az energia és nyersanya­gok ésszerű kihasználása te­rén. A közel négyórás vitában 23-an szólaltak fel. Nagyon ér­tékesnek tartom Mészáros Győ­ző mezőgazdasági mérnöknek, a Vágfarkasdi (Vlčanyl Efsz 40 tagú komplex racionalizációs brigádja vezetőjének a felszó­lalását, aki a kukoricatermesz- lés legprogresszívebb módsze­reiről, a tavaly megalakult bri­gád eredményeiről, terveiről beszélt. Kováčik mérnök, a Já­rási Építőipari Vállalat üzemi SZISZ szervezetének küldöttje a fiatalok munkakezdeményezé­séről tájékoztatta a résztvevő­ket. Védnökséget vállaltak a Galántán épülő Politikai Neve­lés Háza felett, ígéretet tettek, hogy jelentős társadalmi mun­kával biztosítják az építkezés zökkenőmentes lefolyását, ha­táridőben való átadását. Ivan Knotek mérnök, az SZLKP járási bizottságának ve­zető titkára pozitívan értékelte és elismerően nyugtázta a járási SZISZ-szervezet elmúlt időszak­ban kifejtett politikai és társa­dalmi tevékenységét és köszö­nőlevelet adott át a szervezet képviselőjének. BENKOVICS ZOLTÁN KOMMENTÁLJUK Közvélemény és statisztika Nehéz a statisztikusok helyzete. Egyrészt mert számok garmadájával dolgoznak, másrészt a közvélemény miatt. Teszem azt, a piacon kevés a petrezselyem. A statisztika viszont kimutatja, hogy igenis emelkedett a színvonal, mert a termelők több zöldséget adnak a piacra. Kinek van hát igaza? Mindkettőnek. Mert a közéleményt, Y házias/, szonyt nem érdekli, hogy éves szinten és országos viszony latban mennyi a zöldségfogyasztás. Neki csupán a vasár napi húsleves miatt fő a feje. Jogosan várja el a termelő­től, hogy legyen petrezselyem, hiszen tőle úgyszintén nieg- - kívánják, hogy divatos, s főleg jó minőségű cipőket gyárt­son a munkahelyén. Tehát fölösleges a statisztikát szidni, mivel petrezselyem-ügyben nem illetékes. Szükségesnek tartottam e bevezetőt, bár a statisztika nem szorul védelemre. A minap kezembe került egy kimutatás a minőségről, arról, hogyan dolgozunk. A jó minőséget nagyon gyakran emlegetjük. Például célként a gyűléseken, viszont ha ugyanez a fogalom a kenyérboltban kerül szóba, egy dühös kézlegyintéssel intézzük el. Pedig nem a statisztika hibája, hogy friss cipó helyett száraz és lapos kenyeret kapunk. Jogos a felháborodás, a tiltakozás, akkor, ha azt a megfelelő helyre címezzük. Mert ez esetben is egy (vagy több) konkrét pék a hibás. Ugyanis sokan vannak, akik a minőség jelszó hallatán pesszimistaként legyinte­nek, a nekik jutott kemény kenyér, vagy fonnyadt hagynia ürügyén általánosítnak. Ez az, amikor nem látjuk a fától az erdőt. Az említett statisztikai kimutatás beszámol arról, hogy tavaly az illetékes szervek 75B8 terméket vetettek próba alá, s 14,4 százalékát sorolták az első minőségi osztályba. Ezek tulajdonságai elérték a világszínvonalat. Az 5. ötéves tervidőszak első évében ez az arány még csak 11,4 szá­zalék volt. A második minőségi osztályba 73 százalék ke rült, azok a termékek, melyek megfeleltek a csehszlovák szabványoknak. A termékek többi része a harmadik osz­tályba jutott, 55 öt pedig (0,7 százalék) nem találtak elfo­gadhatónak. 1971-ben ez is a duplája 1,5 százalék volt. A harmadik osztályba sorolt termékeknél a gyártó válla lat köteles bejelenteni, hogy milyen időn belül távolítja el a tapasztalt fogyatékosságokat, az utóbbi 55 öt pedig egyáltalán nem lehet forgalomba hozni. Korántsem állítom azt, hogy ezentúl nem vásárol majd valaki hibás porszívót, olyan cipőt, amelyiknek egyhetes használat után leválik a talpa. De... Korántsem olyan leküzdhetetlen az ellentét a statisztika és a közvélemény között. Mert mind a kettőt mi magunk csináljuk! A rossz cipőt, a stiletlen kenyeret, de a javuló statisztika mögött meghúzódó kedvező eredményeket is. Tehát, ha a kettő között esetenként valami különbséget vélünk felfedezni, annak mi magunk vagyunk az okai. Egymás számára „csi­náljuk“ a jó vagy rossz hangulatot. A péknek módjában áll, hogy mindjárt reggel elrontsa a cipész kedvét és fordítva. Ezt értem én az oly sokat hangoztatott „a jobb minősé gért“ jelszó alatt. A mindennapjainkat. Nem mindegy, hogy azokat több kevesebb, kisebb vagy nagyobb bosszúság­gal éljük, a mások hibája és a saját felelőtlenségünk miatt. Kisebb-nagyobb hibákat említettem. Tudatosan, hiszen egyrészt hihetünk a statisztikában, mely világosan, tények kel támasztja alá, hogy összesítve jól mennek dolgaink. Ez azt jelenti, «egyre többen érzik át felelősségüket munkahe­lyükön. Másrészt: mindannyian a saját bőrünkön érezzük, még akkor is, ha nem vesszük észre. Ha jól mennek a dol­gok, azt hamar megszokjuk, az nem olyan szembeötlő, mint a rendellenesség. MALINAK ISTVÁN TANULNAK ÉS MŰVELŐDNEK A Prágában tanuló diákok rendezvénye A szabad idő célszerű kihasználása Az Unicovi Gépgyár dolgozói kotrógépeket készítenek a sokolovi és a mosti szénbányáknak. Felvételünkön Milan Velš ipari tanuló 'sgy KU 800 as típusú kotrógépet hegeszt. (Felvétel; ČSTK — V. Galgonek^ A prágai Műszaki Főisko­la gépészkarának ifjú­sági klubterme április végén bensőséges találkozó színhelye volt. A Prágában tanuló, zömé­ben dél-szlovákiai magyar egye­temisták és főiskolások látták vendégül elődeiket, azokat, akik az elmúlt húsz évben ugyancsak a Moldva-parti fő­város neves felsőoktatási intéz­ményeiben készültek hivatásuk­ra, s ma már mint mérnökök, orvosok, jogászok, közgazdá­szok, tanárok, tudományos ku­tatók stb. végzik felelősségtel­jes munkájukat. Több diáknem­zedék találkozott itt az Ady Fndre Diákkör több mint két­száz lelkes tagjával. — Szeretnénk megismerni elődeinket, elbeszélgetni mun­kájukról, a diákkör egykori te­vékenységéről, tájékoztatni egykori klubtársainkat és ven­dégeinket arról, hol tartunk ma, milyen eredményeket értünk el és milyen feladatok várnak ránk a közeljövőben — olvas­hattuk a régi prágai diákok­nak címzett meghívóban. A kétnapos találkozó, amely­nek megrendezésében jelentős segítséget nyújtott a gépészkar SZISZ-bizottsága, teljesítette a kitűzött célt. Sőt, mondhatjuk, hogy a kör tevékenységének irányítói — Salamon Lívia, má­sodéves közgazdászjelölt veze­tésével — jó szervezéssel túl­teljesítették céljukat. Színvona­las Ady-emlékinűsorral lepték meg a jelenlevőket, átfogó ké­pet nyújtottak munkájukról, életükről, arról, hogy miként váltják valóra „Tanuljunk és művelődjünk/ * jelszavukat. Az első estén felszólaltak a-z Ady-kör egykori szervezői, irá­nyítói is. Vidám, szellemes visszaemlékezéseikből nem hiányzott a jó tanács sem: se­gítsétek az elsőéveseket, be­csüljétek meg minden nemzet fiait, lányait, használjátok ki a kulturális értékekben, műem­lékekben gazdag Prága nyújtot­ta ismeretszerzési lehetősége­ket, segítsetek egymásnak a tanulásban, hasznosan töltsé­tek szabad időtöket! Elmondható, hogy a mai hall­gatók zöme magatartásával meg is felel e kívánalmaknak, in­telmeknek. Kedves színfoltja volt az est­nek, amikor az Ady Diákkört köszöntötték a vágsellyei Vö­rösmarty Klub, a bratislavai József Attila Ifjúsági Klub és a kassai Fábry Zoltán Klub képviselői. Azok a régi prágai diákok, akik nem jöhettek el a húszéves találkozóra, levél­ben üdvözölték a találkozó részvevőit. Jellemző, hogy még a Dubnái Egyesített Atommag- kutató Intézetből is érkezett levél! A találkozó második napján — a szemerkélő eső ellenére — a strahovi sportpályákon mérték össze erejüket a vendé­gek és a házigazdák, sokan pe­dig Prága újabb nevezetessé­geivel ismerkedtek. Akik régeb­ben jártak Prágában, csodál­kozva látták, hogy milyen alap­vető változások történtek az­óta a város arculatában. Metró, völgyhíd, új parlament, felhő­karcolók! Az esti műsor ugyan­csak kellemes meglepetésben részesítette a közönséget. A diákkör tánckara, zenekara és szólistái mutatkoztak be nagy sikerrel. Az otthont, a szülő­földön kifejtett munkát pedig a galántai Vág irodalmi szín­pad tagjainak színvonalas mű­sora képviselte. Az egykori diákok részéről nemegyszer hallhattuk az el­ismerést: Lám, nekik már együtteseik is vannak! Itt je­gyezzük meg, hogy a kör tánc­kara, több vidéki szereplés után a napokban lépett fel a prágai Fővárosi Közlekedési Vállalat nagytermében rende­zett szolidaritási esten. A diákok tudatában vannak annak, hogy a legfontosabb te­endőjük a szorgalmas és ered­ményes tanulás, mert ez ala­pozza meg jövőjüket, cselekvő részvételüket a fejlett szocia­lista társadalom építésében. A jövőben még nagyobb gondot fordítanak az ésszerű tanulási módszerek elsajátítására, a ta­nulás és a szabad időben vég­zett önművelés legcélszerűbb összehangolására. A z egyes karok SZ1SZ- szervezeteiben kifejtett munkájuk, egészséges kezde­ményezéseik, szorgalmuk, a kultúra és a tudomány ered­ményei iránti érdeklődésük, anyanyelvűk ápolása, részvéte­lük a társadalmi munkában, szocialista hazánk fővárosához és szülőföldjükhöz való őszinte kötődésük — mind olyan té­nyező, amelyek gazdagabbá te­szik a szülőfalutól, szülőváros­tól kicsit távolabbra kerülő, más nyelvi környezetben élő és tanuló diákok életét. SOMOGYI MÁTYÁS BEE 1977. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom