Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-24 / 22. szám, hétfő
V I L A G PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 LJ E T E Kt SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. január 24. HÉTFŐ BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 22. szám Ára 50 fillér Nekünk természetes Az ember hajlamos arra, hogy a jő dolgokat viszonylag hamar megszokja, sőt bizonyos idő után természetesnek vegye. Jómagam például — valószínűleg több tízezer szülővel együtt — nem láttam semmi különöset abban, hogy gyermekemet napi né hány koronáért étkeztetik és gondozzák a bölcsődében, másokét az óvodában. S akik már iskolába járnak, ingyen kapnak könyvekül, tanszereket is. Mindez egy bécsi ismerősöm feleségének a szavai közben jutottak ismét az eszembe, aki arról panaszkodott, hogy fizetésével csaknem egyenlő összeget kell fizetnie gyermekének gondozásáért. Mi tagadás, egy pillanatra akkor is elcsodálkoztam, amikor egy fiatal belga jogász, akivel az elmúlt nyári üdülésen ismerkedtem meg, többször megnézte a mozi- és a hangversenyjegyet. Szemlátomást nem akarta elhinni, hogy Ilyen olcsón részesülhet művészi élményben. Sokan átlapozzuk például kormányunk évi költségvetéseit is, de csak nagyon kevesen tudatosítjuk, hogy államunk évente milliárdos összegeket fordít kulturális és művelődési célokra. Nyilvánvalóan valamennyien még sok hasonló élményről, tényről számolhatnánk be, melyek egyértelműen igazolják, hogy pártunk és szocialista államunk milyen nagy fontosságút tulajdonít a kultúra és a művelődés kérdéskörének. Alapvető társadalmi célunk — a CSKP XV. kongresszusának határozata is hangsúlyozza —, hogy egyre magasabb szinten biztosítsuk hazánk lakosságának harmonikus fejlődését, tehát anyagi és szellemi gyarapodását. E két alapvető szempont dialektikus egységet alkot, hiszen csak a termelékenység növelésével, az anyagi javak gyarapodásával fordíthatunk államháztartásunkból még több pénzt kulturális és művelődési célokra. Ugyanakkor az állandóan korszerűsödő termelési folyamatok egyre szakképzettebb, műveltebb dolgozókat igényelnek. A tudományos-technikai forradalom korában fokozatosan növekszik az ember szabad ideje. Ennek értelmes eltöltéséhez n kulturális és a művelődési intézmények ugyancsak döntő mértékben járulhatnak hozzá Ezek az elméleti összefüggések fejlett szocialista társadalmunkban pártunk művelődéspolitikájának elvei alapján valósulnak meg egyre eredményesebb, korszerűbb formában. Célunk, hogy a jövőben minden ember érettségi bizonyítványt, de legalábbis szakmai képesítést szerezzen. A leendő munkások közül egyre többnek lesz majd érettségije. Évről évre növekszik az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok száma, a műszaki pályákon azonban mégis számos területen szakember- hiány mutatkozik. Egyre többen vannak azok is, akik lépési akarnak tartani a gyorsuló idővel, s különböző szintű tanfolyamokon, szakmai továbbképzéseken vesznek részt. Ezek a valós tények: ezekben realizálódik a művelődéshez vaiő jog, amely hovatovább már — az említett fejlődés következtében — nemcsak a fiatalok számára válik kötelességgé. Szocialista kulturális értékeink és haladó hagyományaink is egyre több emberhez, mind több formában jutnak el. Ma már nem ritkaság, ha például egy dél-szlovákiai munkás vagy szövetkezeti dolgozó Bratislavában vagy más nagyvárosban vesz részt színházi előadáson, képzőművészeti kiállításon, emlékműveket, múzeumokat tekint meg. Falvainkban egyre több a korszerű művelődési otthon, könyvtár és szövetkezeti klub, amely jő lehetőségeket teremt a megfelelő művelődéshez és szórakozáshoz. E fejlődés révén szocialista kultúránk egyre sikeresebben teljesíti társadalmi küldetését: mind hatékonyabban és sokrétűbben formálja a lakosság életszemléletét és életstílusát. Társadalmunk további fejlesztése, nagyszabású gazdasági és szociális céljaink többek között sok anyagi ráfordítást is igényelnek. Költségvetésünk készítői nyilván sokszor meggondolták, miképpen gazdálkodjanak a rendelkezésre álló összegekkel. Ennek ellenére semmivel sem csökkent, sőt némileg emelkedett a kulturális és művelődési célokra szánt összeg. Többet költünk a műemlékek restaurálására, színházak és más kulturális létesítmények újjáépítésére. Nem járunk a fellegekben, nem is látjuk csak rózsaszínűnek életünket. Tudjuk: még nem minden gyermek jut el bölcsődébe vagy óvodába, s a továbbtanulási jelentkezéseknél sincs mindig összhang az egyéni és a társadalmi érdekek között, habár nyilvánvalóan mindig a közösségi szempontok az elsődlegesek. Sok új lakótelepen kevés a művelődési lehetőség. Jogosan bosszankodunk akkor is, ha egy-egy kulturális intézmény a rossz szervezés vagy más szubjektív okok miatt nem végez megfelelő munkát, vagy ha az új művelődési otthon heteken, hónapokon át kihasználatlanul áll. Még nem kevés az olyan ember, aki jóval többet látogatja a vendéglátóipari létesítményeket, mint a művelődési otthont. Akadnak olyanok is, akik nagyon kevés könyvet vesznek a kezükbe, s kispolgári gondolkodásuk szerint szinte kizárólag csak az anyagi javak szerzésével, néha harácsolásával töltik idejüket. Ismerjük problémáinkat, tudjuk azt is, hogy ezek egyrészt emberi, szervezési hibák következményei, másrészt a fejlődés, a nagyszabású társadalmi átalakulás velejárói. Lenin mutatott rá, hogy az emberi tudat megváltoztatása bonyolult és hosz- szadalmas folyamat. S nyilvánvaló az is, hogy fejlett szocialista társadalmunk építése során fölmerülő problémákat rendszerint nem lehet egy csapásra, máról holnapra megoldani, ehhez különböző feltételek — személyi, politikai, anyagi s egyéb — kellenek. S ez a folyamat permanens: az élet, a fejlődés, új problémákat, összefüggéseket hoz felszínre. Jogosan vagyunk büszkék azokra az eredményekre, amelyeket pártunk vezetésével más társadalmi szférákhoz hasonlóan kultúránkban és művelődésünkben elértünk. Nekünk ez természetes, de vannak alkalmak, amikor beszélni kell róluk, érvelni kell velük. Ezek a sikerek jogos derűlátással töltenek el bennünket: feltételeink, lehetőségeink adva vannak ahhoz, hogy szocialista kultúránk további fejlődéséért sikeresen munkálkodjunk. SZILVÄSSY JÓZSEF Hangversenysorozat a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére (CSTK) — A Nagy Októberi SzocialisUi Forradalom 60. évfordulója alkalmából a szlovák filharmonikusok hangversenysorozatot rendeznek a szocialista munkahrigádok tagjai számára. Az első hangversenyt január 24-én tartják meg, amikor a filharmonikus zenekaron kívül fellép Szvjatoszlav Richter, a Szovjetunió nemzeti művésze, világhírű zongoraművész is. A többi hangversenyre márciusban és' májusban kerül sor. A záróhangversenyt a csehszlovák—szovjet barátság hónapjára, az évforduló megünneplésének idejére tervezik. A Nagy Októberi Forradalom fiO. évfordulója alkalmából megrendezésre kerüli) hangversenysorozatot a Szlovák Filharmonikus Zenekar a angver- senyterven kíviil felajánlás keretében valósítja meg. Csökkentik a költségeket (CSTK) — A prešovi Dukla Ipari Automatizáló Művekben a százezresek mozgalmának részvevői tavaly 1 700 000 koronás megtakarítást értek el. Mindenekelőtt anyagmegtakarításra törekedtek, mert a vállalatban ezek a kiadások a legnagyobbak. )án Hildák félmillió koronás megtakarítást ért el azzal, hogy a számítástechnikai berendezésekben eddig hazsnált diódákat új alkatrészekkel pótolta. Ezeknet? a gyártása az eddigieknél jóval olcsóbb, de a minőségi paraméterek változatlanok. Az aktív újítók közé tartozik Milan Balara mérnök, aki tavaly a vállalat részére csaknem 240 ezer koronát takarított meg azzal, hogy a szabályozó műszerek szürke öntvényből készített alkatrészeinek gyártásához új módszert dolgozott ki. Kiváló eredményt ért el továbbá Ján Olejár, Ján Výrostko, jozef Öurica, fán Vaško és még sokan mások. Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök fogadta a prágai repülőtéren Martti Miettunent, a Finn Köztársaság miniszterelnökét. A Finn Köztársaság miniszterelnöke hazánkban Tegnap vendégünk megtekintette Karlovy Vary nevezetességeit (ČSTK] — A szövetségi kormány meghívására hivatalos csehszlovákiai látogatásra érkezett szombaton Martti Miet- tunen, a Finn Köztársaság miniszterelnöke és felesége. A finn kormányfő kíséretének tagjai: Matti Tuovinen, a külügyminisztérium főtitkára, Hugo Timonen, az Oy Machinery ab. Társaság tanácsadó szervének elnöke, Tapio Tapiovaara, a Finn—Csehszlovák Társaság elnöke és Seppo Kääriäinen, a miniszterelnök politikai titkára és más személyiségek. A két ország állami zászlóival és üdvözlő feliratokkal díszített Ruzynéi-repülőtéren a becses vendéget Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök, Václav Hula és Jindrich Zahradník, a szövetségi kormány alelnökei, Andrej Baröák, a CSSZSZK külkereskedelmi minisztere, Pavol Bahyl, a CSSZSZK általános gépipari minisztere, Zdenék Püiíek szövetségi kohó- és nehézgépipari miniszter, Ladislav Šupka szövetségi műszaki és beruházásfejlesztési miniszter, Vlastimil Chalupa szövetségi távközlésügyi miniszter, Josef Nágr, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, František Krajčír, a CSSZSZK külügyminiszterének első helyettese és más személyiségek üdvözölték. Jelen volt Olli Johannes Aue- ro, a Finn Köztársaság csehszlovákiai nagykövete és a nagykövetség dolgozói. A különrepülőgép röviddel 10 óra után érkezett meg a Ruzynei-repülőtérre. Pionírok, virágcsokrokat nyújtottak át a vendégnek és feleségének. Ezt követően felhangzott a finn, majd a csehszlovák állami himnusz. Martti Miettunen azután Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök és Vasil Való vezérezredes, a CSSZSZK nemzet- védelmi minisztere első helyettese kíséretében elvonult a felsorakozott katonai díszegység előtt, majd fogadta a további csehszlovák képviselők és a prágai diplomáciai testület tagjainak üdvözlését. (Folytatás a 2. oldalon) Elítéljük a pamflet szerzőit DOLGOZÓINK TILTAKOZNAK A CHARTA '11 ELLEN A csehszlovák közvélemény felháborodással ítéli el a zátonyra futott, maroknyi politikus gyalázkodó támadásait, akik szocialista rendszerünk lejáratására törekednek. Mesterkedéseikre hazánk dolgozói népgazdaságunk minden szakaszán céltudatos, kezdeményező munkával válaszolnak. A Malé Raškovce-i (micha- lovcel járás) Egységes Földművesszövetkezetek dolgozói a szerkesztőségünkbe küldött táviratukban hangsúlyozzák: Mi, a Malé Raškovce-i Efsz párt- szervezetének tagjai, 1977. január 21-én tartott értékelő taggyűlésünkön erélyesen elítéltük a hajótöröttek és ön- hivatottak, a charta ’77 aláíróinak reakciós, antiszocialis- ta fellépését. Hazug szennyiratukra céltudatos, alkotó munkával válaszolunk pártunk gazdaságpolitikája feladatainak a mezőgazdasági termelés terén való teljesítésekor. Minden erőnkkel azon feladatok teljesítésére törekszünk, amelyek a fejlett szocialista társadalom építésében reánk várnak hazánk boldog jövőjének érdekében. Július Zara, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, a fila- kovói (füleki) Kovosmalt konstruktőre: „Társadalmunknak a CSKP XIV. kongresszusa után bekövetkezett sokoldalú gazdasági, szociális és kulturális fejlődése a legmeggyőzőbben bizonyítja a szocializmus előnyeit és pártunk politikájának helyességét. Mint a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, a szociális és egészségügyi bizottság tagja, jól meg tudom ítélni, hogyan teljesítjük a CSKP szociális programját, milyen hatalmas összegekkel támogatja társadalmunk a gyermekes családokat, a nyugdíjasokat és a társadalmi segítségre szoruló embereket. Épp ez a szociális biztonság, a munkára való jog biztosítása, az idős emberek megsegítése és a többi vívmány a biztosítéka annak, hogy az ilyen kalandorok és rágalmazók, amilyenek a charta ’77 aláírói, a legkisebb támogatásra sem találnak népünknél. Tiltakozó nyilatkozatot fogadott el a Csehszlovák Tudományos Akadémia Elnöksége is. Ebben megállapítja: A Szocialista Csehszlovákia egész tudományos életének képviselői is osztják azt a felháborodást, amelyet Csehszlovákia népénél a charta ’77 elnevezésű szocialistaellenes pamflet joggal váltott ki. A legfőbb célunknak mindig azt tartottuk és a jövőben is azt tartjuk, hogy hozzájáruljunk hazánk felvirágoztatásához, a nép élet- és kulturális színvonalának emeléséhez. Tudatában vagyunk annak, hogy az igazi szabadság és a szabad tudományos kutatás legoptimálisabb feltételeit csak a szocialista társadalom teremtheti meg. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a szocialista tudomány hatalmas fejlődésnek indult.
