Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-31 / 257. szám, péntek
Emil Boleslav Lukáč 75 éves Nagyon sokan tisztulik. Barátként tartják őt számon, pedig személyesen talán sohasem találkoztak vele. Mégis közeli jó barátjuk, mert úgy érez, úgy gondolkodik, mint mi. „Több mint félszázados hang vagyok: a Duna medencei népek sorsközösségének és baráti megegyezésének hangja9 — mondta néhány évvel ezelőtt egy baráti összejövetelen, s ezzel életének egyik krédóját fejezte ki. Mi elsősorban műfordítóként, a magyar irodalom egyik legavatottabb tolmácsolójaként, igaz barátjaként ismerjük. Pedig Emil Boleslav Lukáč nemcsak neves műfordító, hanem európai műveltségű, nemes «szándékú ember és sajátos hangú, látókörű költő. A Selmecbánya melletti Ba cicka Hedrušán született. Olyan korban, amikor a szociális és import fül ista harcoktól terhes Európa a világháború felé sodródott. A főúri Magyarorszá gon a politikai és szociális problémákon kívül a nacionalizmus is mérhetetlen bajt 'okozott. S Emil Boleslav Lukáč már fiatal korában megérezte, tapasztalta a főurak és kiszolgálóik szűk látókörű, bűnös politikáját. Ara látta azt is, hogy nemcsak «yeu emberek léteznek. Klani- caav Sándor Selmecbányái tanára emberségből, felkészültségből példaiképe maraxlt azóta is. S később megismerkedett Adv költészetével, mélyen át érez te feltörő panaszát és felhívását: Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz / Végül erős, akarat? / Hiszen magyar, oláh, szláv bánat / Mindlgre egy bánat marad. Szívéből tör föl Hviezdoslav válássá is, aki új idők Heroldjaként teöszöntt Adyt. S *z emberréválás folyamatában Hodrusbánya és Selmecbánya után Párizs következik. A művészet, az irodalom központié elsősorban Lukáč költészetére van döntő hatással. De nem csak aiva. Itt ismerkedik meg Mily és Gyulával, aki ugyancsak a Sorbonne-on tanul. Fájdalmasan jellemző körülmények kö íött. Petőfi születésének centenáriumát ünneplők az ottani «g yetemisták, s az emlékezés botrányba fullad. Magyar és szláv nacionalisták egyaránt magukévá kiáltják ki Petőfit. Akkor ott kevesen voltak, akik «z igazi Petőfit ismerték és be •sülték. .. Lukáčban tailán már itt megfogalmazódik a József Attila-i „rendezni végre közös dolgainkat“, mert világosan látja: „Lé teznek olyan konjuktúrán kívüli hidak és szilárd pillérek, melyeket semmi sem tud megrenget ni. Ilyen az egymás megértésén és megbecsülésén alapuló ro- konszenv, mely csak a kulturális értékeknek rendszeres cseréjével és tanulmányozásával jöhet létre. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül az*, sem, hogy a jelentős idegen kulturális értékek megfelelő besorolás és átültetés esetén saját kultúránk faluját is megtermékenyíti, s így közvet- ve a mi értékünkké is válik“. S LukáC szinte páratlan méretű, több évtizede tartó miiíor- dítói munkába kezd. A francia és magyar költők egyik legjobb szlovák tolmácsolója. A párizsi tanulmányok után Emil Boleslav Lukáf költőként és irodalomszervezőként is figyelemre méltó eredményeket ér el. A húszas években szinte évente jelennek meg új kötelei, melyek közül a Duna és a Szajna, A szeretetlen szerelmesek, Farkasok dala és a Moloch a legismertebb. Gondolati lírájának fő kérdései az élet értelme, s a költő helye a társadalomban. A humanista beállítottságú Lukáfiot a harmincas években tornyosuló viharfelhők is cse lekvésre késztetik. Hallatja til takozó szavát a kosúti eseményeket követően. Jelentős érdé meket szerez a szlovákiai írók lí)36 os Trenfiianske Teplice-i kongresszusának megszervezésében. amelyen mint ismeretes II- ja Ehrenburg, Győry Dezső és Vozá-rl Dezső is rész» vett. Verseiben Is egyre több az időszerű társadalmi motívum: ..Álmodik a ház, az ember, a kutya, szebb holnapról álmodnak. IÁlmodnak tele csűrről, megrakott asztal ról), a jó szív édenéről. Aztán Jött a háború. Emil Boleslav Lukáő szocialista hazánkban folytatta gazdag életművét. Irt, fordított, fáradhatatlanul utazott, előadásokat tartott. Napjainkban is aktív munkát végez. Versei jelennek meg, műfordításokat közöl, kulturális cikkeket publikál, rendszeresen előad. Jelenleg az emlékiratain dolgozik, s komoly műfordítói tervei is vannak. Fáradhatatlanul hirdeti: „A Duna medence megmozdithata'lan és megváltoztathatatlan ténye az itteni népek, nemzetek Szoros szomszéd sága. Nlna a az tf<nberi eró vagy spekuláció, amely ezt a meghatározottságot felszámolná. S ma, amikor azonos társadalmi rendszerben — szocialista rendszerben — élnek, annál véglegesebb ez a tény.“ S a lapunknak adott néhány évvel ezelőtti interjújában azt is hozzáteszi, hogy szocialista rendszerünk lehetőséget teremt a sokoldalú kapcsolatokhoz, a múlt csökevényeinek, előítéleteinek a felszámolásához. Sík pozitívum történt e téren, de még sok a tennivaló, hangsúlyozza. Például Magyarországon még mindig aránylag keveset tudnak a szlovák irodalomról, s a szlovák fiatalok pedig szintén alig ismerik a magyar írók alkotásait. Verseskö tétek, fordítások Balassitól József Attiláig, Weöres Sándortól, Borda Józsettől, Nagy Lászlótól, hazai magyar költőinktől, továbbá a francia irodalom nagyjaitól — ennyi egy életmű eddigi hozadéka. És a számmal, adatokkal ki nem fejezhető sok-sok barátság, szlovákok, magyarok, franciák ás mások gondolkodásában, érzés- világában bekövetkezett pozitív változás, amely a ttbb mint öt évtizedes munka talán legfontosabb eredménye. Legutóbb Érsekújváron adott elő, gyakori vendég az írószövetségben, s a szerkesztőségekben. Rövidesen ismét Pestre készül és talán Párizsba. S elsősori >an írni, fordítani akar: „Egy nagy történelmi tabló foglalkoztat a catalaunumi síktól Volgográdtg. Csábítanak az utolsó nefelejcsek ... Csábitunak a rokon lelkű francia, ukrán, magyar, makedón költők versei.“ Munka és neanes tervek, amelyeknek mennyisége és minősége a fiatalok becsületére is válna. Következetes internacionalista meggyőződése, értékes munkája teszi ina is fiatalossá. Ezért tűnik olyan hihetetleíi nek, hogy Emil Boleslav Lukáő ma 75 éves... SZILVASSY JÓZSEF ŐSZI kEp (1. Grossmann felvételej KULTURÁLIS HÍREK • Az első franciaországi állandó néger együttes, az Antillákról származó Benjámin Jules-Rosette rendezővel az élen, „a fekete művészet évadját“ nyitotta meg az ősszel, liogy népszerűsítse a színes bőrűek irodalmát, színjátszását, zenéjét, táncát, festőművészeiét, szobrászatét. Az együttes máris nagy sikerrel mutatkozott be Párizsban. • A Szovrememiyik, a Szov jetunió legfiatalabb kiadója, amely 1971-ben kezdte meg működését, az idén adja ki 5U0. kötetét. A kötet a modern bolgár irodalom legszebb alkotá sait tartalmazza-. A Szovre mennyik könyveinek összpél- dányszáma eddig már mégha ladta a húszmilliót. • Viktor Mann Öten voltunk című memoár kötetét, melyben a szerző részletesen elemzi a Mann család történetét, a Buchverlag Dér Morgen (Bér lin) jelentette meg új kiadásban. A könyvet számos eddig nem publikált fénykép és dokumentum egészíti ki. A könyvet az év egyik legsikeresebb kiadványának tartják a berlini kritikusok. • Stuttgartban kiállítást rendeztek Paul Klee képeiből. A bemutatott 350 mű egy része eddig még nem szerepelt tárlaton. Az anyag összeállításában Félix Klee, a művész fia is segédkezett. A szovjet kultúra oapjai Csehszlovákiában Beszélgetés dr. JOSEF SVAGERÁVAL, a CSSZK kulturális miniszterhelyettesével November 12—21. közt, a csehszlovák—szovjet barátsági hónap központi rendezvényeként kerül sor hazánkban a szovjet kultúra napjaira. Ez az ünnepi eseménysorozat még gazdagabbá, tartalmasabbá teszi a felszabadulás 30. évfordulójának légkörét. A szovjet kultúra napjainak tartalmáról dr. Josef Svaga- rával a Cseh Szocialista Köztársaság kulturális miniszter- helyettesével, a szövetségi kormány mellett alakított előkészítő bizottság tagjával beszélgettünk. • Miniszterhelyettes elvtárs, miben jelölné meg a szovjet kultúra napjainak alapgondolatát? — A szovjet kultúra napjai a csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok terén az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású és legjelentősebb eseménysorozata, amely azon kívül, hogy a Szovjetunió népei kultúrájának és művészetének szemléje le»/., egyben nagy horderejű kultúrpolitikai esemény is. amely számottevően -»hozzájárul a népeink közti barátság további megszilárdulásához. A szovjet kultúra napjai alatt hazánk számos városában a közönség a szovjet művészet legjavában gyönyörködhet. November 12-én a szovjet kultúra napjainak gazdag eseménysorozatát a prágai Smetana Színházban díszhangversennyel nyitjuk meg, amelynek műsorában a többi között fellép a moszkvai Nagy Színház balettegyüttese, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Állami Férfikórusa, továbbá számos neves szovjet szólista. A Nagy Színház baletlegyüt- tese ezen kívül Prágában, Bratislavában és Brnóban bemutatja Hacsaturján Spartacus, illetve Adam Giselle című balettjét is. A Molda- vai Szovjet Szocialista Köztársaság Zsok Népi Táncegyüttese az ország számos városában ád ízelítőt a mol- davai népművészetből. A szovjet kultúra napjai november 21-én Bratislavában díszhangversennyel fejeződnek be, de a vendégszereplő szovjet együttesek és előadóművészek közül néhá- nyan vidéki városokban még ezután is részt vesznek hangversenyeken. A szovjet kultúra napjaiban hazánkba érkező szovjet művészegyüttesek és előadóművészek Csehszlovákia valamennyi kerületében 21R hangversenyen, illetve kulturális rendezvényen lépnek fel. A szovjet előadóművészek közül vendégül látjuk például korunk egyik legkiválóbb zongoraművészét, Szvjatoszlav Rihtert, Ljubov Tyimofejeva zongoraművésznőt, Leonyid Kogan hegedű- művészt, Mihail Fihtengolc zongoraművészt és még további neves művészeket. A rendezvénysorozat jelentős részét alkotják a kiállítások. A prágai Vár Lovardájában kerül sor novem*. bér 13-án a szovjet iparművészeti kiállításra. Néhány nap múlva, november 7-én a prágai Hibernium kiállítócsarnokban megnyílik a Szovjet Szibéria és a Távol- Kelet elnevezésű kiállítás. A bratislavai közönség jevge- nyij Vucsetics, a Szovjetunió nemzeti művésze szobrászati alkotásait tekintheti meg. Prágában, az Albatros Galériában litván gyermekkönyv- kiállítás, az Állami Műszaki Könyvkiadóban szovjet szak- irodalmi kiállítás nyílik. A szovjet kultúra napjaiban rendezendő kiállítások során még számos, a múzeumok, képtárak és könyvtárak által rendezett kisebb kiállítás egészíti ki. • Tehát a szovjet kultúra napjainak eseménysorozatából a hazai kulturális élet intézményei is kiveszik részüket ... — Igen. Ahhoz, hogy Csehszlovákia lakosságának minél nagyobb tömegeihez jusson el a szovjet kultúra legjava, a hazai közművelődési létesítmények is jelentősen hozzájárulnak. A szovjet kultúra napjai alatt például hivatásos és műkedvelő színházaink szovjet szerzők művelt tűzik műsorra. Hasonlóképpen az énekés táncegyüttesek műsoraiban is kiemelkedő helyet kap a Szovjetunió nemzeteinek folklórja. • A hazai zenekarok műsorán számos orosz, illetve szovjet zenemű szerepel. Ezek a zenekarok is bekapcsolódnak a szovjet kultúra napjai műsorába? — A szovjet kultúra napjai keretében rendezzük meg november 13—26. között az orosz és szovjet zenei esteket, amelyek megnyitó hangversenyét Bratislavában a Szlovák Filharmonikusok Zenekara adja Eduard Szeroo szovjet karmester vezényletével. Ebben a nagyszabású zenei akcióban részt vesz szinte valamennyi állami zenekarunk. Prágában, Brnóban és Bratislavában ezen kívül orosz, illetve szovjet kamara-hangversenyek lesznek. A zenei rendezvények műsorai átfogó képet nyújtanak a szovjet zene műfaji gazdagságáról, s azokról a zenei hagyományokról, amelyekből a kortárs szovjet zene merít. Több hangversenyen neves szovjet művészek is fellépnek. A Csehszlovák Rádlő és Televízió, azon kívül, hogy megörökítik, illetve közvetlenül sugározzák az egyes kiemelkedő hangversenyeket, a szovjet kultúra napjaiban zenei műsoraikba számos szovjet zeneszerzeményt iktatnak be, a zenei műfajok minden területéről. Ezzel az orosz és szovjet zenekultúra legszebb gyöngyszemei milliókhoz jutnak el. Az orosz és szovjet zene estjeit azokban a helységekben is megrendezik, ahol csupán amatőr zenekarok működnek. Elmondható tehát, hogy ezekben a napokban orosz é9 szovjet zene tölti be egész Csehszlovákiát. • A szovjet kultúra napjaira számos szovjet művész, kritikus érkezik hazánkbar s ez jó alkalmat nyújthat ahhoz is, hogy a cseh és szlovák művészeti szövetségek tagjai megvitathassák szovjet kollégáikkal szakterületük időszerű kérdéseit ... — Ilyen szakmai megbeszélésekkel, találkozókkal számolunk. Prágálxin például november 19-én A Szovjetunió nemzeteinek művészete és kultúrája címmel tudományos értekezlet lesz, amelyen szovjet, cseh és szlovák művészek és teoretikusok vesznek részt. Ezen kívül természetesen még sok alkalom nyílik arra is, hogy szovjet vendégeink a hivatalos műsoron kívül is találkozzanak művészeinkkel. Sőt, egyes üzemekben, hazai és szovjet művészek közreműködésével, közös műsorokra, hangversenyekre is sor kerül. A szovjet kultúra napjai, hasonlóképpen mint a csehszlovák—szovjet barátsági hónap gazdag eseménysorozata is, kifejezi egész népünk szeretetét és háláját a szovjet nép iránt, amely harminc évvel ezelőtt meghozta számunkra a szabadságot. Kifejezésre juttatja azt a tiszteletet és megbecsülést is. amelyet népünk a szovjet nép kultúrája és művészete iránt érez. Köszönöm a beszélgetést. SOMOGYI MÁTYÁS új s: 1975. X. 31. 6
