Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-02 / 232. szám, csütörtök

színes vilAg LÁTOGATÓBAN KOCSIS ERNŐNÉL Érdekes formákat lát meg a természet­ben és komáromi lakásának egyik mű­teremmé átalakított szobájában Kocsis Ernő. E sorok írásakor is magam előtt látom egyik olajképét, melynek a címét nem tudom, de ez lényegében nem is fontos. Különféle színű csónakok kava­rognak a vásznon szokatlan, de a szem­lélőt azonnal megkapó — és jó — tér­beli helyzetben. Miért szép ez a kép? Ha csak a lényegre szorítkozunk: mert jól meg van festve! Csak így, ilyen egysze­rű meghatározással jutunk legközelebb a lényegéhez. Ez viszont már rangot ad az alkotásnak, mert ahol sok magyarázatra van szükség, ott általában valami nem stimmel. Kocsis Ernő tusrajzai, monotípiái, pnsztelljei és más technikával készült alkotásai is első pillantásra magukkal ragadják a szemlélőt. Szívesen nézeget­tük a képeit. Órákon át rakta elénk a fekete-fehér és színes technikával ké­szült tájakat, a figurális kompozíciókat, s amikor szemünk elölt a fáradtság miatt már már összefutottak a színek, formák, akkor is igényeltük a továbbiak látását. Mert tetszettek. Egyik olajképén nyolc vagy tíz tagú női kórus énekel. Olyan jól, hogy az arcokat, a nyitott és félig zárt ajkakat nézve szinte hallani a régi mesterek madrigáljainak nyugodt derűt, komolyságot és visszafogott trilláiban is méltóságteljes hangulatot árasztó hang­jait. A háttér itt talán nem is fontos, a festő még nem vitte fel a vászonba a fi­gurákkal harmonizáló színeket. Lehet, hogy nem is viszi. Az éneklés festői áb­rázolására helyezte a fő súlyt és a kép figurái úgy érezzük — minden pilla­natban megszólalnak. Praktikus gondolkodású, a legtöbb esetben leegyszerűsített formákkal dol­gozó, lényegre szorítkozó festő Kocsis Ernő. És mértéktartó. Szürrealista meg­fogalmazású képei se csapnak át az ért- hetetlenségbe. Mindig tudja mit akar és ezt a szemlélő meg is találja műveiben. Beszélgetésünk során sok szó esett a képzőművészetről. Kocsis tanult és igen művelt ember. Pallérozott mondatai, de­finíciói sok igazsa&ot és kuriozitást tar­talmaztak. Képeit azonban valósabbak- nak éreztem. Bár pedagógus és sok más tisztséget is betölt, a legerősebb szálak mégis a művészethez kötik. Egyik mon­data utalt is erre. —• Tanítok, sok irányú kulturális és társadalom politikai munkát végzek, de művészet nélkül nem tudnék élni. Festményeit, rajzait több alkalommal és sok helyen kitüntették. Müveit hazai és külföldi kiállításokon is láthatták a képzőművészet kedvelői. A legutóbbi ko­máromi egyéni tárlata óta sokat fejlő­dött, mert kísérletező, új formákat, tech­nikai megoldásokat kereső ember, aki­nek a szobájában sokszor reggelig ég a lámpa. Azok közé tartozik, akik úgy ér­zik, a nagy mesterek nem festettek meg mindent, van még keresni és feltárni való. Ezért keres és kísérletezik. A napokban festett képein a kontúrok, formák har- matfinoman domborodnak elénk, olyan benyomást keltve, mintha ablaküvegre le­heli! gyengéd.alakokat, bársonyos tapin­tású folyókat, hegyeket színezett volna ki. — Temperával alapozom ezeket a ké­peket — mondotta, majd olajos pasztel lel viszem fel a formákat, figurákat. A jobb összhatás kedvéért helyenként lát tatom az alapozást is, de csak olt, és olyan helyen, ahol az szervesen beillesz­kedik a szín- és forma környezetbe. Kocsis Ernő dolgozószobájában a már felsorolt technikával készített alkotáso­kon kívül láttunk linőleummetszeteket, akvarelleket, kolázst, ceruzarajzokat, pla­kátokat és a kombinált technika sok változatában készült képet. Hogy meny­nyit, azt hozzávetőlegesen sem tudom, de egy bizonyos: nagyon sokat. S ha na­pi tanítói tevékenysége mellett még hoz­záadjuk, hogy egy Prágában megjelenő országos pedagógiai szaklap szerkesztő bizottságának aktív tagja, kerületi, já­rási és helyi kulturális és képzőművé­szeti szervekben működik, több tömeg­szervezet tisztségviselője, akkor önkén telenül is felmerül a gondolat, hogyan fér bele ez az ember a nap huszonnégy órájába, mikor festi vagy rajzolja a szép szlovák hegyvidékeket, szülővárosának, Párkánynak jellegzetes környezetét, ho­gyan szerzett két főiskolai végzettséget, stb., stb...? A teljesen leegyszerűsített válasz: tiszteletre méltó szorgalommal, nagy munkaszeretettel. Ehhez kell még hozzáadni a művészi elhivatottságot, me­lyet ha beszéd közben korrekten el is rejt azzal a megjegyzéssel, hogy „nem művész, hanem pedagógus vagyok“, ak­kor sem hallgathatunk el, mert festmé­nyei ugyan némán, de a fortflák és szí­nek nyelvén meggyőzően rácáfolnak er­re! Hogy tűi mindent fest vagy rajzol meg Kocsis Ernő? Figyelő szeme mit lát meg az ezerarcú természetből, az élet pro­dukálta, véget nem érő, újabb és újabb képsorokból? — nehéz lenne rá válaszol­ni. Könnyebb lenne talán felsorolni mindazt, amit nem látott és festett meg. Képein Garam menti tájak, a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai, a készülő ha­jótestek mellett tanácskozó gyári mun­kások. hegyipatakok, bárkisasszonyok, portrék, városrészek láthatók. Érdekes gondolatot vetett fel a különféle színű petróleumlámpákat ábrázoló képeiről. — Gyerekkorom óta szeretem a lám­pákat. Számomra nemcsak optikailag, de minden szempontból fényforrást jelente­nek. Ezt a fényt pedagógusként is bősége­sen osztogatja. Tanítványai sikerrel vet­tek részt több nemzetközi rajzolóverse­nyen. Az egyik nagy példányszámú ja­pán szaklap is közölt képeket a komá­romi Határőrség utcai szlovák iskola ta­nulóinak munkáiról. Elkötelezett alkotásai meggyőző erővel hatnak s mert inspirációjuk belső kény­szerből, meggyőződésből fakad, igaznak érezzük valamennyit. Ezek közül talán a „Sebesüli partizán“ című olajkép a legszebb, melyet Győrött is kállítotlak neves szlovákiai festőművészek között. Kocsis Ernő festői stílusa már átvé­szelte az útkeresés kezdeti bizonytalan­ságát, de még nem ért célba. Naponta alakul, formálódik. Ha az eddiginél töb­bet láthatna hazánk és más tájak szép­ségeiből, új emberekkel találkozhatna — mindez olyan élményanyaggal gazdagí­taná tudatál, inely végső soron siettetné művészi beérését. Ehhez kell lehetősége­ket — és főleg időt — találnia az elkö vetkezendő években. KQMLÖSI LA|OS Operák, balettek,, zenés játékok A bratislavai zenei színházak idei műsortervéről Az elmúlt hetekben bené­pesültek a bratislavai zenei színházak is. A Szlovák Nem­zeti Színház operatársulata és balettegyüttese, valamint az Oj Színpad zenei részlege je­lenleg még az elmúlt évad legsikeresebb darabjait játsz- sza, de már javában folynak az új operák, balettek és ze­nés játékok próbái is, s rövi­desen már több bemutatóra kerül sor. Erre az évadra valamennyi színtársulatunk gondosan ké­szült föl. A dramaturgiai ter­vek már az elmúlt évad vége előtt elkészültek, sőt néhány esetben már a próbákat is el­kezdték. Nem véletlen ez a rugalmas munka, ugyanis a szlovák főváros egyik legje­lentősebb zenei eseményének, a Bratislavai Zenei Ünnepsé­geknek az időpontja (október 4—19) a színházak szempont jából korainak mondható, te hát a felkészülést idejekorán kellett megkezdeni. Az idei dramaturgiai terv a'apján elmondhatjuk, hogy a bratislavai színházi idény színvonalasnak és sokszínű­nek ígérkezik, bár végső so­ron mindig az előadás dönti el, hogy a tervekből, elkép­zelésekből mennyi valósul meg. A Szlovák Nemzeti Szín­ház operatársulata ebben az évadban is arra törekszik, hogy az idei előadások ugyan­olyan magas színvonalat érje­nek el, mint az elműt eszten­dőkben. Az első bemutatón — « Bratislavai Zenei Ünnepsé­gek nyitányaként — az „ope rák operáját“, Mozart Don jüanját viszik színre. A siker egyik biztosítéka az, hogy Mo­zart művét az ismert és elis­mert „trió“, Z. Kosler (zenei betanítás), B. Kriska 1 rende­zés) és L. Vychodil (díszlet- tervezés) állítja színpadra. Mozart már nagyon hiányzóit a bratislavai színpadról, s ezért is tekintünk várakozás­sal és örömmel az idei évad első bemutatója elé. Az évad egyik legnagyobb eseménye Wagner Lohengrin című re mekinűvének az előadása lesz. Bizonyításképpen csupán egy adatot említünk: ezt a halha­tatlan alkotást kerek ölven esztendeje nem játszották a szlovák fővárosban. Nyilván nagy közönségsikere lesz Ver­di Traviatájának Is, amelyet ugyancsak ebben az évadban láthatunk majd B. Kramosil vendégrendezésében. Ősbemu­tatóra is sor kerül a Szlovák Nemzeti Színházban: B. Urba- nec A hajnal asszonya című új operájának a premierje a szlovákiai kulturális élet egyik jelentős eseményének számít. Az operatársulat idei évad­beli utolsó bemutatóján klasszikus alkotást láthatunk. A tervek szerint Puccini Bo­héméletét vagy Mozart re­mekművét, a Figaro házassá­gát adják elő. A balettegyüttes a tavalyi megerőltető évad után most két bemutatóra készül. Elő­ször Morozov gyermekbalett­jét, a Doktor Jajdeíájt láthat­juk majd. A második premie­ren pedig Sz. Prokoíiev vi­lághírű balettjét, a Rómeó és Júliát mutatják be prágai vendégeink — M. Kűra és P. Weigl — betanításában. Ta­valyi prágai betanításuk nagy vihart kevert a szakértők kő­iében nálunk és külföldön egyaránt. Sokan elismerőleg nyilatkoztak a korszerű ren­dezésről és a díszletekről, má­sok viszont nem tudtak meg­békélni a húzásokkal és Indo­kolatlannak tartották a rende­zői beavatkozásokat. Ebben az évadban majd a bratisla­vai előadás alapján ml is ki­fejthetjük véleményünket. Ál­talában a balettegyüttes Idei tervét — a korábbi évek si­kerei után — kissé szürkének tartjuk. Kár, hogy a tervezett más előadásokból (Scsedrin: Anna Karenyina, továbbá B. Martini) és H árold egy-egy műve) ebben az évadban elő­reláthatólag semmi sem való­sul ineg. Érdekes és értékes előadá­sokat szemlélhetünk meg az Új Színpadon is. Az első bé­nulta ló — a Bratislavai Zenei Ünnepségek részeként — nem mindennapi csemegét ígér. Ján Solovfö egyik legsikeresebb színművét, a Kolduskalandot most musicalként láthatjuk viszont. A zeneszerző Igor Bűzlik, a szövegkönyvet M. Lasica és J. Salinsky írta, a dalszövegeket T. januvin sze­rezte. Az előadást B. Kraino- sil rendezi, a koreográfus pe­dig B. Slovák. A második be­mutatón jugoszláv musicalt szemlélhetünk meg. A Dundo Ma rój« című népszínmühöz J. (uszics komponált zenét, a dalszövegeket M. Fort«/, sze­rezte. Ebben az évadban is bemutatnak egy új szovjet ze­nés játékot, éspedig Kolker— Rizsov Hazárdjátékát. Az elő­adást G. P. Anszimov, a Moszkvai Operettszínház mű­vészeti vezetője rendezi majd vendégként. A tervek szerint az évad végén egy amerikai musicalt is bemutatnak az Oj Színpadon, valószínűleg a vi­lághírű Kabarét. Az idei műsortervek tehát változatosak, sok érdekessé­get kínálnak. Érdeklődéssel várjuk, hogy az előadások be­váltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. ALFRÉD GABAUER 0! FELADATOK ELŐTT Alig egy hónap telt el azóta, hogu az iskolákban megszólal lak az 1975/76 os tanév kezde tét jelző csengők. K e c s e y Károllyal, a Kelet Szlová­kiái Kerületi Nemzeti Bizottság oktatásügyi osztályának vezető iével arról beszélgettünk hogy a kerületben milyen feladato­kat kívánnak megvalósítani az új tanévben. v — Elsődleges , eladatunk, hogu a XIV. pártkongresszus és az egyes plenáris ülések hala rozutaiból reánk háruló felada­tokat teljesítsük. Ebben az fő­ben a kommunista nevelés el mélyítésére, az iskola és az is kólán kívüli eszmei politikai nevelés fokozására törekszünk. Znelni szeretnénk a tanítás hatékonyságát és csökkentem a auénqe elömenetelu tanulók szárnál. A társadalmi szükség­leteknek megfelelően az eddi (,inél még céltudatosabban akarjuk irányítani a tanuló*f' deklödését a technikai pályák iránt. Célkitűzéseink erednie nues megvalósítása érdekeben Tonls, hogy a rendszeresen bővítsék ideoló­giai és szakmai tudásukat. Kelet Szlovákiában szep­tember elsején hány tanuló kezdte meg a tanévet:' — Az alapiskolákban 241 800 az iparitanuló-iskolákban 3J ezer, a gimnáziumokban 15000 a szakközépiskolákban 2j <zuu diák kezdte meg a tanulást, a kerület magyar tanítási nyelvű alapiskoláinak 13 000, a gimna ziumokban 800, a szakközépis­koláknak 2400 tanulója van. D A kerületükben hány ú) iskola épült? _ A Magasépítő Vállalat dolgozóinak jóvoltából kerü e tünkén cn <975-76-0, tané» megkezdéséig 328 új osztatly bővítettük az alapiskolát, ami azt jelenti, hogy 20 korszerű, új iskola épült. Ezenkívül Hu mennén a csökkent képességű nuerekek számára új gyógype dagógiai iskolát mesített™*' Ha ehhez hozzáteszem, hogy decemberig még további osztállyal bővülnek kerületünk iskolái - úgy érzem, mmdnya jan elégedettek lehetünk. •© A kerület iskoláiban tör­ténnek-e valamilyen tante™1 változások, vagy milyen ujdon Ságokra hívná fel a figyelmet. — Újdonságnak számit, hogy az óvodákban a pedagógusok rendszeresen foglalkoznak a gyerekek nyelvi és irodalmi ne oelésével és játékosan mar' ben az életkorban kialakít jak a gyerekek matematikai gon­dolkodását. Az alapiskolák ele tében újdonságnak számit, hogy a kerület 164 iskolájában I osztály, 7931 tanuló{A1k\Snr\eí képpen az ötödik osztályt a t ső tagozathoz csatoltuk, s a tértünk a szakosított tanításra. Ha az eredmények kedvezően lesznek, a minisztérium rende­leté alapján két éven belül tel­jes mértékben áttérünk erre a módszerre. Az SZSZK kormány elnökségének rendelete értei mében kerületünkben “f ^en tovább növeltük azon iP“"10™ ló-iskolák osztályainak szama . meluek érettségi vizsgával^ vég lödnek. További újdonságnak számít, hogy az ipari szakKO zépiskolák negyedik osztály^ bán bevezettük a matematika kötelező oktatását. ® A )ó pedagógiai eredmé nyék elérésében elsősorban a szakképzett pedagógusokra ha rul a legnagyobb feladat. Ke let Szlovákiában milyen az is­kolák káderellátása? — Kerületünkben az első ciklusú iskolákban még 262 a második ciklusú iskolákban pedig 1048 szakképzetlen peda gógus tanít. Bár az új Révben 250 szakképzett ifjú pedagógus kezdte meg működését s a ke- pesítetlen pedagógusok közül 1144-en rövidesen befejezik w Iskolai tanulmányaikat, enne* ellenére kerületünkben még na­gyobb gondot kell fordítanunk a problémák megoldására. SZÁSZAK GYÖRGY A regi Komárom (ceruzaJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom