Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-09 / 212. szám, kedd
A ma emberének tükre A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ ÉS THÁLIA SZÍNPADA IDEI MŰSORÁRÓL Lassan őszre fordul az idő. Az élet is visszazökken — a nagy nyári kikapcsolódás után — a maga megszokott ritmusába. Az iskolák után a színházak is megnyitják kapuikat. A színház közönség nélkül olyan, akár a gondolat logika nélkül — akár egy emberi szív emberi test nélkül... Mióta ember él a földön, azóta van színház és közönség — s azóta elválaszthatatlanok egymástól. Ahol emberek élnek, ott a színészet mindig jelen van valamilyen megnyilvánulási formában. A Magyar Területi Színház a ma emberének tükre szeretne lenni. Műsorán elsősorban ma élő drámaírók művei elevenednek meg a néző előtt. A kor eredményeiről és problémáiról a kor eszközével szól — a kor emberiéhez... Ha régmúlt idők drámaíróinak alkotásait jelenítik meg a színpadon, akkor is elsősorban azok a gondolatok és nemes érzelmek érdekelnek bennünket, amelyek ma is időszerűek, illetve örökérvényűek az emberiség — a mindenkori közönség — számára ... Az alábbiakban ismertetjük olvasóinkkal — a színház közönségével — a Magyar Területi Színház és Thália Színpa da 1975—76-os műsortervét. AZ ÉVAD BEMUTATÓI Az új évadra kilenc bemu- tót tervezett a színház. Ezek között két klasszikus mű szerepel, a többi kortárs szerző alkotása. A kilenc alkotás között szerepel egy olyan mű is, amelyet elsősorban az ifjúságnak és a gyermekeknek mutat be a színház. A kortársszerzők drámái közül egy szovjet vígjátékot és egy szlovák színművet ismertet meg a csehszlovákiai magyar közönséggel. Az idei évad bemutatói között két hazai magyar szerző műve is szerepel. Négy alkotás magyarországi szerző műve. A kilenc mű közül egynek a MATESZ színpadán lesz az ősbemutatója (Lovicsek Béla: Alattunk a város — felettünk az ég), további három műnek a csehszlovákiai bemutatója (Kopányi György: Igazolatlan ősz; Konsztantyinov—Racer: Tíz nap — szerelemért; Illyés Gyula: Dupla vagy semmi), valamint egy vígjátéknak a szlovákiai bemutatója (Dávid 1 Teréz: Bölcs Johanna). Ján So- lovic: „Ezüst Jaguár“-ját a MATESZ szólaltatja meg először „idegen“ nyelven. A két klasszikus drámán kívül (Shakespeare: Othello, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig) tulajdonképpen csak egy olyan művet tűzött műsorára a színház, amelyről már tudomást szerzett a színházlátogató közönség, hiszen számos színházban évek óta nagy sikerrel játsszák Szakonyi Károly Adáshiba című komédiáját. Amint a felsorolásból kitűnik, a színház igyekszik időszerűnek lenni és következetesen figyelemmel kísérni más színházak újdonságait, de emellett nem feledkezik meg a hazai magyar drámairodalom ápolásáról, bemutatásáról sem. A ma színháza lenni! elvhez Igyekszik hű maradni a színház. Ez azonban az évad dramaturgiai * tervének csak az egyik részét érinti. Ha szakmai szempontból elemezzük a bemutatandó darabokat, akkor örömmel mondhatjuk, hogy a MATESZ és Thália Színpada alaposan megemelte a mércét A színház huszonhárom éves történetében most kerül sor □ A nyugtalanság négy könyve címmel a katowicei Slask kiadónál megjelent Miroslav Válek válogatott verseinek gyűjteménye, amelyet a kiváló lengyel irodalomkritikus, Witold Nawrocki szerkesztett. Ezt az antológiát rövidesen újabbak követik, ugyanis már készül Andrej Plávka, Pavol Horov és Pavol Koy§ válogatott verseinek lengyel nyelvű kötet#. > Tamás Jolán, Gombos Ilona és Csendes László A vitéz lélek című Tamási Áron színműben, amely a MATESZ Thália Színpadának előadásában nagy sikert aratott. másodszor Shakespeare-bemu- tatóra (a Rómeó és Júlia premiere tizenkét évvel ezelőtt volt). Illyés Gyula optimista tragédiája a színjátszás ősgyökeréig nyúl vissza és nem mindennapi feladat elé állítja a rendezőt és a színészeket. Kopányi György tragikomédiája merészen szerkesztett monológok párhuzamából áll, megvalósítása roppant nehéz feladatot ró a színészekre. Szakonyi Károly Adáshibája tulajdonképpen egy költemény, egy monumentális metafórarendszer, egy látszatra zilált elemekből végtelenül szilárd és nemes szövevény, mérhetetlen sok szöveg alatti réteggel, egy-egy gondolatnak — egyetlen pillanatban — számtalan formában való megelevendésével, tobzódásával ... Mindezt színre vinni, nagyon igényes feladat. Szólnunk kell Lovicsek Béla új színművéről is, amely (bár a színház hatékony támogatásával született) az utóbbi évek legjobb hazai magyar színpadi művének ígérkezik (reméljük, a közönség is egyetért majd velünk). Itt említjük meg, hogy a színház szívesen fogadja a kezdő .drámaírók műveit is és a siker érdekében a tőle telhető legnagyobb mértékben kész együttműködni a szerzővel a mű születésétől egészen a bemutatóig. A dramaturgiai terv nem hagyta figyelmen kívül az év fontos politikai eseményeit, évfordulóit sem. így például Kopányi György Igazolatlan őszét hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, Dávid Térés Bölcs Johannáját pedig a nők nemzetközi éve tiszteletére mutatja be a színház. TARTALMI ELŐZETES Talán nem haszontalan dolog, ha a néző előre megismerkedik az említett művekkel néhány mondat erejéig, hogy ne legyenek ismeretlenek számára, ha a MATESZ és Thália Színpada plakát jaiu találkozik a címükkel (illetve magával a dadabbal egy-egy előadás folyamán). Dávid Teréz: Bölcs Johanna — vígjáték. Minden asszony életében jön egy pillanat, amikor felfedezi, hogy már nem fiatal — de még nem is idős ahhoz, hogy ... Nos, ebben a pillanatban újraéli az életét. Johanna, a komédia központi szereplője csinos asszony, közismert újságíró, körülrajongott családanya és lelkes társadalmi munkás ... Valami mégis hiányzik az életéből... Hogy mi? Ezt próbálja ő maga is megtalálni a darabban, huszonnégy óra leforgása alatt... (Bemutató Komáromban 1975. október 10-én). Kopányi György: Igazolatlan ősz — tragikomédia. Egy idős ember egyedül marad a háború során a kiürített városban, mert felelősséget érez érte, csakúgy mint Visszavárt feleségéért. A megszálló katonák mindezt képtelenek megérteni... Az öregből áradó emberség kezdi „megfertőzni“ a katonákat. így válik veszélyessé a megszállókkal szemben — így lesz akarata ellenére hős... A háború végén hazatérő feleség és barát azonban mindezt nem értik meg — és a háborús hős áldozattá válik... (Bemutató a Thália Színpadán, 1975. október 16-án.) Konsztantyinov—Racer: Tíz nap — szerelemért — vígjáték. Az ismert szerzőpár ko médiája az utóbbi évek legnagyobb sikere volt a Szovjetunióban. A friss és őszinte hu morú mű napjaink köz- és magánéleti fonákságait állítja pellengérre. A színdarab hőse egy kétbalkezesnek ismert fiatal ügyvéd, aki az emberek ügyesbajos dolgaiban nem hajlan dó a „hivatalos formulák“ alapján ítélkezni... Érzékenysége miatt furcsa helyzetekbe keveredik, mígnem az élet maga bizonyítja be az előírások szellemében az ember igazát. (Bemutató a Thália Színpadon, 1975. november 27-én). Wiliiam Shakespeare: Othello — tragédia. A nagy angol klasszikus egyik legtöbbet játszott drámáját Komáromban mutatja be a színház 1975. december 5-én. Lovicsek Béla: Alattunk a város, felettünk az ég — színmű. Egy tündérien szép fiatal lány és egy korosodó gyárigazgató — talán nem is annyira véletlenül találkozik. Az egyik nem ismerte, a másik felrúgta a családi életet... Mi tarthatja életben ennek a két embernek a kapcsolatát, s e kapcsolatot lehet-e együvétartozás- nak nevezni? (Bemutató a Thália Színpadán, 1976. január 29-én.) Illyés Gyula: Dupla vagy semmi — optimista tragédia. Az európaliírű szerző — a nagy elődök példáját követve — hetvenéves korában számvetésre határozta el magát: mit ér az emberi élet? Válasz: ha a számvetés alkalmával kiderül, hogy ez az élet jelentős érték az emberiség kincsestárában, akkor annak az embernek még egy életet kellene adni; akiről viszont kiderült, hogy haszontalanul élt, annak azt az egy életet is kár volt kiosztani. (Bemutató Komáromban, 1976. február 13-án.) Szakonyi Károly: Adáshiba — vígjáték. A mű felvonultatja előttünk a „modern“ kispolgárok legjellegzetesebb képviselőit. Látszatra csak az történik, hogy a Bódog-család végignézi a tévé műsorát este hattól műsorzárásig. Közben ejtenek néhány szót erről-arról. A félmondatokból kikerekedő gondolatok: a szemünk láttára összeálló kép azonban nemcsak nagyon kacagtató, hanem szívbemarkoló ts. (Bemutató a Thália Színpadon, 1976. március 18-án). Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig — színmű. A halhatatlan remekmű bemutatója Komáromban lesz 1976. május 21-én, a XIII. Jókai-napok tiszteletére. Az említett műveken kívül az előző évad legsikeresebb darabjait továbbra is megtekintheti a közönség. A Magyar Területi Színház is sarkig tárta kapuit... Reméljük — és nagyon bízunk benne —, hogy a csehszlovákiai magyar színházlátogatók is sarkig tárják — a szívüket. KMEÜZKO MIHÁLY 0] FILMEK VELED ÉS NÉLKÜLED (szovjet) Rogyion Nahapetovot eddig kizárólag színészként ismertük. Legutóbb az Anyai hűség és Ez az édes szó: szabadság című filmben láthattuk. A fiatai színész most új oldaláról mutatkozik be: a felfevőgép elől mögéje került. A Veled és nélküled debütans rendezői munkája, forgatókönyvét Alek- szandr Popov írta. A film cselekménye a falu kollektivizálásának idején játszódik. A fiatal szovjetország a szemünk láttára változik: új gyárak, hőerőművek épülnek. Az ország iparosításával párhuzamosan — bár lassabb, ütemben — megkezdődik a falu szocialista átalakulása is. A fiatalok -r- amint az már lenni szokott — lelkesedéssel fogadják a születő újat, az idősebbek azonban nehezen törődnek bele a változásokba, nem tudnak egykönnyen megszabadulni előítéleteiktől, megrögzött szokásaiktól. Az új iránti bizalmatlanság, megcsontosodott gondolkodásmódjuk szükségszerűen a kpllektivizálás ellenzéséhez vezet. A haladást azonban nem lehet feltartóztatni ... Az alkotók a régi és az új harcát vonzó embertípusokon mutatják be. A falu életében, fejlődésében beálló változásokkal párhuzamosan kiéleződnek a konfliktusok is, összeütköznek a nézetek, összecsapnak az érzelmek. (Az emberek magatartásának, gondolkodásának fokozatos átalakulását egy fiatal parasztlány, Sztyésa és egy érett férfi, Fedor Bazirin történetén keresztül érzékelhetjük. Az erdei magányban élő Fedor Bazirin — aki erőszakkal hurcolja el Sztyésát hogy a magáévá tegye — nem híve az új gazdálkodási módnak és nem hisz ennek sikerében. Fiatal felesége iránti szeretete, az asszony haladó gondolkodása azonban arra készteti, hogy felülvizsgálja saját nézeteit. Nem egy könnyen jut el eddig a felismerésig...) Fedor szerepét Juozasz Búd- rbjtisz játssza — egy egész sorsot és drámai akaratot varázsolva az alakba. Marina Nyejelova önmagával teszi teljessé a fiatal Sztyésát. Jelenet a Veled és nélküled című szovjet filmből; balra Juozasz Budrajtisz KÉT FÉRFI A VÁROSBAN (francia) Műfaját tekintve bűnügyi film a Két férfi a városban, bár lélektani dráma elemeivel keveredik. Jósé Giovanni rendező erkölcsi-etikai kérdéseket boncolgatva tükröt tart a francia társadalom s kiváltképp a francia joggyakorlat elé. Bár nem új, de mindenképpen érdekes és időszerű témát dolgoz fel ez a francia film. A börtönböl szabadult bűnözőkkel foglalkozik, akik szabadlábra kerülve vissza szeretnének térni a dolgos társadalomba és tisztességes életet akarnak folytatni. De... A társadalmi előítéletek, az emberek korlátoltsága akadályozza őket ebben, mert — mint mondják — kutyából, nem lesz szalonna, s aki már egyszer „ült“, abból sohasem lesz rendes ember. Két férfi — az egyik Gino, akit bankrablásért 12 évi szabadságvesztésre ítéltek, a mámogatja, hogy a régi haverok hálójába ne kerülhessen. Jóllehet Gino ellenáll a galeri kísértésének, csábítgatásának, a sors azonban összehozza Coit- reau felügyelővel, aki valósággal „rászáll“, árgus szemekkel figyeli minden lépését, mert korlátolt s nem hisz abban, hogy az eltévedt bárány megtérhet, s az egykori börtöntöltelékből becsületes nyomdász lett. A rendező a főszerepeket a francia filmvilág két jeles egyéniségére, Jean Gabinra és Alain Delonra bízta. Játékuk tulajdonképpen a film legfőbb erőssége. Teljesítményük nem szorul különösebb értékelésre, hiszen bárminemű minősítés és jelző szinte közhelyszerűen hangzik a nevük mellett. Kár, hogy az alkotó a társadalmi problémát kissé leszűkítette, mert ezáltal a film csorbát Alain Delon a francia film egyik főszereplője sik Germain Cazeneuve, a börtön pszichológusa; higgadt, demokratikus gondolkodású ember, aki minden erejével és tudásával segíti a szabadlábra helyezett bűnözőket, hogy megszabaduljanak a múlt kísértésétől. Ez esetben Gino útját egyengeti, erkölcsileg tászenvedett: a kapitalista társadalom negatív vonásainak és megmerevedett joggyakorlatának a bírálata vesztett hatásából. A Két férfi a városban azonban így is súlyos vád a francia igazságszolgáltatás ellen. — 1975. IX. 9.
