Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám, szerda

A kommunisták példamutatása JEGYZETEIK AZ SZLKP KOMÄIRNÓI JÁRÁSI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉRŐL Közel a gyárhoz A XIV. kongresszus és a CSKP KB, valamint saját hatá­rozatai teljesítésének ellenőrzé­sével vonta meg munkája mér­legét az SZLKP Komárnói (ko­máromi) Járási Bizottsága leg­utóbbi plenáris ülésén. A ta­nácskozás résztvevői megnyug­vással állapíthatták meg azt is, hogy a járás pártalapszerve- zetei, kommunistái és a párton- kívüli dolgozók eredményesen és vállvetve küzdenek társadal­mi-gazdasági feladataink telje­sítéséért. Az eredmények tükrében A járás ipari üzemei — álla. pította meg a beszámoló — az első félévben 101,8 százalékra teljesítették tervüket. A ter­ven felül előállított áru érté­ke túlhaladja a 10 millió ko­ronát. Ezzel szemben az elmúlt év hasonló időszakához képest mintegy 10 százalékos lemara­dás tapasztalható. Ezt elsősor­ban az okozza, hogy a járás legnagyobb ipari üzemében a Steiner Gábor hajógyárban a kész úszóművek átadását az év második felére tervezik. Ezért a hajógyár évi tervét csak 28,7 százalékra teljesítette. A terv­nek ily módon történő szélírá­sa a hajógyárban kedvezőtlenül befolyásolta a járás ipara mun­katermelékenységének alakulá­sát. Az év első felében a munka­termelékenység színvonala sem érte el a múlt év hasonló idő­szakának szintjét. A hajógyár lelkes dolgozóinak eddig tanú­sított munkalendülete, a párt- alapszervezetek felelősségteljes hozzáállása az igényes felada­tokhoz biztosíték arra, hogy a hajóépítők is teljesítik tervfel­adataikat. Eredményesen teljesítik ter­vüket a helyi ipari üzemek. Megnyugtató, hogy a szolgálta­tások minősége állandóan ja­vul, és az ipari üzemek záros határidőn belül igyekeznek tel­jesíteni a lakosság megrende­léseit. A helyi jellegű ipari üzemekben azonban meg kell javítani az alapeszközök kihasz­nálását, ami elsősorban a Kolá- rovói (Gútai) Bútorgyárra vo­natkozik. Kevésbé beszélhetünk bizakodással a kereskedelmi szervezetek terv teljesítéséről. Az első félévben 8 millió ko­ronával maradtak adósok, s ez főleg a Jednotánál, a Potraviny és a Prior elárusító-kereskedel­mi vállalatnál tapasztalható. Nagy gondot okoz a járás­ban a beruházásos építkezések kivitelezése. Ez idén olyan je­lentős beruházásokat kell befe­jezniük, mint az Augusztus 29 Cipőgyár, a Bátorkeszi Bevásár­lóközpont, a Tanyi Lengyűr, a Járási Egészségügyi Központ gazdasági épülete. Csak növeli a gondokat, hogy a lakásépítés üteme sem tart lépést a lehe­tőségekkel. Az évi terv 888 la­kásegység átadásával számol, de ebből az év feléig csak 414- et sikerült átadni rendeltetésé­nek. A mezőgazdasági üzemek dolgozói is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy sikeresen teljesít­sék az ötödik ötéves tervidő­szak utolsó évének feladatait. A nehéz körülmények ellenére be­fejezték az aratást, az előirány­zott 4600 vagon helyett 4740 vagon gabonát adtak el az ál­lamnak. Jelentős ajándék ez a közelgő XV. pártkongresszus tiszteletére. Elvszerüen — igényesen A járási pártbizottság beszá­molója a CSKP KB novemberi ylenáris ülésének igényességé­vel elvszerüen foglalkozott a pártalapszervezetek és a kom­munisták munkájával. Ha kel­lett, bírált, hogy a tervek tel­jesítését akadályozó hibákat mielőbb kiküszöböljék, szabad utat biztosítsanak az emberek alkotó kezdeményezése kibon­takoztatásának. A pártalapszer­vezetek eredményes munkájá­ról szólnak azok a tények, hogy szinte napról napra foko­zódik a kommunisták aktivitá­sa a párton belüli demokrácia fejlesztésében, a fegyelem meg­szilárdításában és a tagsági alap minőségének javításában. A komáromi járás kommunistái a tagsági gyűléseken határozot­tan képviselik azt a véleményt, hogy ellenőrző, eivszerű mun­ka nélkül a párt nem teljesít­heti hivatását, nem töltheti be maradéktalanul vehető szerepét. Azt is tisztázták, hogy mivel a rendszeres ellenőrzés lényege a határozatok végrehajtásának segítése, az elmaradások, a hi­bák okainak feltárása, a leg­ésszerűbb javaslatok kimunká­lása — a végrehajtás első vo­nalában dolgozó alapszerveze­teknek tevékeny szerepet kell vállalniuk a határozatok ellen­őrzésében. Az ellenőrzés ne legyen csuk a felsőbb pártszer­vek feladata, hiszen éppen a termelési szakaszokon dolgozó kommunisták látják legjobban az előrehaladást fékező hi­bákat, ők tudnak legjobban mozgósítani kijavításukra. A párttagok nevelő szerepének tö­kéletesítésében egyre inkább megnyilvánul a vitafelszólalá sok tárgyilagossága, nyíltsága, és javul ideológiai felkészültsé­ge. Ezzel kapcsolatban helyesen emelte ki a beszámoló, hogy az alapszervezetek többségében a pártbizottság tagjainak közre­működésével sikerült fokozni a tagsági gyűlések előkészítésé­vel és tartalmával szemben tá­masztott igényességet, s az így nyert elemzések alapján job­ban megítélni a pozitívumokat, kiküszöbölni a hibákat. A munkaidő kihasználása A plénum beszámolója és a vit Felszólalók egyöntetűen ál- lapítoták meg, hogy a párt- és az állami közigazgatási szervek körültekintő intézkedései elle nére komoly fogyatékosságok mutatkoznak a munkaidő jobb kihasználásában, ami az előre­haladást és a népgazdasági ter­vek teljesítését csak nehezíti. Például hasztalan módosították az egészségügyi intézmények­ben, hivatalokban a félfogadást, ügyes-bajos dolgait a dolgozók többsége még mindig a délelőt­ti órákban intézi. A drága mun­kaidő rovására sokan ácsorog- nak a nemzeti bizottságokon és a Közbiztonsági Testület útle­vélosztályán. Ez a kedvezőtlen állapot az irányításért felelős vezető dolgozók rovására írha­tó, akik túlzott „jóindulattal“ viszonyulnak az ezt szabályozó határozatokhoz. Nem segíti a munkaidő ki­használását a gépek felesleges állása sem, aminek gyökere az anyagszállítás, mozgatás hely­telen megszervezésében kere­sendő. Egyesek ezenkívül késve érkeznek, de korábban távoz­nak el a munkahelyről. Az ipa­ri üzemekben kevésbé használ ják ki az alapeszközöket, ami a műszakok számának emelke­désében, az indokolatlan túl­órázásokban érezteti kedvezőt len hatását. A beszámoló bírá- lólag foglalkozott továbbá a dolgozók egészségügyi és szo­ciális ellátásában tapasztalha­tó fogyatékosságokkal is. Bár e téren — a múlthoz képest — javulás észlelhető, munkakép­telenség, illetve betegség miatt naponta 952 dolgozó esik ki a termelésből, ami évente több mint 110 millió korona értékki­esést, a gyógykezelésre fordí­tott Összegekben pedig 40 mil­lió korona kiadását jelenti. A pártalapszervezeteknek, az üze­mek kommunista vezetőinek oda kell hatniuk, hogy változ- tassnak a helyzeten, mert ez­zel is előmozdítják a termelés sokoldalú tartalékainak feltá­rását, népgazdasági feladataink teljesítését. A hatodik ötéves terv előkészítése A különböző területeken elő­forduló hiányosságok ellenére a járás gazdasága dinamikusan fejlődik, s az eredmények min­den ágazatban kézzelfoghatók. Ez pedig tagadhatatlanul a pártalapszervezetek és a kom­munisták javuló munkáját is tükrözik. A pártmunkának azonban továbbra is ama fo­gyatékosságok felszámolására kell irányulnia, amelyekre a novemberi plénum bírálólag rá­mutatott. Az emberek tudatá­nak pozitív fejlődése ellenére találkozhatunk a kispolgári né­zetek, a szocialista vagyon el­leni vétség, a munkafegyelem, a személyes érdekeknek a tár­sadalmi érdekek fölé helyezése káros jelenségeivel. Ezek le­küzdése jelentős mértékben megkönnyíti a járás kommunis­táinak munkáját, akik ezekben a hetekben, a XV. pártkong­resszus előkészítésének idősza­kában már a következő, hato­dik ötéves terv kidolgozásán és tel jesítése kedvező feltételeinek megteremtésén fáradoznak. Az ipari üzemekben, gazda­ságokban már ismertek az új tervidőszak irányszámai. Az össlállami érdekekkel összhang­ban a járás ipari termelése elő­reláthatólag 50 százalékkal emelkedik. A hajóépítők ugyan­csak legalább 40 százalékkal több úszóművel készítenek, mint a jelenlegi tervidőszakban. Ez a növekedés természetesen a villamos energiával és a fé­mekkel való jobb gazdálkodást, a takarékosságot is megköve­teli, ami legalább évi 3,5 szá­zalékos megtakarítást jelent. A CSKP KB legutóbbi, júliu­si plenáris ülésének határoza­tai értelmében a mezőgazdasági termelés a következő tervidő­szakban további 15 százalékkal fokozódik. Ez a bruttó terme­lés 6 százalékos növelését kö­veteli meg a járás mezőgazda­sági üzemeiben. Kommunista felelősséggel Ezek a feladatok a pártalap- szervozetekkel, minden kommu­nistával és pártonkívüli dolgo­zóval szemben fokozott köve­telményeket támasztanak. Ezért a járási pártbizottság plenáris Ülésének nagy jelentőségű az a határozata, hogy a pártalap­szervezetek tovább szilárdítsák kapcsolatukat a dolgozó töme­gekkel, fokozzák a pártmunka hatékonyságát, ideológiai mun­kájuk s’orán tudatosítsák a já­rás valamennyi dolgozójával, hogy az igényesebb feladatok teljesítése hazánk felvirágozta­tását s ezzel párhuzamosan életkörülményeink javítását, életszínvonaluk emelkedését is jelenti. A kitűzött célok elérése tehát nemcsak a kommunisták érdeke, hanem mindannyiunké De az ehhez vezető úton — végződik a pártbizottság plená­ris ülésének határozata — az élcsapathoz tartozóknak, a kommunistáknak kell elől jár­niuk jó példával. A komáromi járás kommunis­tái eddig nem egyszer tettek tanúbizonyságot lelkesedésük­ről, tömegnevelő és szervező képességükről. Ez a nemes tu­lajdonságuk szemmel láthatóan ötvöződik az ötödik ötéves terv­időszak utolsó évi feladatainak maradéktalan teljesítésére irá­nyuló elvszerű, szakmai és po­litikai megalapozottsággal ki­fejtett tevékenységükben. Két helyiségbe is benyitot­tam, nem találtam sehol sen­kit. „Az elnök gyűlésre ment, az agronómus meg a többiek a határt járják, a szántást és a szalma begyűjtését ellenőrzik“ —■ kaptam választ a harmadik­ban. A folyosó végéről haingok szűrődnek kJ. Pathó Gyula elv társat, az üzemi pártbizott­ság el nőikét az irodá jában ta­lálom. — Ami kíváncsi, milyen volt az aratás? — kérdezi, s rögtöni válaszol is. — Nem a legros­szabb. Árpából nagyobb hoza­mot értünk el, mint búzáiról. Az előbbi 190 hektáron 50,5 mázsás, az utóbbi pedig 955 hektáron 49 mázsás átlagos ho­zamot adott. Nyolc hazaii és hat vendégkombájnos három hét alatt takaríttota be a ter­mést. Bizony, mindnyájan de­rekasan kivették részüket a munkából. Még nem fejeződött be számukra a „hajrá“, hiszen a mieink már néhány napja Csehországban aratják a gabo­nát. Papírra kívánkozik a legjob­bak neve: Zalába Imre és Le- néka Balázs E-512-es gépükkel 147 hektárról 7046 mázsa ga­bonát csépeltek ki. Maricsek Imre és Melaga László az SZK 4 es „nyergében“ küzdöt­tek végig a kenyércsatát: 84 hektárról takarították be a ter­mést. A muzslai és az ebed i sző vetkezet még 1966 januárjában egyesült. Az új, több mint 3600 hektáros Béke Egységes Föld­mű v ess zö v e t k e ze t k ö zponti a Muzslán van. Azelőtt mindkét faluban a szövetkezet mellett működött a pátrala pszervezet, Ebeden 22, Muzslán pedig 75 taggal. A közös gazdasági irá­nyítás, és hogy az eredményes legyein, szükségszerűvé tette a pártmunka egységes irányítá­sát is. így jött létre a két alapszervezet képviselőiből az üzemi pártbizottság, melynek elnökévé Pathó elvtársat vá­lasztották, aki addig a muzs lai alapszervezet elnöki tisztsé­gét töltötte be. — Kezdetben airra töreked­tünk, hogy a gazdasági felada­tokkal kapcsolatos véleméiiy- kiilönibségeket közös nevezőre hozzuk — mondja. — Ez néha sok utánjárást követel. Példá­ul nálunk öt pártcsoport mű ködik. A központi vezetés el­sősorban a gazdasági tevé­kenységre helyezi a súlyt az ideológiai munka mellett. — Hogyan akamazzák a konkrét felelősségire vonást olyan esetekben, amikor vala­ki nem teljesíti a rábízott fel­adatot? — Az idén erre még nem volt példa. Véleményem az, hogy a pártbüntetések alkal­mazása helyett, ha csak lehet, meg kell előzni a félreértése­ket. A problémákat inkább elő­re tisztázzuk a gyűléseken. Ta­lán ez az oka, hogy gyakran kerül sor parázs vitákra a ta­gok között. De az a jó, hogy így van. Hiszen a végén min­dig sikerül közös megegyezés­re jutni. Gazdasági visszaélést még egyetlen párttagnál sem tapasztaltunk az ellenőrzések folyamán, az ateista neveléssel kapcsolatban azonban három elv társat kellett szóbeli meg­ró vá sban részesíténünk. — Ml okozza a legtöbb gon­dot ? — A munkaerőprobléma* Kö­ziéi van a párkányi papírgyár, az „ elszippantja“ tőlünk a dol­gozókat, főleg a fiatalokat. Ezért fordítunk fokozott gon­dot az if júság nevelésére, szak­mai-politikai és erkölcsi támo­gatására. Az anyagiakról sem feledkezünk meg. Szükség van. az utánpótlásra, hiszen a szö­vetkezet dolgozóinak átlagos életkora 45 év. A vezetőség a fiatal háza­soknak tavaly adott át egy négylakásos épülettömböt, az év végén és a jövő év elején még kettőbe költözhetnek be. A hatodik ötéves terv elején megkezdik további három hat­lakásos épületegység építését. Mindkét faluban működik SZISZ-szervezet. A pártelnök véleménye szerint szükségszerű a két alapszervezet egyesíté­se, mivel a rugalmasság terén nagyok a különbségek. — A fiataloknak nyújtott se­gítség nemcsak abból áll hogy „hivatalosan behívjuk őket. A mindennapi gyakorlat­ban kell megnyilvánulnia — legalábbis erre törekszünk. Ta­valyelőtt négy, tavaly hat, az idén szintén négy munkásfia­talt vettünk fel a tagjelöltek sorába. Például Takács Józse­fet említem a növénytermesz­tésből, aki traktoros és kom­bá jnos egy személyben, s az ifjúsági szervezetben is tevé­kenykedik. Vagy ott van Ko­vács László, nemrég vettük fel tagjelöltnek, a javítóműhely egyik legjobb dolgozója. — Még egy példát említek a konkrét pártmunkával kapcso­latban. Már szó esett a munka­erőproblémáról, ami az ála(te­nyésztésben még hatványozot­tabban jelentkezik. Tehénállo­mányunk 700 darabból áll, évi tervünk 1 millió 600 ezer liter tej termelését írja elő. Félévi tervünket nem tudtuk teljesíte­ni, a fejési átlag 3000 liter alatt van. Ezen a részlegen ke­vés a stabil munkaerő, habár jók a kereseti lehetőségek, új szociális épületet adtunk át, porta tanítottuk a telepekhez vezető utakat stb. Egyszóval mindent megteszünk, hogy ked­vező környezetet hozzunk létre. A dolgozók mégis elmennek alacsonyabb fizetésért a gyár­ba, mert ott „kevesebbet kell dolgozni“, s délután kettőkor már letehetik a szerszámot. Ez a többiek hangulatát is rontja. Nálunk ez a gprdiuszi csomó, amit ki kell bogozni. Itt várjuk a fiatal párttagok és jelöltek, de a többiek megértését, segít­ségét is. Egyébként Mészáros Ferdinánd elvtársat bízta meg az üzemi bizottság, hogy dol­gozzon ki konkrét javaslatot a problémák megoldására. Remélhető, hogy a szövetke­zet és a pártbizottság vezető­sége ezt a kérdést összefogás­sal, a fiatalok segítségével or­vosolni tudja. Nekik sem lehet mindegy, „hogyan áll a szövet­kezet szénája", hiszen a saját falujukról van szó. MALINAK ISTVÁN SZOMBATH AMBRUS A Lilovel melletti Bílá Lhotában található Morvaország második legnagyobb növénykertje. Két és fél hektárnyi területen csaknem 500 fajta díszfát ültettek ki. A fák majdnem egész éven át vi rágzanak. Felvételünkön: A növénykert bejáratánál levő hatalmas sakkfigurák. (Felvétel: V. Galgonek — CSTKJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom