Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-06 / 27. szám, Vasarnapi Új Szó
isi Jugoszláv—csehszlovák koprodukciós film készül VELJKO. BULAJICS rendező a Djuro Saracol alakító MAXIMILIAN SCHELL nyugatnémel színésszel ■fe JAN HRUŠINSKÝ cseh színész a legfiatalabb merénylőt játszó Grabec szerepében rint azonban munkájuk nem járt teljes sikerrel. Legnagyobb hibájuk az volt, hogy túlságosan kidomborították a trónörökös és felesége, Zsófia személyét, s a nézők érzelmeire igyekezve hatni, szentimentálisra hangolták az alkotást, romantikus légkört teremtettek körülöttük. — A Ferenc Ferdinánd elleni merénylet bemutatásával pedig csupán a lát- ványosságra törekedtek, tgy háttérbe ^szorult a négy merénylő szerepe, akiknek az volt a céljuk, hogy tettükkel lázadásra késztessék az elnyomott délszláv nemzeteket. A prágai Prímáspalota udvarán, folyosóin nagy a sürgés-forgás: kék zubbo- nyos udvaroncok és fekete egyenruhás tisztek járkálnak fel-alá vagy csoportokba verődve álldogálnak... A szalon egyik karosszékében Ferenc József császárt pillantom meg. Egyszer csak a császárt a szomszédos szalonba invitálják, ahol komornyikok várnak rá, meg egy bajuszos, ősz hajú, szúrós tekintetű hatvan év körüli vezérkari főnök, akit a történelem báró Con- rad von Hoetzendorf tábornok néven ismer. Kattognak a fényképezőgépek, az operatőr is elfoglalta már a helyét a kameránál. A császár öltözködik. Két idős komornyik segít neki. Háborút Indítunk. Most vagy soha. Meg keľl száll nunk Szerbiát, ez az egyetlen lehetőségünk — mondja a tábornok. A légcsőhurutos idős császárt köhögési inger fogja el, látszik rajta, hogy nem ért egyet a Ferenc Ferdinánd trónörökös és a hadvezér által gyakran hangoztatott — véleménye szerint nem időszerű — tervvel. — Boszniát csak Szerbia megsemmisítésével menthetjük meg — folytatja meggyőződéssel a tábornok. A császár azonban némi bizonytalansággal a hangjában ellenkezik: — Ha elfoglaljuk Szerbiát, Oroszország nem marad tétlen. Az oroszoknak pedig a franciák és az angolok sietnek majd a segítségükre. — Amíg Németország mellettünk áll, ezt nem merik megtenni. De különben is a németek negyven nap alatt térdre kényszerítik a franciákat. Erre Von Molt- ke tábornok a szavát adta —- hangzik a válasz. — Nem forgathatom fel egész Euró- pút, a Balkán egy tenyérnyi területe miatt — mondja a császár. A jelenetet még néhányszor megismétlik, majd szünet következik. Veljko Bulajics rendező kissé fáradtan bár, de kedvesen üdvözöl. — A történelem kedvenc témáim közé tartozik — mondja. — Ezért a nagy sikert aratott Neretvai csata című filmem után elhatároztam, hogy filmre viszem a szarajevói merényletet. A csehszlovák—jugoszláv közös vállalkozásban forgatott film előkészületei idestova négy esztendeig tartottak. — A film forgatókönyvét Stevan Bu- lajics, Szarajevóban élő bátyám, és Vladimír Bor — cseh dramaturg írta. Egyébként nem mi vagyunk az elsők, akik ezt a témát filmre alkalmazták — uz osztrákok, az olaszok, a németek, sőt jugoszláv kollégáink is korábban már megfilmesítették — véleményem szeGavrilo Principet a szerb IRFAN MEN SZÚR kelti életre (Jan Kudéla felv.) Ezután V. Buljavics a 61 évvel ezelőtti viszonyokról beszél, azokról a mozzanatokról, melyek a filmben is felélednek. — A délszláv nemzetek: a szer- bek, a montenegróiak, a horvátok, a macedónok, a szlovének és a bosnyákok egymástól elkülönülve más-más országban éltek — magyarázza. — Leg- főbb vágyuk volt, hogy lerázva az Osztrák—Magyar Monarchia megalázó Igáját, közös államban egyesüljenek. Ezért határozták el magukat az ifjú Iá zadók a merényletre. Úgy vélték, hogy hazafias kötelességük meggyilkolni a Boszniát és Hercegovinát megszállás alatt t-artó Osztrák—Magyar Monarchia rossz szellemét, a trónörököst. — Természetesen nem érthetünk egyet a politikai harcnak ezzel a formájával — folytatja a rendező —, de az sem téveszthető szem elől, hogy a Mladá Bosna mozgalom tagjai meg voltak győződve, hogy tettükkel, melyet a tömegek mozgósítására irányuló egyetlen lehetőségnek tekintettek, felhívják a világ figyelmét Bosznia és Hercegovina tragikus sorsára. A film tehát a délszláv népek nemzeti felszabadítási harcáról szól. De Prin^ cip és társai nem elégedtek meg eny- nyivel. Haladó eszméktől vezetve az akkorinál szebb, igazságosabb rendszer megteremtésére vágytak. A elmondottakból is nyilvánvaló a film nemzetközi jellege. Veljko Bulajics a szarajevói merényletet tehát elődeitől eltérő felfogásban viszi filmre. Ferdinánd és Zsófia személye, kapcsolata csak keret, hiszen a film középpontjában az ifjú lázadók, Princip és társai állnak. Gavrilo Principet Irfan Menszur, a Szarajevói Drámai Színház tagja, Csabrinovi* csőt Radose Bajics, a belgrádi Filmmü* vészeti Akadémia hallgatója, Ilicset Branko Djurics, a legfiatalabb merénylőt, Grabecet pedig a tehetséges fan Hru* šinský alakítja. Ferenc Józsefet Otomar Korbeláf érdemes művész, a szarajevói hercegprímást pedig Ladislav PeŠek nemzeti művész játssza. Ferdinándot az angol Christopher Plummer, Zsófiát a brazil származású, olasz színésznő Florin* da Bolkan, Djuro Saracot a nyugatnémet Maximilian Schell alakítja. A reiu dező az elragadtatás hangján beszél a csehszlovák színészek teljesítményéről, mint mondja, pontosan elképzelései szerint keltik életre a történelmi személyiségeket. Együttműködése a barrandovi stúdió dolgozóival is zavartalan, pedig az öt nyelven beszélő szereplőkkel nem köny- nyű a munka. A színészek ugyanis az anyanyelvükön beszélnek, csakúgy, mint a forgatócsoport többi tagja. A külső felvételek egy része a merénylet színhelyén. Szarajevóban készül. Nálunk a schönbrunni kastélyra emlékeztető prágai Prímáspalotában, továbbá Ferenc Ferdinánd egykori otthonában, a konopištéi kastélyban forgattak. A szarajevói Bosznia Szállóban lejátszódó néhány jelenetet pedig Hlubokán, valamint a ploskovicei kastély termeiben és szalonjaiban vették fel. Az egykori had^ gyakorlatokat Louny közelében rögzítették celluloid szalagra. Néhány jelenet a barrandovi stúdióban készült. feliko Bulajics öt és fél hónapig tartózkodott hazánkban. Ezután a forgatócsoporttal együtt Jugoszláviában folytatta a Szarajevói merénylet forgatását. A film ősbemutatóját ez év decemberére tervezi. Azután pedig a film — melynek angol változata is készül már — megkezdi világkörüli útját. KARDOS MARTA ■ Films/.aiagra rögzítik Bed- Pich Smetana legismertebb operáját, Az eladott menyasszonyt. Az alkotást Václav Kaglík rendezi. A külső felvételek Ceské Budéjovice környékén készülnek. ★ ■ Hynek Bofian befejezte a CKD üzem ipari tanulóinak életéről készített filmet. Az alkotás címe így kezdődik a szerelem. ★ ■ Innokentyij Sznioktunovszkij a hírek szerint hamarosan ismét felvevőgép elé áll: Oszt- rovszkijt, a nagy orosz drámaírót alakítja majd. ★ ■ A múlt század közepe táján egy szegény svéd család kivándorol a gazdagsággal, jóléttel kecsegtető újhazáfoa. Arae rikába. Az ígéret földje azonban sok csalódást tartogat a számukra... Az Újhaza című svéd filmet Jan Troell rendezte, főszerepeit Liv Ullmann és Max von Sydow játssza. ★ ■ A titok című francia film házaspárja, Júlia a szobrásznő és Thomas az író, csendes magányos helyre viszahúzód- va, csak a munkájuknak és egymásnak élnek. Egy napon életük megszokott rendjét egy különös idegen érkezése zavarja meg. A szobrásznőt Marlé- ne Jobert, a férjét Thomast, Phrilippe Noire-t, a titokzatos idegen talányos szerepét pedig Lean-Louis Trintignant alakítja. ★ ■ Nem mindennapi cselekménye van A ketrec című francia filmnek. Egy féltékeny feleség azzal az ürügy- gyel, hogy férjének egy műtét után mozognia nem szabad, az imádott férfi számára valóságos ketrecet készít. A férj azonban, Linó Ventura alakítja, nem nyugszik bele a furcsa fordulatba. A feleség szerepében Ingrid Thulin ezúttal azt bizonyította be, hogy nevetni és nevettetni is tud. ★ ■ Bemutatták Szergej Gera- szimov Lányok — Anyák című filmjét. A főszerepet egy fiatal színésznő — Geraszimov és Tamara M'f.karova tanítványa —, Ljubov Poljohina játssza. A többi főszerepet maga Tamara Makarova, Szeiigej Geraszimov és Innokentyij Szmok- tunovszkij alakítja. A történet egy balettkör vezetőjéről. Je- lena Alekszejevnáról szól, aki két lány anyja. Egy nap váratlanul megjelenik nála a gyermekotthonban nevelkedett, felnőtt lány, Olga és kijelenti, hogy Alekszejevna az anyja... ★ ■ A Novella 2000 című olasz lap arról adott hírt, hogy Gina Lollobrigida tárgyalásokat folytatott Carlo Pontival. Az eredmény: Gina rendezni fogl A film főszerepét Sofia Loren játssza. Ha a hír igaznak bizonyul, először szerepel együtt a két rivális, csak az egyik a kamera előtt, a másik mögötte... ★ ■ 1935 ben játszódik az II sospettö című olasz film cselekménye. Egy EmMió fedőnevű kommunista, aki titkos küldetéssel érkezik Torinóba, a fasiszta rendőrség kezébe kerül. A film főszerepeit Gian Mária Volonte, és az Annié Girar- dot-Renatio Salvatori művész házaspár alakítja.
