Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám, kedd
ARKEPEK MJtmhELYEmOL A hajóépítés nemcsak az óriási hajótest elkészítéséből áll. A nyers hojótestet sokféle szakma művelői szállják meg, hogy rendeltetésének megfelelően felszereljék, s utasainak, illetve személyzetének a lehető legnagyobb kényelmet biztosítsák. A komárnói Steiner Gábor Szlovák Hajógyárban épült hajótesteken elsőként kezdi meg a munkát a villanyberendezés kábeltartói- riak szerelését végző lakatosbrigád. hogy előkészítse a terepet a villanyszerelő brigád számára. Feladatunk a modern hajók érzékeny idegrendszerének, a villanykábelek sűrű hálózatának lefektetése. Molnár István, az elektromos részlegen dolgozó lakatosok munkacsoportjának vezetője ereje teljében levő harmincéves, zömök termetű ember. Széles vállán megfeszül a munkaruha, a kemény vas formálásában edződött vaskos kezét az asztalon nyugtatja, miközben a szakszervezeti irodában életéről, munkájáról, brigádjáról beszél. Az iskola padjából kilépve egyenesen a hajógyárba került. Itt tanult szakmát, géplakatos mesterséget. Amikor kézhez kapta a szakmunkás bizonyítványt, nem pályázott más helyre, a hajógyárban maradt, ér- sekújvári lakos lévén vállalta a mindennapi utazgatással járó tetemes időveszteséget és nem kis fáradságot. A 407-es részlegen kezdett dolgozni. Katonai szolgálata után is oda tért vissza és ott dolgozik ma is. Minden nehézsége ellenére nagyon szép munkának tartja a hajóépítést, megszerette, megszokta munka- környezetét. 1973-ban került a brigád élére ugyannak a műhelynek egy másik szocialista brigádjából. Nem véletlenül választották ki erre a helyre. Az igazat megvallva, kezdetben ő maga is húzódott az új beosztás elfogadásától. Megszokta, kedvelte régi kollektíváját, munkáját. A pártszervezet bizottsága és a gazdasági vezetők azonban meggyőzték a feladat fontosságáról. A lakatosbrigádban ugyanis nagyon leromlott a közösségi szellem, eltűntjaz összetartás és helyébe a széthúzás lépett. Az idősebb dolgozók nem segítették, nem tanították a fiatalokat. Ez a helyzet természetesen megmutatta hatását a brigád munkaeredményeiben is. A gondokat még az is tetézte, hogy akkoriban úgynevezett kezdőhajókon dolgoztak, a 2700- as teherhajó és a 400-as kotró- hajó, valamint kisebb úszóművek első darabján. Ilyen körülmények között a fogyatékosságok még jobban a felszínre kerültek, mint egyébkor. A helyzetet sürgősen orvosolni kellett. tgy került a kommunista Molnár István több más fiatallal együtt a brigádba. Tudták róla, hogy már fiatalon az ifjúsági szervezetben sajátította el a kollektív munka szellemét. Meg eztán ismerték azt a nézetét is, miszerint nem létezik olyan probléma, melyet az emberek közös erőfeszítéssel, kellő akaraterővel meg ne tudnának oldani. Nem volt könnyű dolga, hiMolnár István K. Vlőko felvétele szén vezetőként került egy új kollektívába, új munkakörülmények közé; új feladatok megoldását kellett biztosítania. „Legelőször is végig kellett csinálnom minden munkát, hogy tövi- )öl-hegyire megismerjem valamennyi fortélyát. Alaposan meg kelleti ismernem az embereket, is, hogy lássam, kiben mi rejlik, milyen a természete, a képessége, az akaratereje. Akkoriban bizony főtt a fejem a sok gondtól, s gyakran mentem úgy haza, hogy szívesebben maradtam volna a munkahelyen, mert a problémák odahaza is foglalkoztattak“ — mesélte Molnár elv társ. „No, de ezen már régen túljutottunk — folytatta szavait a brigádvezető. — A fiúk azt mondogatták, azzal biztatgat- tak, hogy ne félj, nem hagyunk magadra, összefogunk és elvégzünk mindent, ami kell! S mondhatom, hogy szavukat állták. Ma már bátran kijelenthetem, hogy minden tekintetben felvesszük a versenyt munkahelyünk többi kollektívájával, s méltán viseljük a megtisztelő címet.“ A kábelező lakatosok munkája nem egyszerű sablonmunka. A nyers hajótestben a k-í!)::ltar- tókat a tervrajzok alapján erősítik fel, azonban sok problémát a helyszínen kell megoldaniuk, amennyiben problémák merülnek fel a villanymotorok, kapcsolóberendezések és más hasonlók elhelyezésével kapcsolatban, vagy pedig az eredetileg tervezettnél jobb megoldás mutatkozik. A t'zenegy tagú brigád minőén fái évben új szocialista kötelezettséget vállal, s ez nemcsak a tervfeladatok maradéktalan megvalósítására, illetve túlszárnyalására irányul, hanem a közösségi szellem erősítésére is. Ezt sikeres munkájuk egyik alapvető feltételének tekintik. Nemcsak kulturális műsorok és más hasonló nfndezvények közös látogatása szerepel programjukban, hanem közös beszélgetések megtartása is, amikor is szórakozás közben elmondják egymásnak örömük' t, gondja’kát, problémáikat. Osztoznak egymás ürömében, s közösen igyekeznek eloszlatni a gondokat. A kollektív szellem ereje nyilvánul meg az egymás megBratislavai utcakép Tóthpál Gyula felvétele segítését célzó akcióban, pél dául családi ház építésénél. Szabad napokon, munkaidő után összefog a csoport, s ilyenkor aztán úgy épül az új családi fészek, hogy öröm nézni. A közös akcióra azért is szükség van, mert munkájuk jellege, sürgős feladatok teljesítése elég gyakran megköveteli, hogy a rendes munkaidő letelte után ís a hajón maradjanak. Mert ha szorít a határidő, nem igen né zik azt, hogy hány órát dolgoznak, vagy hogy odahaza is vár rájuk a dolog, hanem hogv biztosítsák az utánuk következő csoportok zavartalan munkájának a feltételeit. Molnár István egészen fiatalon, már tizennyolc éves korában megtalálta a kommunista pártba vezető utat. Az ifjúsági szövetség tevékeny tagjából aktív kommunista lett. Mint kommunista elsőrendű kötelességének érzi, hogy jó példát mutasson a többieknek a munkában és a magánéletben egyaránt. Nyolcadik éve tagja az alap szervezeti pártbizottságnak, ezenkívül a szakszervezet műhelybizottságában is dolgozik. A kollektíva mindegyik dolgozója a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség tagja. Bekapcsolódtak a CSSZBSZ címért folyó versenybe, s ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket következetesen teljesítik. A brigádvezető elmondja még, hogy a kollektívában a munkaidő alapos kihasználására törekednek, s az anyagok fel - használásakor szem előtt tartják a maximális gazdaságossá got. Főképpen vassal dolgoznak, s erre az anyagra úgy tekintenek, hogy előállítása sok emberi munkát igényelt. Beszélgetés közben szóba kerültek a termelési értekezletek is. Molnár István ezzel kapcsolatban a következőket mondta: ,,Elértük azt, hogy rendszeresen megtartjuk a termelési értekezleteket, és ezek nem mennek a munkaidő rovására. Azt azonban még nem értük el, hogy az értekezletek ütőképesek legyenek. Nézetem szerint ennek az az oka, hogy bármelyik üzemrészlegből akár írásban is meghívják a felelős gazdasági vezetőt, az maga helyett az ötödik helyettesét küldi el, aki azt mondja, hogy őt nem informálták, vagy hogy majd tájékoztatja a vezetőt, esetleg más hasonló választ ad. Pedig, nemcsak az a célunk, hogy a vezetők információkat szerezzenek, hanem az a legfontosabb, hogy a termelés jobban menjen. A jövőben azt szeretnénk, hogy a gazdasági vezetők is hathatós segítőtársnak tartsák a munka értekezleteket, hogy ezek magasabb színvonalat érjenek el, és az eddiginél jobban teljesítsék küldetésüket.“ — Kollektívánk felküzdötte magát arra a sz;ntre, hogy műhelyünkben ma már a legjobbak egyike. Ez természetesen nem csupán a vezető, a mester és a művezető érdeme, hanem mindenekelőtt a brigád ig >ekvő tagjainak köszönhető — hangsúlyozta befejezésül Molnár István bngádvezető. GÁL LÁSZLÓ Pótalkatrészek gyártása A csehszlovák mezőgazdaság a mostani ötéves tervidőszakban 19 6 milliárd korona értékben kap gépeket és berendezéseket. A mezőgazdaság 1971— 1975. évekre szóló gépi beruházásainak szállításáról szóin áttekintés azt mutatja, hogy ezt a feladatot 304 millió koronával teljesítik. Az Általános Gépipari Minisztérium főleg a mezőgazdasági gépek pótalkatrészei gyártásának szentel nagy figyelmet. A Zbrojovka termelési-gazdasági egység a pótalkatrészek gyártását az elmúlt né»y évben egy- harmaddal növelte. A brnói Görgőscsapágy Üzem, amely trak- toralkaírészeket gyárt, ez évben 13,7 százalékkal növeli a pótalkatrészek termelését. Az Agrostroj mezőgazdasági gépipari váüaíatban 19,2 százalékkal növelték a pótalkatrészek gyártását. Amim arról már fiírt ad tünk, május 24 én, szómba tón u jökai napok vendége volt dr. Jozef Mruoík, az SZSZK művelődésügyi miniszterhelyettese. Mravik elv- társ a komáromi amatőr színjátszó együttes élőadásá bán megtekintette Jókai An na. Fejünk felöl a tetőt című színművét. Az előadás előtt köszöntötte a Jókai napok résztvevőit és ünnepi beszédet rnodott, amelyet az alábbiakban közlünk. A SZOCIALISTA RENDSZER LEHETŐVÉ TESZI A NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI KULTÚRÁK FEJLŐDÉSÉT, KÖZELEDÉSÉT ÉS EGYMÁS KÖLCSÖNÖS GAZDAGÍTÁSÁT Jozef Mrovik művelődésügyi miniszterhelyettes beszéde a komáromi Jókai-napokon Tisztelt elvtársnők, tisztelt elvtársak! . Ebben az esztendőben egész társadalmunk a jelentős jubileumok — hazánk felszabadulása és a haladó erőknek a fasizmuson aratott győzelme 30. évfordulója ünnepségeinek a légkörében él. Harmincévi szabad életünk alatt kiépítettük azt a társadalmat, amelynek mai képe már a nemzeti-felszabadító harc éveiben kezdett alakulni. Már akkor lerakták jelenünk alapvető értékeit — a szocialista társadalom építésének az alapjait, az egyetlenét, amely a dolgozó emberi szolgálja. A hazánk felszabadulása óta ellelt 30 év igazolta, hogy a szabadság, a demokrácia és a haladás ideáljai csak a forradalmi változásokkal szerves összefüggésben valósíthatók meg, mégpedig a szocialista építés során a marxizmus—leninizmus eszméinek győzelmes térhódításával. Kiépítettük a szocialista társadalom szilárd anyagi bázisát. Alapvetően megváltozott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek politikai és szociális helyzete. A cseh és a szlovák szocialista államiság keretében meg valósultak a Csehszlovákiában élő nemzetiségek sajátos érdekei. A kulturális-társadalmi szemléletek és a csehszlovák kultúra fejlődési távlata része ként a csehszlovák társadalom szellemi élete sokoldalú és sokrétű gazdagításának szintézisét képezi. A nemzetiségi politika a marxizmus -leninizmus alapelveí- ből és a CSKP politikájából indul ki. Kifejezi a csehszlovák kultúra története legjobb értékeinek és a szocialista fejlődés vívmányainak a szimbiózisát. A szocialista rendszer lehetővé teszi a nemzeti és nemzetiségi kultúrák fejlődését, közeledését és egymás kölcsönös gazdagítását. Megvalósult a csehszlovák, szocialista, lényegében internacionalista kultúra, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek közös tulajdona, s azoknak a tartós értékeknek a forrása, amelyek befolyásolják szocialista jelenünket. Kultúránk szocialista tartalma egyesíti a cseh és a szlovák nemzeti kultúrát, valamint a magyar f?s az ukrán kultúrát, mivel a szocialista kultúra tartalmával nemzeti formában fejezi ki az osztály érdekeket, a közös célokat és a távlatokat. ELMÉLYÜLT A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY A helyi gazdálkodás üzemei tavaly ünnepelték fennállásuk 25. évfordulóját. A nyugat-szlovákiai kerületben az évforduló tiszteletiére az említett üzemek dolgozói 120 000 órát dolgoztak le brigádmunkában, amellyel mintegy 32 millió korona értéket hoztak léire. A kerületben az év végién 126 kollektíva mondhatta magáénak a szocialista munkabrigád megtisztelő címet, 433 pedig elnyeréséért versenyzett. E nemes vetélkedőbe az említett ágazat 6373 dolgozója kapcsolódott be, ami 1300-zal több mint az 1973-as évben volt. ,,A szocialista munka részlege“ címet 17 részleg nyerte el, 66 pedig elnyeréséért fáradozik. ,,A szocialista munka úttörője“ cím megszerzéséért 240 dolgozó versenyez, akik közül 19 már a megtisztelő cím viselője. Elterjedt az újítómozgalom is. Tavaly 109 dolgozó 524 újítási javaslatot nyújtott be, amelyek közül 318-at a termelésben érvényesítettek. A társadalmi haszon 9 600 000 koronát tesz ki. A legeredményesebb üzemek közé tartozik: a levicei (lévai) Házkezelőség, a Nővé Zámky-i (érsekújvári) Műszaki Szolgálat, a levicei OPMP Termos, a hlohoveci Közszolgáltatási Üzem stb. A helyi gazdálkodás üzemeinek dolgozói a felszabadulás 30. évfordulóját is szép kötelezettségvállalással köszöntötték, amelyekben a fő súlyt a takarékosságra, a szolgáltatások minőségi és mennyiségi növe'é é- re helyezték. —n|— A népi kulturális és művészeti alkotás, valamint a dolgozók és az ifjúság saját kulturális aktivitása nagyon jelentős formája lettek az immár hagyományos Jókai-napok. De az, hogy ez a hagyomány valóban életerős legyen, és igazi, semmivel sem hamisított alkotó eredményeket hozzon, annak a népnek az aktivitásától és kezdeményezésétől függ, amely kialakítja a népművészetnek nyújtott társadalmi támogatást, kifejezi a párt- és állami szerveknek azt az érdeklődését és gondoskodását, amit a Jókainapok a magyar nyelvű műkedvelő színjátszás és prózamondás legjelentősebb akciója iránt tanúsítanak. Az idei XII. Jókai-napok résztvevői a felszabadulás 30. évfordulójának jegyében készüllek fel és igyekeztek olyan programokat összeállítani, amelyek tükrözik e nagy jubileumot, s amelyek művészi tartalmukkal és formájukkal a látogatóknak esztétikai élményt nyújtanak. A programok kiválasztásában és összeállításában befolyásolta őket Jókai Mór világhírű magyar író, a késői romantika képviselője és a mai ünnep névadója 150. születési évfordulója. A Jókai-napokra készülő egyéneket és együtteseket a-r. egész idő alatt egyetlen közüs cél vezette, a színjátszás és a prózamondás iránt tanúsított páratlan érdeklődés, az az igyekezet, hogy az életben többet alkossanak, úgy, hogy a színpadi nyelven kifejezett értékek világosan szóljanak népünk pozitív eredményeiről, hogy az emberi problémákról való elgondolkodásra késztessenek, s hogy helyet kapjon a nevetés és a szatíra is, hogy ez a fesztivál hozzájáruljon a nézők kulturális látókörének bővüléséhez, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméinek elmélyüléséhez. A komárnói Jókai-napok szervezői és előadói rendszeres és igényes munkájának és aktivitásának köszönhető, hogy ez a rendezvény ismertté vált a nagy nyilvánosság előtt. Sokévi és mégis élő hagyomány kifejezője, amelyet évről évre új elemekkel, új értékekkel gazdagítanak nemcsak az egyes rendezvényekben, hanem az együttesek és az egyének munkáját irányító célok eszmeileg helyes értelmezésében is. Tisztelt elvtársnők, elvtársak! Engedjék meg, hogy az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma nevében és saját nevemben sok művészi és esztétikai élményt kívánjak, önöknek, közreműködőknek pedig nagy lelkesedést és sikert érdemes munkájukhoz. Hozzanak a komárnói XII. Jókai-napok ismét egy darab szépséget és örömöt életünkbe, a büszkeség érzését az elvégzett mű felett, afelett, amit közös hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista építésének időszakában végeztünk. Ösztönözzenek és lelkesítsenek még szebb holnapjaink építésére.
