Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-25 / 97. szám, péntek

IfiKAI - NAPOK—TIZENKETTEDSZER ELŐZETES AZ IDEI MŰSORRÓL Mindössze egy hónap választ el bennünket a tizenkettedik Jókai-napoktól, egyik legrango­sabb kulturális rendezvényünktől. A szép szó hívei bizonyára kíváncsian várják, milyen lesz az idei ünnepségsorozat műsora, kik lépnek majd fel az országos seregszemlén. Mielőtt erre válaszolnánk, megemlítjük, hogy a bratislavai Népművelési Intézet, a CSEMADOK KB, vala­mint a Komárnói Városi és Járási Nemzeti Bi­zottság rendezésében sorra kerülő XII. Jókai- napok műsorát mindenekelőtt hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója határozza meg. Külön kell szólnunk Jókai Mór, a nagy magyar regény­író születésének 150. évfordulójáról. E jubileum szinte a műsor meghatározója, hiszen az orszá­gos rendezvényt Komárno eme nagy szülöttjéről neveztük el. Most, hogy az idei Jókai-napokra a műsorbi­zottság tagjai már összeállították a végleges mű­sort, lássuk, hogy közülük kik és mivel vesznek részt az országos seregszemlén. A szavalok és a prózamondók 20. országos versenyén az I—V. kategóriában a kelet-, a közép- és a nyugat szlovákiai kerületből össze­sen 38 szavaló és prózamondó versenyez a he­lyezésekért. De nemcsak azokért. Azért is, hogy a költészet minél több emberhez eljusson, ai-ért is, hogy a ritmusban és rímekben lüktető gondolatokat minél többen megértsék és meg is szeressék. A III—V. kategória szavalói az országos versenyre az idén is két verssel ké­szülnek, s ezek közül az egyik — sok esetben mindkettő — a felszabadulási tematikájú, illet­ve szocialista hazánk fejlődését tükrözi. Az ün­nepségsorozaton ezúttal ott lesznek a felnőtt szavalok és prózamondók is, akik az V. kategó­riában versenyeznek. Az irodalmi színpadok 12. fesztiváljára húsz­nál több együttes ^nevezett be, s tegyük hozzá: csaknem mind elkötelezett irodalmi összeállí­tással. Közülük az idei Jókai-napokon nyolc fog fellépni. Egyik legjobb irodalmi színpadunk, a CSEMADOK Sahy-i (ipolysági) helyi szervezeté­nek Irodalmi Színpada, melynek tagjai gimná­ziumi tanulók, két műsort fognak előadni. A Majakovszkij verseiből összeállított Költők, ba­rikádra! és a Karinthy Frigyes: Az emberke tra­gédiája címűt. Mindkét műsort Vass Ottó ren­dezte. A komárnói Magyar Tannyelvű Gimnázium Emlékezés címmel mutat be irodalmi összeál­lítást. A műsor tárgya, amint a cím is sejteti, a felszabadulás. A CSEMADOK gamoríni (somor- jai) helyi szervezetének Üzenet Irodalmi Szín­pada a múlt év második felében alakult. A Jó­kai-napokon Szilvássy József és Zalabai Zsig- mond Hej, Dunáról fúj a szél című irodalmi összeállítását mutatja be. A csallóközi emberek sorsát, életét és jelenét érzékeltető irodalmi mű­sort az összeállítói rendezték. A Moldava nad Bodvou-i (Szepsi) Mezőgazdasági Műszaki Kö­zépiskola Csillag Irodalmi Színpada Kiáltás cí­mű irodalmi összeállítással lép a Jókai-napok közönsége elé. A Répás Teréz összeállította es rendezte műsor a koncentrációs táborokba hur­colt embere’ ‘iek állít emlékét. A CSEMADOK seöiankyi (szécsénkei) helyi szervezetének Ma- dlch Imre Irodalmi Színpada, melynek tagjait két falu tanítóiból és munkásfiataljaiból tobo­rozták össze, Dalol a föld című irodalmi ösz- szeállításs^l mutatkozik be. A népies hangvéte­lű műsort Csáky Károly állította össze Cson­tos Vilmos verseiből és ő is rendezte. A CSE­MADOK luőeneci (losonci J helyi szervezete Pe­likán Irodalmi Színpadának tagjai nagyobb részt értelmiségi dolgozók. Az országos fesztiválon A béke igaza című irodalmi összeállítással fog­nak szerepelni. Műsoruk, melyet Kuric Ilona állított össze, s rendezett a címben megfogal­mazott gondolatot hirdeti. A CSEMADOK Ko- Sice-dél városi helyi szervezetének Szép Szó If­júsági Színpada Nagy László Mennyegző című költeményét viszi színpadra. A múltbeli szoká­sok és a gyűrűző romlás ellen tiltakozó tiszta érzést bemutató költemény igényes feladatokat ró a rendezőre, de bízunk benne, hogy ezeket sikerrel megoldja. A háborús évekre emlékeztet a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnázium Bori notesz című irodalmi összeállítása. A műsort Horváth Rudolf állította össze és Mórocz Károly rendezte. Az irodalmi színpadok fesztiválján ven­dégegyüttesként fellép a Komensky Egyetem Trnavai Pedagógiai Fakultásának Irodalmi Szín­pada. Az együttes Miroslav Válek: Do tramtárle című irodalmi műsorát Ivan Kováč rendezte. A színjátszó csoportok fesztiválján, mely szin­tén tizenkettedszer kerül megrendezésre, öt együttes lép színpadra egész estét betöltő mű­sorral. A CSEMADOK komárnói helyi szervezete és a Szakszervezetek Háza mellett működő színjátszó együttes, mint már oly sokszor, most is mai szerző alkotását mutatja be. Jókai An­na Fejünk felől a tetőt című kétrészes színjáté­kát, Tarics János rendezte. A Levicei (Lévai) Városi Művelődési Otthon mellett működő Ga- ramvölgyi Színház Gogol Revizor című szatiri­kus vígjátékát mutatja be Nagy László rendezé­sében. A CSEMADOK rožňavai (rozsnyói) helyi szervezete és a városi művelődési otthon mellett működő színjátszó együttes Csiky Gergely In­gyenélők című darabját adja elő. Rendezője: Krausz Zoltánná. Az országos szemlén ott lesz a CSEMADOK KráTová nad Váhom-i (vágkirály- fai) helyi szervezetének színjátszó csoportja is, amely nagy múlttal még ugyan nem rendelkezik, de az előző Jókai-napokon kivívta a szakembe­rek elismerését. Ezúttal a Jókai Mór—Komlósi Róbert: Mire megvénülünk című darabbal lép színpadra. A rendező: Vincze Gábor. *Egy kis kihagyással, de újra láthatjuk Komárnóban a CSEMADOK fiíakovói (füleki) helyi szervezete és a Kovosmalt üzemi klubja mellett működő színjátszó együttest. Tagjai a Jókai Mór—Husz- ka Jenő: Szabadság, szerelem című daljátékot viszik színre Szlosziar Pál rendezésében. A színjátszó csoportok közül, amint az el­mondottakból kitűnik, kettő Jókai Mór regényé­nek színpadi feldolgozásával készül, hozzájárul­va ezzel a nagy mesemondó születése 150. év­fordulójának méltó megünnepléséhez. A bábegyüttesek 2. fesztiválján az előző év­hez hasonlóan hat csoport fog fellépni. Ebből három a komárnói járásból, kettő pedig a Du­najská Slreda-i (dunaszerdahelyi) járásból, ugyanis a mozgalom ebben a két járásban öltött legnagyobb méretet. A Dunaszerdahelyi Magyar Kilencéves Alapiskola „Százszorszép“ bábegyüt­tese, mely a tavalyi Jókai-napokon is szerepelt, Görög Ilona — balladajátékok című műsorral fogja szórakoztatni a legkisebbeket. A ballada­játékokat Marták Katalin rendezte. Ojra láthat­juk a Jókai-napokon a Jahodnái (Pozsonyeper- jesi) Magyar Kilencéves Alapiskola „Nyírfács- ka“ bábegyüttesét is. A csoport ezúttal a Peti című népdalfeldolgozást mutatja be Vígh Kata­lin rendezésében. Félig nyúzott bakkecske című műsorral lép színpadra a Komárnói Munka ut­cai Magyar Kilencéves Alapiskola és a Szakszer­vezetek Háza mellett működő bábegyüttes. A műsort Kimer Ilona rendezte. A MoCai (Duna- mocsi) Magyar Kilencéves Alapiskola „Csillag“ bábegyüttese A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesejátékot adja elő Csintalan Zsuzsanna rendezésében. A Sokolcei (Lakszakállasi) Ma­gyar Kilencéves Alapiskola „Micimackó“ báb­együttese előadásának a címe Négy vándor éne­kes. A mesejátékot Bajcsi Katalin rendezte. A hatodik bábegyüttes a Košicei Kuzmány utcai Magyar Kilencéves Alapiskola „Pitypang“ báb­együttese. Gyermekdalok és játékok című műso­rát Simon Ilona rendezte. A szavalok és a prózamondók versenyén, vala­mint a műkedvelő együttesek fesztiválján kí­vül nagyszabású akciónak ígérkezik az irodalmi szeminárium is, melyet a bratislavai Népműve­lési Intézet a CSEMADOK KB-val és a Szlovákiai írók Szövetségének magyar szekciójával rendez Jókai Mór születése 150. évfordulójának tiszte­letére. A seregszemle idején a Jókai-napok részvevői a Dunamenti Múzeumban, illetve ennek Steiner Gc bor utcai épületében két alkalmi kiállítást tekinthetnek meg. Az egyiknek címe: Harminc szabad év, a másiké Jókai Mór élete és munkás­sága. A Madách Lap- és Könyvkiadó, valamint a LITA árusítással és dedikálással egybekötött könyvkiállítást rendez a Jókai-napok idején. A seregszemle műsorát a MATESZ ünnepi elő­adása, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Közpon­ti Énekkarának hangversenye, egy gyermekszín­játszó együttes fellépése, és a koszorúzási ün­nepség teszi sokrétűbbé. TÖZSÉR LAJOS JUBILEUMI RENDEZVÉNY A PRÁGAI TAVASZ ZENEFESZTIVÄL ELŐTT Az idén május 12-én, Sme- tana születésnapján har­mincadszor szólalnak meg a fesztivált nyitó ünnepi kürtök, jelezvén, hogy meg­kezdődik a zene egy hóna­pig tartó ünnepe, a 30. Prá­gai Tavasz. Harminc éve szabad Csehszlovákia. E ju­bileumi évfordulót tükrözi a fesztivál műsora is. Bemu­tatásra kerülnek a 30 éve keletkezett, felszabadulás ihlette művek, továbbá meg­ismerkedhetünk a cseh és szlovák kortárs zeneszerzők napjainkban készült alkotá­saival. A hazánk felszaba­dulására komponált díjnyer­tes művek külön 1 angver- senyen hangzanak el május 25-én a Smetana teremben. A 24 napig tartó fesztivá­lon 67 koncert és 10 opera- előadás szerepel. A legjobb cseh és szlovák előadóművé­szek mellett 35 külföldi szó­listája lesz az idei Prágai Tavasznak. Fellép többek között Szvjatoszlav Richter, Igor Ojsztrach, Georg Mal- colm, Peter Schreier, Arturo Benedetti-Michelangeli, John Lili, Sass Sylvia, •Oscar Dá­non, valamint a moszkvai, bécsi, szófiai és varsói fii­harmonikus zenekar. Az idén is megrendezik az ifjú tehetségek verse­nyét, a Prágai. Tavasz előjá­tékát. Május másodikától ti­zenkettedikéig a világ min­den tájáról érkezett vonós­négyesek mérik össze tudá­sukat, tehetségüket a nem­zetközi zsűri és a nyilvá­nosság előtt. Prága zenekedvelő közön­sége már várja a fesztivál kezdetét. Március 24-én meg­kezdődött a jegyelővétel. Sajnos, sokszor kicsinynek bizonyulnak a koncertter­mek, sokan csak a rádió, televízió jóvoltából hallhat­nak egy-egy hangversenyt. A szerencsés jegytulajdo­nosok, továbbá a tévénézők és a rádióhallgatók milliói a jubileumi Prágai Tavaszon minden bizonnyal számos ér­tékes és felejthetetlen hang­verseny részesei lesznek. CSABA GYÖRGYI G0LD0NI MAI SZEMMEL A CHIOGGIAI CSETEPATÉ A MATESZ THÁLIA SZÍNPADÁN AZ ELTELT HAT ESZTENDŐ során a harmadik Goldoni-mű- vet tekinthetjük meg a MATESZ Thália Színpadán. Néhány ag- gályoskodóval ellentétben vé­leményem szerint ez nem sok, hiszen a neves olasz szerző a nevettetés egyik avatott mes­tere, művei a világ valameny- nyi jelentősebb színpadán szin­te megszakítás nélkül műsoron vannak. (Legutóbb éppen A chíoggiai csetepatét láthattuk a szlovák fővárosban a belgrádi Nemzeti Színház előadásában). Az értékelő számára ez a há­rom Goldoni-darab jő összeha­sonlítási alap is, hiszen arány­lag híven tükrözi az ambició­zus társulat fél évtizedes út­ját, művészi törekvéseit és ered­ményeit. A Két úr szolgájával indult a színház, s az előadás — különösen színészi vonatko­zásban — a kétségtelen eré­ezért ezek a részek nem tud­ták betölteni a funkció;ukat. A túlságosan is hangos színpadi beszéd, s ebben a műfajban helytálló rendezői és színészi ötletek többsége ezúttal zava­rónak, olykor pedig kissé eről- tetettnek tűnt. S így hiába lát­hattunk néhány kitűnően ren­dezett és eljátszott jelenetet, a már említett gyakori perpatva­rok kizökkentették a játék tem­póját, hiányoztak a megfelelő fokozatok, s emiatt a kétség­telen pozitívumok ellenére ve­gyes benyomásokkal távoztunk az előadásról. Okvetlenül szólnunk kell a további zavaró, s nagyon fon* tos tényről, a színészek több­ségének a játékáról. Valószí­nű, nemcsak ők a hibásak ab­ban, hogy gesztusaik,, mozdula­taik gyakran már-már kapko- dóak. Olykor szinte görcsös­Az előadás egyik mozgalmas jelenete. (Bodnár Géza felvétele) nyék mellett a kezdeti nehéz­ségek, jellemző hibák nyo­mait is magán viselte. A Mi-* randolína már egységesebb, színvonalasabb voilt, elsősorban a céltudatosabb, eszközeiben is letisztultabb és sokrétűbb szí­nészi teljesítmények révén. A chioggiai csetepaténak a most látott változata tulajdonképpen Beke Sándor művészi törekvé­seinek útját jelzik. Ezt az utat idáig elsősorban a Kakuk Mar­ci, s a Vitéz lélek sikere jel­zi. E törekvések legfontosabb jellemzője az, hogy Beke igyek­szik mai szemmel, mai problé­mákról és sajátos eszközökkel vallani egy-egy előadás során. Tegyük hozzá nem ritkán je­lentős dramaturgiai és szöveg- módosítás révén, avagy árán. Kerüli a sablonokat, a kitapo­sott utakat, igyekszik az adott körülményekhez képest izgaU más és igényes színházat csi­nálni. Természetes, hogy az út­keresés velejárója — az ered­mények, s az előrehaladás mellett — megtorpanás, s a félsiker is. Az utóbbinak lehet­tünk tanúi. A chioggiai csete­paté előadásán. Beke néhány elkerülhetetlen húzáson és dramaturgiai vál­toztatáson kívül elég jelentős méretben módosította a szöve-í get is, ami ugyan kissé vasko- sabbá, ám mindenképpen fris­sebbé, fordulatosabbá tette a színművet. Rendezésének egyik vezérmotívuma az volt, hogy jellemző, lehetőleg teljes, s ugyanakkor eleven, magával ra­gadó képet adjon egy kis kö­zösség, egy jellemző réteg mindennapi, látszólag esemény­telen életéről. Elsősorban nem egy-egy figura érdekelte, ha­nem a halászok, s az őket kö­rülvevő figurák sorsát domborí­totta ki. Ezt a célt szolgálták a nem ritka tömegjelenetek, s emiatt szorult olykor a háttér­be az amúgy is elég vékony szálakon futó cselekmény. Az előadás egyik hibája szerin­tem az volt, hogy ezek a csete­paték bármennyire is hangosak, rendezőileg pedig kifogásta­lanul állították be őket, többször és huzamosabb ideig, jórészt azonos hőfokon nem képesek éberen tartani a néző figyel­mét. S így bármennyire is jó a jelenetek ritmusa, a nézőt nem ragadja magával a szín* padi kavargás, nem érez együtt a perpatvarkodó figurákkal, s nek, erőltetettnek tűnnek. Túl sok a hirtelen gesztus, bizo­nyos lelki állapotokra jellemző villámgyors váltás. Ezek által még nem lesz egy-egy figura temperamentumos a színpadon. Ugyancsak elgondolkoztató, hogy a színészi megjelenítés eszközeiben, formáiban is elég sok volt az ismétlés, a korábbi előadásokban már látott meg­oldás. A NÉPES SZEREPLŐGÁRDÁ­BÓL elsősorban Csendes László részleteiben is kidolgozott, vé­gig egyenletes játéka érdemel elismerést. Alakításával ismét igazolta, hogy gyakran keve­sebbel többet lehet elérni. Titta Nane az ő alakításában kissé szégyenlős, máskor meg min­denáron férfias igyekszik len­ni. Rajong Luciettáért. de ezt csak néha vallja be, máskor — persze átlátszóan — mindezt tagadni igyekszik. Ezekbőíl és más kétfajta jellemvonásokból Csendes László ízig-vérig élethű figurát kelt életre. Horváth La­jos harsányabb, sok ötlettel tar­kított Alfelügyelője színészi te­litalálat, s újabb bizonyítéka a tehetséges színész fejlődésének, karakter-ábrázoló képességé­nek. Lengyel Ferenc Izidoroja és Várady Béla halás^mestere ugyancsak jó alakítás. A továb­bi szerepekben Gombos Ilonát, Szabó Rózsit, Kövesdi Szabó Marikát, Tamás Jolánt, Boráros Imrét, Kovács Józsefet, László Gézát, Érsek Györgyöt és Gúth Lászlót láthattuk. Sas Eszter be­mutatkozása sikeres volt. A most látottak alapján úgy tű­nik, hogy a fiatal színésznőnek minden adottsága megvan ah­hoz, hogy idővel a társulat erős­ségei közé tartozzék. Platzner Tibor dísziletei színei­vel is kitűntek, kitűnően iga­zodtak a színmű hangvételéhez, s egyúttal megfelelő teret biz­tosítottak a játékhoz. RÉGI SZÍNHÁZI MONDÁS, hogy nemcsak a sikerekből le­het okulni. Most az évad vége- felé többek között a MATESZ Thália Színpadának művészeire és vezetőire is az a feladat vár, hogy az idei évad sikeres előadásaival együtt e bemutató tanulságain okuljanak, s ezek tudatában készüljenek az új évadra. SZILVÁSSY JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom