Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-11 / 292. szám, szerda
Pdrfmunko, erkölcsi követelmények A CSKP KB novemberi ülésének útmutatása Pártunk Központi Bizottságának a novemberi ülése ismét mér lég elit. Számvetést készített arról, hogyan teljesítjük a CSKP XIV. kongresszusának a határozatát, mit értünk el az ötödik ötéves terv elmúlt négy éve alatt, és milyen feladatok várnak ránk jövőre, az ötödik ötéves terv utolsó évében, valamint a CSKP XV. kongresszusának az 1976-ban esedékes ós az 1976—1980-ra vonatkozó hatodik ötéves terv előkészítése érdekében. Eredményeink A mérleg kedvező. Az elmúlt években nemcsak a válságos időszak következményeit küzdöttük le, hanem fokozatosan hozzáláttunk a hatvanas években felgyülemlett problémák megoldásához is. A CSKP XIV. kongresszusa reális öitéves tervet hagyott jóvá, amely az ingadozás és a bizonytalanság időszaka után gazdasági fejlődésünknek ismét szilárd alapot és távlatot biztosított. Az ötödik ötéves terv fő célkitűzéseit egészében véve teljesítjük, sőt egyes területeken túlteljesítjük. A sok egyéb mellett sikeresen megvalósul a kongresszusnak az az irányvonala, hogy az alapvető élelmiszerekből a fogyasztást fedezzük saját forrásainkból. Az egyik legjelentősebb eredményt a lakásépítésben értük el. Az 1971—1974-es időszakban 465 000 üj, korszerű lakás épült, ami mintegy 30 000-rel több, mint az 1966—1970-es Időszakban épített lakások száma. Magas színvonalú a hazai piac élelmiszerellátása, és egyre nő az ipari fogyasztási cikkek forgalma. A gyerekszületések száma ez idén mintegy 60 000-rel haladja meg az 1970- ben született gyerekek számát, ami egyben azt jelenti, hogy Csehszlovákiában 1947 óta 1974-ben születik a legtöbb gyerek. Nagy siker az is, hogy a párt XIV. kongresszusa óta eltelt időszakban megszilárdult társadalmunk osztály- és politikai alapja. Tovább nőtt a munkásosztály vezető szerepe, erősödött kapcsolata a párt politikájával. A jobboldali opportunista, a revizionista és a különféle kispolgári és burzsoá nézetek ellen folytatott következetes harc eredményeképpen a társadalmi élet minden területén gyorsabbá vált a marxista—leninista eszmék térhódítása, offenzív jellegű az ideológiai front, fokozatosan megvalósítjuk a proletár nemzetköziségre és a szocialista haza- fiságra nevelés követelményét. A számos siker egyrészt annak a gyümölcse, hogy a párt ós a társadalom életében, munkájában a lenini normákat érvényesítjük, az irányításban ós a tervezésben növekszik a szocialista elvek alkalmazásának a hatékonysága, másrészt pedig annak, hogy a dolgozók túlnyomó többsége elkötelezetten támogatja a CSKP XIV. kongresszusának az irányvonalát, és lépésről-lépésre megbirkózunk a nehézségekkel. Eredményeink megszületéséhez jelentősen hozzájárult a Szovjetunió és a szocialista országok békeoffenzívájának a sikere, amely lehetővé tette és teszi, hogy erőnket a szocialista építésre összpontosítsuk. Ám utunkat nehézségek is övezik. Több munkahely még mindig nem gazdálkodik megfelelően a nyersanyaggal és az energiával, egyesek megsértik a munkafegyelmet. Nehézségeket okoz a beruházásokból eredő fogyatékosságoknak a lassú kiküszöbölése, a minőség javításának gyakran akadozó üteme, valamint az, hogy néhol még ma is elégtelen a technológiai fegyelem és a tudományos-műszaki fejlesztés. Az irdinyvGinal A Központi Bizottság Elnökségének a novemberi ülésen elhangzott beszámolója, amelyet a kommunisták a közeli napokban a párt helyi szervezeteinek a taggyűlésein is megvitatnak, tulajdonképpen irányvonal arra vonatkozólag, hogy a jói végzett munka tudatában a párt szerveinek és szervezeteinek, valamint az állami, a gazdasági és a társadalmi élet vonalán dolgozó kommunistáknak mit kell tenniük a CSKP XIV. kongresszusa határozatának a további megvalósításáért. A sokrétű, rendkívül tartalmas és mélyenszántó gondolatokat tartalmazó irányelv a figyelmet a párt és a vezető beosztású dolgozók munkastílusának a tökéletesítésére, a szocialista-kommunista erkölcsi normák betartására irányítja. Nagy sikernek tartja, hogy a válságos évek után helyreállítottuk a pártmunka szokásos ritmusát, és hogy a párt alap- szabályzata ismét vezérvonalává vált a párt minden szervének és szervezetének. A párt vezető szerepének, egységének és akcióképességének további megszilárdítása azonban megköveteli, hogy még következetesebben érvényesítsük a demokratikus centralizmus elvét és a pártépítés minden vonalán kibontakoztassuk a párton belüli demokráciát. Állandó feladat, hogy leküzdjük a ma még elég gyakran előforduló formalizmust és szubjektiviz-, must. Az igényes feladatok sikeres megoldása érdekében elengedhetetlenül szükséges az is, hogy emeljük az irányító munka színvonalát, tökéletesítsük tevékenységünk módszereit és formáit. „Arról van szó — írja az irányelv —, hogy az összes pártszervezet lüktető politikai életet éljen. Ez azonban nem lehetséges ott, ahol megsértik a kollektív vezetés elvét, ahol a parancsolgatás módszerét használják, ahol fennáll a bírálathoz való nem kommunista viszony, ahol a bírálatot közvetve vagy közvetlenül elfojtják, ahol nincs elvtársi viszony a kommunisták között, sőt ahol egyes elvtársak azt hiszik, hogy csak ők képviselik a pártot..." A Központi Bizottság azt akarja, hogy vonjuk be az aktív munkába mind a 43 000 pártszervezetet, a párt valamennyi tagját. Munkastílus, tudományosság A párt munkastílusa összetett fogalom. A párt politikájának a megvalósítására irányuló elvek, módszerek és munkaformák összességét jelenti. Igazán akkor jó, ha magas fokú elviség jellemzi, ha eszmei alapja a marxizmus—leninizmus, ha szorosan kötődik a gyakorlati élethez, ha újra és újra magába olvasztja a társadalmi gyakorlat legjobb tapasztalatát. Régi elv, de érdemes ezúttal Is elmondani, hogy a pártmun- kában nincsenek és nem lehetnek végérvényesen kialakított, minden körülmény között egyformán alkalmas módszerek. Ahogy a párt politikáját, éppúgy a párt munkastílusát is az adott konkrét történelmi helyzet sajátosságai és az ebből közvetlenül adódó feladatok határozzák meg. A demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés, a személyi felelősség, a bírálat és az önbírálat elve egyformán szoros tartozéka mind a párt belső életének, mind a kommunisták munkastílusának. Ezek az elvek — ha gyakorlati érvényesítésük az elvárásnak megfelelő — a párt munkastílusának általános jellemzőjeként és meghatározójaként fejeződnek ki. Naponta látható, észlelhető, hogy a párt munkastílusa kihat az állami és társadalmi szervek munkastílusára, meghatározza a közéleteit. A kommunisták politikája és gyakorlati tevékenysége ezért sem alapulhat szubjektív elhatározásokon, rögtönzéseken, pillanatnyi hangulatokból fakadó döntéseken. Nem közelíthetünk szubjektív előítéletekkel a társadalmi- politikai gyakorlatban felmerülő kérdésekhez azért sem, mert az ilyen gyakorlat a helyzet torz megítéléséhez, helytelen következtetéshez vezet. Az éleit ma már azt igényli, hogy a kérdéseket tudományos hozzáállással vizsgáljuk és oldjuk meg. A tudományosság követelménye a párt munkastílusában nemesek abban fejeződik ki, hogy a tudományos módszereket és saját tudományos elméletét alkalmazza a társadalom jelenségeinek vizsgálatában, hanem abban is, hogy mind politikája kialakításakor, mind munkastílusa meghatározásakor épít a tudomány eredményeire, felhasználja a tudomány sikereit. Egyéni munkánkban a tudományosság követelményét akkor elégítjük ki, ha tárgyilagosan elemezzük munkánk különböző formáinak, láncszemeinek hatékonyságát, ha magát a pártmunkát is igyekszünk tudományos alapon szervezni és végezni. A vezetők felelőssége Mostanában gyakran hangoztatjuk, hogy a szocializmus ós a kommunizmus építésének időszakában egyre nő a pánt vezető szerepe. Minél nagyobb és bonyolultabb a szocialista építés feladata, annál inkább fokozódik a párt munkájának a minőségével, a párt egységével és akciókópessógóvel szemben támasztott követelmény. A kommunisták százezrei működnek a képviselő-testületekben, a nemzeti bizottságokban, a Nemzeti Front társadalmi és tömegszervezeteiben. Mindenütt fontos feladatot teljesítenek. Éppen ezért a párt elvárja: a kommunisták járuljanak hozzá, hogy az említett szervek és szervezetek munkája arra irányuljon, hogy az emberek egyre öntudatosabban vegyenek részt a közügyek végzésében ós irányításában, a társadalom fejlesztéséből eredő feladatok teljesítésében. A pártszervek ós szervezetek támogassák azokat a vezetőket, akik következetesen megvalósítják a párt politikáját, megalkuvást nem ismerve érvényesítik a társadalom érdekét, kezdeményezőek, igényes célokat tűznek ki, tudnak vezetni, az emberekkel bánni, küzdenek a mulasztások, a hanyagság és a felelőtlenség ellen, a nehézségekkel bátran szembe néznek, orvosolják a bajokat. Nem engedhető meg, hogy az említett tulajdonságok miatt bárkit támadjanak, zaklassanak vagy rágalmazzanak. Valamennyi feladat megoldásakor követeljük meg az egyéni felelősséget. A személytelenségnek ne adjunk teret, a fogyatékosságokat elemezzük kritikusan. A káderek minőségét nem értékelhetjük csupán az iskolai végzettség szintje szerint. A hármas követelmény A párt mai káderpolitikájának a hármas (osztály, szakmai, etikai) követelménye azt jelenti, hogy a káderek kiválasztásakor és munkájuknak a megítélésekor már nemcsak az osztály és a szakmai szempont, hanem az is döntően fontos, hogy az illető, hogyan tesz eleget a társadalomban, a munkahelyén és a családi környezetében a szocialista-kommunista erkölcs követelményeinek. Az irányvonal értelmében a kádermunka további javítása és céltudatossága megköveteli, hogy az emberek sokkal szélesebb körével dolgozzunk. Szavaival: „ki kell emelni fiatal, rátermett dolgozókat, egybe kell kapcsolni a bevált idősebb káderek tapasztalatait a fiatalok lendületével.“ A CSKP Központi Bizottságának novemberi ülésén elhangzott beszámoló arra ösztönzi a párt valamennyi tagját, liogy teljesítsük következetesen a gazdasági élet területén elvégzésre váró feladatokat, javítsuk a pártmunkát, tökéletesítsük az eszmei nevelést, tömörítsük a közös szocialista célok elérésére a munkásosztályt, az ország nemzeteit és nemzetiségeit, harcoljunk a burzsoá ideológia., a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus, az anti- szovjetizmus és a nacionalizmus ellen. A társadalmi- és a tömegszervezetek életéből küszöböljük ki a formalizmust és a bürokráciát. Javítsuk meg a párt kádermunkáját, dolgozzunk igényesen és az eddiginél is nagyobb lendülettel mindenütt. BALÁZS BÉLA SZÓVAL ÉS TETTEL... A BÁNYÁSZ PROPAGANDISTA Szűk szavú, csendes, nyugodt ember. El sem ludom képzelni, hogy valamiben szenvedélyes is tudna lenni. Ám csakhamar kiderül, hogy tévedek. Mármint a szenvedélyesség kérdésében. Amikor ugyanis munkájára és a rábízott feladatokra terelődik a szó, megered a nyelve. Igaz, továbbra is halkan beszél, de egyre nagyobb szenvedéllyel avat be szakmája rejtélyeibe és pártfunkciójával járó örömeibe, gondjaiba. Foglalkozását tekintve bányásztechnikus, pártmegbízatása pedig propagandista. — Egyes kérdéseket a munkahelyen is megvitatunk — mondja Kocsis István. Kocsis István 44 éves, s a rozsnyói Vasércbányák Mária- részlegén munkavezető, egyben bánya mester- h el y ett es. Munkahelyére, a hat kilométerre levő Krasznahorkából jár be. Már 17 éves korától bányában dolgozik, jelenleg a fejtésben. Az édesapja is bányász volt. — A bányászmesterséggel járó minden munkaszakaszon dolgoztam már — mondja a dere- sedő hajú, nyurga bányász. — Közben Rozsnyón elvégeztem a bányász-szakközépiskolát. Nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam, hiszen nagyon szeretem a munkámat. — Mi a legszebb vonása a munkájának? — faggatom. Ügy pillant rám, mintha attól tartana, hogy ezt csak az értheti meg igazán, aki saját tapasztalatokkal rendelkezik. De azért megpróbál beavatni a „mélyben rejlő“ titkokba. — Én az egész műszakot lent töltöm. A legnagyobb örömöt az nyújtja számomra, ha a dolgozókat úgy osztom el, hogy a lehető legtöbb munkát el tudjuk végezni. Hogy ez sikerül-e vagy sem, azt mindig a műszak befejeztével láthatom meg. A mi szakmánkban az is öröm, ha a bányász-szerencsével sincs baj. Nálunk többnyire régi bányászok dolgoznak, s igen becsületesen végzik a munkájukat. A párttagok és a pártonkívüliek egyaránt. Kocsis elvtárs 1958-tól tagja a kommunista pártnak. Propagandistaként részlege alapszervezetében dolgozik. — Szervezetünknek 29 tagja és 2 tagjelöltje van. Természetesen mind férfi, hiszen a bányában nők nem dolgoznak. Három tagunk a Marxizmus— leninizmus Esti Egyetemét látogatja, a többi pedig az alapkörben részesül pártoktatásban. Tavaly nyolc elvtárs az üzemi szervezet által rendezett középfokú pártoktatás résztvevője voilt, de ez nehézségeket okozott, mivel a mi munkahelyünk távol esik az üzemtől. Az, hogy ez idén részlegünk minden tagja helyben részesül pártoktatásban, az előadásokon való megjelenés biztosítása szempontjából előnyös. Ugyanakkor az a hátránya, hogy olyan elvtársakat is az alapkörbe osztunk be, akik a középfok előadásait hallgathatnák. A részlegünkön globálisan biztosítjuk az előadásokon való megjelenést annak ellenére, hogy a három-műszakos termelés ezt megnehezíti. Elmondja, hogy a tavalyi pártoktatási évben a szocialista társadalom építésének eredményeiről, a februári győzelemről és a mezőgazdaság fejlődéséről hangzottak el előadások. Az előírt anyagokon kívül rendsz árosén megvitattak időszerű bel- és külpolitikai kérdéseket is. — Az ilyen kérdések általában igen érdeklik a dolgozókat, s felvetésük még színesebbé teszi a pártoktatást — vélekedik Kocsis elvtárs. Aztán így folytatja: — Gondot okoz viszont, hogy a pártoktatás anyagát nem mindig kapjuk meg magyar nyelven is. A járási párt- bizottság rendszeresen szervez egy-kétnapos szemináriumokat a propagandistáknak, melyeken tapasztalatainkat is átadhatjuk egymásnak. Kár, hogy a mi járásunkban ilyen hasznos előadásokat magyar nyelven nem tartanak. Éppen ezért igen örülök, hogy a közelmúltban részt vehettem Bratislavában egy négyhetes magyar nyelvű iskolázáson, melyen számos magyar szakkifejezést elsajátítottam. Az említett iskolázásnak, mint propagandista, igen nagy hasznát vehetem a gyakorlatban. — ön szerint mi kell ahhoz; hogy valaki jó propagandista lehessen? — kérdezem. Nem felel azonnal, de csak azért, mert kissé eltűnődik azon, milyen sorrendet tartson észrevételei felsorolásában. Aztán így szól: — Szerintem a jó propagandista mindenekelőtt tisztában van az anyaggal. Egyben példás dolgozónak és elvhű kommunistának is kell lennie. Ugyanakkor át kell tudnia adni ismereteit. Nem helyes, ha valaki csak felolvassa az anyagot. Mi minden témát megbeszélünk. Egyes kérdéseket még a munkahelyen is megvitatunk. Azt, hogyan sikerült átadnom valamely anyagot, a visszakérdezéskor derül ki. Meggyőződésem, hogy a pártoktatás igen sokat nyújthat, de egymagában nem elég. A kommunistáknak állandóan tanulniuk kell. Figyelemmel kell kísérniük a sajtót, a televíziót, a rádiót és rendszeresen kell olvasniuk. Mindez különösen érvényes a propagandistákra. így vélekedik Kocsis István, aki nemcsak propagandista feladatai maradéktalan teljesítésével hat társaira, hanem mindennapi munkájával, állandó kommunista példaadásával is. FÜLÜP IMRE 1974. XII. A 67 éves Nyári Istvánnal a tomásikovói (tallósi) szövetkezet határában találkoztunk. Idénymunkásként dolgozik, napi 11—12 órát, és 5—6 hektárt szánt fel. jU, (Foto: Egri F.) ^
