Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-03 / 234. szám, csütörtök
Felhős, csapadékos október A bratislavai Hydrostav újabb vándorzászlaja A sokévi átlag szerint, októberben hazánkban az őszi időjárás eléggé állandó jellegű, amit a reggeli ködképződés jellemez. Egyes években átmenetileg a nyárias idő is visszatér, amit vénasszonyok nyarának nevezünk. Ennek az átmeneti időszaknak a tartama különböző. Néha rövidebb ideig, máskor néhány héten át tart. A „vénasszonyok nyara“ után rendszerint megkezdődik a sarkköri hideg levegőrétegek behatoilása Közép-Európába, minek következtében az időjárás hazánkban is változó jellegűvé és csapadékosabbá válik. Az október havi csapadék- mennyiség Szlovákia- alacsonyabban fevő vidékein 50—60 milliméter között ingadozik. 1930 októberében a Kárpát-medencében különösen sok volt a csapadék. Bratislavában akkoriban elérte a 195 millimétert. Ezzel szemben 1920-ban meglehetősen száraz volt az október. A csapadékmennyiség Bratislavában csak 1 mm volt. Ezeket az eseteket azért említettük meg, hogy rámutathassunk, milyen nagy kilengések mutatkozhatnak októberben a csapadékmennyiség terén. Meg kell még említenünk, hogy a csapadékban gazdag októberben az idő hűvösebb, míg szárazság esetén melegebb. Az október havi hőmérséklet Közép- és Kelet-Szlovákia alacsonyabban fekvő vidékein 9 f? fok, Dékiyugat-Szlovákiában 10 fok. A legmagasabb nappali hőmérséklet az állandóbb jellegű időjárás esetén jóval magasabb is lehet. A rekordhőmérséklet a múltban a hónap első napjaiban 25—29 fok volt. Természetesen ilyen nagy meleg csak ritkán fordul elő. Az éjszakai hőmérséklet a sarkvidéki Levegőrétegek behatolása következtében szélcsendes, derült idő esetén az alacsony abban fekvő vidékeken a fagypont aJá is süllyedhet. A hosszabb időre szóló időjárásjelzés nem kecsegtet kedvező kilátásokkal. A hőmérsék let októberben a sokévi átlag alatt lesz, tehát hűvösebb idő uralkodik. A lehullott csapadék- mennyiség értéke viszont átlagon felülinek ígérkezik. Október 1-től 10-ig többnyire válto- kó időjárásra számíthatunk, szórványos esőkkel. Reggelenként helyenként ködképződés. Az éjszakai hőmérséklet mínusz 1, plusz 3 fok, a nappali hőmérséklet fokozatosan 14—16 fokra emelkedik. Október 10-e felé az időjárás romlik, gyakoribb lesz az eső. Az éjszakai hőmérséklet 4—7 fok, a nappali hőmérséklet 8—12 fok lesz. Október 11-től 20-ig többnyire felhős, esős idő, az éjszakai hőmérséklet 5 fok körül, a nappali hőmérséklet 8—12 fok. Október 21-től 31-ig többnyire erősen felhős idő, helyenként esőkkel. Az éjszakai hőmérséklet 1—4 fok, átmeneti derült idő esetén fagypont alá is süllyedhet. A nappali hőmérséklet 8 fok körül lesz. F. A bratislavai Hydrostav dolgozói az 1974-es év első felére előirányzott feladatok sikeres teljesítéséért szeptember végén átvették az SZSZK Építésügyi Minisztériumának, valamint az Építőipari Dolgozók Szakszervezete Szlovákiai Bizottságának vörös vándorzászlaját. A Hydrostav, amely felhívással fordult a többi építővállalathoz az 1974-es évi terv és az egész ötéves terv sikeres teljesítésére, az értékelt időszakban a fő építési munkákban 102,0 százalékra, a kötelező feladatok teljesítésében pedig 106,3 százalékra teljesítette a tervet. A befejező munkák tervét 130,2 millió koronával szárnyalták túl, ami az évi tervből 56,6 százalékos teljesítést jelent. A vállalaton belül szervezett verseny keretében különböző intézkedésekkel 295130 korona értékű üzemanyagot, 30 000 kilowattóra villamosenergiát, továbbá 869 682 korona értékű különböző anyagot takarítottak meg. A munkaérdemrenddel kitüntetett Hydrostav ezeket a szép eredményeket elsősorban annak köszönheti, hogy az üzemek és üzemegységek munkakollektívái jelentős kötelezettségeket vállaltak a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk szovjet hadsereg által történi felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére, s ezeket példásan teljesítették. Az első félévre vállalt kötelezettségét például a vállalati igazgatóság gépesítési osztályának héttagú munkakollektívája is sikeresen teljesítette. A százezresek mozgalmában különféle műszaki inÜNNEPRE K A Vörös Hadsereg és a csehszlovák hadtest kárpát-duklai hadművelete közvetlenül összefügg a csehszlovák néphadsereg napjával. Ebben az évben emlékezünk meg a kárpát-duklai hadművelet 30. évfordulójáról és a csehszlovák néphadsereg napjáról. A jelentős évforduló adta lehetőséget néphadseregünk alakulatai a fiatal katonák eszmei nevelésére, proletár nemzetköziségük, szemléletük formálására használ ják fel. Abban az alakulatban például, ahol František I.ukeš törzsőrmester teljesít szolgálatot, beszélgetést szerveztek V. Candrákkal, a hadművelet közvetlen résztvevőjével. Az alakulat politikai csoportja kiállítást is rendez a Dukláról. A A Veiké Blahovó-i (Nagyabo- nyij Efsz-ben pontos munkaterv szerint végzik az őszi munkákat. Dömény Ernő, az efsz ag- ronómusa elismeréssel nyilatkozott a gépjavítók és a traktorosok munkájáról, akik idejében elkészítették a géj>eket az őazi csúcsmunkákra. 250 hektáron jól előkészítették a talajt, s szeptember 20-án elsők között foghattak hozzá a járásban a búza vetéséhez. A vetésterület 54 százalékán Kaukazt, 26 százalékán Jubilejná ja 50-est, 20 százalékán pedig Szávát vetnek. Két vetőgéppel október 10- ,ig kedvezőtlen időjárás esetén tézkedésekkel 1 050 000 koronát takarítottak meg. A vállalatban a szocialista munkaversenyben a munkások 81,0 százaléka, a műszaki gazdasági dolgozók 41,5 százaléka vesz részt Ez összesen 123 szocialista munkabrigádot jelent, amelyek között 9 ifjúsági munkabrigád is szerepel. A szocialista munkaverseny elősegítette az újító és feltaláló mozgalom fejlesztését. Az újítók az értékeit időszakban 58 újítási javaslatot terjesztettek elő, ezek közül 22 javaslatot fogadtak el, és 15-öt már meg is valósítottak. A realizált újítási javaslatok hatása már az idei gazdasági eredményekben is visszatükröződik. Az ünnepélyes zászlóátadás alkalmából a vállalat kiváló dolgozói átvették „A termelési-gazdasági egység legjobb dolgozója", valamint „A vállalat legjobb dolgozója“ kitüntetéseket. -mrí* ÉSZÜLNEK kiállításon a katonák megismerkedhetnek a kárpát-duklai hadművelet lefolyásával, a Szovjetunió segitségével, amelyet a második világháborúban népünknek nyújtott. Az alakulat SZISZ szervezete a parancsnoksággal karöltve megrendezi a tanulók számára az ón. nyitott ajtók napját. Ezen a napon az alakulat katonái fogadják a környező iskolák tanulóit, akikkel beszélgetnek, körülvezetik őket a laktanyában, és a harci technikájukat is megmutatják nekik. A kárpát-duklai hadművelet 30. évfordulójának ünnepségei díszszemlével érik el tetőpontjukat, amelyen a Namzeti Front képviselői is részt vesznek. Az ünnepségen kitüntetik a legjobb katonákat, -gfis befejezik ezt a munkát. Két szovjet kombájn segítségével a kukorica silózását is megkezdték. Nyolcvannyolc hektáron 400 mázsás átlagos hektárhozamra számítanak. Ügy tervezik, hogy október végére a cukorrépa szedésével is végeznek, mivel a 100 hektáros területen két gépsortól 6 traktor gondoskodik majd a répa elszállításáról. A cukorrépából is 400 mázsás hektárhozamra van kilátás. A 220 hektár kukorica jó, közepes termést ígér, a becslések szerint elérik a hektáronkénti 50 mázsát. KRASCSENICS GÉZA Őszi reggel a folyóparton (MIROSLAV VODÉRA felvétele) JÓL SZERVEZETT MUNKÁVAL Tudományos-technikai forradalom és a személyiség fejlődése l Folytatás az 5. oldalról/ nek újabb és kedvezőbb lehető ségeit. A tudományos-technikai haladás a munkásosztály és marxi—lenini pártja számára részét képezi a fejlett szocialista társadalom létrehozásáért vívott harcának, hatásos eszköze a szocializmus és a kommunizmus szociális célkitűzései tervszerű elérésének. A tudományos-technikai haladás fel- használása a kommunizmus anyagi-technikai bázisa felépítésének fő mozgató ereje. A tudományos-technikai forradalom folyamatában létrejön a termelőerők új minősége, amely történelmi típusát tekintve megfelel a kommunista termelési módnak; ezek az új termelőerők végső soron döntő feltételét képezik a szocialista társadalom teljes mérvű kibonta- kozásának, a kommunizmusba történő átmenetének, a szocializmus előnyei sokoldalú fejlesztésének. A tudományos-technikai haladás vívmányainak elsajátítása és alkalmazása a szocializmusban fejleszteni egyrészt a munka fellendülő hatékonyságának, másrészt a szocialista személyiség és a kollektív kapcsolatok szüntelen kibontakozásának anyagi, technikai, gazdasági, szociális és szellemi kulturális feltételeit. Ez a tény azzal magyarázható, hogy a szocializmus, amelynek gazdasági bázisát a termelőeszközök társadalmi tulajdonára épülő szocialista termelési viszonyok képezik, a társadalmi folyamat tudományos megismerésére, a marxi—lenini elméletre épül. A tudományos-technikai haladást tehát önmagában nem ér tókelhetjük úgy, mint ahogy azt korunk burzsoá társadalomelmélete teszi. Csak az ellentmondásos társadalmi rendszerekkel, harcukkal, az osztályok harcával, korunk alapvető forradalmi erői, a szocializmus és a nemzetközi munkásosztály hatásgyakorlása feltételeivel reális összefüggésben érthetjük meg ós formálhatjuk helyesen. Ez azt jelenti és megköveteli, hogy a tudományos-technikai haladásra a marxi—lenini világnézet alápelvei szemszögéből tekintsünk. Minden más hozzáállás a tudomány és a technika abszolutizálásához és ahhoz vezet, hogy az egyik oldalon átalakítsuk valamilyen misztikus, önálló, történelmet formáló erővé, a másik oldalon pedig az embert elszigeteljük létének és fejlődésének konkrét történelmi és szociális feltételeitől. Míg a különféle technokrata jellegű elméletek az ember fejlődésének lehetőségét abban látják, hogy közvetlenül alkalmazkodik a tőkés módon felhasznált tudományhoz és technikához, addig más, — egzisztenciális antropológiai — koncepciók ezt a lehetőséget a tudomány és a technika elutasításában s abban látják, hogy az ember cselekvése leszűkül a belső átélésre. Mindezeket az elméleteket jellemzi egyrészt a tudomány és a technika, másrészt az ember fejlődésének korlátok közé szoruló, egyoldalú értelmezése. A különféle koncepciók Az olyan koncepció, mint amilyen például az „ipari társadalom elmélete“ (W. W. Ros- tow, R. Áron, J. K. Galbraith), a „poszt indusztriális társadalom“ (B. Bell), a „technotroni- kus társadalom“ (Z. K. Brze- zinski] hozsannázzák a tudomány és a technika fejlődését, sőt mi több, bálványozzák (például F. Dessauer, Teilhard de Chardin és mások isteni parancsolatként ecsetelik) s elvárják tőle korunk állammonopolista kapitalizmusa ellentmondásainak leküzdését és a szocializmus fokozatos felszámolását (különféle konvergencia-elméletek). Amennyiben elismerik a kapitalizmus ellentmondásait, akkor azokat a társadalom tudományos-technikai forradalom alapján végbemenő, néha még forradalminak is minősített átalakulása kifejezéseként ecsetelik. Az egzisztenciális antropológiai koncepciók (kiindulópontjuk O. Spengier, M. Heidegger, K. Jaspers stb.) leértékelik a tudomány és a technika fejlődését, az embert arra ösztönzik, hogy forduljon befelé az erkölcs, a lel ki ismeret, a szabad döntés és felelősség stb. világa felé. Nem ritkán nyílt fideizmusba torkollnak, és követelik a tudomány és a technika egybekapcsolását a keresztény humanizmussal. (P. Chauchard, I. Huxlei, R. Guar- dini stb.). Bár az ilyen szélsőséges koncepciók között sok az olyan elmélet, amely a tudomány és a technika fejlődését igyekszik integrálni a társadalommal, a burzsoá társadalmi gondolkodásmód, a tudomány és a technika fejlődését az élet „külső körülményeinek“ részeként értelmezik és a korlátolt tech- nokratizmus és antropologiz- raus követőivé válik, amely kölcsönösen kiegészíti és feltételezi egymást. Korunk revizionistái is az ilyen koncepciók szellemében tervezik a szocializmus különféle modelljeit. Az ún. harmadik út követői oly formán abszolutizálják a tudományos- technikai forradalmat, hogy az korunk jellegét meghatározó folyamat (például R. Guraudy legutóbbi műveiben), s ezáltal elkendőzi korunk alapvető ellentmondását, a kapitalizmus és a szocializmus, a burzsoázia és a munkásosztály közti ellentmondást. Ehelyett új ellentmondásokat ötlenek ki, elsősorban a humahizmus és a technokratizmus ellentmondását, amely szerint jellemzi mind a kapitalizmust, mind a szocializmust. Korunk jellegének nem tudományos meghatározása, hogy az „ipari kor“, a termelőerők abszolutizálása, a termelési viszonyok lebecsülése vagy elhanyagolása korunk lobboldalí revizionistái körében kiváltja a „modern viláq humanizálásának“, a „tudományos-technikai forradalom humanizálásának“, általános követelményét. (E. Fischer, M. Markovié, H. Mar- cuse, U. Lohmar stb.), illetve a „humánus“, vagy „demokratikus“ szocializmus konstrukcióit. amelyek az emberre és fejlődésére antropológiai szemszögből tekintenek. Az ember valamiféle abszolút, lényegében változatlan, de a társadalmi és gazdasági változásoktól független jellemének metafizikai-antropológia koncepciója, amely a „demokratikus“ szocializmus alapja, lebecsüli a társadalom szocialista átalakításának, a termelőeszközök magántulajdona felszámolásának, a kulturális forradalom megvalósításának, a munkamegosztás történelmileg elavult formáinak leküzdése és az ember sokoldalú fejlődésének biztosítása szükségszerű feltételeként a társadalmi ós a tudományos-technikai haladás meggyorsításának szerepét és jelentőségét. Az ember filozófiája, vagyis a filozófiai antropológia, akármilyen nagy dobra is veri, hogy egyetlen védelmezőié és őrzője az embernek, képtelen megoldani fejlődésének kérdéseit, mivel az embert elszakítja gyakorlati tevékenységének eredményeitől. A filozófiai antropológia. amellyel „gazdagítani“ akarták a marxi—lenini elméletet is, a történelmi ma'e- rializmus kategóriájában és törvényeiben, amilyenek a termelőerők. a termelési viszonyok, az osztályharc, a termelőerők és a termelési viszonyok dialektikus kapcsolata stb. csak sémákat lát, amelyek mit sem mondanak az ember lényegéről és ezért ezeken kívül és velük szemben igyekszik fejleszteni az ember filozófiáját. Ennek logikus következménye azután a harc, a marxi—lenini elmélet, valamint a szocializmus építésének alapelvei ellen. (A tanulmány befejező részét az Oj Szó holnapi számában közöljük) JAKUB NETOPILlK
