Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-20 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó
□ Ivo Toman Fegyverek Prágának címmel forgatja legújabb filmjét. Az alkotás cselekménye az 1945-ös májusi felkelés napjaiban játszódik, Prágában. □ Karéi Steklý rövidesen befejezi a Volán mögött ellenség című filmjének forgatását. A forgatókönyvet Miroslav Müller írta. A film cselekménye az 1968-as válságos években játszódik. A főszerepet Petr Ska- rek és Regina Rázlová játssza. Témáját a taxivállalat dolgozóinak életéből meríti. □ Rövidesen elkészül Vladimír Čech legújabb színes filmje, A hetedik nap este címmel. Főszereplők: Eduard Cupák, Hana Packertová és Ludék Mun- zar. □ Jevgenyij Jevsztyignyejev, a legjelesebb szovjet jellemszínészek egyike játssza a Száz- százalékos nylon című, új szovjet filmvígjátók főszerepét. A film egy nylonbunda körüli bonyodalmakról szól. Évente húsz játékfilm készül Bulgáriában, változatos témákról, különféle műfajokban. Évről évre a várnai fesztiválon mutatják be a legjobb bolgár filmeket a vendégeknek, s gyakran számolhatnak be itt a nagy nemzetközi fesztiválokon elért sikerekről is. Metodi Antonov filmje, a Kecskeszarv Várnában első díjat, Karlovy Varyban különdíjat nyert, és szerepelt az Oscar-díj jelöltjei között. Ljudmil Sztujkov filmje, a Szeretet Várnában különdíjat, a moszkvai fesztiválon pedig aranyérmet nyert. A bolgár nézők nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérik a hazai filmeket: a húsz filmNikola Dadov a Gyökértelen fa egyik jelenetében. Az alkotást az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon fődíjjal tüntették ki. nek általában évente mintegy húszmillió nézője van, vagyis egy-egy bolgár filmet nyolc és fél millió néző lát. Biztosan emelkedő színvonalat mutatnak a legújabb bolgár filmek, közöttük Binka Zseljaz- kova rendezésében az Utolsó szavaik (az antifasiszta múlt fölidézése), a nálunk most bemutatott lvan Kondarev, a munkáséletet megelevenítő. A legjobb ember, akit ismerek, Lju- bömir Sarlandzsiev filmje, a kétrészes Hajnal a Dráván — Zakó Heszkija filmje a bolgár néphadsereg harcáról a hitleristák ellen —, valamint három fiatal rendező — Eduard Za- hariev, Georgi Djulgerov és Miien Nikolov — filmjei, A tengeri nyulak összeírása, az És eljött a nap, s a Szegények nyara. Mostanában előtérbe kerültek a mai témák, noha nem mellőzik az antifasiszta harcok és a forradalom emlékeinek fölidézését sem. Egyre fontosabb a témaválasztás mellett az is, hogy a film valóban művészien tolmácsolja témáját. A bolgár filmesek azt vallják, hogy a nagy emberi problémákat nem lehet olcsó semmiségekre fölcserélni, de a szürkeség sem bújhat meg csillogó formalizHriszto Hrisztov rendező mus mögött. Valódi emberi problémák vitatására, az emberi kapcsolatok meggyőző ábrázolására törekszenek filmjeink. Hriszto Hrisztov nyáron fejezte be Nikolaj Hajtov elbeszélései alapján új filmjét, a Gyökértelen fát. Hőse az nm- ber, aki utolsó leheletéig dolgozik, híven a forradalmi kezdetekhez. Ljudmil Kirkov a falusi élet változásait dolgozza fel A biciklis paraszt címmeL A fiatal Margarit Nikolov első filmje Nappali fényben címmel a műszaki-tudományos értelmiség problémáiról szól. Vladimir Jancsev komédiájának címe: Az utolsó agglegény■ Labdarúgókról szól Peter Donev filmje, A felejthetetlen nap címmel. ígéretesek az idei tervek is. Való Radev megfilmesíti Dimi- ter Dinov Elátkozott lelkek című regényét. Todor Dinov fantasztikus mesét visz filmre A sárkány címmel. Tervezik egy partizán-eposz megfilmesítését, és több mai témájú filmet, remélhetően a nézők tetszésére. PETER KARAANGOV (Szófiapresz) □ Az öreg címmel forgatja új filmjét Révész György. A forgatókönyvet Fáll István kisregényéből Révész György írta, operatőr Szécsényi Ferenc. A két főszereplő: Latinovits Zoltán és Harsányl Gábor. □ Jack Nicholson, aki az idei eannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb férfi alakítás díját, most a Chinatown című filmet forgatja. Partnernője: Faye Dunaway. Jack Nicholsont a nézők az Öt könnyű darab, Faye Dunaway-t a Kis nagy ember című filmben láthatták. □ A negyedik szoba címmel forgatja új filmjét Danyiil Hrabrovickij, akinek legutóbb a Tűz meghódítása című alkotását láthattuk. A szovjet rendező ezúttal is a tudósok életéből merítette a film témáját. Érdeklődésének középpontjában a szív- és vérkeringési betegségek állnak. Jóllehet, a biológiában és az orvostudományban — nyilatkozta a rendező — kimagasló eredményeket ért el az emberiség, ennek ellenére számos veszély fenyegeti korunk emberét. Alkotásom nem dokumentumfilm lesz, inkább tanulmánynak tekintem, és elsősorban a hősök jellemének, lelkivilágának, ábrázolására törekszem. A film főszereplője Andrej Popov. Q A Német Demokratikus Köztársaságban filmre viszik Thomas Mann Lotte Weimarban című regényét. A DEFA alkotói a filmet a nagy német író születésének 100. évfordulója tiszteletére készítik. Rendezője Egon Günther. A főbb szerepeket Lilli Palmer, Martin Helberg és Jutta Hoffmann játsz- szák. □ Már hírt adtunk arról, hogy angol filmet forgattak Krisztina királynőről. A svédek királynőjét, aki lemond a trónról, évtizedekkel Greta Garbo után a norvég Liv Ulmann alakítja A lemondás című filmben, amelynek Anthony Harvey •a rendező-je. .i Krzysztof Zanussi neve, részben személye és munkássága ismert a filmművészet iránt érdeklődő hazai mozilátogatók előtt. Az általa rendezett filmek közül nálunk eddig a tudósi dilemmát megjelenítő Kristályszerkezet, az élet meghatározó erőit kutató Családi élet, valamint az lllumináció volt látható. Za- nussit a „harmadik lepgyel iskola" tag- }ai között tartják számon, filmjei művészileg hitelesek. Törekvéseit — így természetesen filmjeit is — a személyes elkötelezettség, a személyes jellegű kifejezési mód jellemzi. — Hogyan lett filmrendező? — Ennek a története kicsit hosszú, bonyolult. Tulajdonképpen egyetemeken töltött tizenegy év után... A varsói tudományegyetem fizikai fakultásának elvégzése után Krakkóban filozófiát tanultam. Ez hét év. Ezt követően, pontosabban még az egyetemi évek alatt kezdtem filmezni. Természetesen műkedvelői szinten. Közben voltam újságíró is, s kapcsolatba kerültem a színházzal. Minthogy a film már korábban is érdekelt, amatőr filmjeim sikeresek voltak, hívtak a filmművészeti iskolára. Nem volt nehéz igent mondanom. A főiskola elvégzése után leltem végleg filmrendező, — Innen hát fdinjeiben a gyakran látható egyetemi színhely, a tudósi társadalom? — Igen. — Több filmművész és filmkritikus osztja azt a véleményt, hygy a lengyel filmművészet múlttá avatta a „halk pszichológiai áramlat", az úgynevezett lengyel iskola sikereit. Sokan ennek okát. az utánpótlás megrekedésében látják. — Hiszek benne — mondta nyomatékkai Zanussi —, hogy a fiatal1 alkotók, ha lehetőséget kapnak, képeseik olyan filmeket készíteni, amelyek kifejezik a lengyel társadalom, különösen ;pedig a lengyel ifjúság érzéseit, lelkiállapotát. — Ogy tudjuk, már diplomafilmjében, az Egy vidéki halálában is, amely dijat nyert Velencében, Mannheimben, Valla- dolidban és Moszkvában, az alapkonfliktus az öreg-fiatal, a . sikeres-sikertelen, a gyenge-erős ,jellemek szembeállítása. — Érdeklődésemet elsősorban az egyén, az egyéni sors alakulása kelti fel. Filmjeimben is ezekre szeretnék választ adni. A durván vagy éppen intellektuálisan felfogott életrajzokban a világ és a társadalom életét az egyén szemével, benyomásaival, meglátásaival, ítélkezésével ábrázolom. Sokan azt mondják, s nem is igen tiltakozom ellene, hogy ez a látásmód, a látás logikája, avagy a láttatás módja rokon a fiatal amerikai művészek lázadó filmjeiben látható egyéni problémák ábrázolásmódjával; ezekben a filmekben gyakran látni Krzysztof Zanussi a társadalom egyes jelenségeivel1 szem* ben megnyilvánuló haragot, gyűlöletet; tiltakozást. — Ezért van tehát az, hogy filmjeiben nem játszanak szerepet — ellentétben a lengyel iskola törekvéseivel — a háború emlékei? — Valójában igen. Hiszen mindennél JcA>ban érdekel a mai ember: hétköznapi problémái, de különösen az alkotással szemben megnyilvánuló magatartása, reagálása, cselekedetei!. És természetesen ezen belül is a fiatalok gondjai. Hiszen a mai fiatalok nagy része nem találja helyét a társadalomban, a mindennapi életben. Úgy rémlik azonban: nagyon gazdagok vagyunk, mert a fiatalok nagyon sok jó és hasznos alkalmat elmulasztanak. Művészileg is sok gond származik ebből. Mivel a szocializmus érlelődő, egyre erősödő társadalmi folyamat, melyben az emberek keresik egyéni érvényesülésük lehetőségeit, s e folyamatban az alkotó egyéniség szerepe a legszebb, ha nehéz is, de mindenképpen hálás és érdemleges feladat az ilyen fő* hőst bemutatni. — Egyéb tervei? — Most forgatom a Negyedévi mérleg című filmet. Olyan élethelyzet ábrázolásával kívánom megmutatni a szabadság kérdésének bonyolultságát, amelyben egy jelentéktelen foglalkozású nő szabadságát kötelesség nélkülinek képzeli el. A valóság felismerése, az illúzió szer- tefoszlása okoz drámai fordulatot. — Az lllumináció című filmjének forgatókönyvét is ön írta. Hallhatnánk valamit a filmről? — A film intellektuális életrajz. Játékfilm-elemek és a filmesszé keveréke. A hős, egy fausti vággyal megáldott tudós új témákkal, új élethelyzetekkel, különböző társadalmi körökkel találja magát szemben. A sok valódi tudós megszólaltatása és a spontán viták arra kívánnak választ adni, hogy a tudomány egyértelműen fejlődést jelent-e. Azt hiszem, helyesen vonjuk le a következtetést, amikor kimondjuk: a tudósok azért felelősek, hogy igazat mondjanak. (k. j.) 10
